Angyal József
Az interjú(k) témái: 1938, katonai szolgálat a magyar honvédségben, Keleti front, szovjet hadifogság
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2012.VIII.18.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) a magyarok bejövetele 1938-ban; összetűzés a katonákkal;
(2) a magyarok bejövetele; egy berúgott zászlós kezdte az összetűzést;
(3) egy kevés a leventézésről;
(4) berukkolás Somorjára, századparancsnok helyettes; a volt csehszlovák katonák átképzése;
(5) rendfentartás Erdélyben – egy szeli kolléga lelövése;
(6) kijutás a frontra – itt keveri egycsepet a az Erdélyt Oroszországgal – jöttek át az orosz katonák a folyón;
(7) az oroszok bejöveteléről ide, Felvidékre; rossz idő kint a fronton;
(8) a beszélgetés az oroszokkal a vízen át – át is jöttek orosz katonák, németek lágerbe vitték őket;
(9) a főhadnagy öccsét elkapták a németek, és visszavitték (?); olasz hadseregről;
(10) a katonák, akik (macska?)húst hoztak át a folyón; beszélgetés olaszokkal(?), az öccse mint magyar-olasz(?) tolmács;
(11) a négy fiú a fronton, egy hazajöhetett, második volt a Józsi bácsi;
(12) bokahúst ért lövés; a cigánygyerek, akit lelőttek a lövészárok sáncán; a lövészteknyő;
(13) az ellátás; a konyha kilövése;
(14) a tiszti rangban – kiérdemlés oroszok elfogásával;
(15) az áttőrésről, és a menekülő katonákról;
(16) keverve(?) a visszavonulás és Osek és Križanov
(17) katonaság Osekon és Križanovon;
(18) állítólagos hazajutás az áttörés után 1943 októberában; a fiú, és lánytestvéreiről;
(19) az oroszok bejövetele Nyárasdra;
(20) reklámkénti elengedés a fogságból; a háromszáz katona bekerítése, és elfogása, a fegyverek gúlába rakása;
(21) a fegyverek gúlába rakása, lefegyverzés, elfeletkezett a puskáról, ami a hátán volt; a Harminc nevű százados, aki szerette a nádszegi, nyárosdi és szeli katonákat, akik a legbátrabb katonák voltak;
(22) “csak háború ne legyen – ti pustulnátok el”; hazaszabadulás a frontról – az apja balesete részletesen;
(23) fogságbaesés Magyarországon(?), platánfák tövében;
(24) a puskák gúlába rakása után – elkeveredés a közkatonák között; a nyári lágerről, az idegességről;
(25) az idegesség a lágerban, még otthon mondták, hogy az oroszok a hadigoglyokat lelövik;
(26) a nyári láger, és a elszállásolás; hárman melegedtek váltakozva; ősztől tavaszig voltak ott(?);
(27) “első elfogáskor marha szerencsénk volt“; a marsanszki láger volt a nyári láger – hárman melegedtek váltakozva;
(28) Marsanszkban szaporodott a nép – elvitel Kijevbe, tavasszal(?); csak azok kerültek haza, akik nem voltak tisztek;
(29) hogy Kijev már orosz kézen volt(?); az oroszoknak a kezükben voltak iratok(?);
(30) május volt, amikor elengedték a foglyokat, Kijev németek kezén volt; Kijevből haza mentek; Kijevbe (német félre) éjjel tudtak menni;
(31) Kijevben, újra a németekkel, magyarokkal; Kijev ostroma;
(32) Kijevben elhelyezve, már mint hadifoglyok (ez már akkor 1943 novembere után kellett, hogy legyen…), és egy és fél hónapot voltak ott;
(33) a kérdés, hogy hova vitték Kijev után – messzire, de nem tudja a nevét; arról, hogy szeret beszélgetni;
(34) egy mezei város melletti lágerban, fél évig; a többgyerekesek elengedése;
(35) átmenet a „frontkapun“
(36) “Szibéria” – egy tábort bekerítettek, és irány “Szibéria”, 1943-ban; ott mentették a többcsaládosokat; két év – 1943-tól 1944 októberéig;
(37) összegzés – Kijeből gyűjtőlágerba, onnan “Szibériába”
(38) eljutás oda “Szibériába”, nyírfaerdős rész – fakitermelés, a Donon leszállították a fatörzseket;
(39) az út “Szibériába” – az ennivaló és elosztása, a wc, a víz, a halottak;
(40) az út végén, „szibéria“ – Marsanszk(?!) – kora tavasztól kora tavaszig; a körülményekről – sorba állás a zupáért, fakitermelés, szelíd oroszok, ételkiosztás;
(41) a láger felbomlásáról, egy másik lágerba jutás – Voronyezs melletti lágerba(?);
(42) a voronyezsi lágerban 1944 őszéig, amikor kérvényezte az apja a hazajutást, és ekkor volt az, amikor reklám gyanánt hazaengedték;
(43) Somorjáról hazaengedve; a veszekedések a Tamás jegyzővel;
(44) a hazajövet faluról falura, fronton át; hazajövet, találkozás a feleséggel, ivás a kocsmában;
(45) összefoglalás
A második interjúról (2013.III.8.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Pontosan mikor született?
