Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Kertész Vilmos Kertész Vilmos – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Kertész Vilmos

Kertész Vilmos (Felsőszeli [Horné Saliby])

Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1968;

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

4. interjú

Az első interjú (2018.VII.16.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) 45 nagypéntek napját belezuhant egy gép a Sárdba; később nem sikerült kihúzni;

(2) kb. 1944 szeptemberében zuhant le a gép, amiben bentégtek a pilóták; egynek sikerült kiugorni;

(3) az amerikaiak jöttek exhumálni a halottakat; egy nyilas le akarta kaszabolni kaszával az egyik amerikait, mikor lezuhant a gép;

(4)  német katonák, akik a majorba jártak gabonáért, 1944 őszén; Alsóréten a majorban is voltak;

(5) a lezuhant gépekről és a halottak exhumálásáról;

(6) 1944 őszén bejöttek a magyar katonák, az iskolában voltak elszállásolva; a majorban németek lovakkal;

(7) kozákok a majorban, elszedték az órákat;

(8) nőket bújtatták a majorban; német tank az oroszokra lőtt, megfutamodtak; a német agyonlőtte a két lovat;

(9) lenyugodott a helyzet, de egy farkaskutya volt meglőve, attól ijedtek meg;

(10) Gőnyerében a Pónya testvérek agyonlőttek két oroszt, akik meg akarták erőszakolni a testvérüket – Szőcs Kálmán bátyja megijedt, hogy ráfogják és önygilkos lett;

(11) a szomszéd lányt meg akarták erőszakolni az oroszok, a bácsira rálőttek, szerencséje volt;

(12) a községházán agyonlőtt katonákról nem tud;

(13) orosz katonák mákot ettek hagymával – Vili bácsinak sikerült megmenteni az órát, z oroszok nem akartak inni a rumból;

(14) a sztori, amikor a teknő alá bújt Vili bácsi;

(15) két levente kivitel; a bátyja megszökött három másikkal; másodszor már Egerig vitték ki;

(16) az apja története – orosz fogságba esett Győrben, de hazaszökött;

(17, 21) Feri bátyja esete a nyilassal és a fegyencel, akit Galántára vitt;

(18) zsidókat dolgoztattak az úton 1944 őszén;

(19) Szabó Albin bácsi oroszellenes éneke;

(20) szeszgyárt lerobbantották;

(22) szeli nyilasokat elítéltek, Ilaván ültek; egy teljesen legyengült, két évire meg is halt;

(23) szeli zsidók;

(24) zsidók elvitele; az úton dolgozó zsidók; voltak, akik elbújtak, meg megmenekültek;

(25) Bram úr túlélte, meglopta a kuncsaftokat; voltak becsületes zsidók – apjával hordta ki a tejet, a zsidók adtak valami aprót a gyereknek;

(26) a hét nyolc családból 5-6 ember jött vissz; Müller – háború utáni eset – loptak tőle gabonát;

(27) a zsidó vagyonnal mi lett; árverezés;

(28) a zsidó kereskedő hitelbe is adott árút; nem emlékszik antiszemitizmusra;

(29) zsidókkal szedették itt ősszel a répát;

(30) kik jöttek még haza 1945-ben; Müller;

(31) Križan bácsi lányainak minden nemzetből volt férje;

(32) szeli cigányok;

(33) magyar csendőrök – felpofoztak gy Bélát;

(34) nem letek deportálva Csehországba, az intéző intézkedett; a nagybácsiját depoirtálták, később nem tudott a házába menni; gyerekek megvrték a rózsahegyi gyerekeket;

(35) konfliktusok a betelepültekkel;

(36) a kommunizmusról általánosan; hol tanult meg szlovákul;

(37) hogyan rukkolt be;

(38) 59-es mechanizovaný pluk, Čáslav; prímač;

(39) elmentek egy haverral asztalosnak;

(40) az esküt meg kellett tanulni;

(41) gyalogsági felszerelés; egy téli gyakorlat nagyon hidegben;

(42) raketomeťákokhoz került, katyusákhoz;

(43) éleslövészet májusban, výtečný; egy haverja nem ment haza szabadságra, csak egyszer;

(44) haza tudott jutni szabadságra;

(45) pisztolya volt, mert puskával nem lehetett volna ugrálni;

(46) a második repülőgépről megtalált pisztoly, kitisztította és ki is próbálta;

(47) Bán nevű gyerek megsérült, valami felrobbant és kiverte az egyik szemét;

(48) dolgoztak is a katonaságnál;

