Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Nyári József Nyári József – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Nyári József

Nyári József

Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1989;

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

4. interjú

Az első interjú (2019.X.11.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet;

A második interjúról (2020.X.1.) ez idáig nem készült átirat;

A visszaemlékező a a 2., 3. és a 4. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:

  1. 1. – Mennyi magyar katona lehetett itt 1938-ban? Volt valami ünnepélyes fogadásuk is nekük?
  2. 2. – Apját is behívták 1938-ban, a magyarok bejövetele előtt – nem volt akkor olyan hangulat, hogy itt esetleg háború lesz?
  3. 3. – Nem tud valami árúk elfogyásáról, drágulásról 1938 után?
  4. 4. – Valami olyat mondott, hogy a Költözik a péró az itt volt forgatva – az mi volt?
  5. 5. – Hogyan bántak a magyar csendőrök a cigányokkal? Tud valami példát mondani?
  6. 6. – Voltak olyan cigányok is, akiknek volt valami mesterségük? Vályogvetők, teknőfaragók stb…?
  7. 7. – Így maguk között nem verekedtek, veszekedtek a cigányok?
  8. 8. – Azért mindegyik cigánygyerek eljárt iskolába? Milyen tanulók voltak?
  9. 9. – A leventében is emlékszik cigány gyerekekre?
  10. 10. – Miért nem tudta folytatni a szódagyártást a Krakuer? Valami olyasmit mondott, hogy magyarok letiltották… Gyártotta a szódát – és aztán hogyan adta azt el? Jól értem? Szódát gyártott, volt fűszerüzlete és fel is vásárolt terményeket?
  11. 11. – A zsidó üzletekben lehetett hitelben is vásárolni?
  12. 12. – Volt olyan üzlet Tallóson, ahol nem zsidó volt a tulaj, vagy üzletvezető?
  13. 13. – Mikor tud olyan első zsidóellenes hangulatról? Mert említette, hogy már olyan 1939-ben ekzecíroztatták a zsidókat…
  14. 14. – Amikor elvitték a zsidókat, a deportálás után volt olyan üzlet, ami tovább működött?
  15. 15. – Stern Nandi, aki visszajött háború után – annak a családja foglalkozott földekkel, ugye? Mennyi földjük lehetett és mennyi a Porjeszéknek?
  16. 16. – Azt mondta, hogy maga vitte levágatni az állatokat a sakterhoz – kié voltak ezek az állatok, kik ették meg?
  17. 17. – Tallósra jártak még az eperjesi zsidók is, mert volt zsinagóga – van valami konkrét emléke a vallási életükről, ünnepeikről?
  18. 18. – Olyat mondott, hogy a Stern és a Löwinger a háború után üzletet nyitottak, és aztán összehurcokodtak – ezt hogy érti, hogy összehurcolkodtak?
  19. 19. – Hol volt a zsidó holmik árverezése? Miket lehetett ott venni? Konkrétan ki volt az az árverező?
  20. 20. – Voltak olyanok, akik rögtön a deportálás után beköltöztek a zsidó házakba? Volt olyan, aki nem is fizette ki a zsidó házat?
  21. 21. – A Karakauerék házába a front előtt, vagy után mentek be? Konkrétan ki költözött oda a családból? És mikor vette meg az öccse a lakást a Krakauer szeli rokonától?
  22. 22. – A sok zsidó munkaszolgálatos, aki a szeli útat csinálta – azokból meghaltak néhányan a bombázás közben – azok hova lettek eltemetve? Más végett is meghaltak? Mikortól meddig voltak ezek itt a faluban?
  23. 23. – Ezzel kapcsolatban olyat is említett, hogy a kastélyban volt valami varroda is – ott is dolgoztak a zsidók?
  24. 24. – Olyasmit mondott, hogy a Prachár használta Csótfát – ki volt ez a Prachár, és hogyan használta Csótfát?
  25. 25. – Volt valami elméleti része is a leventézésnek?
  26. 26. – Emlékszik valami sovinizmusra, vagy durvaságra a leventében, hogy valakit megbüntettek volna? Szerettek a gyerekek leventézni?
  27. 27. – Leventék és a sport, állami ünnepek.
  28. 28. – Miután elvitték a leventéket Németországba, még működött valami szinten a faluban a leventézés?
  29. 29. – Tallósi, vagy idegen nyilasok hurcolták el a leventéket Németországba?
