A második interjú (2014.VI.5.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(38) ukránokkal is találkoztak, amikor hazafelé mentek; osztrák területen kapták el, Feldbachban, egy majorba terelték a foglyokat;

(39) egy szovjet katona szépen elkérte a bakancsait, ki is cserélték; nem sokat gyalogoltak, mert autók hordták;

(40) Máramarossziget – említve; Feldbachnál az alakulatból azokat kapták el, akik kelet felé mentek;

(41) Feldbach melletti majorba zárták, onnan Celldömölkre, ahol bevagonírozták és irán ki; egy vasútas esete, akit kiböktek a menetből;

(42) Feldbachból Celldömölkbe gyalog; az úton kifelé Oroszországba voltak akik szökni akartak, és halottan hozták vissza;

(43) az útvonalat nem tudja Oroszországba; Ivanovoba kerültek, kb. egy hét alatt; csak olyanok haltak meg, akik szökni akartak és lelőtték;

(44) három erdélyi megszökött, de öt nap után visszahozták őket – nem nagyon büntették őket, mert kellett a munkaerő – a szolgálatos katona öt napot kapott, az NKVD-s főhadnagy lágerparancsnok tíz napot;

(45) Ivanovón, Lezsnyovón volt; egy nagymegyerivel jött haza, a felesége adott pénzt, hogy hazajusson; egy fülekivel volt Ausztriától egészen Ivanovóig;

(46) Ivanovón álltak meg, Lezsnyovóra kerültek, ahol textilgyár volt; egy tőzegtelepről jött egy magyar csendőr, akit a társai megvertek;

(47) az eset, amikor a tiszt azt mondta, hogy meg lehet verni a rosszul viselkedőket, másik azt mondta, hogy nem;

(48) csak textilgyárban dolgozott, fakitermelkésnél volt konvojír;

(49) egy búcsi fogoly – nem fejezte be; voltak, akik korábban jöttek haza, de 1948-ban már az összes tábort feloszlatták; a felvidékieket, csendőröket és az SS-ket először nem akarták hazaengedni; a (magyar nemzetiségű) SS-eket kerestek;

(50) a dogcéduláról; az olaszoknak már hideg volt kint a fronton, haza mentek; Kurskban az erdőben még füstölgött a parázs, ahol az előtt az oroszok voltak; hat nap alatt kiérkeztek Kurszkba, a sok bombázó szállt fel; nem vettek harcban részt, mert hadtestparancsnokságon voltak;

(51) Lezsnyovóban a gyár területén belül laktak, saját maguk alakították át lakássá; hetenként egyszer mentek fürödni; srótleves, hatvan deka kenyér;

(52) alacsonyabb szintű vezetőségben volt, de azok is oda kerültek, akik gyengébb fizikumúak voltak, például egy öreg ceglédi bácsi; szababd mozgása volt;

(53) üzemi étterembe nagyon dicsérték a káposztalevest, ami máskjülömben közönséges volt;

(54) majdnem csak magyarok voltak, németek még Sztálingrádnál estek fogságba; lehet, hogy azért választották funkcióba, mert le volt gyengülve, egyik csallóközi mondta 1945 őszén, hogy hatost se adott volna az életéért;

(55) egy marosvásárhelyi orvos volt ott 1946, vagy 1947-től; kategorizálás;

(56) 1948-ban mentek haza, de a felvidékieket, csendőröket, meg az SS-ket nem akarták engedni, de jóban voltak az orosz vezetőséggel, és elengedték; Máramarosszigetre és Debrecenbe jutottak;

(57) egész idő alatt funkcióban volt, de ha kellett, magától segített fizikai munkában; tolmács is volt; az őrökkel jóban voltak; az őrök helyzetéről nem tud sokat;

(58) építőcsoport vezetője, akire rábízták a teljesítmény mérését; normateljesítmény; 1947-ben olyan pénzváltás volt, mint itt 1953-ban;