-Mit tud mondani a szüleiről – nevük, mivel foglalkoztak, milyen volt a helyzetük?
csehszlovák hadsereg
-Maga volt csehszlovák katona is – össze tudná hasonlítani azt a hadsereget, ami 1938-ban bejött és a csehszlovák hadsereget? Össze tudná hasonlítani a tapasztalatait? Milyenek voltak a tisztek, a felszerelés, a fegyelem, a kiképzés?
-Hogyan volt magának a csehszlovák katonasága? Mikor rukkolt be? Mikor és hogyan jött haza? Mert gondolom akkor volt mozgósítás, a németek foglalták a Sztudétavidéket, és a a magyarok a Felvidéket… Említett Osekot és Križanovot – hol volt?
a berukkolás előtt
-Mondta, hogy volt valami összetűzés a magyar katonákkal – mi végett? Verekedés is lett ebből? Egy zászlóst említett, hogy kezdte mondani, hogy „ti csak tótok vagytok“ – kikre gondolt, magyarokra is, nem csak szlovákokra?
-Akkor abban az időben voltak Nyárasdon szlovákok? Azoknak hogyan változott a helyzetük a magyarok alatt?
– Mit csinált, mint levente? Mert hiszen már akkor egy katonaság maga után volt… Szét voltak osztva valahogyan a leventék? Volt elméleti része is a leventézésnek? Kik vezették a leventézést? Azt is mondta, hogy megtagadták a szótfogadást a leventeparancsnokuknak – lett ebből valami baj?
-Amikor kitört a háború az oroszokkal, akkor nem hívták be magát?
katonaként, a front előtt, Erdély
-Hogyan volt a sorozása? Hogyan lett katona – mint tényleges, vagy SAS behívót kapott?
-Hogyan teltek az első napok Somorján? Volt valami átképzése, mivel maga csehszlovák katona is volt.
-Azt mondta, hogy Somorján rangja is volt – milyen, és hogyan kapta meg? Ez milyen feladatokkal járt? Ez a rangja megmaradt mindvégig? Milyen viszonya volt a századparancsnokával?
-Mikor jutott ki Erdélybe, és meddig voltak ott? Miket csináltak ott, mik történtek ott? Volt valami állandó helyük, ahol laktak, vagy jártak ide oda? Azon kívül, hogy a szeli kolégáját lelőtték, voltak még valami összetűzéseik a helyiekkel?
a fronton, az áttörés előtt
-Mondja el, hogyan és mikor vitték ki magukat a frontra, és milyenek voltak az első benyomásai? Hova jutottak? (Voronyezs?) Milyen volt akkor elején az időjárás? Részt vett akkor valami harcokban? Milyen fegyverei voltak magának? Milyen feldatjuk volt akkor? És magának, mint tisztnek? Mennyi embert vezetett?
-Még mielőtt elkezdőtött volna a nagy orosz támadás, amikor ott veszett majdnem egész hadsereg – az előtt milyen harcok voltak ott? Említett valami Osek folyót, és hogy ott voltak nagyon nagy harcok. Ezekről a harcpokról mondjon valamit.
