Az első interjú (2013.IV.30.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás; család; az apa munkanélkülisége 1938 után; az anya háztartásbeli; vagyon;

(2) polgári iskola és a kimaradás belőle; az 1938-as év nem volt jó;

(3) 1938 – a magyar katonák – voltak, akikkel szlovákul is lehetett beszélni; stramm katonák voltak; a polgáriból 1938 után maradt ki;

(4) szegényes magyar hadsereg; mindenféle ember volt a hadseregben; a magyar fiúk a mulattságokon összeverekedtek a szlovákokkal, 1938 után;

(5) egész Magyarországot begyalogolta; konfliktusok a magyar katonákkal – Tótmegyerre ze nem volt jellemző, inkább más falukra (Surány, Komját, Tardoskedd)

(6) a Tótmegyeri magyarokról – iskolájuk is volt; a szlovák iskolák 1938 után; a gazdasági helyzet romlása – a helyiek nem tudtak Pozsonyba, Nagyszombatba járni;

(7) az eset, amikor megverte a leventeoktató csendőr, és aztán az apja is kapott;

(8) a leventék szétosztása; az alaki kiképzés; levente fotbalcsapat;

(9) hogyan vették a gyereke a leventézést; hányszor volt; céllövészet; egyenruhák;

(10) a leventeoktatók; Tótmegyeren nem volt nagyon nemzetiségi konfliktus; Pista bácsi is inkább alkalmazkodni igyekezett; sose fáradt el;

(11) sorozás, magyarul és szlovákul énekeltek – nem volt gond, a „keményfejűekkel“ szemben;

(12) a helyi leventeoktatók, akik szlovák létükre magyarnak jelentkeztek;

(13) bővebben a sorozásról, és hogy mikor volt;

(14) berukkolás – Nagyatád, Kaposvár – gyalogság;

(15) Kaposvárról Szentesre – erődítmények, lövészárkok ásása;

(16) Erdély elfoglalásáról 1940-ben; a románok átállása Nagyatádon érte; a szlovák nemzeti felkelésről nem sokat tudtak akkor;

(17) Kaposváron gyakorlatoztak, Szentesen lövészárkokat csináltak; a magyar tisztek, akik inkább otthon akartak lenni; az öreg katonák, és a tisztek viselkedése – Pista bácsit többször példás katonának mutatták a tisztek;

(18) menekülés a front előtt, fogságba esés – a kör bezárulása után;

(19) az első találkozás orosz katonával – egy rúgást kapott;

(20) Románia, Feketetenger, Novorosszijszk, Donbasz, hazaérkezés 1946-ban; a foksányi gyűjtőláger; mikor esett fogságba; az ennivaló Foksányban;

(21) az út Foksaniból a Feketetengerhez – a sok fogoly, voltak halottak is; mikor mentek Oroszországba; a háború vége, Foksaniban; a Transilvania hajóval Novorosszijszkig;

(22) vlakom z Novorosszijszku do Donbasu; a donbaszi láger – bányák közvetlen a láger mellett;

(23) a bányamunkáról;

(24) a bányabalesetekről; a munkaidő; az első pár hónap a lágert készítették el;

(25) a lakás a lágerban; a láger nagysága, mennyi ember, kik; orosz foglyok, akik németekhez álltak át;

(26) az ennivaló – leginkább krumpli, de más is;

(27) betegségek Foksaniban – legyengülések, halottak; hasmenéses betegségek – a latrinák;

(28) Donbaszban jobban törődtek a munkásokkal; állandóan zat mondták, hogy ´mentek  haza´, de aztán eljött a nap, és akkor nem hittek már;

(29) találkozás a szlovák gyorshadosztály foglyaival, még Foksaniban;

(30) hazamenetel – mindenkinek szlováknak kellett vallania magát; a szlovákok bátorították a magyarokat, hogy vallják magukat szlováknak;

(31) vonattal haza, megérkezés egy farsani mulatásra – mindenki kiment a táncteremből; tranzitlágeron (Máramarossziget) keresztül nem ment;

(32) SS tetoválások kereséséről – egy SS-t elárult egy olyan katona, aki ráismert;

(33) a transzport Malackába ment, de Tótmegyeren leugrott a vonatról; az otthoniak kérdezetek a foglyokról;