Patasi Zoltán (Balázsfa [Blažov])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, amerikai hadifogság;
Egyéb mellékletek: Patasi Zoltán memoárjai a háborúról, hadifogságról és a háború utáni csehországi deportációról;
Megjegyzések: A visszaemlékező története megjelent az “Nyugati fogságban” című könyvben (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2016). Az 3. számú interjú (2015.VI.29.) a Fórum Kisebbségkutató Intézet videós projektje keretében készült. A visszaemlékező a “Nyugati fogságban” c. dokumentumfilm egyik szereplője (Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2017).
1. interjú
2. interjú
3. interjú
4. interjú
5. interjú
Az első interjú (2014.III.26.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; család; az apja az első világháborúban, rögtön az elején fogságba esett; cseh kórházzal Vlagyivosztokba jutottak, onnan hajóval haza;
(2) az anyjáról; a bátyja korábban tudott Németországból hazajönni és önként ment Csehországba;
(3) az apja pereskedett az urasággal, mert a feleségét nem fizették ki; a kereskedési engedély kiváltása; az eset a piros fehér zöld fésüvel;
(4) falusi tehetségmentési akció – szerdahelyi gimnáziumba jutott a hatodik osztálytól;
(5) a kolonisták Balázsfára 1928-ban jöttek, 1938 után elmentek, és Zoli bácsiék kaptak ott földet – bank adott kölcsönt, 1945 után elszedték;
(6) röviden a hazajövetelről – Balázsfáról Udvarnokba, az anyja eltévesztette a bátyjával;
(7) a cseh és morva kolonisták 48 órát kaptak, hogy elmenjenek; három szlovák család maradt; a Prokop legionár volt, magyar határon túl lődözött;
(8) a cselédek nem kaptak földet; az apja megszervezte a szocialista pártot, 1938 feljelentették, hogy kommunista volt;
(9) a Hronec úrt kérte az apja, hogy ne menjen el, de elment; erdélyi menekültek laktak a kolonista házakban; 1942-ig haszonbérbe adták a kolonista földeket;
(10) a pesti mérnökök, akik szétmérték a földeket 1942-ben, náluk laktak, ettek; az apja nem akart kolonista házat, de aztán rábeszélték;
(11) a mérnökök elküldték üzletbe, a visszajárót odaadták; a pengőről – jó pénz volt; a mérnökök jól megfizették a vendéglátást;
(12) a csendőrök az udvarukon intézték az ügyeket; egy nappal a bevonulás előtt Szerdahelyen voltak – esett az eső és akkor csak a Bartosík jött meg;
(13) másnap vonultak Balázsfán keresztül a magyar csapatok Galánta felé, a katonák lyukas pénzeket adtak;
(14) a régi balázsfai bíró áthozta a magyar zászlót a monarchia idejéből; a cseh csendőrők jöttek elbúcsúzni a bíróktól;
(15) a költöző kolonistákat letámadták a kürtiek, sírva jöttek panaszkodni, az apja küldött fogdmeg embereket a kolonisták védelmére és telefonált a csendőröknek Szerdahelyen;
(16) a cseh csendőrök jöttek elbúcsúzni; a kürtiek haragudtak az apjára; a zsidó kocsmáros asszony 20 emberrel aláíratta azt, hogy 1921-ben kommunista volt az apja – nem lett elitélve;
(17) földet kaptak, egymáson segítettek; katolikus diákotthonba járt, a papokról, azoknak voltak diákrokonai, akik itt folytatták a gimnáziumot; 1944 őszén hazajött; az apja és a bátyja berukkoltak;
(18) Németország után – inasiskolába felvették volna, ha reszlovakizál; deportálás Csehországba;
(19) Kosúton hattól hatig volt a munka, Balázsfán napkelettől napnyugatig – három napszámos hatkor ment haza;
