A második interjú (2014.V.7.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(171) Bánfalvától nem messze katona tömegsírok – németek, magyarok;

(172) a nyilasok lefegyverezték az alakulatot; granátot meg akarták hagyni, felpofozták; a belövések után eltűntek a nyilasok, aztán a németek nyomták nyugatra;

(173) a német légvédelmista nők egy gépet lelőttek; állandóan visszavonultak nyugatra;

(174) Bécsújhely mellett egy fogolytábor mellett mentek el, ahol angol, amerikai pilóták voltak; Waldhofen, ruhák zsákmányolása és eladása;

(175) a fegyverszünet, az asszony magyarázta; az ukránok és a jugoszlávok megszöktek;

(176) a sváb gyerek mondta, hogy mit akart az asszony; az amerikai tankok; irány hazafelé, találkozás az oroszokkal, akik sofőröket kerestek, nem jelentkeztek;

(177) Romnicusaratról röviden; bevitel a sopronkőhidai fegytelepre; a háromcsíkosok elengedése; víz vételezése a németeknek készített vagonokba, másnap azokkal a vagonokkal mentek;

(178) egy állomásén víz vételezés közben megszökött két ember; a következő állomáson bevágtak két civilt;

(179) Bátaszék előtt egy szakaszvezető kidobott a kertbe egy csomagot, a transzport parancsnok lelövette; Bátaszéken vagy letették a halottat, vagy nem, nem látta;

(180) Baján két zsidót dobtak be a transzportba;

(181) Nem Romnicusaratban, hanem Foksaniban voltak, két vagy három napig; Ramnicusratot említi együtt Foksanival; Ploiestiben látták az olajkútakat;

(182) Kijeven keresztül, Kurszk lett volna a terv, de Orelbe mentek; az úton látták a háború nyomait, rögtönzötten már fel voltak építve dolgok;

(183) kirakodás Orelban, tüzérségi laktanya, a tábort segítettek felépíteni; 21 napi karantin, csak aztán kezdtek dolgozni – téglahordás ezer emberrel;

(184) szabadtéri színpad építése; hársavirág szedése, a fa alatt orosz lányok voltak;

(185) az orosz lányok azzal vádolták, hogy ő lőtte meg az egyiket, de aztán Józsi bácsi megmutatta a családi fényképeket és megnyugodtak;

(186) ennivalót is adtak; a magyarokat jobban elszívelték; másnap kvaszt is vettek; megegyeztek a bufetos nővel, hogy eladják a bőrkesztyűt;

(187) az üzbég őr segített kitolni egy civillel, akinek eladtak egy ruhát; végül a kesztyű ott maradt a bódéban, mert másnap már nem mentek oda;

(188) kolhozba mentek – a répát egyelték, de a nagyobbakat tépték ki és megették, ezért már többet nem vitték oda;

(189) Józsi bácsi apja mondta, hogy ha lehet, ki kell menni a lágerból – tetőfedőket kerestek;

(190) a nemi betegek kórházán javították a tetőt; a kórházból is kaptak kosztot;

(191) mozgóvillanytelep, ami Orel városát látta el; minden tönkre volt téve, de már kezdték felépíteni a várost;

(192) a mozgóvillanytelepre műszakokban jártak, lapáltolták a szenet;

(193) a villanytelep előtt fa szállításra is kijártak; vaslemezek felrakása, baleset – Józsi bácsi majdnem meghalt;

(194) az egyik fogoly lábát szétzúzta a lemez, Józsi bácsi futott az orvosért, de a lábát nem tudták megmenteni, olyan hirtelen hübelebalázs ember volt;

(195) sokféle munkahelyen volt; a Dobai volt a tolmács; egyszer egy falat kellett lebontani és mozdonnyal akarták leszakítani, de a rántásnál kisiklott a szeneskocsi;

(196) egy kazán felrobbant, mert belekerült egy gyutacs;

(197) Orel után Mcenskbe kerültek a Zusa partjára, ez zarándok hely volt, nagyon leromlott állapotban; a volt kolostorban laktak; az ablakok helyett befőtes üvegek; a háború előtt politikai tábor volt;

(198) Mcenszkben az állomáson rakták ki a salakot és töltötték a szenet; a Zusa folyócska a tavaszi hirtelen olvadásnál nagyon megáradt;

(199) a bunkerok, amik az 1100 érkező németnek készültek;

(200) nagyon hirtelen jött a felmelegedés tavaszkor; tíznaponként mentek fürödni; leghidegebb -31 fok volt;