  30. 30. – Sándor Andit említette, hogy rejtőzött mint levente, valahogy el volt falazva – hogyan? Rajta kívül még ki rejtőzött? Említett egy szemüveges gyereket…
  31. 31. – Van valami emléke a nyilas fordulatról?
  32. 32. – A két nyilas, Sós és Pecsuk vették át a leventeparancsnokságot – a fiatalok, vagy az öregek? – Pecsuk és Sós, ezek mivel foglalkoztak? Amikor szöktek ki nyugatra, akkor a fiatalok és az öregek is szöktek ki?
  33. 33. – Tud valami konkrét esetről, hogy a nyilasok, akár tallósiak, vagy mások, valami rosszat csináltak? Pl. katonaszökevényeket elcsípték…
  34. 34. – Volt a faluban valami nyilasiroda is?
  35. 35. – Felsőszeliben lezuhant az amerikai gép, valami hét koporsót látott ott – közvetlen a gépnél?
  36. 36. – Egy másik gépből látott ejtőernyősöket kiugrálni – mi lett az ejtőernyősökkel? A gép az hol zuhanhatott le?
  37. 37. – Említette ezeket a zavaró ezüst szalagokat, amik potyogtak le – azokat nem szedték össze?
  38. 38. – Egy Csiba nevezetű gazdát hömbölgőzésnél halt meg, bombásákor – mikor volt ez? Hogy hívták keresztnevén?
  39. 39. – Foglaljuk röviden össze, milyen bombázok voltak a faluban, kb. hol, mikor és milyen károkat csináltak: 1. kastély területén, amikor zsidók is meghaltak; 2. raták és nagyobb gépek az utolsó napokban, kis aknákat szórtak, ahol látták, hogy autók vannak, kazlak égtek; 3. nagyobb gépek, amik nagy kráterokat csináltak; 4. maguk mellett telitaláltak egy házat, az anya meghalt, kislány túlélte – hogy hívták őket? A kislány apja hazajött a frontról?; 5. töltésnél nagy bombagödrök; 6. egy istállót talált teli; 7. Csiba esete
  40. 40. – Elmagyarázni hol voltak a faluban tankcsapdák. Hogyan néztek ezek ki? Valami fenyőfákat említett, meg hogy belehordtak valami kereszteket…
  41. 41. – Mi lett aztán ezekkel a tankcsapdákkat a front után? Ezeket helyi civilekkel ásatták ki – mikor volt ez? Erről a munkáról mondjon többet.
  42. 42. – Olyat is mondott, hogy valami fácányost telehordtak ágyúgolyókkal – mi volt ez a fácányos?
  43. 43. – Aztán a front után minden nap délután 2-kor lerobbantották ezeket – maga családjából is ment ki ásni homokdombba lyukakot, amiben elrobbantották a bombákat?
  44. 44. – Maga egy páncélkocsit láttott, elöl kerekekkel, hátul lánctalppal – más harckocsikra nem emlékszik?
  45. 45. – Említette a német katonát, aki beállt a falu közepébe gépfegyverrel – ez mikor volt, és mi lett vele?
  46. 46. – A németek felgyújtották a fa hídat – az melyik híd volt? Felgyújtották, vagy felrobbantották?
  47. 47. – Hogyan emlékszikk az eperjesi betonhíd felrobbantására? Aztán hogyan lett az felújítva?
  48. 48. – Röviden összefoglalni, milyen német katonák voltak Tallóson és mikor: 1. pár hétig az udvarukon, teherautó, sofőr meg egy tiszt is; 2. katonakonyha a Krakuer házban; 3. németek az utolsó órákban;
  49. 49. – Röviden összefoglalni, milyen magyar katonák voltak Tallóson és mikor: 1. akik a németek után jöttek az udvarukba;
  50. 50. – Hogyan sérült meg a templomtorony, amit eltaláltak az oroszok? Mi lett a német katonával, aki a toronyban volt? Ez melyik nap történt?
  51. 51. – Említette a szomszéd gazdát, aki a gulamezei határban csinált magának bunkert – hogy hívták őt? Egész családjával kiment oda? Ott történt velük valami? És mi lett a házukkal?
  52. 52. – Ez az első csapat orosz, akikből az egyik elvitte a kocsonyát – azok meddig maradtak itt? Ugyan ebből a partiból voltak azok is, akik tojást sütettek maguknak? Akik az üszűjüket elvitték, az már későbbi csoport volt?
  53. 53. – Nem tudja, hol laktak valami orosz tisztek a faluban?
  54. 54. – Hol volt pontosabban az a kis orosz reptér, ahonnan raták szálltak fel? Azt valahogyan meg is kellett csinálni valakinek? Meddig működött ez? Esetleg pilóták nem voltak elszállásolva?
  55. 55. – És azt mondta, hogy minen nap vitték ki az embereket repülőbe berakni a bombákat – konkrétan hova és milyen gépekbe? Diószegre?

