Petro Tibor (Vágsellye [Šaľa])
Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1968
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
3. interjú
4. interjú
5. interjú
6. interjú
7. interjú
Az első interjú (2015.III.5.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás, család; Nová Šaľa; po smrti mamy presťahovanie na staré jarmočisko – cigánska pažiť; Šaľa – mnohonárodnostná obec, vždy sa zdravili podľa situácie;
(2) 1938 – mint gyerekek a járási hivatalban voltak, hivatalos pecsétekkel pecsétletek; Petro Pista diadalkaput csinált; a magyar katonák fáradtan, piszkosan jöttek Sellyére;
(3) csehszlovák csapatok a magyarok előtt – olvasztott faggyúba vizet öntöttek a gyerekek, lecseszték őket a cseh katonák;
(4) ezer, kétezer magyar katona is lehetett – a díszkapu mellett volt egy kis tribün, ott fogadták őket;
(5) változás 1938 után – magyar gőgösség, PT apja vasutas volt, és egyik fiatal tiszteletlenül viselkedett; parancsolóbb stílus volt a magyar idő alatt;
(6) sellyeiek között nem volt 1938 után nemzetiségi konfliktus; Galányi hivatalnok, anyaországi – kedves volt; Biskorványi – nagy önbizalmú, szociáldemokrata, 1945 után is itt maradt;
(7) leventézés – az öreg Galvan kocsmában, nagy udvara volt; öreg fotbalpálya a töltés alatt – gyakorlatozás, alaki kiképzés; vasárnap a leventezenekarral jártak templomba, 300-500 levente is; kötelesség volt elmenni, elengedni;
(8) leventeparancsnokok – Szabó – Zsubri Jóska; Baran, Kelemen, Galló; gimnasztikai szakosztály; csak egy leventeotthonra emlékszik – a Grünwald kocsmában; az öreg községháza, ahol börtön is volt;
(9) Kocsis Feri bácsi Erdélyből, szegényen pékséget kapott; magyar alakulat jött 1944 végén – az iskolában voltak, nem volt tanítás, ezért tette PT-t az anyja péknek; Kocsis belépett a nyilas pártba; Melicher Dávid, nyilas; PT a főnöktől megtanult valamit románul is, román katonák jöttek a front alatt; Kocsis Feri bácsi feketézett – végén pénzzel ment Magyarországra; Kocsi PT-nek adta a pékséget, de aztán Szencről visszajött;
(10) a pékség kéményét eltalálta az akna; PT Müller nevű zsidóhoz került – a családja ott veszett; Forgács pék;
(11) Hlavatý Sanyi haverjáról; leventék kivitele Sellyéről, 20-30, 1929-ig, flakkágyúkon voltak;
(12) peredi rampa; lyukak a vasúti töltés alatt – be voltak dobálva, hogy ne lophassanak az emberek;
(13) az anyjuk kivitte őket a határba a „varrógépek“ végett; a szomszéd házra bomba esett, ami nem robbant föl, elmentek a nagynénihez; staré jarmočisko/cigánygyöp – futbaloztak, állatok legeltek ott;
(14) raták – felgyúlt a nádtető, de PT apja eloltotta; német katonákkal beszélt, azt mondták, hogy másnap megjönnek az oroszok;
(15) éjjel a bunkerba mentek, amikor kezdődött a fegyverropogás; Baluska Ernő hazajött, és ő is lement a bunkerba – bejöttek az oroszok, és mint katonát elvitték őtet, le is lőtték; a Baluska haverja aznap hazajött, elsápadt, mikor megtudta;
(16) németek és oroszok lövöldöztek egymásra; a farkasdi átjárónál sajtkáról lőttek a németek az oroszokra, ezt csak hallotta; Szabó csősz említve;
(17) az öt sellyei levente, aki Újvárban halt meg;
(18) Sellyén nem voltak harcok, esetlek özéjük lőttek; a sellyei híd – németek robbantották le, helyieknek kellett menni dolgozni rajta; tankcsapdára nem emlékszik; de a vecsei felén voltak harcok – a németek védvonalat akartak csinálni a Vágból, de elkéstek;
(19) egy asszonyt és a lányát megerőszakolták az oroszok; egy fiatal orosz egy özvegyasszonyt erőszakolt meg;
(20) egy katonavonatról jöttek oroszok és disznót loptak – a tulajt körüllőtték; egy orosz elvette a biciklit, nem tudott vele menni, sorozozatot lőtt bele;
(21) katonaság 1951-53, Malackyn; Sloboda katonái;az oroszok jó aknavetősők voltak; azt mondták, hogy tegyen félre pénzt, mert a katonaság után szűkek lesznek a ruhák;
(22) 1953-as pénzbeváltás – pénzt vesztett; bányászok 49 üres és egy teli csillét küldtek ki; PT apja öccse PT-nek adott pénzt;
