Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Kállay György Kállay György – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Kállay György

Kállay György (Csütörtök [Štvrtok na Ostrove])

Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, szovjet hadifogság;

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

Az első interjú (2013.VII.19.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás; szülei; földművelés; 1938-ban a csehe mozgósítottak, lovalat összeszedték;

(2) 1938 – díszkapu, kilenc küldönc jött – megkérték, hogy ne dobjanak virágot a főhadnagy úrra, mert megijed a ló; tüzérek jöttek; a katonákat bekvártélyozták;

(3) a katonák a lovakkal segítettek szánmtani, vetni; a bátyjai karácsony felé érkeztek vissza a cseh hadseregből;

(4) a leventéket elvitték Dievenowba, ott szétszortírozták a leventéket, Gyuri bácsi telefonos lett; az öccsével volt egész idő alatt;

(5) 1945 őszén Csehországba, Písekbe deportálták munkára; egy kisbíró vitte el őket; mindenszentekre ott voltak; irígy paraszthoz kerültek; egy csütörtökit, Író Jenő bácsit egy jó asszony hazakülldte, az öcsét hazaszöktette;

(6) két hónap után a Galacsi Ernővel hazaszökött;

(7) leventézés –szombatonként volt, fapuskákkal gyakorlatoztak; a gazdáknak el kellett engedni a leventézésre;

(8) néhány ügyesebb levente tanfolyamra ment; a Sill Ilonka néni előtti téren leventéztek;

(9) az apja kieszközölte, hogy a bátyját hazaengedjék aratásra – 1938 nyarán;

(10) ki Németországba nem marhavagonokkal mentek; 1924-1928-as korosztályoknak kellett jelentkezni; Hideghéten át, éjjel Vereknyében;

(11) Marchegg, Karlsbad, Kiel, Dievenow; egy hét alatt voltak ott, Szilveszterkor indultak; január tizedikén már ott voltak Dievenowban;

(12) az úton azért elláták a leventéket; kb. olyan ötvenen lehettek a leventék, akiket kivittek; Pauhof volt, akik kisérte a leventéket; tapolcaiak, somorjaiak, nagymagyariak (Csermák laci bácsi is); az úton különösebb dolog nem történt;

(13) Dievenowban állandó légiriadó volt; barakokban laktak; német kiképzés, német ruha, de nem SS, vagy wehrmacht; nem sokáig voltak ott, Rottweilbe kerültek; Neuruppin volt a jelszó – mire használták;

(14) Rottweilben voltak, járták a falukat; az oroszok mérgesen néztek a német ruhára, aztán civilbe vetkőzött át, ahogy egy magyar katona mondta; valami dögcédulát, vagy táblát eldobott;

(15) az oroszokkal még május kilenc előtt találkoztak, táborba hajtották Weltzbe(?), Ausztriában; elvettek mindent; gyalog Magyarországra; láger Szombathelyen;

(16) Iasiban egy lágerban voltak, ahol kolostor volt; az öccsétől elvált, de aztán Iasiban találkoztak, egy későbbi transportal jött;

(17) szeptemberben keveredtek haza; már akkor nem nagyon vigyáztak a foglyokra az oroszok;

(18) a kivitel – a víz vételezése; két hétig vagonban voltak, ott piszkítottak; mindíg kointrolálták, nem e vágták ki az padlót; két hét, ebből öt napig kelenföldön álltak, asszonyok hoztak cseresznyét;

(19) minden csütörtöki visszajött; voltak, akik kijutottak Oroszországba; Konstancában is voltak; Sill Feri, pap, aki történész Szombathelyen; Püspökladányban: akiket elvitt Szálasi, hazahozott Rákosi;

(20) elvitel Szegedre, papírt kaptak, mindenki mehetett ahova akart; kikkel jött haza; búcsú előtt, tizenharmadikán jöttek haza;

(21) Kiel után telefonisták voltak, fiatalabbak tűzoltók voltak; a háború végéig csinálták, egy unteroficír azt mondta, hogy alles kaput; elmentek hazafelé; Ausztria; az oroszok mindent elszedtek;

(22) Kielből Rotweilbe, ott telefonvezetékeket húztak; kb. három hétig lehettek Kielben; Rotweilben lefertőtlenítés; Dievenow állítólag Kiel volt [pedig az 400 kilométerre van egymástól];

(23) bombariadók voltak, de akkor kijártak az erdőbe; kiképzés – katonai és telefonos; Rotweil –kaszárnya féle, Dievenowban barakok; Rotweilben nem volt soká, ott kezdték a telefonos munkát; Rotweilben kb. három hétig voltak; ide oda mentek telefont vezetni;

(24) az oroszokkal kb egy héttel a háború befejezése előtt találkoztak; elvállás a németektől; a németek szamaraknak tartották; láger, négysorosz szögesdrót; a lágerban már civilben volt;

(25) az első találkozás oroszokkal, egy szökni akaró német katonát lelőttek, két napig ott feküdt – „így jár, akik szökni akar“;  három, vagy négysoros drótkerítés, asszonyok jöttek és kiabáltak be, hogy nincs e ott valaki; ez Szombathelyen volt; a weltzi tábor gyűjtőtábor volt, onnan vitték Szombathelyre, azzal, hogy ott kapnak papírt; még a szombathelyi fogoly semert megszökni;