(20) a napszámosokra kihívták a csendőrőket;
(21) a csendőr, akit agyoncsaptak és a követ engedtek rá, amit az útra használtak; a szolga, aki lemetélte a gyöplűt bőr végett;
(22) az eset, amikor ráeresztették a gyanusított lábára a puskatust;
(23) az oláhciágányok kukoricával lopták a tyúkokat; a halottkém, aki ellopta a bödöny zsírt; nem féltek tőlük, mert a kártevőkre mentek;
(24) a deportáláskor bosszúból a az ő bútoraira rakatták a másik deportált cuccait;
(25) kolonista házak Balázsfa kolónián, vitézek akarták, kettő kapott is; azelőtti ház az anyai nagyanyáé volt, az anyjának nyolc testvére volt, pörültek végette;
(26) balázsfai zsidók – Berliner (magtáros), Steklerék (kocsmárosnő) – a Berliner szalonnát evett Zoli bácsiéknál és a Steklerné meglepte; a Steklerné lopott holmikat is felvásárolt; a Stekler testvére volt a Berliner feleségének
(27) egyszer aratni mentek aratni a Steklerékhez és a kis Zoli bácsit ott hagyták magára, elkezdett bőgni;
(28) a szalonna és Berliner ügy befejezése; Berliner csendes ember volt; a sakter járt a tyúkokat levágni;
(29) a zsidókat elvitték, nem tudja mikor, de akkor már kolónián laktak; a kolonisták visszavették a földjeiket, de aztán eladták, nem álltak be a JRD-be, mert a szolgájuk volt a főnök; még az uraságon volt a zsidó könyvelő;
(30) a magyarok bejövetele előtt eltört a keze, Pozsonyban volt kórházban – nem tudta rendesen használni aztán se;
(31) a katonaság a Csehországi deportálás után – hidász volt, Püspökinél 48 perc alatt építettek pontonhidat a Čepička és Široký ment át rajta;
(32) Major Tamás, Široký haverja, képviselte a cselédeket; Zoli bácsi apja testvérének a felesége – a kommunista tüntetésen felbíztatták, hogy kiabáljon, gyerekkel a kezén és becsukták – a sziciális újságban belekerült a fényképe, ahogy a börtönben van;
(33) találkozás a volt tanárral, az mondta, hogy egy mácsédi katona (Mácsédi) van ott a családjával és azok Braunschweigba akarnak menni; a tanár elmondta, milyen a magyarok helyzete Csehszlovákiában;
(34) a mácsédi tiszt visszajött, és két hét mulva elmentek Immendorfba – a csehszlovák irodából kijött a mácsédi és ignorálta;
(35) az irodában – szlovák és morva, a szlovák tudott magyarul – azt mondta, hogy elviszik haza, ha ki lesz a transzport, Zoli bácsi mondta, hogy telefonáljanak haza, hogy jóban ovlt a kolonistákkal;
(36) azt mondta, hogy elmegy az angol parancsnokságra, de végül nem ment, mert a szlovák megigérte, hogy elviszik haza;
(37) az iroda fölötti szobába került, három ember volt, szudétanémetek, akik csehnek jelentkeztek, nem beszélt velük két hétig, a két hétre nagyon nem emlékszik;
(38) két hét múlva a vonat elindult; egy máseteről is beszélt, nem tudni, mi hova tartozik – Essenben megállt a vonat és zsidók azt mondták, hogy SS-kel nem mennek;
(39) Cheben megállt a vonat, a szudétanémetek beszéltek ottani németekkel, másnapra eltüntek, és elvitték a pokrócot is; magyarok is voltak a vonaton, érsekújvár környékiek
(40) Pilsen, félretolták a vonatot egy félreeső lágerba, névsorokat olvastak fel, két részre osztották az embereket – az egyik csoportot elvitték fegyveres őrök; háromszor is behívták kihallgatásra;
(41) Prága, a prágaikat elvitték, a többi ment a Masarykovo nádražíra, ment haza, csak ketten voltak a vagonban, az eső beesett az ablakon és vizes lett;
