Az interjú (2014.XI.13.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás; az apja pályamunkás, az anyja háztartásbeli; 15 évesen elment szolgálni;

(2) 1938 – a testvére fogadta a magyarokat; nagy fölhajtás, díszkapu; fogadás a proliban és a faluban is; örömmel fogadták a katonákat; a magyar katona mondta, hogy csak kenyér meg vöröshagyma lesz ez után;

(3) először Sellyén szolgált, kőfaragó Fischernél;

(4) a csehszlovák katonákra 1938-ban nem emlékszik;

(5) változások 1938 után – nem nagyon foglalkozott vele, a szüleinek nehéz életük volt; nagyobb lett a szegénység; üzérkedés is felütötte a fejét; az asszonyok kofáskodni mentek Pozsonyba, Pestre;

(6) Kati néni ura testvére kakastollas csendőr volt – fordulat után üldözték;

(7) a férje Kavapusztáról ment ki a frontra, kb. 1941-ben, ezredírnok volt; Vedrődi Feri bácsi kenyeret vitt a frontra; Tóth Karcsi bácsi esete – nem bírta a gyaloglást, a férje a muníciós kocsira fektette, mert nem bírt menni; Szulló apapáról nem tud a frontal kapcsolatban; Kati néni anyósa és a Kovács dédapa testvérek voltak; a férje nem jutott fogságba;

(8) a férje testvérére, az Irénre azt hitték az oroszok, hogy német (vörös volt, nadrágban), a férje védelmére kelt, le akarták lőni, de nem lett belőle semmi;

(9) az ajtókat be kellett csukni; a kirgiz katona felágoskodott a kapura és kitűzte a vörös zászlót; az oroszok Sellye felől jöttek be, sokan voltak; húsvétkor jöttek be, az anyósa vitt vajlingba sonkát, egészet elvette egy orosz katona;

(10) egy ideig szállingóztak az orosz katonák, de aztán ez megszűnt; nők hajszolása – nem mond konkrét esetet; elbújtak az asztal alá, az orosz tisztek nem vették észre;

(11) együtt bújdostak a nők – egy katona betörte az utcajtót, és rángatta a kilincset és granáttal fenyegetőzött – hirtelen kinyitották az ajtót, elesett és a nők elfutottak; aztán krumpligödrökben rejtőztek; voltak esetek, amikor megerőszakoltak nőket – neveket nem mondott;

(12) halálesetekről nem tud, csak belövésekről; a sellyei híd felrobbantása; nem tudja, vágon jöttek e át oroszok;

(13) német katonák – nem sokat tud róluk; azok se hagyták békén a nőket; november 11-én, az esküvője napján lepték el a falut; három nappal az oroszok bejövetele előtt mentek el; a magyar katonákkal szembe fölényesen viselkedtek;

(14) magyar katonák – minden féle (kb. 1938-ra gondol); a miskolci tüzérekről nem tud; a nő, aki Ácsra ment férjhez;

(15) 1938 – arra emlékszik, hogy a testvére szavalt a Proliban, ezt a tanítók intézték;

(16) Glauberék –  kocsmájuk volt, ott találkozgattak a kommunisták;

(17) Pesten szolgált fél évig, a nyolcadik kerületben, egy leszegényedett zsidó családnál; akkor még nem bombázták Pestet, 1944 előtt kellett ennek lennie; kik szolgáltak még Pesten;

(18) nyilasok Királyfán – Kovács Ferenc nagybácsi, a háború után áttelepült Magyarországra; neveket nem tud mondani; Varga Tibi bácsiról és Sutka Béláról – nem tudja, nyilasok e voltak;

(19) a Pupáknak és a Zlatošnak nem változott a helyzete; 1938 után nem volt összetűzés; anyaországiakra nem emlékszik; Bergendi Mihály – „jómadár, nekemista“ volt – az apjának nem akart szegénységi bizonyítványt adni; az emlékműve; mi lett vele a háború után; jegyrendszer volt; komiszárok – említve;

(20) Csaplár István – öngyilkos lett, állítólag nyilas lehetett, még az oroszok bejövetele előtt lett öngyilkos; Csaplárné nem tett külömbséget a szegények és a gazdagok között;

(21) Poór tanítóra haragudott – matikaórán megalázta; Cicel tanítónő; Janics Ferenc tanító; mindíg csak egy tanító tanított minden tantárgyat; Janics kanonok – egyszer beárulta a gyerekeket a tanítóknak;

(22) az iskolában nem sok változott 1938 után; Fischer tanító; Csaplárné; Cecília – Cecel; Tóth;