Az első interjú (2014.XI.27.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, a család;

(2) az apja orosz fogságban volt az első világháborúban, ólombányában volt, 1937-ben meghalt; az anyja háztartásbeli volt;

(3) tanítók Királyfán – Csaplárné; Janics Alajos; Janics Ferenc; Kardos Cecília; Poór Lajos és felesége Vadkerti Ilona, Tóth József; ki mikor tanította;

(4) Csaplárné – jó volt; Tóth József szigorúbb volt; Kardos Cecília is jó volt; Janics Alajos – lazább volt, mint a fia, a Ferenc; Janics Ferenc kanonok;

(5) 1938 – kiöntött rizsára emlékszik az iskolaudvaron, amit a csehszlovák katonák hagytak ott;

(6) a magyarok bejövetelére nem nagyon emlékszik – az anyja szigorú volt, bent kellett maradni; vasárnaponként litánia volt; csak arra emlékszik, hogy a Kuszi Vili bácsi énekelt az úton;

(7) az anyjuknak néha a nagyszülők segítettek; miből éltek; a változásokról 1938 után nem nagyon tud mondani; az árúk elfogyásáról sem tud; magyar csendőrökről csak másoktól tudta, hogy szigorúak;

(8) Királyfa bombázása – 1944. augusztus 20 körül, Kiskétvágköziben voltak bombagödrök; a disznókkal nem történt semmi; Kiskétvágköze, ahol aztán a fotbalpálya volt; állítólag a pilóta olyan lelkiismeretes volt, hogy tovább húzta a gépet; nem tudja, hol lett volna itt;

(9) miskolciak el voltak szállásolva házakhoz; állítólag 1943 óta voltak itt; a leventék kihurcolásáról; nem tudja, miért voltak itt;

(10) németek Királyfán – a frontig voltak; Tigris tankok voltak a faluban; a tankjavító műhelyről nem tud; nem tudja mennyien voltak; nem voltak elszállásolva náluk; egy sellyei gyerek volt elszállásolva Hladký Feri; a németekkel nem volt probléma, elbeszélgettek;

(11) a Futyuszéknák volt német katona – kimosatta a Manci nénivel a ruhákat; nem tudja, cserélkeztek e; a szomszédban kb. fél évig lehetett;

(12) a sellyei zsidók elvitelét látta; Glauberék – a fiuk Árpi volt; nem tud róluk;

(13) Királyfán voltak nyilasok, de nem tudja kik; a zsidó vagyon ócskább részét árulták; Kluszacsek, Nagy Vince; Bergendi Mihály – szigorú volt, de az anyjától nem hallott rá rossz szót;

(14) német ellenállásról nem tud; oroszoktól féltek, húsvétkor jöttek; árkon-bukron mentek az oroszok, a család lent volt pincében, mikor elvonultak az oroszok; később egy csorda tehenet áthajtottak;

(15) orosz-királyfai összetűzésre nem emlékszik; Kuszi Pista esetéről sem tud, de egyszer libákot lopott tőlük;

(16) vezetőség a háború után – Mlčúch Tivadar – csak említve; Sutka Béla – Benes Béla – Julis néni a Sutkáék Lajosához ment a front után Léva mellé szolgálni;

(17) a kitelepítés Csehországba, szlovák családok telepedtek be Marčok volt a komiszár; a halastónál vágtak fát, János bácsi is – a szlovákok eltüzelték a fát, ami a Tiszóéknál volt lerakva;

(18) Szulló Lénárt János bácsival volt a szamborgi(?) lágerban; Kocsis Albussal is találkozott, aki ott maradt a fogságban; János bácsit konyhára választották ki, segített a királyfaiakon, nagy éhség volt ott; Szulló Lénárt nem tudta rábeszélni János bácsit, hogy szlováknak jelentkezzen;

(19) 1946 őszén házasodtak össze Julis néniék, a Szulló Lénárt még járt a János bácsival lányokhoz, vicces volt; Barci Ferivel (Kaszásné Juliska néni bátyjával) is találkozott a fronton;

(20) Szulló Lénártról mást nem tud; János bácsi a komáromiakhoz ment; amikor Léván szolgált, akkor is sok hadifoglyot látott; ismétli azt, amit mondott;

(21) a Manya néni háború után jött ide; a Királyfaiak Horní Brízára mentek csempegyárba; sokan mentek Csehországba;