Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Chrenkáné Gottgeisel Edit Chrenkáné Gottgeisel Edit – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Chrenkáné Gottgeisel Edit

Chrenkáné Gottgeisel Edit (Érsekújvár [Nové Zámky])

Az interjú(k) témái: életútinterjú az 1938-1989 korszakról; fontosabb témák közé tartozik Érsekújvár bombázásai, front átvonulása a községen;

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések: A visszaemlékezővel a Fórum Kisebbségkutató Intézet kamerás felvételt (2022.VI.3.) is készített a “Nem mindennapi beszélgetések” projekt keretében;

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

4. interjú

5. interjú

6. interjú

Az első interjú (2021.IX.16.) átírva, segédlet ez idág nem készült hozzá.

A második interjú (2021.IX.20.) átírva, segédlet ez idág nem készült hozzá.

A harmadik interjú (2021.IX.21.) átírva, segédlet ez idág nem készült hozzá.

A 4. interjúról (2022.IV.8.) ez idáig nem készült átirat; Az interjúalany a 4. – 5. számú interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:

1– A nagyapja vagy a dédapja származott Bécsújhelyről? A Gottgeisel nagyapjáról.

2– Mikori születésűek voltak a testvérei és mikor született az édesanyja?

3– Majtényi Józsefről és feleségéről.

4– Az elemista tanárnőjéről – Hiltrudisz nevű apáca. Tudja mi lett ezekkel az apácákkal, amikor 1950-ben szétzavarták a rendeket?

5– Jól értem? A Gottgeisel nagyszülők gyerekei közül esett el kettő az első világháborúban? Hogy hívták őket, és mit tud a sorsukról?

6– Két szlovák család lakott az utcájukban – egyik volt a Takács Jankó, a másik családot hogy hívták és mivel foglalkoztak?

7– A Tóth utcában laktak már a háború előtt is újvári szlovákok – kik akarták azt, hogy az utcának 1945 után Slovenská ulica legyen a neve? Az áttelepültek? És abba az utcába is kerültek áttelepült szlovákok?

8– Amikor hajtották a téglagyárba a zsidókat – hogyan nézett ki ez a tömeg? Hogy nézett ki ez a téglagyár, amikor vitték oda a zsidókat? Meddig voltak ott? Az előtt nem volt valami gettó Újvárban?

9– Olyat mondott, hogy egyszer a hetvenes évek második felében zsidókat látott felszállni Kijevben, akik Izraelbe készültek emigrálni – miket mondtak magának?

10– A gyerekkorában látta a pérót, hogy hogyan néz ki?

11– Ez hogyan nézett ki, amikor az állomáson játszottak a cigányok? Konkrétan mire emlékszik?

12– Emlékszik valami vándorcigányokra?

13– Tud valami példát mondani, hogy diszkriminálták vagy üldözték volna a cigányokat? Például a háború, nyilas éra alatt…

14– Tud valamit arról, amikor 1944. március 19-én megszállták Magyarországot a németek?

15– Amikor Prohászka Magdával futottak a légiriadó alatt, akkor már bombáztak is – ez hogy volt? Ezzel a Prohászka Magdával lehetne beszélni?

16– Az első, október 7-i bombázáskor kik voltak azok a szomszédok, akikkel lent voltak a bunkerban? Az utcájukban akkor esett le valami bomba?

17– Talán az édesapja kiment megnézni a károkat az első bombázás után – elmondta, hogy mit látott?

18– A második bombázáskor már futottak ki a határba, valami temető irányába – itt melyik temetőről van szó? Milyen messze volt otthonuktól az a szalmakazal, ahol elbújtak?

19– Olyat említett, hogy valami sztaniolba csomagolt bombák potyogtak – ezt hogy érti?

20– Akkor mennyi halottat látott és milyen romokat látott? Úgy lehet érteni, hogy ezeket az úton hazafelé látták?

21– Akkor voltak valami károk a Nyitrai utcában?