(42) Pozsony, főállomás, papírért mentek, találkozott a mácsédi családdal; a csendőrök a mácsédiaknak nézték a csomagjaikat;
(43) Zoli bácsinak todtista ruhája volt és csendesen elvitte és ott hagyta az asszonyok között, mert azt hitte, hogy a Todt az halálszervezet;
(44) behívták az emeletre, ahol papírt adtak a magyarul tudó szlovák hivatalnokok, egy megkérdezt, hogy ők e írták ki a vagonra, hogy Szibéria vagy halál;
(45) Hanoverben (Elséből mentek oda csavarogni) a jugoszlávok megkéselték egymást, egyik Tito párti volt, a másik királypárti; először a győztes állomok embereit vitték haza;
(46) amikor lengyelekkel voltak, mindent kaptak – abba a táborba Lajtai Laci vitte el, háromszáz kilométert mentek vonaton, ütközőn; Mindenen keresztül mentek oda, Münsterben átaludtak egy bunkerben;
(47) a hivatalnok odaadta a papírt és elment a kisállomásra, egy bögellői emberrel találkozott, aki azt mondta, hogy ott a környéken nem voltak harcok; a kisállomáson az eladó nem tudta megtalálni a Balázsfát, mérges volt;
(48) a vonaton találkozott két ortodox zsidóval; Szerdahelyen csak szlovák feliratok voltak; leszállásnál találkozott Horváth Irénkével, az mondta, hiogy udvarnokon vanna a szülők; behívták enni, aztán egy szénás kocsival ment Udvarnokra;
(49) hazajött, az anyja aztr hitte, hogy az Imre bátyja jött meg; másnap reggel felkelt, és nyugodt volt, mindegy volt, hogy bérlakásban;
(50) a nyilasok és a haszonlesésük; az után jelentek meg, hogy lemondott Horthy; gimnáziumban, éppen a székesfehérvári tanítója óraján – már nem az iskolaszolga csöngetett, hanem a lánya, már nyilas karszalag, karlendítés – a tanár azt mondta, hogy befellegzett; a zsidókat gettóba raták, egy család beküldött a Stekleréknak kenyeret;
(51) a megszállás után kezdődtek a bombázások; a pincében rejtőztek Szerdahelyen, pap imádkozott, a strand környékét bombázták; aztán a földeken volt, amikor leesett egy benzines tartály;
(52) Pódafán volt a nyilasoknak nagy szervezetük, azok vitték ki a leventéket; az anyja nem tudta elintézni Győrben, hogy engedjék el;
(53) a csendőröket kihívták a tartályhoz; a bátyja már akkor katona volt; a repülők repcédulát szórtak le;
(54) Németországban a front elől mentek, fegyver nélkül – Ungarische SS zögling, felesketés Hitlerre;
(55) kidobolták, hogy mikor kell jelentkezni, Hering lovaival mentek ki; csak ketten mentek Győrbe, a többiek a Bodakon állomásozó katonákkal mentek ki; a nyilas szülök a saját gyerekeiket mentették, közben az volt, hogy a leventéket Szibéria elől viszik ki Németországba; magas politikáról;
(56) Győrbe kocsival, hetvenhat leventét egy vagonba, februárban volt ez; milyen falukból szedték össze a leventéket;
(57) milyen falukból szedték össze a leventéket; az Oros Gyuri Győrben átállt az alistaiakhoz; a felszálásnál mindenki tolakodott, hogy ne az ajtóhoz jusson;
(58) Hegyeshalomot bombázták, szerencsére előtte leállították a vonatot; a vagonban az ajtóhoz jutott, ahol huzat volt, egy hétig mentek, a szeme könnyezett; az anyja nem tudta elintézni, hogy maradjon otthon; levelezőlapra azt írta, hogy disznó nyilasok;
(59) légiriadó volt Győrben, szétfutottak, nem szökött meg, sajnálta a csomagját is, ami a vonatban volt;
