Álló Titusz (Egyházgelle [Kostolná Gala])
Az interjú(k) témái: lleventeszervezet, Német birodalmi területre való elhurcolás, orosz hadifogság; a Horthy korszak néhány témája (1938, zsidóság, kolonisták stb.)
Egyéb mellékletek: A gellei zsidók rövid névsora;
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2014.VIII.6.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) a családról; a katonaságról (1950-52) – Körmöcbánya, Opava, katonai börtön politikai rabokkal;
(2) az eset a csempézőkkel, akik csempéztek és egy rab kiabált a civil nőkre;
(3) egy rab megszökött az opavai kórház vécéjéből; aztot kellett menni keresni; Titusz bácsi egy magasrangú tisztet is rákényszerített, hogy mutassa meg a haját, nincs a kopaszra nyírva – ezért később 5 nap szabadságot kapott; amikor leszerelt, a faluban jéerdésítés volt;
(4) egy gellei zsidót, Fuchsot agyoncsapták;
(5) a magyarok 1938-ban kivásárolták az üzleteket; csehszlovák idő alatt jobb volt; nem emlékszik a fogadásra;
(6) tüntetés a szlovák jegyző ellen; Sülben és Sárréten voltak morva kolonisták; a kolonistáknak el kellett menni; Puha János bíró megvett a kolonistáktól egy kocsiravalót, de annyit vitt a kocsira, hogy összetörött a vendégoldala;
(7) a Vermes családról;
(8) a magyarok alatt olcsóbb volt a gabona; amikor már Németországba mentek, nem votl rendes cipője; a magyar csendőrség – rosszak voltak, azt vették föl, aki bö-t mondott, nem bé-t; a mihályfai cigányokról – kéregettek; a háború után egy gyilkosságról;
(9) a zsidók Gellén – Menzel család – egyszer az osztályban lefogták a Menzel Imrét és szalonnát tömtek a szájába, bejött az apáca és mondta, hogy nem szép dolog; A Menzelék nem jöttek haza; Deutschék – gazdálkodtak, a Zoli az visszajött, de elment Izraelba; Steinerék – fűszerüzlet; Klein – suszter; Fuchs – lisztcsere; Gross – gazdálkodott, de nem járt istentiszteletre; Blauék;
(10) a Mucska volt a fővádlott a Fuchs gyilkosságban, de mivel a Zoli elment Izraelbe, nem lett továbbvéve az ügy; a Menzelék – egyszer látogatóba jöttek a hetvenes években, Blau nem fogadta őket; egyszer a Menzelék találkoztak valami pappal, aki Bacsfán volt pap;
(11) a zsidó vagyont széthordták; egyik budafai asszonyra azt mondta egy gazda, hogy halôgass, mert koldús faluból vagy – az visszamondta, hogy ő hordta el a zsidó vagyont; Blau Andorról; az öreg Kóbinét feltették a kocsira, Szerdahelyen halt meg; a zsidókat lovcaskocsikkal vitték Szerdahelyre; a csendőrség szervezte; kb. tíz család volt Gellében;
(12) leventézés – hetente egyszer; kik voltak az oktatók – Petrik tanító (és róla), egy járásról is járt és a leventék közül; lövészgyakorlatok is voltak; nem emlékszik rá, hogy a zsidó gyerekek leventéztek;
(13) a leventék első kivitele – Csütörtökből megszöktek; beléptek a huszárokhoz; Sárvás, Pápa;
(14) Sárváron elvették a lovakat; Pápán kivégeztek három katonaszökevényt, végig kellett nézniük;
(15) bevagonírozás Pápában – a szomszéd Imre meg volt sebesülve, egy vagonnal vitték vissza Pápára, ott bombázás volt, Titusz bácsi azt hitte, hogy ott veszett; két hétig vesztegeltek vagonokban Abdánál;
(16) két patonyi gyerekkel akart megszökni, a medvei hídnál katonák figyelmeztették, hogy vigyázzanak a tisztel a faluban; vissza lettek kergetve Abdára;