(201) kosárkötés, még otthon tanulta, volt ott vesszőskert, nők voltak az őrök; a trágyadombon megfagyott kis malacokat megfőzték – Nagy bácsi volt a hentes;

(202) latrinák; Orelban is voltak, egy német beleesett, de nem tudja, mi lett vele; ha eső esett a behányt latrinákra, hullámzott a föld; egy másik helyen már keskenyebb árkokat ástak; karók és drót jelezte, hogy veszélyes a hely; nem csak az oroszoknál volt ez a megoldás;

(203) a legnagyobb lágerban 15000 ember volt, 13 leánytábora volt; a főláger számja kellett a levelezésnél – a levelezésről;

(204) 1946 tavaszán Mcenskből útépítésre mentek, 50 személy Lapasznyára, ahol homokbánya volt;

(205) az aszfaltkeverőgép a homokbánya tövében volt; sztalinyec; az aszfalkeverőgép működése;

(206) az út csinálása – nagy kövek, apróbb kövek, aszfaltrétegek;

(207) Józsi bácsi az aszfaltot adagolta a gépbe; a szuroknak megvolt a hőmérseklete;

(208) két tavasszal (meleg időszakban) aszfaltozott, 1948 ban már Folinóba mentek;

(209) 1945/46 tele (a memoár szerint), kőbánya; Pedró, a pirotechnikus, akinek aztán segített; jobb volt, mert lehetett melegedni a bódéban;

(210) eleinte törte a követ; a halottakat nem tudták mélyre ásni, köves volt a föld; a kőtörés nehéz volt, de kellett tudni, hogyan szétverni a követ, a robbantásoknál is;

(211) -20 fokig kellett dolgozni; a raktárban is dolgoztak néha, tudtak ruhát szerezni; a foltos ruhákat befoltozták; a lágerparancsnok megértő volt;

(212) általában nem voltak rosszak az őrök; Brianszk rossz hely volt; 1947 nyara aszfaltozás, aztán Mcenszki téli szállásból, ahol kőbányában voltak, Brianszkba, fakitermelésre;

(213) a fakitermelésről – négyszögletes líniákat csináltak; német bunkerok – partizánharcokról a háború alatt; a bunkerokban konzerveket találtak; az az előtti foglyok tífuszjárványban haltak meg, egy Balogh nevezetű volt ott;

(214) tavasszal az erdőben rügyeket is ettek, gombákat, „édesgyökért“; miket kaptak enni, sok függött a lágerparancsnoktól;

(215) a tetűket a hangyabolyokon likvidálták; a fákat német harckocsikkal hordták, amiknek le volt szerelve a tornyuk;

(216) a sofőröket szerették felhasználni; egyszer bevallotta, hogy sofőr volt, de megbánta; a kocsikról;

(217) Fokinó, Brianszk, Orel II és aztán Mcensk – kronológia;

(218) Orelból Mcenskbe, ahol kb egy hónapig voltak, homokbányában dolgoztak;

(219) Orelban ürgeöntés, az ürgéből pörköltet csináltak;

(220) ha nem volt munka, akkor kimentek az Oka folyóra a „lófejű“ parancsnokkal; találkozás egy magyar bácsival, aki kertész volt;

(221) Lapasznyában olyan alkalom is volt, hogy autóval elmentek táncmulattságba;

(222) Krumplilopás egy cigánygyerekkel – munkamegosztás, lopás és főzés;

(223) az aszfaltkeverésről is jártak ki fürödni, három építésztanonc lány volt, azok vették a mintát az aszfaltból;

(224) Mcenskben kb két hete voltak, ugyan ott aludtak, egy raktárban dolgoztak; muzslai búcsú napján, a nők viccből betaszították a szemesz terménybe;

(225) főzték a borsót, amikor jött a parancs hogy mennek haza; új ruha, lekopaszítás, orvosi vizsgálás és ki a vagonokba, csak akkor hitték el, mert mindígaz volt, hogy skoro domoj; az úton hazafelé vagonokat csatlakoztattak;

(226) hazafelé – a jegyzeteket le kellett adni, mert megeshet az is, hogy ottfogják az embert;

(227) Máramarossziget – osztályozás szlovákiaiakra, de Józsi bácsi Magyarországra jelentkezett, mert figyelmesztették; egy hétig voltak Máramarosszigeten;

(228) Debrecen – ruhafertőtlenítés, orvosi kivizsgálás;

(229) egy orvosnőnek a transzportban volt az egykori udvarlója, akivel Józsi bácsi megsérült egy balesetnél – a balestről, ami Orelban történt – és erre volt kíváncsi a doktornő;