(60) egy hétig mentek. Wurzenban kötöttek ki; olasz katopnák is voltak ott; ruhát adtak; az otthoni bakancsot eldobta, a nagy katonai bakancs rossz volt; Prágában megállt a vonat, akinek dohánya volt, az elcserélte kiflire, párkyra;
(61) a vicc a két magyarról, aki az agrárpárti gyűlésre ment Prágába – horký párky, Horthy párti;
(62) dohányért mindenfélét adtak; Németországban sondermischungot adtak; már fogságban – 26 márkát kaptak; Elsében szivart is, elszédültek;
(63) Wurzenban darált lóhúst kaptak; három hétig voltak Wurzenban; egyszer ellopta a társa a kenyeret; a légiriadók, nem messze volt Drezda, Lipcse; fésűt vett, de el kellett dobnia;
(64) Bier mit Schuss és az üvegcsizma, amiből nem lehetett rendesen inni;
(65) Wurzenban minden nap légiriadó volt – végén már nem is járt ki; egy nyilas varrta magának fel a magasabb rangjelzést; soktól elkérték a pengőket; Zoli bácsi vécépapírnak használta;
(66) Wurzenban egy mankós német megkérdezte, milyen az a sapka a fején – gimnazista sapka volt – csodálkozott, hogy Magyarországon van gimi, azt hitte, hogy csak Speck, Wein und mit Pferd;
(67) Recklinghausenban amerikai cigarettára (az UNRRAcsomnagban volt) gyújtottak a villamosban; ott varattak ruhát maguknak abból, amit a svájciak küldtek; alengyelek befogadták a magyarokat, nagy pajtában aludtak; az ismerőse vitte el Dorstenba; autók hozták a ruhát Svájcból, amit aztán átszabtak a szabóval;
(68) villamoson Recklinghausenba, a parasztok kapával mentek; ipari vidék volt, szén dombok; direkt rágyújtottak a cigarettára, hogy húzzák az ottaniak agyát; kérdezték, hogy kik – ungarische so wie zigeuner, erre egy magyarországi pofont adott az öregnek;
(69) az első találkozás az amerikaiakkal Eimében – fehér ruhadarabokkal a kezükben mentek az amerikai tankokhoz; az ukránok, franciák a tankra ugráltak örömükben; a franciák elindultak haza; egy sváb gyerek mutatta térképen az amerikaiaknak, hogy magyarországiak – Budapestre azt mondták, hogy yes, Bukarest;
(70) Wurzenban mindíg riadók voltak, aztán Halleba mentek, ahol egy kis fenyőfaligetbe értek, ahonnan a paraszt kiűzte, aztán lefeküdt, elkezdett esni az eső, elázott, egy barakba ment, és befeküdt az üvegvatába; aztán vonattal Magdeburgon keresztül Güterslohba;
(71) Gütersloh, nagy tábor; hogyan jutottak oda – sorrrend;
(72) éjfélkor értek Güterslohba, már látszottak a front villogásai, Hamm városánál volt a front; egyszercsak sztalin gyertya gyulladt fel és támadtak a vadászgépek, felmentek a temetőbe és ott is lődözték; aztán elcsendesült a dolog és lementek, voltak ott valami lapostetejű épületek és ott elaludt;
(73) másnap a légiharcok – egy cikk cakkos bunkerba akart lemenni, de nem engedték oda; egy fa mögé bújt a légicsaták elől; aztán lenyugodott a helyzet és visszament, összeszedett spulnikat; reggel szét volt bombázva a cérnagyár
(74) az eset, amikor a kisállomást bombázták – feküdt a földön és géppuskáztak, a flakkok meg lőtték a gépeket; égett az állomás;
(75) közel volt a front, a könnyű tankok vonultak vissza; a Haptman meggondolta magát(?);
(76) áprílis 1., húsvét, egyik parasztnál cukorrépa volt, azon feküdtek, de a gazda vigyázott rá; ez Eime előtt volt;
