Az első interjú (2013.IX.5.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, család; iskola, berukkolás;

(2) 1938 – Horthy is jött Heténybe, aztán tovább már nem; gazdasági gyarapodás volt a magyarok alatt (mezőgazdaság); Horthynak szózata volt és aztán a bírónak is; csehszlovák idő alatt a hivatalokban nem érezték, hogy a felnőttek örvendeznek;

(3) változások 1938 után – magyar közigazgatás; nagyobb lehetőségek a mezőgazdaságban; árúhiány – (kerékpár)gumi nem volt; a Baťának bővebben volt;

(4) leventézésről egy keveset; Komáromban a tizenötös gépvontatású tábori tüzérosztályhoz tartozott;

(5) három leventeparancsnok, a rektor és a két felnőt; hazafias nevelésről; a járásról jött egy főellenőr; a leventegyakorlatokról – céllövészetről;

(6) 1941 nyara – az apja mondta, hogy részt vesz a háborúban; az apja részvétele az első világháborúban és a fogságban;

(7) a sorozás – másodikra sikerült; 1943-ban volt; a regrúta szokásokról;

(8) a civil élet a sorozás és a berukkolás között – földművelés;

(9) a német megszállásról; mikor rukkolt be és mikor ment a frontra;

(10) milyen volt a katonaság az elején;

(11) mi az a „ver“ – valami alagút;

(12) az öreg katonák csak néha toltak ki az újoncokkal; báró Berk Tibor alezredes, Szomor Barnabás százados, a kecskemétivisszavonulásban lőtték meg, Komáromba meghalt;

(13) az öccséről, aki Németországba jutott; a másiks százados, Hetényi Gyula; jó viszonyok voltak a tisztek és a katonák között;

(14) a nehézágyúk kezelése; Dezső bácsi a figyelőben volt – a gyalogságtól még vissza;

(15) komunikáció az ágyúkkal; a visszavonulás; pavézik, tűzgolyók amik visszavonulásnál vonatták az ágyúkat; az ágyúk tíz, tizenkét kilométerre voltak a vonaltól;

(16) az első év a katonaságnál, nem volt olyan nehéz, később aztán már fölényesebben viselkedtek az ügyetlenebb öreg katonákkal; mikor rukkoltak be;

(17) mikor kerültek frontra; Délvidékre kerültek, Fruška Gora hegységbe; Ófutakban partizánvadászaton a szőllősben – egy partizánt kaptak el; nem volt kapcsolat a helyi lakossággal;

(18) az ellátás jó volt; a magyar német viszony – a német tisztek fölényesen viselkedtek a magyar tisztekkel; oroszok támadása a szőlősben, a német tigris tankok tettek rendet;

(19) irány Románia felé, Batonyán leállították a lövegeket;

(20) Batonyától tovább nem mentek, vissza Kecskemétre, onnan pedig Fótra és onnan vissza Pécs közelébe, amit már elfoglaltak az oroszok;

(21) a nyilas hatalomátvétel;

(22) Fótról visszakerültek Pécs mellé (Püspöknádasdra), lőtték Pécst, aztán támadás Bonyhád ellen, és aztán megint Püspöknádasdra mentek és az ágyúikat tönkretették;

(23) kivetkőzés Püspöknádasdon; voltak, akik onnan eljutottak Komáromba, az öcséneg egy ember azt mondta, hogy meghalt; kivetkőzés – egy üzletben találtak ruhát, átfestették, az oroszok már egyzser bent voltak Püspöknádasdon;

(24) Püspöknádasdról Bonyhát, Bátaszék, Bajánál át a Dunán; a Duna bajai (vagy pesti) felén fel északra egész Vácig, családoknál megszállva, kerülve az oroszt; december 29-ke;

(25) hídépítés Bajánál a bajai civilekkel, orosz felügyelet alatt; orosz, akit meg akartak menteni a vízből, de ezt megakadályozta egy másik orosz;

(26) szökés a hídépítésből, irány Pest, szállás családoknál, két hét után jutott Pestre;

(27) Pestről Vácdukára, ahol hosszabb ideig volt, segített vetni is; marhák hajtása az oroszokkal egészen Madarig, ott azt mondta, hogy fáj a háta; hazajövetel;

(28) a házuk le volt bombázva még január hetedikén;

(29) a hetényi zsidó családok;

(30) a mezőgazdasági iskoláról; egy hónap cseh időben, aztán jött a mozgósítás; 1941-ben fejezte be;

(31) romeltakarítás a hazajövetel után;

(32) a szülőd deportálása Csehországba – rosszindulatú doktor egészségesnek látta az anyját;

(33) gazdálkodás, JRD, vasúti munka;