(17) Bécsben kötöttek ki, a helyiek kenyeret cseréltek harisnyákat, zoknikat; lementek a légvédelmi pincékbe; egy nyúlfalusi gyereket lelőttek, mert nem tudta igazolni magát; tarka ingje volt, azt mondták, hogy dobja el, nehogy SS-nek nézzék;
(18) Aussigon (és lehethogy Cheben) keresztül Drezdába kerültek, még akkor tél volt, akkor még nem volt lebombázva, tovább vitték, egy paraszthoz jutottak;
(19) mennyi gellei ment ki – nem adott választ; a budafaiaak beálltak huszárokhoz; Magyarországról már németek vitték ki;
(20) a parasztoknál voltak az orosz bejövetelig; az oroszok nem bántottak; a németek írígyek voltak, egyszer sóskát téptek és a paraszt nem hagyta; az oroszoknak dolgoztak – konyhán mosogattak;
(21) az oroszok hadifoglyoknak vették; elvitték munkára; egy somorjai Tóth Imre maga jelentkezett felvidékinek; kb. olyan nagy falu volt, mint Bős;
(22) tíz kilométert kellett menni az állomásig, egy elhagyott majorba jutottak, felpakolták magukat műmézzel; Nagyszombatig ütközön mentek; nyolcan voltak, egy papírra;
(23) Nagyszombatban egy ismerős figyelmeztette, hogy vigyázni kell az oroszokkal, el is bújtak, és aztán felszálltak a vonatra, ami Pozsonyba ment;
(24) Pozsony előtt kiugrottak, mert bemenni egészen veszélyes lett volna; Cséfai Józsinak egy drót bevágta a kezét; jöttek haza; a nagynénje esete, aki jött haza francia fogságtból, de Pozsonyban elkapták az oroszok és három év múlva jött haza; az útvonalat nem nagyon tudta Nagyszombatig, de Prágán keresztül is jöttek;
A második interjúról (2015.IX.3.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
- -Miért tüntettek a gelleiek a szlovák jegyző ellen? Ez mikor volt?-Volt az az eset, amikor Puha János bíró megvett a kolonistáktól egy kocsiravalót – megrakta és széttörött a kocsi vendégoldala – ez valami fogadás volt, vagy mi? Ez a kolonista milyen kolóniáról volt?
-Mikor mentek el a kolonisták? Mit vihettek magukkal? A háború után visszajöttek?
-Amikor bejöttek a magyar katonák, volt ott Gellében valami fogadás?
-Azt mondta, hogy a magyarok 1938-ban kivásárolták az üzleteket – csak a katonák, vagy jöttek ide civil anyaországiak is? Milyen árúk fogytak el?
-Azt mondta, hogy a magyarok alatt olcsóbb volt a gabona – ez hogyan hatott az emberekre, gazdákra?
-Azt mondta, hogy magyar csendőrök rosszak voltak – tud példát mondani, miket csináltak? Hogyan vislekedtek a cigányokkal és a zsidókkal (amikor vitték el őket)?
-A zsidó gyerekekkel jártak egy iskolába? Volt nekik Gellén valami imaházuk, vagy hova jártak istentiszteletre?
-Jól értem, ez a fiatal Menzelék – az Imi, Laci meg a Manci azok túlélték a háborút? Azt is említette, hogy találkoztak valami pappal, aki Bacsfán volt pap – ez hol volt, Németországban? Ez már az úton hazafelé volt, vagy még a németek alatt?
-Tud olyanról, hogy valaki segített volna a zsidókon? Vagy olyanról, aki kimondottak ártott volna nekik?
-Mi végett ölték meg a Fuchsot(?)? És hogyan ölték meg? Ez mikor volt pontosan?
-A leventézésnek volt valami elméleti része is? Akkor mit csináltak? Emlékszik valami büntetésekre? A leventék részt vettek valami ünnepélyeken (már. 15., aug. 20.)?