(49) 1956-os forradalom; ágyúkkal kellett volna menni Komáromba, de lefújták;

(50) második év, újoncokat képeztek;

(51) politikai előadások; provokatív énekeket húztak;

(52) katonaság utáni munka; először mezőgazdaság, aztán Ostrava;

(53) földjeik nem voltak; majoron dolgoztak;

(54) a gazdák és a JRD – Gyurcsi Imre bácsitól mindent elvettek;

(55) már fiatal korától dolgozott;

(56) Dóca bácsi, akit fuvaroztak, hogy írja alá a belépést a JRD-be; Pellecki Imre bácsi és a lovai, amiket elvittek tőle;

(57) Gyurcsi Tóni bácsi – lefényképezte azt, hogyan viszik el az állatokat;

(58) 1953-as pénzválás – nem nagyon érintette a családot; munkáról;

(59) Sztálin, Gottwald halála – nem nagyon vannak emlékei;

(60) 1968 – Jugóban voltak éppen, Ausztrián át jutottak haza;

(61) Berlinben voltak kiránduláson, gondolkodtak azon, hogy átszöknek;

(62) hogyan sikerült hazajönnie az ostravai cégből;

A második interjúról (2019.X.4.) ez idáig nem készült átirat; Az interjúalany a 2. – 4. számú interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:

– Amikor belefúródott a repülőgép a Sárdba, abból mit lehetett látni? És ez is olyan típusú gép volt, mint az első, ami leégett? És mi lett ebben az esetben a legénységgel? Térképen – hol?

– Kétszer is próbálták kihúzni onnan a gépet a Sárd medréből – mikor volt ez?

– Az első repülő, amiben bentégtek az amerikaiak – azt látta is, hogyan zuhan le? Térképen…

– Ki törte ki a napraforgó szárot, amikor futottak az amerikai pilóta után? És csak ez az egy menekült meg a legénységből? Nekem mondtak olyat is, hogy hárman, csak kettő az újvári kórházan halt meg később a bombázás alatt… Mert említett egy olyan katonát is, aki később itt volt, mikor vették fel a halottakat és az azt mondta, hogy egy nyilas le akarta kaszával vágni őtet – ez nem az volt, aki után a bátyja futott?

– Az elemi iskola volt, amibe jártak, mikor ide jöttek az amerikaiak felvenni a halottakat? Mert polgárit is említett…

– Említett német katonákat, akik a majorba (melyikbe?) jártak gabonáért, 1944 őszén – ezek milyen alakulathoz tartoztak és hol voltk elszállásolva?

– Alsó Amikor ásták ki az amerikaiakat, a szeli pap is részt vett ebben?réten a majorban is voltak német katonák – ezek mikor voltak ott, mennyien?

– Maguknál a majorban is, el voltak szállásolva németek – ez mikor volt?

– Összefoglalva – milyen katonaság volt itt: majorban németek 15 pár lóval; faluban az iskolában magyarok (mennyi?); ezeken kívül?

– Az anyja nagypénteken kalácsot sütött (meg volt már sütve?) – azzal mit csinált az orosz? Az az egyik kozák?

– Amikor elszedték maguktól a zsebórát a kozákok – az kinek aa házánál volt?

– Mennyi idő telt el a kozákok és a többi katona között?

– A németek vitték el azt a piros és fekete lovat a parasztoktól? És aztán azokat lőtte agyon a német?

– Német tank volt a majorban, ami aztán az oroszokra lőtt, és azo megfutamodtak – ez már a kozákok látogatása után volt?

– Miért gyújtották fel az oroszok a Pónyáék házát az oroszok? Bosszúból, hogy abból a házból voltak azok, akik megölték az orosz katonákat? És ez a Szőcs Kálmán bátyja – ha tudták az oroszok, hogy a Pónyáék ölték mega z oroszokat, mi értelme volt, hogy felakasztotta magát?

– Hogy hívták azt az Ilonkát, akit az oroszok meg akartak erőszakolni és az apjával aztán Taksonyra szöktek? A lány az hol volt, amikor a bácsira lőttek és a lapátnyelet találta el az orosz? És hogy volt ez a konfliktusa a bácsinak az orosszal, meg a gránáttal? Ez mikor volt?

– Hogy volt aza sztori, amikor kemencébe bújt, aztán befutott a nagybácsijához, az oroszok a levegőbe lőttek, és maga a teknő alá bújt? Mikor volt ez?

– Tud valami háborús károkról Szeliben?