(77) német tisztek – hauptmann és öt öreg osztrák katona; Helpupban már ki voltak téve a fehér rongyok – egyszercsak magyar nótával jöttek a nyilasok; egyszer erdőben voltak a nyilasokkal és azok ették a sült birkát;
(78) Lettébe került (a Lajtai vitte oda), öt falubelivel volt ott; a parasztottak unnrás csomagokért tejet kaptak; milyen ennivalókat csináltak az unrrás csomnagokból; a lenygelek jószívűek voltak; Lajtai Laciról és családjáról;
(79) Frédi bácsi fogságnak hívta azt, amikor amerikai kézre jutottak, Zoli bácsi felszabadulásnak;
(80) mindíg civil lágerokban volt, kórházban fél évig, úgy hívták, hogy Szultáne Pataszi; az angolok vitték Lettéből kórházba, mert éjjel nem tudott a szíve miatt aludni és járkált; a kórházban is lengyelekkel volt, angol felügyeletű kórház volt; babákat csináltak, lefestette a kórházat és kiállították; az isten piros ruhában(?);
(81) lengyelekkel volt, azok már hat éve ott voltak, egy meg is halt asztmában; szeptembertől márciusig volt ott; szívértágulást állapítottak meg; manduláját vették ki, és azóta rossz a hangja, akkor karácsonykor nem ehetett kirántott halat; a kórház kolostorban volt; amerikai tisztek látogatták meg a kórházat;
(82) angol és amerikai kézen is volt, felosztották a zónákat; az amerikaiak nem vigyáztak rájuk, mehettek ide oda; a háromezer ukrán, aki Kanadába akart menni – amikor az orosz tisztek jöttek értük, megdobálták öket – ez Dorstenban volt;
(83) páncélos nadrága és pilótacsizmája volt; az angolok se törődtek, de ott szigorúbb volt a helyzet; az amerikaiaktól cigarettát kértek; az amerikaiak fuckin german-t mondtak, úgy szidták a németeket; how do you do, how are you, go home – ezek ragadtak rá;
A második interjú (2014.IX.24) átírva, segédlet nem készült hozzá; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Az apja mikortól meddig volt bíró? Ez milyen feladatokkal járt? Közben még kereskedett is? A háború utáni változáskor nem voltak problémái?
-Az apja megszervezte a faluban a szocialista pártot – erről mondjon többet, miket csinált? Tüntetés a földekért?
-Említette Major Tamást is, aki agitált – róla mit tud mondani?
-Az a húsz ember, akiket rászedett a kocsmárosné a pereskedésre – azok balázsfaiak voltak?
-Ki volt az a Bartosík, aki 1938-ban jött vissza Magyarországról? Szerdahelyen mi volt aznap? Kint voltak a tömegek? Nem tudták, hogy aznap nem jönnek a magyarok?
-A balázsfaiak hogyan fogadták a magyar csapatokat 1938-ban?
-Ki földjei voltak azok, amiket megkaptak a kolonisták?
-Ki hozta maguknak át a régi magyar zászlót? A volt bíró (az halt meg?), vagy a fiai?
-Milyen volt az ittenieknek a viszonya a kolonistákkal 1938 előtt?
-A morva kolonisták hogyan vették ezt, hogy el kell menniük? Csak morvák voltak itt?
-Említette a Prokopot, hogy átszökött lövöldözni a magyar határon – ez mikor volt? 1918-19? Milyen ember volt ő?
-Három családon kívül elmentek a szlovákok is – miért? A földjeik a tulajdonukban maradtak, vagy hogy volt ez rendezve a magyarok alatt? Kaptak kárpótlást, haszonbért? Ki szedte 1942-ig a haszonbért?
-A három szlovák családnak aztán nem volt valami problémája a magyar idő alatt?
-A kürtiek letámadták a balázsfai kolonistákat – akkor már a kolonisták úton voltak a kocsikkal? Ez az után való nap volt, miután a cseh csendőrők jöttek elbúcsúzni? Akkor már Szerdahelyen bent voltak a magyarok? És Balázsfán?