 

1 – Front után kik lettek a vezetők a faluban? Milíciák, partizínok, komiszárok…

2 – Ki volt az a szomszéduk, négy gyerekkel, akiket eldeportáltak Csehországba?

3 – A felesége családja ki lett deportálva Csehországba – erről mit tud?

4 – Rokonságból valami Szabóékat telepítettek ki Magyarországra, erről mit tud?

5 – Említette, hogy Tótkomlóson voltak a JRD-ből busszal, valami futbalon – ez mikor volt?

6 – Hogy volt ez a magyar nyelvhasználattal a front után?

7 – Hogy volt ez az iskolákkal 1945 után?

8 – Mit tud a régi kommunistákról a faluban?

9 – Tud példát mondani arra, hogy pártemberek, funkciósok visszaéltek a hatalmukkal?

10 – Kommunisták elnyomták az egyházat, erről mit tud?

11 – Benne volt a ČSM-ben? Valami nagy ifjúsági brigádon nem vett részt?

12 – Mit tud a népi milíciáról? Állítólag Tallóson szoktak gyakorlatozni…

13 – Mik voltak a munkaegységek a JRD-ben?

14 – Tud esetekről, hogy Tallóson valakit becsuktak volna börtönbe a JRD végett?

15 – Volt olyan valami, hogy egy időre ki lehetett lépni a gazdáknak a JRD-ből, aztán megint vissza kellett menni?

16 – Mikor volt mozigépész maga Tallóson?

17 – Hogyan volt a sorozása?

18 – Hogyan emlékszik az esküre?

19 – Maga azért jutott a PTP-be, mert összeveszett a pártelnökkel – konkrétan kivel és miről?

20 – Majdnem két után, mikor Dětrichovban voltak, akkor bejelentették maguknak, hogy három évig lesznek katonák?

21 – Fizetés a katonaságnál – említette, hogy Ostraván nem volt olyan jó – ott mennyit kapott? És mennyit máshol?

22 – Volt a katonaságnál maguknak valami politikai tiszt, vagy voltak politikai iskolák? Működött maguk között kommunista pártszervezet?

23 – Egyszer krumpliültetésről kaptak öt nap szabadságot és mentek haza, elkapta magukat a kontrola. Kitől kapták a szabadságot, mi végett és mi nem tetszett a kontrolának, aki elkapta magukat a vonaton?

24 – Kik voltak azok a tallósiak, akikkel a futbalon találkozott a stadionban Prágában?

25 – Két évig volt katonaságnál – hogyan emlékszik a leszerelésre? Később még behívták magát gyakorlatokra?

26 – Magyarországon is voltak rokonaik, azok nem említettek valamit az 1956-os forradalomról? Nincs semmi emléke arról, hogy hallgatták volna akkor a rádiót, vagy hogy beszéltek volna róla az emberek?

27 -1953-ban meghalt a Sztalin meg a Gottwald – azt említette, hogy volt értük valami megemlékezés az MNV előtt – erről. És ezzel kapcsolatban olyat is mondott, hogy katonaságnál nem győzték a šaržákat tanulni…

28 – Éppen otthon voltak Tallóson, amikor az oroszok átmentek a falun 1968 augusztusában – hogy nézett ki ez az átvonuló hadsereg?

29 – Említette, hogy akkor, 1968-ban megjelentek magyarellenes feliratok – konkrétan milyenek és hol? Ez már az orosz bevonulás előtt elkezdődött? Más témájú feliratok is voltak?

30 – Lehetett érezni valami pozitív dolgokat is, mikor felkerült Dubček?

31 – Rendszerváltásról.

A 3. interjúról (2020.XI.5.) ez idáig nem készült átirat;

A 4. interjúról (2021.III.18.) ez idáig nem készült átirat;

KódIE_0366

Nyári József, Időbeli jellemzők: 2019. október 11., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:43:13

Címkék: leventék / 1938 / kolonisták / bevonuló magyar hadsereg / zsidók / romák / gyermekkor / első bécsi döntés / 1944 / nyilasok / német megszállás / csendőrök / család / díszkapu / Királyfa / Galánta / Felsőszeli / Győr / 1939 / Esterházy uradalom / Gágyor / Csallóköz / Költözik a cigánytelep / film
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
Rövid URL
ID653378
Módosítás dátuma2023. november 8.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.