Kállay György (Csütörtök [Štvrtok na Ostrove])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, szovjet hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.VII.19.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; szülei; földművelés; 1938-ban a csehe mozgósítottak, lovalat összeszedték;
(2) 1938 – díszkapu, kilenc küldönc jött – megkérték, hogy ne dobjanak virágot a főhadnagy úrra, mert megijed a ló; tüzérek jöttek; a katonákat bekvártélyozták;
(3) a katonák a lovakkal segítettek szánmtani, vetni; a bátyjai karácsony felé érkeztek vissza a cseh hadseregből;
(4) a leventéket elvitték Dievenowba, ott szétszortírozták a leventéket, Gyuri bácsi telefonos lett; az öccsével volt egész idő alatt;
(5) 1945 őszén Csehországba, Písekbe deportálták munkára; egy kisbíró vitte el őket; mindenszentekre ott voltak; irígy paraszthoz kerültek; egy csütörtökit, Író Jenő bácsit egy jó asszony hazakülldte, az öcsét hazaszöktette;
(6) két hónap után a Galacsi Ernővel hazaszökött;
(7) leventézés –szombatonként volt, fapuskákkal gyakorlatoztak; a gazdáknak el kellett engedni a leventézésre;
(8) néhány ügyesebb levente tanfolyamra ment; a Sill Ilonka néni előtti téren leventéztek;
(9) az apja kieszközölte, hogy a bátyját hazaengedjék aratásra – 1938 nyarán;
(10) ki Németországba nem marhavagonokkal mentek; 1924-1928-as korosztályoknak kellett jelentkezni; Hideghéten át, éjjel Vereknyében;
(11) Marchegg, Karlsbad, Kiel, Dievenow; egy hét alatt voltak ott, Szilveszterkor indultak; január tizedikén már ott voltak Dievenowban;
(12) az úton azért elláták a leventéket; kb. olyan ötvenen lehettek a leventék, akiket kivittek; Pauhof volt, akik kisérte a leventéket; tapolcaiak, somorjaiak, nagymagyariak (Csermák laci bácsi is); az úton különösebb dolog nem történt;
(13) Dievenowban állandó légiriadó volt; barakokban laktak; német kiképzés, német ruha, de nem SS, vagy wehrmacht; nem sokáig voltak ott, Rottweilbe kerültek; Neuruppin volt a jelszó – mire használták;
(14) Rottweilben voltak, járták a falukat; az oroszok mérgesen néztek a német ruhára, aztán civilbe vetkőzött át, ahogy egy magyar katona mondta; valami dögcédulát, vagy táblát eldobott;
(15) az oroszokkal még május kilenc előtt találkoztak, táborba hajtották Weltzbe(?), Ausztriában; elvettek mindent; gyalog Magyarországra; láger Szombathelyen;
(16) Iasiban egy lágerban voltak, ahol kolostor volt; az öccsétől elvált, de aztán Iasiban találkoztak, egy későbbi transportal jött;
(17) szeptemberben keveredtek haza; már akkor nem nagyon vigyáztak a foglyokra az oroszok;
(18) a kivitel – a víz vételezése; két hétig vagonban voltak, ott piszkítottak; mindíg kointrolálták, nem e vágták ki az padlót; két hét, ebből öt napig kelenföldön álltak, asszonyok hoztak cseresznyét;
(19) minden csütörtöki visszajött; voltak, akik kijutottak Oroszországba; Konstancában is voltak; Sill Feri, pap, aki történész Szombathelyen; Püspökladányban: akiket elvitt Szálasi, hazahozott Rákosi;
(20) elvitel Szegedre, papírt kaptak, mindenki mehetett ahova akart; kikkel jött haza; búcsú előtt, tizenharmadikán jöttek haza;
(21) Kiel után telefonisták voltak, fiatalabbak tűzoltók voltak; a háború végéig csinálták, egy unteroficír azt mondta, hogy alles kaput; elmentek hazafelé; Ausztria; az oroszok mindent elszedtek;
(22) Kielből Rotweilbe, ott telefonvezetékeket húztak; kb. három hétig lehettek Kielben; Rotweilben lefertőtlenítés; Dievenow állítólag Kiel volt [pedig az 400 kilométerre van egymástól];
(23) bombariadók voltak, de akkor kijártak az erdőbe; kiképzés – katonai és telefonos; Rotweil –kaszárnya féle, Dievenowban barakok; Rotweilben nem volt soká, ott kezdték a telefonos munkát; Rotweilben kb. három hétig voltak; ide oda mentek telefont vezetni;
(24) az oroszokkal kb egy héttel a háború befejezése előtt találkoztak; elvállás a németektől; a németek szamaraknak tartották; láger, négysorosz szögesdrót; a lágerban már civilben volt;
(25) az első találkozás oroszokkal, egy szökni akaró német katonát lelőttek, két napig ott feküdt – „így jár, akik szökni akar“; három, vagy négysoros drótkerítés, asszonyok jöttek és kiabáltak be, hogy nincs e ott valaki; ez Szombathelyen volt; a weltzi tábor gyűjtőtábor volt, onnan vitték Szombathelyre, azzal, hogy ott kapnak papírt; még a szombathelyi fogoly semert megszökni;
(26) egy nyarat voltak Szombathelyen; hogy nézett ki; tanakodás, hogy mi lesz; egyszervolt kint a lágerból, fát vágni; sokan voltak a lágerban; latrinákról; fertőző betegségek nem voltak, de hasmenés volt egyszer – keserű főzeléket adtak; fertőtlenítés; tetvekről;
(27) az öccse lebetegedett, mellhártyagyulladása volt; egy orvos, aki csak akkor küldte volna Tátrába, ha szlovakizál – szlovakizált, és az orvos azt mondta, hogy nem érdemes elmenni oda; nem haragszik a szlovákokra;
(28) a weltzi lágerban – egy orosz őr levetette a német cssizmát, kicserélték és még egy karaj kenyeret is adott;
(29) kifele Romániába átmentek a Tisza hídon, jugoszlávián keresztül is, a jugoszlávok mérgesek voltak; az asszonyok cseresznyét hoztak;
(30) nehéz gyerekkora volt, az anyja hat éves korában meghalt;
(31) augusztusban jutott Iasiba; Iasiban olyan két hetet voltak; van késői cseresznye is; augusztus végén értek oda, szeptember 13-án már otthon voltak; visszafelé – Csíki hegyek, a vagonok tetején voltak;
(32) a Iasiban kolostor volt, az volt a láger; nagy tábor volt; a fiatalabb őrök rosszabbak voltak;
A második interjúról (2014.VIII.29.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Mikor született az apja?