(59) 1947-től fizetés is volt, de csak a fogság végén adták oda – vagy minden hónapban adtak; egy fogolytársa öltönyt csinált;

(60) 1947 végén Ivanovóba kerültek, egy malomba; már Lezsnyovóban kapták a fizetést;

(61) már 1947-ben isengedtek haza embereket; a vezetőség talán még Moszkvába is elment, hogy elintézze a hazamenetelt a felvidékieknek;

(62) 1947-ben egy naszvadi származású, Szentgotthárdra nősült embert is hazaengedtek;

(63) 1947-ben már csak 80-100-an maradtak a négyszázból, mert volt több transzport; szlovákokat (egy baromlaki csendőrt is, és egy gútait, Földes Lőrincet) még 1945-ben hazaengedtek; 48 kérdést adtak fel;

(64) három transzport volt – 45, 47 és 48; azt mondták, hogy ČSR-nek nincsen hadifoglya; 46-ban már kaptal levelet, tudtak a kitelepítésekről; 1948-ban még anyaországiak is voltak, 47-ben is engedtek – a naszvadit, meg a több családos építőcsapat vezetőt;

(65) Máramarossziget – orosz vezetőség, voltak olyan foglyok, hogy csak ott voltak; kaszárnyafélék voltak ott; két hónapig volt ott, mivel felvidéki volt, anyaországiak maximum tíz nap után mentek tovább;

(66) egy orosz főhadnagy megsemissítettete az iratokat és újakat kaptak; ha anyaországinak jelentkezik, hazaengedik;

(67) 1948 pünkösd vasárnapján politikusok jöttek Máramarosszigetre – Mindszenty a reakció látható feje; egy orosz nő propagandázott; a foglyok között nem voltak olyanok, akik áttértek volna a kommunizmusra;

(68) egy nő praktikus információkat adott, hogy merre menjenek; még kint Oroszországban elintézték Moszkvában a vezetőség, hogy a felvidékiek is menjenek haza; nem tudja, mi változott két hónap után Máramarosszigeten; pünkösdkor tízezer ember volt ott;

(69) Debrecen, egészségügyi kivizsgálás; nem tud olyanról, hogy ott fogták volna; egy erdélyi továbbszolgáló őrmester ott akart maradni Oroszországban – haza kellett neki jönnie;

(70) Debrecen, Pest, Győr, Ásványráró; Alföldre is mehetett volna a kitelepített nagybátyjához; Ásványrárónál egy bácsi vitte át a megáradt Dunán; Nagymegyer, a haverja felesége pénzt adott vonatra – Megyer – Komárom – Gúta;

(71) örültek, hogy hazajött; az öccsei önkéntesen mentek Csehországba; szerencsére nem deportálták el a családot;

(72) tudtak levelezni, de a szülők nem küldtek; egy baranyamegyeit lopáson értek – hat évet kapott; lopások azért voltak;

A 3. interjúról (2014.VIII.28.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

-Hogyan néztek ki a magyar csapatok 1938-ban? Hogyan fogadták őket Gútán?

-A szímői pap 1938-ban valamire felbíztatta a magyar csendőröket – ez hogy volt? Tud még más példát is mondani a magyar csendőrségről?

-Jól értem? Szímőről vittek el valami húsz kommunistát 1944-ben? Kik vitették el? Nyilasok?

-Hogy volt az, amikor a csehszlovák tiszt valakivel beszélgetett mielőtt bejöttek a magyarok?

-1938 után az apjának lent meg napraforgót kellet termelnie – de azért mást is termelhetett?

-A leventék hogyan voltak elosztva? Emlékszik valami büntetésekre? Volt céllövészet? Mivel telt el egy leventefoglalkozás? Milyen volt a hozzáállása a gyerekeknek a leventézéshez?

-A sorozáson viccelődtek a Sztojka nevű cigánnyal – hogyan? A sorozáson már azt is megmondták maguknak, hogy milyen alakulathoz kell menniük?