– A civilek közül voltak, akik meghaltak? Egy süketnéma, aki tűzoltó ruhában volt…

– Az apja még az alőtt szerzett civil ruhát, mielőtt fogságba esett? Hogy sikerült neki a szökés? A Dunán valami Rigóék hozták át – a nagy Dunán?

– Kik voltak a apjának a katonatársai, akik csak 1951-ben jöttek haza Oroszországból?

– Miért mondta az anyja a fiatalabb öccsének, hogy szaladjál az apád után, kérdez meg, hova tette el az ültetnivaló krumplit? Ezt csak olyan viccből? És éppen akkor jött haza az apja?

– Említette, hogy 1944 őszén dolgoztatták a zsidókat – talicskáztatták velük a nagy köveket – ez hol volt? És ezek milyen zsidó voltak? És nők is voltak köztük? Meddig voltak itt és mi lett velü aztán? És kik őrözték őket?

– Hogyan emlékszik a szeszgyár lerobbantására? Mikor volt ez? Erről a szeszgyárról mondjon többet – tulajok, gyártás, stb…

– Szabó Albin bácsi (mivel foglalkozott?) énekelt valami orosz ellenes éneket – ez hogy volt? Jobb volt tavaly, nem volt davaj, nem volt a sok karasó… És mikor énekelte ezt? Nem volt belőle probléma?

– Jól értem? A Feri bátyja egy darabig vitte a nyilast és a fegyencet Szeliből, de a majornál le akarta őket szállítani a kocsiról, mert nem akart tovább menni velük. Mi lett belőle? A nyilas meghátrált, amikor a Feri bátyja azt mondta neki, hogy te taknyos? És ki verte meg a nyilast a háború után?

– Két vagy három szeli nyilast elvittek Ilavára – azok mennyit ültek ott? És ez mikor volt kb? És konkrétan miért ítélték el őket? Az az illető, aki ott átfázott és két évire meg is halt – az ott a börtönben halt meg?

– A négy üzlet tulajdonosa, akik zsidók voltak…

– Hogy hívták a maguk szomszédjukat, akik zsidók voltak?

– Volt olyan család, akikkel maguk kimondottab jó viszonyban voltak?

– Hol szolgált az anyja, melyik zsidó családnál?

– Milyen volt a szeli zsidóknak a hitéletük? Hova temetkeztek?

– Volt nekik külön iskolájuk?

– Volt nekik az a tipikus öltözködésük, szakálluk, pajeszük?

– Tud olyanról, hogy valami zsidók elbújtak a deportáls elől?

– Ezek a zsidók, akik itt dolgoztak a szeli-taksonyi úton – mikor volt ez? 1943, vagy 1944-ben? Mennyien lehettek és ki őrözte őket, és konrétan mit dolgoztak?

– Maguknak a főnökük, az is zsidó volt – családjáról, hogyan emlékezi rá, és mi lett velük?

– A Bram urat hogy hívták és milyen családja volt, mi lett vele a háború alatt?

– Voltak olyan családok, ahonnan senki se jött vissza? És ahol visszajöt valaki, az vissza is kapta a házát? Volt olyan elhagyott zsidó ház, amit a falu használt fel? Üzletnek, vagy valami másnak…

– Olyat is mondott, hogy a zsidókkal szedették itt ősszel arépát – erről mondjon valamit…

-1945-ig voltak itt valami szlovákok? Említette a Križan bácsit, meg egy intézőt, meg egy baťást is – ezek 1938 után is itt maradtak?

– Voltak a szeli cigányok között mondjuk olyan tipikus cigány mesterek is, mint víljogvetők, kovácsok stb…?

– Vándorcigányok is jelentek meg Szeliben? Teknőfaragók, oláhcigányok…

– Volt esetleg valaki, aki földtulajdonos volt a cigányok közül?

– Volt Szeliben péró?

– Milyen volt a cigány-paraszt viszony és hogyan változott az évek alatt?

– Említette ezt a nagyon jó cigányzenekart, ami itt volt Szeliben – ennek milyen volt a felállítása? És eljutott valaki mondjuk tovább is? Pozsonyba, nyugatra…

– Hogy hívták ezt a Bélát, akit felpofoztak a magyar csendőrök?

– Mi végett volt kórházban az édesanyja akkor, mikor votlak a deportálások?

– Kinél húzódott meg a nagybácsija, amikor hazajött Csehországból? Mert azt mondta, hogy ott azokná, ahol meghúzódott, azokat kitelepítették Magyarországra… Aztán hogyan jutott vissza a házába a nagybácsija?