22– Olyat mondott, hogy a harmadik bombázás előtt talán felkészítették magukat az elsőáldozásra – úgy érti, aznap is volt valami ilyen felkészítés? Akkor a pincében bújtak el – miért nem a bunkerban? Valami szomszéd fiút is említett, aki ott volt – ki volt ő? És egy Bandit is említett, aki véletlenül ott volt a bombázás kezdetekor – ővele lehetne beszélni? Rajtuk kívül még ki volt akkor a pincében?

23– Azt mondta, hogy a pincének a mennyezete kettévált – ezt hogy érti?

24– Repülőgépek átrepülései; lezuhant repülőgépek; véletlenül lepottyant bombák a környéken, Udvardon; ezüstös szalagok, röpiratok;

25– Ki volt ez a Szabó néni, aki az egyik bombázás áldozata volt a Nyitrai utcában? Rajta kívül még kikről tud az ismerősök közül, akik meghaltak, vagy megsebesültek?

26– A fronton harcoló katonák segélyezése, téli ruházat stb. gyűjtése; hírek a frontról;

27– Leventék;

28– Családtagok, rokonok a II. világháborúban;

29– Említett egy egyetemi iskolatársát, akit az oroszok a pozsonyi állomásról vittek orosz fogságba – ki volt ő?

30– És említett egy kassai papot, vagy püspököt, talán Kác nevűt is – őróla mit tud?

31– Mielőtt összebarátkozott volna a német katonával Udvardon, már tanult valamit németül?

32– Lutonszky Klárát említette, akivel Udvardon voltak – ő még él?

33– Emlékszik olyanra, hogy a németeknek Udvardon lett volna valami felszerelésük, fegyverzetük?

34– Azt mondta, hogy Udvardon önöktől a harmadik házban volt valami pékség – az német pékség volt? Mit tud a németek élelmezéséről?

35– Tud valami előkészületekről a front átvonulására? Tankcsapdák, lövészárkok stb…

36– Amikor már tudták, hogy jönnek az oroszok, akkor ott a Panca dombon nem bújtak el valami bunkerban? Ott nem voltak maguknál a Panca dombon oroszok?

37– Az oroszok elfoglalták Újvárt – tud esetleg valami olyanról, hogy közvetlen a környéken lett volna valami ellenálás, harcok? Voltak ennek a front átvonulásának civil, illetve katona áldozatai?

38– Oroszok és az alkohol.

39– Volt lehetősége oroszt tanulni orosz katonáktól közvetlen a front után?

40– Olyat említett, hogy a front után valami kaszárnyában voltak oroszok – erről mi konkrétat tud?

41– Olyat mondott, hogy valami fiú (neve?) olyat említett, hogy a romhalmazokban gyűjtögettek mindenfélét – konkrétan miket? Mit tud erről?

42– Bombázás utáni romok eltakarítása, a város felújítása.

43– Mit tud a városi vezetőségről 1945 előtt és közvetlen az után?

44– Közvelten a front után nem tud olyanról, hogy valakik fenntartották volna a rendet, pl. helyi milíciák? A front után jelen volt Újvárban a csehszlovák hadsereg?

45– A szlovák nyelvet egy Terézia apácánál is tanulták – itt mikorról van szó? Azt mondta, hogy nagyon szigorú volt, de sok mindenre megtanította…

46– Az iskolában milyen volt a viszonyuk a szlovák gyerekekkel?

47– Említette, hogy nem csak magyarországi szlovákok jöttek Újvárba, hanem Szlovákia területéről is – ezekről bővebben.

48– Említette Horváth Lajost, a vasútast – hogy volt az maguknak rokonuk? És a vasútnál milyen munkahelye volt?

49– Van valami konkrét emléke arról, hogy elbúcsúznak valamelyik kitelepült (Horváth Lajosék), kitelepített (Varagyáék) vagy Csehországba deportált (Petriék) családtól? Röviden összefoglalni, hogy mennyien és kik voltak az egyes családokban.

50– Az édesapját felvették a technické služby-ba – ez már a kitelepítések után volt? Esetleg egész a kommunista fordulat után?

51– Régi párttagok, kommunista párt 1948 előtt.

52– Nem terjedtek valami hírek Gottwald haláláról?

53– Apja bízott abban, hogy Sztálin és Gottwald halála után talán jobbra fordul a helyzet – éreztek valami változást ez után?

