Tóth Károlyné Babós Anna (Vágkirályfa [Kráľová nad Váhom])
Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1989
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
3. interjú
4. interjú
Az első interjú (2019.I.31.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet.
A második interjúról (2020.V.22.) ez idáig nem készült átirat. Az interjúalany a 2. – 4. interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:
- 1. – Mi végett ment ki az Anti bátyja Palesztinába? Meddig volt ott? Mikori születésű volt? Hogyan ismerkedett meg a feleségével?
- 2. – Az István bátyja milyen gimnáziumba járt Pécsen?
- 3. – Pontosabban mit tud arról, mi végett és hogyan lett megszöktetve a bátyja szenesládában 1957-ben?
- 4. – Angliában folytatta a tanulmányait?
- 5. – Budapesten hogyan folytatta hivatását?
- 6. – Említette, hogy van egy nekrológus és ott életrajzi adatai vannak…
- 7. – Azt mondta, hogy az apja sérvet kapott – mikor volt ez? Ez után a János bátyja dolgozott főleg a földjeikkel?
- 8. – Van valami emlékük a vitézségről – érem, oklevél? Ezt mikor, hol és kitől kapta meg az apja?
- 9. – Hogyhogy két ház is a nevükön volt Szeglakon?
- 10. – Hogyan emlékszik arra, amikor elvitték az egyik lovukat az oroszok?
- 11. – Még mielőtt elkerültek volna Szeglakról (mikor?), aktívak voltak ott a partizánok? De már a határ magyarországi felén nem voltak jugoszláv partizánok, ugye? Szeglakon oroszokkal volt valami találkozásuk?
- 12. – Mi volt az az impulzus, amikor már azt mondták, hogy menniük kell Szeglakról? És akkor minden telepes egyszerre ment el onnan?
- 13. – Gazdálkodás és élet Szeglakon és aztán Újpetrén. Ott mennyi földjük volt?
- 14. – Röviden az iskolái sorrendje.
- 15. – Szeglakon mennyi család volt? És kik voltak a felvidékiek?
- 16. – Mit tudtak a szerb családok sorsáról, akik ki lettek telepítve a maguk érkezése előtt?
- 17. – Hogy hívták azt a két embert, akiket agyonvertek a szerbek Szeglakon és aztán félholtak eltemették őket? Mit tud erről az esetről? Több ilyen példát nem tud mondani? Milyen híreket hallottak akkor?
- 18. – Mikor telepítették ki a svábokat Újpetréről? Mennyien tudták ezt kikerülni, pl. elbújni? Az után ezeket a hivatalok hogy vették, hogy otthon maradtak? Hogy hívták a szomszédjukat?
- 19. – Két hónapig plébánián fogadta be magukat a pap Petárdán – mikortól meddig? Az inkább magyar falu volt, vagy horvát? Azt mondta, hogy ott is egy csomó orosz volt.
- 20. – Említette, hogy egyszer a férjével volt Pozsonyban, mert hírdették, hogy akinek valamije elkallódott a háborúban, az mehet intézkedni – ez mikor volt és mit intéztek? Ezidág volt valami kárpótlásuk ezért, hogy volt maguknak a háború előtt házuk?
- 21. – Azt mondta, hogy a Csimma ház mellett is volt valami nagy telek és valami jegyző építkezett oda.
- 22. – A férje egyszer a kiskocsma előtt majdnem megfújtotta a Csimma Lajost(?) – ebből aztán nem lett valami probléma?
- 23. – Összefoglalni a munkahelyeit 1966-ig. Siklósi gyerekkórház, Pest…
- 24. – Az 1944-es öccsét hogy hívják? Hogy volt ez, amikor egyetemre akart volna menni, és nem sikerült neki?
- 25. – Mondta, hogy a Feri bátyja ott hagyta az egyetemet, mert valami tanítónővel összekülönbözött valami politikai okokból – erről mi konkrétat tud, min vesztek össze?
- 26. – Mondta, hogy talán az apja kőműves ládájába bújtak, és valami góréba – ez hogy volt?
- 27. – Van valami konkrét emléke német, magyar katonákról?
- 28. – Említette, hogy jöttek repülőgépek is – légiriadók, lepottyant bombák, repülők, ezüst szalagok, röplapok…
- 29. – Tud valami olyan esetről, hogy ott Petárdán az oroszok hajszolták volna az asszonyokat?
- 30. – Nem tud valami olyanról, hogy raboltak, loptak volna?
- 31. – Beremendről volt az a tanító házaspár, a Dosztálék(?) – a férjet málenkij robotra vitték, mikor? Még mikor magukon segítettek Petárdán, még akkor otthon volt? Aztán Újpetrén befogadták a feleségét – ez hogy volt, felkereste magukat Újpetrén?