(26) egy nyarat voltak Szombathelyen; hogy nézett ki; tanakodás, hogy mi lesz; egyszervolt kint a lágerból, fát vágni; sokan voltak a lágerban; latrinákról; fertőző betegségek nem voltak, de hasmenés volt egyszer – keserű főzeléket adtak; fertőtlenítés; tetvekről;

(27) az öccse lebetegedett, mellhártyagyulladása volt; egy orvos, aki csak akkor küldte volna Tátrába, ha szlovakizál – szlovakizált, és az orvos azt mondta, hogy nem érdemes elmenni oda; nem haragszik a szlovákokra;

(28) a weltzi lágerban – egy orosz őr levetette a német cssizmát, kicserélték és még egy karaj kenyeret is adott;

(29) kifele Romániába átmentek a Tisza hídon, jugoszlávián keresztül is, a jugoszlávok mérgesek voltak; az asszonyok cseresznyét hoztak;

(30) nehéz gyerekkora volt, az anyja hat éves korában meghalt;

(31) augusztusban jutott Iasiba; Iasiban olyan két hetet voltak; van késői cseresznye is; augusztus végén értek oda, szeptember 13-án már otthon voltak; visszafelé – Csíki hegyek, a vagonok tetején voltak;

(32) a Iasiban kolostor volt, az volt a láger; nagy tábor volt; a fiatalabb őrök rosszabbak voltak;

A második interjúról (2014.VIII.29.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

-Mikor született az apja?

-Azt mondta, hogy 1938-ban mozgósítottak a csehek – erről mondjon valamit… Elvették a lovakat? Vissza se kapták őket?

-Említette, hogy az apja kieszközölte, hogy a bátyját hazaengedjék aratásra – ez az év nyarán volt, mikor bejöttek a magyarok? Akkor a bátyja az tényleges katonaságot szolgálta, vagy mozgósítottáskor vitték el?

-Hogyan változott a helyzet 1938 után?

-Említette, hogy néhány leventét kiválasztottak és rajvezető kiképzést kaptak – hol volt ez a kiképzés és mit csináltak ott?

-Hogy hívták azt az öccsét, akivel kint volt Németországban?

-Milyen vonattal, vagonokkal mentek ki Németországba? Meddig volt magukkal a Pauhof? Azt hogy hívták keresztnéven? Kik voltak azok a németek, akik kisérték magukat?

-Marcheggtől vonattal mentek egész végig? Dievenowig? Kielig? Hol voltak Rotweil előtt?

-Említette, hogy sok bombariadó volt – ez Kielben volt?

-Kb. mikor jutottak Rotweilbe? És hogyan? Rotweil délnyugat Németországban van… Ott fertőtlenítették le magukat? Mit csináltak Rotweilben? Az után már aztán szerelték a telefont, mindíg mozgásban voltak?

-A németektől elválltak – el is engedték magukat? Miért mutogattak magukra, hogy maguk szamarak? Azért mert keletre mentek, az oroszokhoz?

-Hol és mikor találkozott a magyar katonákkal (akik aztán azt mondták, hogy vetközzön ki civilbe)? Mi volt az a tábla, ami a nyakában volt és eldobta?

-Hol fogták el magukat az oroszok? Magával együtt mennyien jutottak fogságba? Hol volt ez a Weltz? Meddig voltak ott? Onnan gyalog mentek Magyarországra?

-Meddig voltak Szombathelyen? Nem Székesfehérvárban voltak? Ott fertőtlenítettek – de csak a ruháikat?

-Említett valami Skoroppolán Gyulát – ez ki volt?

-Hol vált el az öccsétől – még Szombathelyen?

-Mikor vitték ki magukat Romániába? Augustus közepe… Azt mondta, hogy Kelenföldön cseresznyét hoztak az asszonyok… Mennyi ideig voltak Iasiban? Két hét…

-Mikortól meddig voltak Iasiban? Kb. augusztus vége – szeptember 10… Mondjon valamit az ottani körülményekről…

-Magán kívül még milyen csütörtökiek jutottak Iasiba?

-Hogyhogy magukat hazaengedték, és valakiket meg kivittek Oroszországba? Említette, hogy Konstancában is voltak – ott mit csináltak? Az több mint négyszáz kilométer Iasitól…

-Kik kisérték a szerelvényt Szegedig? Püspökladányban voltak? Szálasi v Rákosi… Mi volt ott Szegeden – valami láger, vagy valami hivatal?

-Hogyan jutottak Szegedről Budapestre? Mit csináltak Budapesten? Ott adott egy asszony kiflit? Budapestről hogyan jutottak haza?

-Az öccse hol betegedett le? Még a fogság alatt?

-Mennyi csötörtökit vittek ki 1945 őszén Csehországba? Mi szerint válogatták ki őket? Milyen szerelvénnyel mentek és kik magukon kívül? Kik szervezték az egészet?

-Azt mondta, hogy magukat egy kisbíró vitte el, amikor válogattak a csehek maguk között – ez hol volt ez a válogatás? És kihez jutott, a kisbíróhoz?

KódIE_0234
LakhelyCsütörtök [Štvrtok na Ostrove]
Születés helyeCsütörtök [Štvrtok na Ostrove]
Születés időpontja19241202

Kállay György - 1.rész, Időbeli jellemzők: 2013. július 19., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:00:49

Címkék: második világháború / leventék
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Kállay György - 2.rész, Időbeli jellemzők: 2014. augusztus 29., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:55:25

Címkék: második világháború / leventék
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésCsütörtök [Štvrtok na Ostrove]
Rövid URL
ID653102
Módosítás dátuma2023. november 3.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.