54– Mit tudtak akkor ezekről a vezetőkről?

55– Az unokatestvére, Horváth Tibor résztvett az 1956-os forradalomban – azt mondta, hogy a történet talán megvan az őróla szóló emlékkönyvben – ez érdekelne engem.

56– Beszéltünk arról, hogyan élték meg a forradalmi napokat Pozsonyban, de nem mondott nagyon konkrétumokat…

57– Tud valami egyéni fellépésekről abban az időszakban? Vagy olyanról, aki ráfázott, hogy angazsálódott valami szinten a forradalom mellett?

58– A prágai tavasz időszakában nagyon angazsálta magát – hogyha erről beszélnénk konkrétabban… Azt is mondta, hogy prágaiakkal is felvették a kapcsolatokat…

59– Az eset, amikor a moszkvai szerkesztőségbe berohant egy illető és cseh huligánokról beszélt, ez mikor volt? 1968 nyarán, az invázió előtt?

60– A moszkvai kollégákkal aztán szóbajött később a prágai tavasz és az invázió? Vagy egyátalán beszéltek politikáról az évek során?

61-1968-ban megint megjelent a szlovák nacionalizmus, és azt mondta, hogy ez a kiadóban is nagyon érződött – konkrétan hogyan?

62– Magyarok részéről is lehet beszélni valami hasonlóról?

63– Azt mondta, hogy ott voltak a férjével, amikor lövöldöztek az SNP téren – mit láttak, mit éltek át akkor? Orosz katonákkal találkozott akkor vagy a későbbi napokban? Nem próbált velük kommunikálni?

64– Gondolom lehetett látni mindenféle feliratot, plakátot Pozsonyban…

65– Gondolom az invázió napjaiban jobban figyelték a médiát – beszéljünk erről.

66– Azt mondta, hogy nem lett ebből problémája, amikor az 1968-as invázió a komisszió előtt azt mondta, hogy sokkolta önt az invázió – hogyan magyarázza, hogy nem volt ebből problémája? Miket kérdeztek akkor, hogyan ment ez a kihallgatás?

67– Tud olyan esetekről, amikor valakit kidobtak a funkcióból, munkából?

68– Kik voltak ezek, akiknek 1968 után problémái voltak, pl. nem jelenhetett meg a nevük sehol?

69– Voltak az ismerősei között olyanok, akik diszidáltak?

70– Milyen iskolából volt az a hat kisgyerek, akiknek a pioniervezetője volt? Ezt az egész pionier foglalkozást valaki azért ellenőrizte? Mert magának is felülről jött a parancs, hogy foglalkozzon velük…

71– Kik voltak a barátnői, akikkel templomba járt a Horský parktól nem messze? Milyen templom volt ez? Kik voltak azok a ČSM-isták, akik kádervéleményt írtak magáról, hogy templomba jár? Ez, hogy azt írta egyikük, hogy “vyrovnáva sa s náboženskou otázkou” – ez mit jelentett? Hogy jó úton halad? Milyen volt a viszonyuk ezekkel az angazsált ČSM-istákkal?

72– Templomba járás, hitélet a szocialista korszakban – az iskolái után.

73– Jól értem? Az újvári városi hivatal nem ajánlotta, hogy magát felvegyék az orosz-magyar szakra – csak ennyi elég volt, hogy elkésett ez a levél, és már maradhatott az egyetemen? Tudja is, hogy konkrétan ki állt a levél mögött?

74– Mit értett az alatt a főnökség, hogy a munkahelyük politikai munkahely?

75– Káderezesről a munkahelyen.

76– Maga szerint milyen motivációból léptek a kollégái a pártba? Vagy így általában az emberek, akik beléptek a pártba?

77– Egyszer meghívták magát is pártgyűlésre, végül a pártonkívülieket kiküldték, és azt mondta, hogy megsértődött ezen – tényleg megsértődött, vagy ezt csak ironikusan gondolta?

78– Több esetben nyíltan megmondta a véleményét, amiből problémája is lehetett volna, mégse lett. Tud valami olyan példát mondani, hogy problémába került emiatt?