-Jól értem? Első hat hét gyalogsági kiképzés volt, aztán kezdték a műszakit, de az után is egészen karácsonyig még szombatonként volt gyalogsági kiképzés? Hogy viselkedtek magukkal a kiképzőtisztek és hogy az öreg katonák? Milyen volt a felvidéki katonáknak a helyzete az anyaországi katonákkal összehasonlítva, nem volt megkülömböztetés?

-Hogyan volt a műszaki kiképzése? Morzé, rádiók – hármas, hetes rádió stb., bevetés a terepen, csak Komáromban?, más…

-Nem tudja miért jutott a maguk zászlóalja a miskolci hadtesthez? Olyat mondott, hogy a miskolci híradósok már kint voltak a fronton…

-Egy gútai ismerőse elment csendőrnek, mert megunta, hogy mindíg behívták – ki volt ő?

-Milyen felszerelése volt a századának, ami kint volt Oroszországban?

-Mi volt a külömbség a nehéz és a könnyű kábelosok között?

-A hadtestparancsnokságnál az első két hétben telefonösszeköttetést csináltak, miért voltak ott maguk, rádiósok, amikor nehéz kábelokat fektettek le?

-Mi volt a feladatuk abban a faluban(?), ahova Kursk után jutottak? Csak táviratokat kaptak és küldtek? Amit kaptak, annak semmi értelme nem volt, kódolva volt? Volt, hogy olyat távírtak, amit értettek (ismerősöknek)? Ott csak a maguk százada volt, vagy az egész zászlóalj?

-Egyszer hat vagy hét orosz megszökött az orosz hadseregtől és egy újvári kérdezte ki őket – mit mondtak ezek és aztán mi lett velük?

-A fronton az egész századból csak egy ember halt meg, a zászlóalj segédtiszt? Akkor maga nem volt ott, mikor a repülőgép megtámadta, ugye? Egy másik halottat (valami magasrangú tisztet) a hadtest parancsnokságnál látott 1943. januárjában – ő hogy halt meg?

-Hogyan volt felkészülve a magyar hadsereg az orosz télre? A magyar lovak hogyan bírták?

-Sítanfolyamon voltak decemberben – erről mondjon valamit. Fel is tudták használni ezt?

-Azt mondta, hogy többen ráfáztak a pálinkára a visszavonulás alatt, meghaltak – mi végett?

-A maguk alakulata autókkal vonult vissza, de befagytak az autók – kb. meddig?

-Akkor maguk mit tudtak arról, hogy mi történt ott az orosz áttörésnél?

-Milyen volt ez a (gyalog) visszavonulás? Mert sokat lehet hallani arról, hogy sokan odavesztek… Az egész zászlóalj egybe vonult vissza, vagy csak a százada? Milyen útvonalon mentek és meddig tartott ez?

-Korosztenben voltak több hónapig – a maguk századán kívül még volt ott valaki? Mit csináltak ott? Zsitomirben nem is volt, és Ovruszon csak keresztül mentek?

-Említette a rendfenttartó hadseregeket – magyarokat, ukránokat – ezek hogyan viselkedtek a helyi lakossággal? Tud valami partizánakciókról, partizánvadászatokról, megtorlásokról?

-Tud valamit mondani a zsidó munkaszolgálatosokról kint Oroszországban?

-Mit tud mondani a német és az olasz katonákról úgy általában?

-Hol vagonírozták be magukat, amikor mentek haza, Korosztenben? Hova érkeztek, Komáromba? Milyen útvonalon jöttek? Ez után rögtön aratási szabadságra ment?

-Mit csinált egészen a leszerelésig? És a leszerelés utáni majd egy évben mit csinált?

-1944. júliusában (vagy augusztusban?) vonult be másodszor – Komáromba? Valamit mondott, hogy csak azok mentek a frontra, akik még nem voltak – ezzel kapcsolatban említette a bacsfai Szelle nevű zászlóaljírnokot és egy karpaszományos őrmestert – ez hogy volt? Egy hétig voltak Komáromban – ez után mi volt? Mikor szereltek le?