(230) Debrecenben orvosi kivizsgálás; azt kérdezték, honnan vannak; Pesten mondták, hogy kényes a felvidékiek helyzete; már Oroszországban megtudták, hogy fehérlapokat kaptak a szülők, de Pesten mondták, hogy a kitelepítés megszűnik;

(231) a Nyugatiban várakoztak – találkozás egy muzslai vasutassal, Mészáros Károllyal;

(232) az unokatestvérével elment Vácra, megvacsoráztak és ott aludt;

(233) reggel vácon felszállt a vonatra, civilek gyümölcsel kínálták és kérdezősködtek, Szobon is megebédelt egy rokonnál és felszállt a vonatra;

(234) Párkányban leszállt a vonatról és ellenőrizték – azt mondta, hogy hadifogoly, elengedték és átszállt a másik vonatra; Muzslai állomáson a póstással találkozott, aki felismerte és azzal ment hazafelé, az úton még egy kocsisala találkoztak, az vitte előre a hírt;

(235) a faluban szembe jött a húga; elköszönt a póstástól; a leégett házak Muzslán; megérkezés;

A 3. interjú (2014.X.27.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(236) az apja részvétele az első világháborúban, nagyapja Galíciában esett el;

(237) nyelvhasználat az első republika alatt;

(238) egyesületi élet – KALOT; kommunista párt Muzslában;

(239) nem emlékszik nostalgiára a monarchiáért; az ünnepségek;

(240) Lubík nevű vasútas, itt maradt; 1938 után inkább Magyarországra mentek el; környékbeli kolonisták;

(241) külömbség a csehszlovák és a magyar katonaság között – a sógora volt két helyen;

(242) büntetések a magyar hadseregben – csuklózás, gúzsba kötés, kikötés;

(243) két évenként szoktak átmenni fát vágni; a kishatári átlépés;

(244) csempészés – szalonna, búza;

(245) hiánycikkekről nem tud, de a mondásokról tud – Horthy lett az apátok…; országzászló;

(246) az 1938-as pénzváltásról nem nagyon tud semmit; mezőgazdasági termékek eladása, gabona eladása 1938 után;

(247) anyaországi tisztviselők nem nagyon; nem jöttek ide, csak mondjuk házasodni;

(248) 1939, a háború kezdete; 1941 – az oroszok nagy fába vágták a fejszét; kassa bombázása; orosz pavilon a világkiállításon;

(249) leventeperancsnok, egyenruhák nem, csak sapka; leventeotthon; fapuska, céllövészet; szakaszokra osztás;

(250) elméleti rész; a kisebbségek a leventében – cigányok, zsidók; dr. Bukovszki László, aki „rendbedobta“ a cigányokat;

(251) hírek a Don kanyarról, orosz áttörésről; már 41-ben tudta, hogy elvesztik a háborút; a rádiók összeszedése;

(252) haza tudott jönni olyan papírral, amit a csallóközi haverja szerzett; az figyelmeztette, melyik századhoz ne jelentkezzen;

(253) augusztusban kiment a százada a frontra; Bíró Karcsi; nem volt sok veszteség, nem találkozott velük, más helyzet volt; a feleségéről;

(254) aratási szabadság; a szabadság az apja halálakor;

(255) nem volt csicskás, de a tisztekkel volt;

(256) az első három hónap alapkiképzés, később aknavetős; az aknavetőkről;

(257) a bányászfiukkal voltak jobb viszonyban; Oroszországban egyszer volt bányában is; felvidékiek – anyaországiak; a karpaszományos, akiről Sopronban derült ki, hogy nyilas;

(258) túlkapások a nyilasok részéről – nem mondott példát; a tisztek és a nyilas hatalomátvétel; a tisztek és a német megszállás – a lőelemek kiszámítása, megvolt a notesza, de elégett;

(259) a házuk elégett – a Márton bácsin keresztül tudott üzenni az anyja;

(260) kommunikáció a tisztekkel;

(261) az ezred főleg fölvidékiekből – spórolni akarták az anyaországiakat, mert tudták, hogy elveszik a területeket; felvidékiek, anyaországiak, tisztek; csak a felvidékiek nem húzta Anyaországhoz; a tisztek nem informálták a legénységet a helyzetről a fronton;

(262) altiszti iskola – a kiképzésről, már csak öreg katonákat képzett ki, Józsi bácsi maradt, mivel az apja meghalt; az ismerőse mondta, hogy kiket visznek ki a frontra;

(263) kiképzés Berhidán – csak sofőr volt; a muzslaiak, akik Seregélyes pusztán haltak meg, betájolás;

(264) a leventék Nyúl községben – milyen sorsuk volt, kettőt Brünben lelőttek;