79– Olyat mondott, hogy nem szerette Husákot (és gondolom több más ilyen fejest) – ezekről beszéljünk.

80– Gondolom azért meglephette magukat az új lengyel pápa…

81– Mit tudtak arról, hogy milyen változásokat hozott Gorbacsov Szovjetunióban? Natasa barátnőjével is kontaktusban voltak, őneki mi volt erről a véleménye?

82– Hogyan emlékszik Csernobilra?

83– Tud valamit a “sviečková demonštrácia” akcióról?

84– Milyen volt a hangulat a tereken 1989-as demonstrációk alatt?

85– Román forradalomról, esetleges segélyakciókról;

86– Lát valami olyat, ami maga szerint jobb volt a szocialista korszakban, mint a mostani demokráciában?

87– Röviden összefoglalni az iskoláit az elemitől egészen az érettségiig.

88– Ján Ferdinand Frlička.

89– Középiskolai tanárairól.

90– Konkrétan miket dolgoztak ott Handlován az első alkalommal, aztán a második alakalommal? Másodszor 1955 nyarán voltak Handlován?

91– Mennyien voltak ott, kik voltak a vezetők, mit csináltak a szabadidejükben?

92– Viliam Plevza volt a brigádvezetőjük Handlován – van valami konkrét emléke róla? Volt ott több ismert ember is magukkal?

93– Egyetemi tanárai: Kovács István, Orbán Gábor, Sima??? Ferenc, Garaj Lajos, Tatiaková Jarmila;

94– Két történetet mondott el Turczel Lajosról – “Cicero/Kikero” és a ginkgo tabletták – tud még valami más történeteket?

95– Orosz tanárokról az egyetemen: Fecsanyinova, Szerdura;

96– Nem tudja? Iszatyenkonak nem voltak problémái 1945 után? És a felesége is Pozsonyban élt vele?

97– Červenkané egy olasz nő volt – hogy került ő Csehszlovákiába?

98– Említett egy olyan példát, hogy a szótárban egymás mellé került a bolond és a bolsevik szó – ezt hogyan tudták aztán orvosolni, hogy ne legyenek egymás mellett? Tud még valami hasonló példákat mondani?

99– Említette, hogy a cenzor, aki maguk fölött volt, az valami Štátna tlačová agentúra volt – ez mit ellenőrzött? És így általában mit tud mondani a cenzúra működéséről és arról, hogy ez hogy változott az évtizedek alatt?

100– A magyarországi kollégákról bővebben. Zigány Judit, Magai Tamás, Kiss(?) László, Bernát igazgató…

101– Milyen papírokat kellett intézni, amikor Szovjetunióba ment, Magyarországra, és Olaszországba?

102– Rigai és tallini útjáról.

103– Amikor Szovjetunióba ment, vagy onnan jött – nem volt probléma a vámnál?

104– Az első olaszországi útjáról.

105– Amikor először találkozott a finn lánnyal Sienában, milyen nyelven szólította meg? Hogy hívták őt?A sienai kiküldetésén mi volt tulajdonképpen a feladata? Gondolom azért volt szabadideje is – azt hogy töltötte Sienában és Velencében?

106– Hogy hívták azt az énekesnőt, akitől Milánóban kapta a lemezt?

107– Végül hozott egy darabot a berlini falból az olasz tanárnőjének? Milyen volt ez a német kirándulásuk?

Az 5. interjúról (2022.IV.12.) ez idáig nem készült átirat;

A 6. interjúról (2022.VI.3.) ez idáig nem készült átirat;

KódIE_0535
LakhelyPozsony [Bratislava]
Születés helyeÉrsekújvár [Nové Zámky]
Születés időpontja1936-05-09

Chrenkáné Gottgeisel Edit - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2021. szeptember 16., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:02:31