-Maga miért nem volt ott a nyilas eskün, mikor a züllött főhadnagy lehordta az egyik katonát? Őtet miért bocsájtották el a hadseregből? Magának is fel kellett esküdni Szálasira? Hogy vették ezt a változást a tisztjei, mi változott a hadseregben?

-Jól értem? Október 13-án berukkolt, Örsújfaluban egy lőszerraktárt őriztek, és az után, hogy lemondott Horthy, Komáromban jártak a csendőrökkel vigyázni a rendet és még két vagy három hétig voltak Komáromban, ez után Zugligetbe mentek (ott mit csináltak?)… Aztán jöttek az oroszok, Zugligetből Bazsiba kerültek Sümeg mellé, ahol januárig voltak (ott mit csináltak?), onnan Vas megyébe, Celldömölkbe (vagy inkább Ostffyasszonyfára).

-Celldömölkben (vagy Ostffyasszonyfán?) volt az a tizes állomás? Ez mi volt tulajdonképpen? És milyen híreket adott a magyar adás Bariból? Egy rádiószerelő a zászlóaljparancsnoknak rádiót szerelt – ő milyen adást hallgatott rajta?

-Februárban mentek ki Ausztriába, és ott május elején kapták el magukat – mit csináltak ez idő alatt, hol voltak, hogyan közlekedtek? Az egész század (vagy zászlóalj) együtt volt egész idő alatt? Említette ezt a parancsnokát, az alezredeset, vagy őrnagyot – hogy hívták? Milyen ember volt ő?

-Maguk kb. húszan mentek keletnek, amikor szélnek eresztették, mennyi ment nyugatnak?

-Említette, hogy ukránok is voltak ott – ezekről mit tud mondani?

-Hogyan emlékszik a fogságba esésre, mit csináltak az oroszok? Milyen érzés volt ez?

-Említett valami vasútast, akit kiböktek a sorból – ez akkor volt, amikor Feldbachból az oroszok hajtották magukat Celldömölkbe? Aztán mi lett vele?

-Voltak olyanok, akik meg akartak szökni a vagonokból – volt olyan, akinek ez sikerült? Feldbach-Celdömölk között is voltak szökési kisérletek? És azok, akiket halottan hoztak vissza, azokat lelőtték?

-Tudja az útvonalat, amit Celldömölkből mentek ki Oroszországba? Nem mentek át valami romániai tranzitlágerokon? Máramarossziget, Foksani, Ramnicu-Sarat…

-Megszökött a három erdélyi – a láger főparancsnokát büntették meg? Hogyan büntették? Említett valami vécé takarítást is… Ő máskülömben milyen ember volt? Az orosz őrökkel szoktak beszélgetni az ő életkörülményeikről?

-Említette, hogy nem messze volt egy tőzegtelep – erről mit tud? Verték egymást a magyarok, munkakörülmények…

-Volt az az eset, amikor egyik hadnagy azt mondta, hogy valami fogolytársakat (kiket?) megverhetnek, de egy másik orosz (rangja?) azt mondta, hogy azt nem lehet – ez hogy volt?

-Hogy hívták a Fülek melléki katonát, akivel a fogságban volt? Az volt az egyetlen ember az alakulatából, akivel együtt maradt a fogságban is? A többiektől mikor váltak el? A fogságban voltak magával más felvidékiek is?

-Említett egy magától öt évvel idősebb búcsi foglyot, aki egy évvel hamarébb jött haza a fogságból, de nem fejezte be – mi volt vele? Ez nem adott volna hatost magáért?

-Hogyhogy olyan nagyon legyengült 1945 őszén? Azért tették be magát a vezetőségbe?

-Voltak ott valami járványok, betegségek, halálesetek, például éhhalál?

-Volt ott egy marosvásárhelyi orvos – volt neki valami felszerelése, vagy gyógyszerei?