-Mi lett rosszabb és mi lett jobb 1938 után?
-Voltak itt erdélyi menekültek – ezek milyen emberek voltak? Megvették a kolonista lakást, vagy bérbe kapták?
-Amikor hozzájutottak a kolonista házhoz (1942 után?), mi lett a régi házukkal? Abba nem költözhettek vissza a háború után – az anyja testvérei miatt (a ház az anyai öreganyáé volt)?
-Egyszer három napszámos hatkor otthagyta a munkát – a csendőr az egyiket (szomszéd, Létra?) nem tudta felpofozni – mi lett aztán ebből az ügyből?
-Egyszer eltűnt egy csendőr, aztán a kavics alatt találták meg – ez magyar idő alatt volt? Kiderült, hogy ki ölte meg?
-Milyen iskola volt ez a szerdahelyi gimnázium? Tanítók, tanulás, diákotthon… Meddig volt ott és mi végett kellett hazajönnie?
-A balázsfai zsidókat elvitték – mi lett velük? (Stekler, kocsmáros nő, Berliner, magtáros)
-A Stekleréknek beküldött valaki kenyeret a gettóba – kik küldték és ki vitte be? Maga volt a gettóban? Mit tud mondani a gettóról? Be lehetett oda menni?
-Mit tud mondani a németekről, akik itt voltak (Szerdahelyen) a megszállás után?
-Milyen károkat csinált a bombázás Szerdahelyen? Hányszor érte bombázás Szerdahelyt?
-Mit tud mondani a nyilasokról, miket csináltak? A balázsfaiak, pódafaiak? Említett hungaristákat is, hunagista légiót – ezek kik voltak?
-Az a tanító, aki mikor látta, hogy az iskolaszolga nyilas lett – az volt az a székesfehérvári, akivel aztán találkozott kint Németországban?
-Az apjának is be kellett rukkolnia? Az hol volt katona?
-Csak ketten mentek ki Balázsfáról Győrbe – azt mondta, hogy valakik a Bodakon állomásozó katonákkal mentek ki – kik és mikor jutottak ki? Pódafáról (Étéről) jutottak ki Németországba leventék (vagy mások)? A magával mennyi levente indult útnak Győrből és milyen falukból?
-Mit vittek magukkal az útra? Volt valami összeírás?
-Azt mondta, hogy Győrben légiriadó volt és szétfutottak – akkor mit bombáztak?
-Milyen útvonalon mentek?
-Hogyan nézett ki ez a katonaruha, amit Wurzenban kaptak? Azt a bakancsot, amit az apja csináltatott magának, eldobta?
-Mit tud mondani azokról az olaszokról, akik ott voltak? Azok adták el a fésűt magának?
-Mennyien és kik voltak ott Wurzenban? Kik voltak ott a parancsnokok? Összesen a moziteremben voltak elszállásolva, vagy kaszárnyákban is voltak valakik? Mi volt ott a feladatuk?
-Wurzenban átéltek bombázást is?
-Maguk SS zöglingek voltak – mikor lettek azok? Más egyenruhát, dögcédulát kaptak? Mondták, hogy mit jelent ez? Változott ez után valami? Emlékszik az esküre Hitlerre? Voltak ott valami SS tisztek?
-Gardelegenben meddig voltak és mit csináltak?
-Güterslohban éjjel lebombázták a cérnagyárat, aztán másnap légiharcok voltak – akkor többen nem jöttek vissza abba a lapostetejű épületbe – hova mentek és aztán hol találkoztak velük? Ez mikor volt?
-Volt az az eset, amikor a kisállomást bombázták – a maguk vagonai azok épen maradtak? Ez után volt az, amikor a könnyebb tankok vonultak vissza?