– Ezekből a rózsahegyiekből maradt valaki a faluban?

– Ki bíztatta magukat gyerekeket fel, hogy megverjék a rózsahegyi gyerekeket?

– Miért rontottak be a szlovák áttelepültek (tűzoltók) arra a mulatságra és verekedés lett belőle?

– Sokan a telepesek közül elköltöztek Dedina Mládeže-be – mennyien? És mennyien maradtak itt?

– Magának így mi a véleménye a kommunizmusról? Jó volt az? Vagy lehetett volna ettől jöbb rendszer is? Mik voltak a rossz és mik a jó oldalai?

– Maga iskolába járt, először magyarba, aztán 1945 után szlovákba – erről…

– Első 1945 utáni vezetőségről, komiszárokról, partizánokról…

– Sorozás, regrútaszokások…

– Milyen volt az 59-es mechanizovaný pluk felállítása? Tankosok, tűzérség, repülősök, gyalogság… És ez az alakulat mind egy helyen volt, vagy azért szét voltak dobálva?

– Milyen gyakorlataik voltak a prímač alatt? Említette ezt a gyors evést – tud más példát is mondani, hogyan viselkedtek az altisztek?] [Maguk, magyar gyerekek, azért egy cseppet összetartottak?

– Meddig csinálták maguk azokat az asztalosmunkákat a tiszteknek? És hogy jött ide a Kosmos gyár, ahol szappanokat gyártottak?

– Maga az eskü az hogyan volt? Mennyien tették le? És akkor oda nem jöhettek a szülők mondjuk?

– Eskü után mentek éleslővészetre – erről mondjon valamit…

– Egy galogosnak milyen fegyverekkel kellett tudni bánnia?

– Mikor (56 februárjában?) és miért szüntették meg a gyalogosokat?

– Egy téli gyakorlaton soknak lefagytak a fülei – meddig tartott ez a gyakorlat? És éjjel is kint voltak? Konkrétan miket gyakorlatoztak ott?

– Összefoglalni, hogy mikor hol volt a katonaságnál…

– Magát behívta a főhadnagy, hogy mi a foglalkozása és maga azt mondta, hogy mezőgazdasági munkás – miért magát tippelte ki? Jól értem? Ez után került a katyusákhoz? A többiek hova kerültek? És azokkal aztán már nem is volt kontaktusban?

– Katyusákhoz került – mennyi ember egy katyusánál? Sofőr, mierič, podavač, nabíjač…

– Ott Dačicén volt valami gyakorlótér, ahol tudtak ezekkel a kaťušákkal lőni?

– Maga volt bemérő – mit kellett tudni egy bemérőnek? És hogyan volt ez a kiképzése?

– És a többiek mit csináltak?

– Tehát ott is úgy volt, egy egy batéria az négy katyusa? És volt ott is valami bemérő lövés, és az után lőtték ki többiek is?

– Voltak valami bemutatón is? Esetleg nyári gyakorlatokon?

– Azt is mondta, hogy 1956 májusában mentek éleslövészetre, ahol výtečný lett – kézifegyverrel, vagy katyusával gondolja? Hol volt ez az éleslövészet?

– A pisztoly, amit háború után talált, és kitisztított – aztán azzal mi lett? Nincs meg magának?

– Egy Bán nevű gyerek (neve?) megsérült, valami felrobbant (mi?) és kiverte az egyik szemét… Más esetről nem tud?] [Tud valami olyanról, hogy a magyarok, németek, vagy oroszok munkába fogták a civileket? Lövészárkok, tancsapdák építése, romeltakarítás, építkezés…

– Maga dolgozott is a katonaságnál, valami kultúrházon, mozitermen dolgoztak – hogyhogy? És ez hol volt, meddig tartott?

-1956-os forradalom – október 23-án kezdődött, már 24-én lehetett hallani a rádióban híreket – maga mikor érkezett meg az alakulatához és hova (Dačicére?)? Jól tudom, Métlek Gabi volt a párkányi gyerek? És éppen akkor jött az alakulathoz úgy, hogy éjfélkor még nem volt ott?

– A zselízi gyereket lecserélték, nem volt megbízható – hogy hívták? És mi alapján vették őt nem megbízhatónak? És maga meg hogy megbízható volt – mi alapján? És katyusákkal mentek volna Komáromba? Mennyien mentek volna?