-Hogyan volt a kategorizálás, ki csinálta és milyen gyakran?

-Milyen munka volt a fakitermelés? Ezt építőfának használták a textilgyárban, vagy tüzelésre is? Mi volt a feladata a vojensky konvojírnak? Mi volt az a triopolnaja? Ezen kívül még volt valami más feladata, munkája?

-Magának elég szabad volt a mozgása – hogyhogy így hagyták magát? Nem gondolt szökésre?

-Voltak ott németek, akik még Sztálingrádnál estek fogságba – hányan voltak? Ezt ők mondták, hogy ott estek fogságba?

-Egyszer bement egy üzemi étterembe, sztolovájába (ki vitte be magát?) és nagyon dicsérték a káposztalevest – mit gondolt akkor erről maga? Magyarországon ez közönséges volt…

-Említette, hogy volt egy kolegája, aki az építőcsoport vezetője volt – valami olyat mondott, hogy megbízták őtet a teljesítmény beírásával, vagy mi – ez hogy volt? Ez volt az 1914-es, akit 47-ben hazaengedtek? Mit tud mondani a normákról?

-Hogy volt a pénzváltás ott 1947-ben? A fizetést 1947-től kapták – minden hónapban kaptak? Azon mit tudtak venni? Egy kollégája öltönyt csinált magának, fizetett neki érte az anyagért?

-1945, 1946 (akkor is?), és 1947-ben is mentek haza transzportok – ezekről mit tud mondani? Anyaországiak, felvidékiek, idősek, gyengék, betegek…

-Volt az, hogy 48 kérdést adtak fel – ez csak egyszer volt? 1945-ben? Kik kérdezték magukat és milyen kérdések voltak ezek? Nem volt olyan, hogy valaki problémába került volna?

-Mikortól lehetett levelezni, mit és mennyit lehetett írni? Volt cenzúra? A szülőktöl kapott levelet?

-Mit csinált a malomban Ivanovóban? Az egész lezsnyovói parti ott dolgozott? Mennyi ember jutott oda Lezsnyovóról? Kb. Nyolcvan, száz…

-Felvidékieket, csendőröket, SS-eket először nem akarták haza engedni – hogyan intézhette el a vezetőség, hogy menjenek haza? Lehet, hogy már maguk a terhükre voltak? A csendőrök és az SS-ek nem maradtak tovább?

-Szokták keresni azokat, akik SS-ek voltak? És találtak is? Azokkal mi lett?

-Hogyan kezdődött az út haza, bejelentétték, hogy mennek haza? Milyen érzés volt ez?

-Meddig tartott az út Máramarosszigetre és milyen körülmények között?

-Máramarosszigeten volt valami kihallgatás? Kérdezték, hova akarnak menni? Miért égették el azokat a névlistákat, amik öt példányban voltak? Csináltak helyettük valami másokat?

-Mennyien voltak Máramarosszigeten, amikor odaérkeztek? Mennyi maradt ott a szerelvényükből és mennyien mentek tovább? Másnap(?) majdnem üres volt a láger…

-Azt mondta, hogy pár kollégája egészen novemberig maradt Máramarosszigeten – miért?

-Egy nő azt mondta Máramarosszigeten, hogy nugodtan mehet Győr felé, mert onnan nem jött vissza senki – ezt hogy érti, hogy nem jött vissza senki? Máramarosszigeten volt az az orosz nő, aki propagandázott?

-Debrecenben nem volt valami kérdezősködés, hogy kik maguk, mit csináltak, hova mennek?

-Hogy tudtak magáról az Alföldre kitelepített rokonok, hogy jön haza?

-A Dunán át tudtak gázolni, még akkor is, ha meg volt áradva? Mondott valami Jóba(?) Lacit, akivel fogságban volt – az hovavalósi volt és miért ment más úton?

-Hogy hívták a nagymegyeri fogolytársát, akinek a felesége pénzt adott?