-A hauptmann az nem a neve volt, hanem rendfokozata? Ezekkel (plusz az osztrákokkal) mikortól voltak maguk, kik bízták meg őket? Azt is mondta, hogy a hauptmann beszélt valami visszavonulókkal és akkor meggondolta magát – hogyan gondolta meg magát? Ez után jutottak Helpupba, ahol a nyilasok énekeltek? Honnan tudja, hogy ezek győriek voltak? Azt is mondta, hogy egyszer erdőben voltak a nyilasokkal és azok ették a sült birkát – ez mikor volt?
-Azt mondja el, hogy mi volt a következő napokban Eimében (az átvonuló tankok, német légitámadások, babgulyás konzerv ellopása, az amerikai, aki pékségbe vitte, a falusiak megtalálták a raktárt, sziréna…
-Meddig voltak a pajtában és meddig a bányaépületben? Ez alatt ki élelmezte magukat?
-Hildesheimben volt egy tiszti tábor – azzal maguknak milyen volt a viszonyuk? Azt mondta, hogy az ő felügyeletük alá helyezték magukat – kik? Hogy volt az az eset a csendőrőkkel, akik parancsolgatni akartak maguknak?
-Hogyan (mikor?) jutottak Elsébe, ki intézte ezt?
-A Lajtai hogyan talált magára?
-Milyen volt az út Lettébe?
-Az auslander kórházban csak tíz beteg volt? Említette, hogy festett – és piros köpenyes istent is említett – olyat is festett?
-Hol voltak amerikai és hol angol felügyelet alatt?
-Mit tudtak venni azon a 26 márkán, amit kaptak? Ez már az amerikaiktól kapták?
-Maga Recklinghausenba csak bejárt, nem lakott ot, ugye? Azt mondta, Lettében több száz magyar volt, mennyien voltak a lengyelek? Hogyan vették ezt az amerikaiak, hogy ott vannak a magyarok? Milyenek voltak az amerikai katonák?
-Hogy volt az az eset, amikor Essenben bevagonírozták magukat és haza kellett volna menniük? Zsidók voltak a vonaton… Ez mikor volt pontosabban?
-Egy sofér Dorsten belvárosában tette ki magát – miért nem vitte el magát egész a lágerba? Ezt mondja el, hogyan jutott oda…
-A dorsteni lágerban magyarok is voltak, bányászok – azok hogyan és mikor jutottak ki Belgiumba?
-Ott találkozott a Gábor Józseffel, akivel a kórházban ismerkedett meg – ha jól értem, az ugyan oda (Dorstenbe) jutott vissza a kórházból, ezért tudott címet adni?
-Hogy volt az, amikor nem akarta befogadni magát a lágerführer? Az angol parancsnokság…
-Dorstenben elég sokáig voltak – meddig? Mit csináltak ez idő alatt?
-Hogy hívták a székesfehérvári tanárát? Mit mondott magának a az otthoni helyzetről? Ő ajánlotta, hogy ott van az a mácsédi (Mácsédi?) tiszt, akivel hazamehet? Csak két héttel az után mentek a braunschweigi táborba, miután visszajött onnan a mácsédi? Mi végett vártak?
-Hogy nézett ki ez az Immendorfi láger és kik voltak ott? Ellátás?
-Mikor Pilsenről beszéltünk, azt mondta, hogy háromszor is behívták kihallgatni – úgy gondolta, hogy ott Pilsenben, vagy több helyen?
-Prágában melyik állomásra érkeztek? Onnan mivel vitték magukat a Masarykovo nádražíra?
-Pozsonyban a hivatalnok azt kérdezte, hogy maguk e írták a vagonra hogy Szibéria vagy halál – erre melyik történetet mondta el neki?
-Említette, hogy az úton Pozsonyból találkozott a bősi Mészáros Zoltánnal – az melyik állomás bombázásnál sérült meg és került kórházhba?
-Ezt a naplót már ott elkezdte írni Németországban?
A 3. interjú (2015.VI.29) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá;
A 4. interjú (2016.VIII.3.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá;
Az 5. interjú (2016.IX.27.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.
