Jirka Ferenc (Komárom [Komárno])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, brit hadifogság;
Egyéb mellékletek: rövid önéletrajz; levente igazolvány; rövid naplószerű útleírás a németországi elhurcolásról; egyéb dokumentáció
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.VIII.23.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás, család, iskolák;
(2) 1938-ról röviden; munka a pékségben; 1941 – fogtechnikus inas, 1943 Mauer cégnél tette le a vizsgát;
(3) leventézés – említve; leventeoktató; kb a sorozásról; indulás Bogyára, aztán a határ átlépése;
(4) Bogya, Komárom, Cheb; morse jelek, telefonisták;
(5) Ruttenshausen, találkozás Bachorec Józseffel; repülős egyenruha; kiképzés a tefonvonal építésére;
(6) Dániában; az útvonal le van írva; Dániában nem loptak; a dán civilekről egy keveset;
(7) hatan szöktek meg, Hamburgnál elkapták, egy özvegyasszonynál voltak, Tönning mellett, segítség az aratással;
(8) előny volt, hogy németül tudott; csehszlovák komisszió Angliából – bevált, mikor szlováknak jelentkezett; dr. Schwitzer, aki segített; Bachorec József nem jött haza;
(9) Pilsenben mint hazaárulókat fogták ott; Pardubice – egy izsai bácsi hazahozta a levelét;
(10) behívás a vezetőségre, ott volt a bátyja és a sógornője; a levelet fölolvastam;
(11) hotelben; hazajövetel – elbúcsúzás a Bachorectől; Bachorecéknél, megismerkedés a későbbi feleségével;
(12) átszökés a szülőkhöz; zsidó fogász, Brukner;
(13) 1938 – diákokat vittek ki Hothyt üdvözölni;
(14) a változás 1938 után, katolikus iskola, munkák, 1941-től inas; az apja munkái
(15) a komáromi zsidókról nem sokat tud; Waldhauser, egy barát;
(16) a polgáriban jó volt matematikában;
(17) leventézés; leventeoktató;
(18) Tönning, elfogás, Dánia;
(19) nem emlékszik a háború befejeztére; angol katonaságról se mond semmit; Dániába tengeri szoroson át jutott;
(20) fogolytáborokban nem voltak, csak mindíg valami helyen, munkán; Grömitz, Pardubice;
(21) Ruttenshausen – felhívás a harcra a szovjetek ellen – nem jelentkezett senki; a német parancsnok és a lánya (amiről nem beszélt); kiképzés telefonszerelésre;
(22) élelmezés a németek alatt; a tiszt és a lánya ennivalóval segítették; Bachorec József csak februárban jutott haza; feketén három napig a szüleinél;
(23) hazajövetel után, ki hol lakott;
(24) 1952-ben egészségi problémái voltak; a munkahelyeiről;
A második interjúról (2013.X.25.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-1938-ban látta Horthyt is? Milyen kisérete volt? Milyen csapatok jöttek Komáromba?
-Mikor végezte el a polgárit? Mikortól meddig volt a tanítóképzőben?
-Milyen emberek voltak a leventeoktatóik? Hogyan voltak maguk szétosztva? mikor leventéztek?
-Emlékszik arra, amikor a németek megszállták Magyarországot?
-Mit tud mondani a komáromi zsidók sorsáról? Említett egy Waldhauser nevű barátját… mi let vele?
-Mit tud mondani a magyar csendőrökről?
-Említette, hogy kapott fölhívást, hogy a tiszti pavilon udvarán jelentkezzen – miért?
-Hogyan emlékszik a sorozására?
-1944 augusztusában rukkolt be – hova rukkolt be, milyen alakulatba? Mit csináltak addig, míg ki nem mentek Németországba?
-Milyenek voltak a tisztjeik? Az öreg katonák? Milyen volt a kiképzésük?
-Emlékszik Komárom bombázására? október 7., 14. …
-Emlékszik arra, amikor Horthy ki akart lépni a háborúból, és a nyilasok átvették a hatalmat? Mit tud mondani a nyilasokról?
-Mért vitték magukat először Bogyára? Mit csináltak ott? Mennyien mentek oda és kik?
-Volt valami érdekes az úton Bogyáról Chebig? (dec. 30. – jan. 10) Vonattal mentek?
-Mennyien mentek Chebbe? Hogyan nézett ki a chebi láger? Kik voltak ott magukon kívül?
-Hol képezték magukat ki morse jelzésre? Kik kerültek oda? Hol osztották be magukat telefonépítőknek?
-Eger után említette Ludwigsburgot is, ott majdnem három hétig voltak – mit csináltak ottan?
-Ha jól értem, Ruttenshausenban kaptak telefonista kiképzést. Hol építették a telefonvonalat?
-Multkor kikapcsoltuk a diktafont, amikor Ruttenshausenről volt szó, valami tisztet és a lányát említette – ezt elmondaná?
-Mit kaptak enni a németektől?
-Majdnem egy hónapig voltak Dániában – ott mit csináltak? Mi volt Ringstedben és mi Maribo-ban? Mit tud mondani a dánokról?
-Emlékszik arra a napra, amikor vége lett a háborúnak? Találkoztak angol csapatokkal? Fogságba nem jutottak akkor?
-Jól értem? Maribó-ból szöktek meg és a dán határt szökve lépték át? Gyalog szöktek?
-Kik és hogyan fogták el magukat?
-Ha jól értem, hatan szöktek és még hatot magukhoz tettek és így tizenketten jutottak az özvegy asszonyhoz, Tönning mellé.
-Tönning után Marne-ba jutott, ott egy és fél hónapig volt (július-augusztus fele) – mi volt ott? Kik voltak ott a felettesek?
-Aztán Meldorfban voltak augusztus 15-től október 18-ig? Mi volt ott, mit csináltak, hogy nézett ez ki? Írja is, hogy kétszer kellett volna menniük haza – ekkor miért nem sikerült a dolog?
-Hol volt az, amikor csehszlovák komisszió jött magukért? Kik voltak ezek és mit kérdeztek?
-Említett egy dr. Schwitzert, aki segített – ő is ott volt abban a komisszióban, aki vizsgáztatta magát? Hogyan talált magára?
-Grömitzben is volt majdnem egy hónapig (október 19. – november 11.), mi volt ott, mit csináltak, hogy nézett ez ki?
-Hogy nézett ki az a munkatábor (Tábor nemeckých príslušníků.) Pardubicében, ahol dolgoztak? Magán kívül kik voltak ott? Milyen volt ott a munka, a rezsim, az őrök?
-Hogy hívták azt az izsai bácsit, aki Pardubicéről hozta a maga levelét haza?
-A Bachorec Józsi bácsi miért maradt ott? Hol? Az mikor jött aztán haza? Februárban…
-Vonattal jöttek haza Pardubicéről? Hova jutott haza? Ott ki lakott? miért telepítették ki a szüleit? Hogyhogy aztán hazajöhettek?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.