(23) nem tudja, meddig maradtak az oroszok; PT Morvaországba ment el, egy pékségben dolgozott, a tulaj Masaryknak az előadásaira járt; PT az 1948-as fordulatban Morvaországban volt – a főnöke szoc-dem volt – prebrali to kuministé, ať to dělají dobře; Ľudové milície – átvették az ottani konzervgyárat;
(24) a cigánygyöpön kétszer állt meg a játék – amikor Mészáros Móric ment el a lovával, és a Cukris a traktorral; 1914-ben jött Galántáról az első traktor – egész Sellye kint volt, hogy megnézze;
(25) később kezdte az iskolát; magyar katonáknak segítettek, és meglátta, hogy kenyeret lopnak; zsidó gyerekeknek jobb tízóraiuk volt;
(26) 1943-ban volt nagy manifesztáció, Horváth sarkon – minden drága, vissza Prága, tornóci kommunisták szervezték, magyar csendőrök embereket vertek; a kommunisták építették ki Sellyét; kommunisták – Pittichek, Ferencei, Baluška, Belovič;
(27) 1949-ben hazajött, Pozsonyban a Sokolban tornázott; beajánlották hat hetes iskolázásra és telovýchovný aparátba;
(28) Trať Družby – mivel nem kapott helyet a telovýchovában, az UV ČSM-be jutott, táborvezető, 350-400 emberre felügyelt;
(29) aki iskolára akart menni, muszaj volt brigádra menni; ha sovány, ha erős, mindegy volt; Trasoritka, lány, akit imádtak; munka – összenőt az ifjúság, akármilyen származású, vallású volt; inžinier Hučko, főnök, összevesztek; egy helyi parasztgyerekkel elkcserélte a malorážkát lóért, a lovaglás jól jött a katonaságnál;
(30) Hana Zdražilová, a főnök helyettese; a fiú és a lánybarakok között szimbolikus kerítés volt, egy fiú átment, másnap csomagolhatott;
(31) Putyeráékot, akik kommunisták voltak, vitték el, kétszer is;
(32) ha tyúkot loptak, a péróba ment a csendőr, és kivallatta a cigánybírót – puskatust ejtett a lábára; magyar csendőrök nem féltek bemenni a péróba; Csóka család – professzorok;
(33) a péró a mai Krátka utcába ahogy megyünk; víz is volt ott, levezették a téglaház gödrébe, abban áztatták a kendert; téglaház – téglát vetettek, és égettek; ártézi víz – Gyurkó, parasztok lovakat itattak belőle, aztán a templomnál és a tollgyárnál;
(34) tollgyár – szegény asszonyok jártak tollért, azt dolgozták föl; jéggyár – ahogy a deáki rampára megyünk a főúton; Höffer kocsma; kupleraj, kb. 1943-45;
(35) orosz bejövetel után a vlaszovisták péróba járta nőzni; a katonák gyerekeket hagytak maguk után;
(36) PT a templom előtt nem vette le a sapkáját a paraszt előtt – lecseszte; magyarok alatt alábecsülték a szlovákokat és a románokat; áttelepültek 1946-ban; nem mindegy milyen környezetben nől fel az ember; szűkösen éltek – nem tudta a fényképet megvenni, apja vasútas volt, heten éltek a fizetésből;
(37) holokauszt – zsidókat bezárták a gettóba, a holmijukat árulták; szegény asszonyok, főleg cigányok alkalmi munkát csináltak, akkor tiszteletteljesen szólították, és mikor vitték el, lekurvázták a zsidókat; a zsidó osztálytársa sonkás zsemlét hozott, illatozott;
(38) cserkészet – Miček és diákok akik Újvárba jártak iskolába; 1941,42-től volt cserkész; 1945 után abbamaradt a dolog;
(39) PT és felesége – ústrední cvičitelia pre spartakiádu; Farkasdon nem tudták beszervezni az iskolát; egy zsigárdi – Lőrinczi Laci – nagyon foglalkozott a gyerekekkel; a Putyera, akit annak idején elvittek a csendőrök, lecseszte PT-t, hogy rosszil csinálja dolgát;
(40) tigris tankok a Baranék előtt; polgári iskola, mezőgazdasági iskola, ellenőr volt; a kédervéleményben az volt, hogy nem tud szlovákul se, magyarul se; a mesteriskolában lukinyulakat főztek, büdös volt;
A második interjú (2016.II.18.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.
A 3. interjú (2016.IV.6.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.
A 4. interjú (2017.I.5.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.
Az 5. interjú (2017.VIII.8) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.
A 6. interjú (2017.VIII.17.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.
A 7. interjú (2017.VIII.31.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.