Az interjú (2014.VII.25.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutakozás, család; apja rokkant volt, világháborúban nem vett részt; az öccse Németországban van, csak húsz évire jöhetett haza Csehszlovákiába; Ekecsen elmaradt a lakosságcsere;

(2) egy gazdag embert elvitetett a kórmány, annak a fiával volt kint Németországban; bombákat raktak ki oroszoknak, ebédet hoztak – a szakácstól kérték, hogy pucolhassák ki a kondért; szöktek az oroszok elől, a tiszt bíztatta a dezercióra, aztán másnaptól heten falusiak kóborolktak két hétig, ennivalóért koldultak;

(3) 1938 a vásárúti gyerekkel mentek megnézni Radványnál a magyarok bejövetelét – először hét tisztet látott lóháton (mint a hét vezér); Nagymegyerre és Ekecsre jöttek be; másnap arconrúgta egy csikó;

(4) a magyarok fogadása Ekecsen; másnap egy magyar katona kérte meg, hogy hozzom cigarettát, akkor fizetett először pengővel; aztán a haverral ment megnézni a fogadást Nyárasdra

(5) a nép megbolondult volna, ha nem jön Horthy – az eset 1938 novembere előtt, amikor a községházára kitűzték a csehszlovák zászlót, a csehszlovák katonák azokra húztak rá, akik menekültek; Muttyolini;

(6) 1938 után örökké a törökökről tanultak; Magyarország szegényebb volt, jöttek át vásárolni; a zsidók vásárolták a libákat, de aztán hogy elvitték őket, már Győrbe kellett őket vinni eladásra;    katonák emlékoszlopot csináltak Medvénél;

(7) a magyar csendőrség – először egy hónapjára látta őket, egy asszoony mákoskalácsot hozott ki nekik, de azt mondták, hogy csak egye meg ő; először Szakállason volt egy szobájuk, aztán a kastélyban;

(8) kolonisták – többnyireszlovákul beszéltek, amikor el kellett menniük, nem volt semmi erőszak; az apja megvett valamit tőlük; Túzokon laktak, szlovák iskolába járt, a fiatal szlovák tanító magyarul akart megtanulni;

(9) a kolónia Túzok volt, a Hodža párt osztott földeket, magyaroknak is; járóbarmokkal ment az apja segíteni másoknak, egymásnak besegítettek; a háború után visszajöttek a szlovákok;

(10) háború alatt lelőttek két németet, temetőben is vannak; háború után csnáltak nekik fakeresztet, de már nem lehet tudni, hol vannak;

(11) a magyar csendőrök – kinyomozták a tetteseket; a mulattságban negyed órával a záróra előtt ott álltak;

(12) zsidók Ekecsen – voltak üzletesek, voltak gazdálkodók;

(13) leventék – tizennégy éves korától, olyanok tanították, akik a csehszlovák hadseregben voltak katonák; alaki gyakorlatok, puskafogás; kötelező volt, aki nem volt templomba, meg lett büntetve – ganajt hányt;

(14) ki Németországba – éjjel megszöktek(?); Csilizradványon voltak sorozáson az utászoknál; egy vasárnap a templomból kijövet egy szakállasi nyilas várta a leventéket;

(15) február 5-én mentek Radványra az utászokhoz, ahol besorozták, onnan Balonyra – szakálasiak és ekecsiek 1923, 24, 25 korosztályt; két hét Balonyban; aztán Győrön keresztül Abdába, még Győr előtt repülőtámadás; Abdában átaludtak;

(16) Msonmagyaróváron zsidó templomban aludtak; onnan Kisbodakra, utászkiképzőtábor, beöltöztetés egyenruhába; kiképzés; rohamosztagba került, indulás – Dunakiliti, Oroszvár;

(17) Bécsen keresztül, St. Pölten, ahol a tiszt bíztatta fel a szökésre; végül egy tanyára kerültek és ott segítettek; beárulás;

(18) három gépfegyveres német letartóztatta, szerencsére a granátokat eldobálták egy nappal azelőtt; a puskákat elvették (azokat még Kisbodakon kapták); a faluban találkoztak egy szegedi tüzértisztel; aztán bekisérték a német parancsnokságra;

(19) onnan elvitték és hét ásót adtak, azt hitték, hogy a saját sírjaikat mennek ásni; egy magyar tisztel találkoztak, azt mondta, hogy Frankfurtba mennek; végül a hegyoldalban faustos állást mélyítettek;

(20) a németek barátságosak voltak, kekszet és cigarettát adtak; odajött egy magyar tiszt, elvitte őket vissza a faluba és azt mondta, hogy egy főhadnagynál jelentkezzenek – be lettek osztva az alakulathoz;

(21) először ágyúkhoz akarták beosztani, de kocsikohoz kerültek; egyszer aztán jött a parancs, hogy indulni, de rengeteg menekülő katona volt az úton;

(22) május hatodikán ott lettek az oroszok, tisztek jöttek és mondták, hogy menjenek haza, de az útakon; a magyar katonák már jöttek visszafele angol fogságból, egyik Jancsi ette a konzervet, később aztán orosz hadifogságba jutott négy évre; az oroszok hazudtak, hogy mennek haza;

(23) kondér kipucolása Kissitkén(?), bombákat kellett autóra rakni és az állomáson bevagonírozni; friss kenyeret vettek egy orosztól, másnap reggel lebetegedett és egy rögtönzött kórházfélébe került;

(24) két hétig nem evett; felsorakoztattak 1600 embert és zokat vitték ki – végül nem jutottak be oda; egy suszter hiányzott a százból; aztán agy orosz tiszt nö jött és mondta, hogy álljanak ki a betegek – Jenő bácsi ki is állt; akik kimentek dolgozni, kaptak kenyeret meg dohányt;

(25) két hét betegeskedés, Intapusztán; két hét után Celldömölkre vitték kórházba; egy újvárit említett, aki aztán meghalt;

(26) az úton egy paraszt bácsitól körtét kért – nem adott, mert az a veszte lehetett volna, mert hastífusza volt; Celldömölkön apácák voltak a kórházban, darakását ettek, az volt az első étel két hét után, egy megyeri szakács meg kávét adott;

(27) aztán megint rosszul lett, a német orvosok feltették két román közé, másnap kivizsgálta és lement megint az emeletről; aztán egyszer az a hír jött, hogy mennek haza – volt ott egy Prága melletti német katona; Celldömölk, Győr, Komárom; Komáromban elvették a magyarok a katonaköpenyt;

(28) Észak Komáromban egy idősebb szlovák katona azt ajánlotta, hogy ne menjen jelentkezni, mert rosszul járhat; egy ismerősét elvitték urániumbányába négy évre;

(29) a többi ekecsit Romániába vitték, de csak addig mentek, aztán hazajöttek; voltak(?) olyanok is, akiket Ekecsről vittek el az oroszok;

(30) az otthoni fogadás – a bátyja már Pesten volt, az öccse meg Németországban maradt; a kapcsolatról az Imre öccsével; Imre öccse történetéről;