- 32. – Mikor vették el maguktól földet a háború után? Az után miből tudtak megélni a szülei?
- 33. – Említette, hogy még az előtt dohányt, gyapotot termesztettek – erről mondjon többet. És már csak ott, Újpetrén volt szőlőjuk, ugye?
- 34. – Ott is volt valami ilyen beadási rendszer, kontingensek? Állat és termények leadása.
- 35. – Mit tud arról, hogyan agitáltak és kényszerítették ott az embereket a TSz-be?
- 36. – Azt mondta, hogy maguk iránt talán jóindulatúak voltak, amikor nem írta alá az anyja a belépést – konkrétan kik voltak ezek?
- 37. – A TSz-el kapcsolatban említette a sógorát, aki most kilencvenen felül van, de nem fejezte be…
- 38. – Említette, hogy Pécsen kivonultatták magukat április 4-én – ez hogy nézett ki ez az ünnep? És Pesten is megünnepelték az iskolában, vagy ott csak a május elsejét? És akkor saját szemével látta Kádárt?
- 39. – Benne volt valami ifjúsági szervezetben? Esetleg volt úttörő is?
- 40. – A pécsi gimnáziumról, a pesti iskoláról, a tanárokról…
- 41. -1956 Újpetrén – hogy hívták azt az elnökasszonyt, aki bepisilt, mikor a „forradalmárok“ bevitték a községházára? Mit csináltak vele? És a „Nadrágos“ Katival? Azt is behozták oda a községházára?
- 42. – Látott maga a forradalom alatt, vagy után valami orosz csapatokat?
- 43. – A forradalom leverése után a sógorát bevitték kihallgatásra, ő még megúszta – de voltak esetek, hogy valakit becsuktak?
- 44. – Maga szerint mi végett tört ki a forradalom? A szüleinek mi volt a véleménye?
- 45. – Milyen volt a légkör, hogyan változott a forradalom előtt, alatt és a leverése után?
- 46. – Amikor 1957 januárjában újra iskolába ment, ott azért téma volt a forradalom, vagy inkább hallgattak róla?
- 47. – Azt mondta, hogy Pécs előtt megállították az autóbuszt, átvizsgálták, nincs e fegyver – ez mikor volt, és konkrétan ki voltak ezek, akik átvizsgálták?
- 48. – Jól értem? Az öccse kollégista volt – a pécsi gimnáziumon, ugye?
- 49. – Konkrétan mi végett (és mikor) jelentették be az iskolában, hogy menjenek haza?
- 50. -1968-ban még éjjel felébredtek, hogy jön át a falun a hadsereg? És másnap mi volt? Milyen járműveket láttak? Repülőgépek nem röpködtek sűrűbben? Nem tudja, oroszok, vagy magyarok voltak? Nem voltak itt aztán egy ideig valami idegen katonák? Valami feliratokra nem emlékszik?
- 51. – Mit gondoltak akkor az első pillanatokban, hogy mi ez? Esetleg hogy háború van? Nem volt olyasmi, hogy többet akartak volna az emberek bevásárolni? Tévét, rádiót azért figyelték?
- 52. – Azt mondta, hogy a Dubčekkal jött valami olyan bizakodás, hogy talán jobb lesz – konkrét példát is tud mondani? Pl. a vallási élettel kapcsolatban, ott nem volt valami enyhülés? Téma volt ez a családban? És beszédtáma volt az oroszok bevonulása?
- 53. – A családja vallásos – hogy volt ez a vallással, templomba járással, hittanra járással, esküvővel, keresztséggel, zarándoklattal stb. a szocializmus alatt?
- 54. – A Pista bátyja nem vett részt a forradalomban, de valami olyasmit mondott, hogy sokáig nem tudtak róla a szülei, aztán végül jött valami levél, aminek a csücskében ott volt a neve – ez hogy volt?
- 55. – Azt mondta, hogy a János a Cili testvérei már 1956-ban voltak látogatóban itt Királyfán – mikortól lehetett így járni Csehszlovákiába? És ez milyen intézkedésekkel járt? 1966-ig milyen gyakran jártak ide Királyfára?
- 56. – Több ember mondta, hogyha Magyarországra mentek, akkor vittek oda valami árúkat, eladni, és ott is vettek valamiket, ami olcsóbb volt – erről tud valamit?
A 3. interjúról (2020.VI.11.) ez idáig nem készült átirat;
A 4. interjúról (2020.VI.25.) ez idáig nem készült átirat;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.