-Azt mondta, hogy 1938-ban mozgósítottak a csehek – erről mondjon valamit… Elvették a lovakat? Vissza se kapták őket?
-Említette, hogy az apja kieszközölte, hogy a bátyját hazaengedjék aratásra – ez az év nyarán volt, mikor bejöttek a magyarok? Akkor a bátyja az tényleges katonaságot szolgálta, vagy mozgósítottáskor vitték el?
-Hogyan változott a helyzet 1938 után?
-Említette, hogy néhány leventét kiválasztottak és rajvezető kiképzést kaptak – hol volt ez a kiképzés és mit csináltak ott?
-Hogy hívták azt az öccsét, akivel kint volt Németországban?
-Milyen vonattal, vagonokkal mentek ki Németországba? Meddig volt magukkal a Pauhof? Azt hogy hívták keresztnéven? Kik voltak azok a németek, akik kisérték magukat?
-Marcheggtől vonattal mentek egész végig? Dievenowig? Kielig? Hol voltak Rotweil előtt?
-Említette, hogy sok bombariadó volt – ez Kielben volt?
-Kb. mikor jutottak Rotweilbe? És hogyan? Rotweil délnyugat Németországban van… Ott fertőtlenítették le magukat? Mit csináltak Rotweilben? Az után már aztán szerelték a telefont, mindíg mozgásban voltak?
-A németektől elválltak – el is engedték magukat? Miért mutogattak magukra, hogy maguk szamarak? Azért mert keletre mentek, az oroszokhoz?
-Hol és mikor találkozott a magyar katonákkal (akik aztán azt mondták, hogy vetközzön ki civilbe)? Mi volt az a tábla, ami a nyakában volt és eldobta?
-Hol fogták el magukat az oroszok? Magával együtt mennyien jutottak fogságba? Hol volt ez a Weltz? Meddig voltak ott? Onnan gyalog mentek Magyarországra?
-Meddig voltak Szombathelyen? Nem Székesfehérvárban voltak? Ott fertőtlenítettek – de csak a ruháikat?
-Említett valami Skoroppolán Gyulát – ez ki volt?
-Hol vált el az öccsétől – még Szombathelyen?
-Mikor vitték ki magukat Romániába? Augustus közepe… Azt mondta, hogy Kelenföldön cseresznyét hoztak az asszonyok… Mennyi ideig voltak Iasiban? Két hét…
-Mikortól meddig voltak Iasiban? Kb. augusztus vége – szeptember 10… Mondjon valamit az ottani körülményekről…
-Magán kívül még milyen csütörtökiek jutottak Iasiba?
-Hogyhogy magukat hazaengedték, és valakiket meg kivittek Oroszországba? Említette, hogy Konstancában is voltak – ott mit csináltak? Az több mint négyszáz kilométer Iasitól…
-Kik kisérték a szerelvényt Szegedig? Püspökladányban voltak? Szálasi v Rákosi… Mi volt ott Szegeden – valami láger, vagy valami hivatal?
-Hogyan jutottak Szegedről Budapestre? Mit csináltak Budapesten? Ott adott egy asszony kiflit? Budapestről hogyan jutottak haza?
-Az öccse hol betegedett le? Még a fogság alatt?
-Mennyi csötörtökit vittek ki 1945 őszén Csehországba? Mi szerint válogatták ki őket? Milyen szerelvénnyel mentek és kik magukon kívül? Kik szervezték az egészet?
-Azt mondta, hogy magukat egy kisbíró vitte el, amikor válogattak a csehek maguk között – ez hol volt ez a válogatás? És kihez jutott, a kisbíróhoz?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.