(265) páncélelhárítási kiképzés Ásványrárón; panzerfaust; a lövészkutakban voltak, de a tiszt is mondta, hogy menjenek el, ha rossz lesz a helyzet, Csorna; TNT;

(266) gyanúsítás a spulnik végett; hol kaptak Ásványrárón; rádió hallgatása, Pokorni;

(267) Ágfalva, lefegyverezés, az oroszok belőttek, Pallos Ödön tizedeltetni akart;

(268) viadukt építés, szökés; találkozás egy csoportal Mödlingennél, a Böhm mondta, hogy magyarok;

(269) Sopronkőhida, szortírozás, piros csíkok;

(270) a szakácsok megszökése; Foksani – nagy láger, utcákkal, élelmezés; Ramnicusarat és Ploiesti – csak átmentek rajta; Kursk – végül nem rakták ki ott;

(271) Orel – nem voltak az elsők a táborban; az oroszok külömbséget tettek a magyarok és a németek között;  rokkant le akarta támadni;

(272) negyvenöt kérdés; volt egy német, aki bevallotta, hogy SS;

(273) századokban voltak ott is – az egyes magyar parancsnokok és funkcióik, azok tudtak szláv nyelvelek;

(274) magyar-német viszonyról; milyen szakemberek voltak ott; csak egyszer volt a negyven kérdés;

(275) fokinói lágerban hullottak az emberek, de már nem akkor; a latrinák;

(276) centrál láger és fióklágerok; fa szállítás villanytelep előtt; robbanás az éjjeli műszakon; az út Orelből Mcenszkbe;

(277) politikai foglyok Mcenszkben, a helyiek mondták; zarándok hely volt; salag kirakása; a mínusz 31 fok;

(278) a levelezésről; a szülők nem kerestették; Hajenbacher;

(279) üzletelés a bazáros nővel, nő őrők az elején; faiistáló építése Mcenszkben, fák kiválasztása;

(280) orvosnő; timsóval szárította ki a sebet;

(281) hol volt Lapasznya; néha homokbányában is segítettek, szivességből a főnöknek; egy németet ottnyomott a homok; a kőbánya területén temettek is;

(282) a kőtörésre már nem tettek legyengült embereket; aszfaltkeverő gép, aszfaltkeverés; a sztalinyec;

(283) a találkozás magyar lánnyal Orelban volt; Lapasznyán helyi cigányokkal találkoztak; a cigányok nem jöttek haza hamarább;

(284) robbantások a kőbányában; a kőtörés;

(285) a plavszki büntetőláger – mi végett került oda, munkakörülmények; ki a szalmaőrzésre;

(286) Plavszkon a német és az orosz tiszt bemutatta Debrecen ostromát; nem nagyon tanult meg oroszul;

(287) miért jelentkeztek a Plavszki lágerba – kőbánya; cementgyár is; a gerendát kitették a harckocsiból, viccből;

(288) fakitermelés, gallyazás; négyszögbe vágták; szerszámaik voltak; a fa vágása, gajjazása, elhordása;

(289) a parancsnok, kétszeres Szovjetúnió hőse; Delaton, aki utálta a magyarokat – a aszfaltozásnál volt; hőmérő nélkül is tudták a hőmérsékletet;

(290) a hiányzó famennyiséget kitolással oldották meg; a parancsnok olyan normális volt; a favágásnál szigorúak voltak az őrök;

(291) az ottani élelmezés – ismeretségtől is fűgött; az ételek, amiket kaptak; a kanál, amit egy némettől cserélt;

(292) a mérgezett húsok – farkasoknak; fegyvert is adtak, megbíztak a foglyokban; meddig voltak az állomáson, kirakodáson; egy osztrák a Sulci név végett választotta ki; lőszerek kiszedése mocsárból;

(293) napraforgópogácsákat ették; népi táncok – férfiak férfiakkal;

(294) sofőrőkkel járt, megbánta; Sztálinról, kommunista rendszerről;

(295) milyen irományokat vettek el; máramarosszigeti láger, hogy nézett ki, magyarországinak jelentkezett;

(296) az orvosnő Debrecenben; mit kérdeztek Debrecenben; nem tudja át e aludtak Debrecenben;

(297) a csehszlovák követségen nem volt probléma; a határon se; Párkányban;

(298) hol lakott az anyja, mikor hazajött; hogyan fogadta az anyja; a családról;

(299) mit üzen a jövőkornak; a bombázásról Ausztriában;

A 4. interjú (2015.VI.1.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 5. interjú (2015.VI.18.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 6. interjú (2015.VI.18) ez idáig nem lett átírva;