Címkék: második világháború / leventék / 1938 / bevonuló magyar hadsereg / zsidók / nyilas hatalomátvétel / romák / bombázás / gyermekkor / oroszok / iskola / röplapok / Érsekújvár / Baťa / első bécsi döntés / 1944 / nyilasok / orosz megszállók / láger / muzsikus cigányok / cigánytelep / antiszemitizmus / légoltalmi óvóhely / front / deportáció / jegyrendszer / légiriadó / lezuhant repülőgép / papok / UNRRA / sziréna / Masaryk / 1945 / repülőgép / 1942 / vallási ünnepek / munkatábor / zsidó vagyon / vándorromák / bombázók / vályogvetés / oláhcigányok / Turczel Lajos díj / Bél Mátyás életműdíj / magyar-szlovák viszony / érsekújvári zsidók / magyar zsidók / sábesz / hírek / Arany Oroszlán szálloda
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Chrenkáné Gottgeisel Edit - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2021. szeptember 20., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:03:29

Címkék: második világháború / Csehszlovák Szocialista Köztársaság / 1956 / 1956-os forradalom / deportálás / lakosságcsere / pénzváltás 1953 / bombázás / iskola / Érsekújvár / 1968 / reszlovakizáció / szövetkezet / Beneš-dekrétumok / Csehszlovák hadsereg / szlovák-magyar viszony / Gottwald / 1953 / apácák / ČSM / úttörők / Csehország / kollektivizáció / kitelepítés / gímnázium / Komárom / kommunizmus / 1947 / kommunista párt / Sztálin halála / fehér lap / vallási élet / pionírok / nyelvjárások / Orosháza / érsekújvári gimnázium / szocuializmus / Handlová / Velence / Olaszország / kirándulás / SNP
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Chrenkáné Gottgeisel Edit - 3. rész, Időbeli jellemzők: 2021. szeptember 21., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:50:27

Címkék: rendszerváltás / 1989 / első Csehszlovák köztársaság / 1968 / szocializmus / kommunista párt / Sztálin halála / komunizmus / cenzúra / csempészet / Szovjetunió / Moszkva / Brezsnyev / emigráció nyugatra / megfigyelés / ŠTD / kirakatperek / Gustáv Husák / mauzóleum / vám / Milánó / berlini fal / sviečková demonštrácia
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Chrenkáné Gottgeisel Edit - 4. rész, Időbeli jellemzők: 2021. áprilisr 08., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:15:12

Címkék: második világháború / zsidók / 1956 / 1956-os forradalom / romák / bombázás / gyermekkor / németek / német katonák / oroszok / iskola / röplapok / ezüst szalagok / Érsekújvár / orosz megszállók / 1968 / cigánytelep / szocializmus / szlovák-magyar viszony / atrocitás / ČSM / málenkij robot / család / káderek / káderlap / kommunizmus / csehszlovák katonák / Udvard / kommunista párt / Szabad Európa / Duna utcai tanítóképző / rádió / bomba / szlovák nyelv / szlovák telepesek / megfigyelés / Majtényi József / elsőáldozás / civil áldozatok / érsekújvári kaszárnya / Amerika hangja
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Chrenkáné Gottgeisel Edit - 5. rész, Időbeli jellemzők: 2022. április 12., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:13:59

Címkék: Csehszlovák Szocialista Köztársaság / oroszország / iskola / szocializmus / Turczel Lajos / Pozsony / Pápa / cenzúra / Csernobil / Moszkva / Bársonyos forradalom / Velence / ŠTD / II. János Pál / Róma / Mihail Gorbacsov / puccs Gorbacsov ellen 1991 / 1991 / Csernobili katasztrófa / 1986 / Gyertyás tüntetés / 1988 / 1977-es romániai földrengés / Pula
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Chrenkáné Gottgeisel Edit - 5. rész, Időbeli jellemzők: 2022. június 03., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:44:44

Címkék: második világháború / Csehszlovák Szocialista Köztársaság / zsidók / 1956 / 1956-os forradalom / romák / bombázás / Érsekújvár / 1968 / muzsikus cigányok / zsidó családok / zsidók deportálása / légoltalmi óvóhely / szocializmus / deportáció / video history / Prágai tavasz / repülőgépek / Érsekújvár bombázása / UNRRA / Alexander Dubček / trianon / bombázók / Moszkva / oláhcigányok / vers / Kvasz László
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésPozsony [Bratislava]
Rövid URL
ID653719
Módosítás dátuma2023. november 27.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.