-1956-ban, a forradalom miatt készültség volt a hadseregben – ez hogyan mutatkozott? Voltak, akik azt mondták, hogy felöltözve mentek aludni a katonák…

– Maguk akkor beszélgettek erről, hogy mi lehet Magyarországon? Szimpatizáltak a magyarokkal? És a tisztek azok hogyan reagáltak?

– Gondolom ott maguknak voltak ilyen politrukjaik is, ugye? Azok hogyan reagáltak a forradalomra? És ezekről mondjon többet… Orosz tanácsadók voltak ott maguknak?

– Második évben maguk tanították az újoncokat – ott is volt valami olyasmi, hogy magát kiválasztották? És csak a bemérést tanította velük? Mennyi ember volt maga alatt?

– Milyen volt az újonc – öreg katona viszony? Amikor maga volt újonc, és amikor öreg katona volt. Nem voltak valami kitolások?

– Milyen volt egy átlagos nap az első éven, milyen a második éven?

– Milyen volt a kaja, a szállásuk, tisztálkodásuk?

– Maga szerint jó volt ez a katonaság? Szükséges volt?

– Kik voltak azok a strašinák, és kik a lapmpasákok?

– Volt maguknak valami olyasmi, azt hiszem úgy hívták, hogy politické školenie mužstva, ugye? Ez milyen gyakran volt? Említette, hogy a görög kommunistákról is voltak valami előadásiak – erről mondjon többet…

– A Svazarmhoz volt magának valami köze?

– Említette, hogy amikor a gazdaságban dolgoztak, kaptak egy hektár földet megművelésre – ez már a szoci alatt volt, vagy még az előtt?

-1945 után államosították a majort? Ez hogy volt?

– Az apja pallér volt – egy pallérnak milyenek voltak a feladatai?

– Mi mindent termeltek és neveltek a majorban?

– Említette a Dóca bácsit, akit fuvaroztak, hogy írja alá a belépést a JRD-be – ki volt ez? Erről mondjon többet…

– És ez a Gyurcsi Imre bácsi – miután elvették a földjeit, vagyonát – hol dolgozott? És a fiai mikor mentek ki Amerikába?

– Mi lett a Gyurcsi Tóni bácsival, aki lefényképezte azt, amikor vitték el neki az teheneket? Ki volt ez, aki vezette ki a teheneket? Pellecki Lőrinc? És ez volt az, aki elvette a két lovat valakinek? Kinek? Mert említett valami Pellecki Imrét is…

– Ezek közül az emberek közül kik jutottak bányába és hova?

– Amikor maguk 1968-ban Jugóban voltak – nem izgultak a családjaik miatt? Azért próbáltak valami hírekhez jutni?

– Azt is mondta, hogy nem tudtak átjönni valami határon – a jugó magyar határ is le volt zárva? Vagy csak a csehszlovák magyar határ?

– És ez az érdekes, hogy maguk Ausztrián jöttek haza – ember azt gondolná, hogy az osztrák-csehszlovák határon se lehetett nagyon közlekedni akkor… És végül hol jöttek át? Nem volt probléma?

– A Dubček éra és mi változott. Mi változott 1968 augusztusa után?

– Említette, hogy mikor Berlinben voltak, gondolkodtak azon, hogy átszöknének – hogyan tudtak volna átszökni? 1963-ban már a berlini fal állt…

– Maga futbalista volt – gondolom biztos figyelte az Arany csapatot – emlékszik a nagy meccsekre? 6:3, világbajnokság…

A 3. interjúról (2020.IV.24.) ez idáig nem készült átirat;

A 4. interjúról (2020.IV.27.) ez idáig nem készült átirat;

KódIE_0245
LakhelyFelsőszeli [Horné Saliby]
Születés helyeFelsőszeli [Horné Saliby]
Születés időpontja1935-08-16

Kertész Vilmos - 1.rész, Időbeli jellemzők: 2018. július 16., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:55:19

Címkék: zsidók / orosz megszállás / nyilasok / lezuhant repülő / kozákok
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Kertész Vilmos - 2.rész, Időbeli jellemzők: 2019. október 04., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:32:39

Címkék: orosz megszállás / kozákok
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Kertész Vilmos - 3.rész, Időbeli jellemzők: 2020. április 24., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:14:25

Címkék: második világháború / katonáskodás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Kertész Vilmos - 4.rész, Időbeli jellemzők: 2020. április 27., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:14:24

Címkék: Csehszlovák Szocialista Köztársaság / 1956 / 1956-os forradalom / katonáskodás / szocializmus
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésFelsőszeli [Horné Saliby]
Rövid URL
ID653124
Módosítás dátuma2023. november 27.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.