-Az első alkalomkor, amikor aztán Csütörtökről visszaszöktek – akkor ki szervezte ezt az elvitelt? Ki kisérte magukat Csütörtökig? Voltak a gelleieken kívül is valami leventék, akik oda mentek? Voltak olyanok, akiket már akkor kivittek Németországba? Akkor összesen elszöktek Csütörtökből? Ez mikor volt ez az első eset?
-Ki intézte el ezt, hogy maguk a huszárokhoz be legyenek véve? És három napjára rá már vitték is ki magukat Sárvárra? Ezeknek a huszároknak milyen volt a felszerelése és mennyien voltak? Ez milyen huszáralakulat volt, nem tudja? Ki volt a főparancsnok? Miért kellett Sárvárra és Pápára menniük?
-Mennyi gyerek jelentkezett a huszárokhoz Gelléről? Mások is jelentkeztek?
-Meddig voltak maguk a huszárokkal? Azokkal mi lett, nem tudja?
-Pápán végignéztek egy kivégzést – hogy volt ez a vaktöltényekkel?
-Amikor Pápán vagoníroztak be, valami asszony sírva keresett valami budafait – ki volt ez az asszony? És ezt az Imrét hogy hívták? Ő részt vett az ottani harcokban, vagy csak véletlenül sebesült meg? Hogy került ő oda? Azt mondta, hogy szerencséje volt neki, hogy túlélte a nagy bombázásokat – mi volt ez a szerencse?
-Maguk miért vesztegeltek két hétig Abdánál?
-Jól értem? A medvei hídnál (melyik felén?) az őrök mondták, hogy ne menjenek a faluba – és mégis oda mentek? Kik kergették vissza magukat Abdára?
-Honnan tudták meg azt, hogy a nyúlfalusi gyereket lelőtték? Hogy hívták?
-Mit tud mondani az SS-ről, a német katonákról? Volt maguknak valami közük a német katonákhoz? Volt valami katonai kiképzésük Németországban? Vagy rögtön parasztokhoz vitték magukat? Mindegyiküket parasztokhoz osztották?
-Mi volt az a tarka ing, amire azt mondták a fogságbaesésnél, hogy dobja el? Ezt ki mondta? Mikor és milyen egyenruhákat kaptak?
-Az oroszok rögtön valami lágerba vitték magukat? És ott kellett a konyhán mosogatni, autókat pumpálni stb.? Még milyen munkákat kellett ott csinálni?
-Hogy nézett ki ez a láger, amiben voltak? Az mellett a falu mellett volt, ahol a parasztnál voltak? Mennyi hadifogoly és kik voltak ott a lágerban?
-Ez a Tóth Imre hogyhogy tudta, hogy lehet jelentkezni a felvidékieknek és maguk meg nem?
-Jól értem? Az oroszok egyszerűen eleresztették magukat és gyalog mentek tíz kilométer a vasútállomásig?
-Miért kellett a vonat ütközőjén(?) menniük? Ezt részletezhetné ezt az utazást – azt mondta, hogy két három hétig mentek…
-Ki volt ez a nyolc gyerek, aki magával jött haza? Hogy hívták ezt a sárosfai nagybácsiját, aki francia fogságból jött haza és elkapták az oroszok?
-Azt mondta, hogy az első három hónap a katonaságnál borzasztó volt – erről mondjon valamit.
-Mondjon valamit a Svoboda tábornokról, aki ott volt Opaván. Volt lehetősége beszélni vele? Rajta kívül még milyen politikai foglyok voltak ott? Tud valami büntetésekről, erőszakról, esetleg halálesetekről? Milyen volt a raboknak a napi rezsimjük?
-Ki volt az a szökött rab – politikai, vagy köztörvényes? Aztán sikerült őtet elkapni?
-Hazajött a katonaságból és már jéerdésítettek – ez hogyan érintette a falut és a családját?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.