-Hol laktak ott? Milyenek voltak ott a mindennapok? Élemezés, mosakodás, ruházat…
-Említette, hogy kiabáltak az oroszoknak, ruku hore, pusku dole – ez mikor volt? Gondolom még a nagy orosz támadás előtt, aztán már ilyen nem volt. És át is jöttek valami katonák? Miért jöttek át? Mi lett velük? Olyat is említett, hogy valakik áthoztak a folyón valami húst, és maga azt mondta, hogy az macskahús – ezek kik voltak, akik áthozták?
-Említette, hogy a bokahúsát érte találat – aztán mi lett vele?
-Egy cigánygyerek már fölállt a sáncra a lövészárokban, és lelőtték – ez mikor volt?
-Valami olyat mondott, hogy egyszer hozták be a konyhát, és találat érte, demaga szerencsére távol volt tőle – mi történt ott pontosan?
-Milyen volt az utánpótlásuk – ennivaló, fegyverzet, emberek?
-Azt mondta, hogy maga feketén volt kint zászlós – ezt hogyan gondolja? Mert hogy csak az kapott rangot, aki kiérdemelte… Hogyan érdemelte ki a rangot? Oroszokat fogott el… Pedig már Somorján is zászlós volt, nem?
-Tud valamit mondani a partizánokról?
-Mit tud mondani a szövetségesekről (németek, olaszok, románok)?
az áttörés és hadifogság
-Gondolom télen is ott volt a fronton – a télről mondjon valamit. Föl voltak rá készülve? Emlékszik az ottani karácsonyra?
-Hol volt maga, mikor elkezdődött a nagy orosz támadás, amikor ott veszett majdnem egész hadsereg? Ezt részletesebben is elmondhatná. Gondolom menekültek – mi lett magával? Akkor fogságba esett? Hova vitték magát, és mennyit volt ott?
a nyári láger Marsanszkban(?) (1943 elejétől kb. májusig)
-Említette azt, hogy háromszázukat körbefogták az oroszok, aztán fehér ingel megadták magukat és elfogták magukat, és gúlába tették a puskáikat, és elfelejtette, hogy a hátán is van puska – ez milyen évszakban volt, mikor volt? A nagy orosz áttöréskor, télen? Ez után hova kerültek? Nyári lágerba… Hol volt a nyári láger? Marsanszkban… Meddig tartott az út? Marsanszkba hat hétig… Meddig voltak a nyári lágerban?
-Ugyan ott volt a fakitermelés, mint ahol a nagy hideg, ahol hárman egymást melegítették
-Olyat mondott, hogy „első elfogáskor marha szerencsénk volt“. Miért? Mikor volt az, amikor reklámként eleresztették magukat? Marsanszk után? Hányszor esett maga fogságba?
-Említett egy fogságbaesést valahol Magyarországban, és hogy ott valami platánfák is voltak – ez hogy volt, mikor?
-Maga nagyon magas volt, magát ki szokták tippelni – mondjon példát rá. Mit csináltak a tisztekkel az oroszok?
Kijev, és az első szabadulás, második fogságbaesés (1943 májusától kb. 1943 végéig)
Marsanszk után hova jutottak, mi történt? Hogy Kijevbe… Biztosan Kijevbe, nem más városba? Hogyan és mikor jutottak Kijevbe? Kinek a kezén volt Kijev, mikor oda érkeztek? Kijev csak novemberben foglalták el az oroszok… Mi történt akkor, amikor Kijev felé mentek? Mikor volt az, hogy elengedték magukat az oroszok? Hogyan történt ez az egész, hogy elengedték magukat? Azt mondta, hogy Kijevbe mentek – de Kijev akkor még német kézen volt, nem? Hogyan tudtak átmenni az orosz feliről a német felire?
-Mi végett engedték el magukat? Reklám végett? És a tisztekkel mi történt, azok hova jutottak? Említett olyat, hogy akkor az oroszoknak a kezükben voltak iratok magukról – hogy lehetett a kezükben a háborű közepén? Honnan tudja, hogy ez végett engedték el magukat?
-Meddig voltak Kijevben? Mi történt ez alatt az idő alatt? Hogy ostrom, aztán hadifogság… Ez mikor volt, mikor az oroszok elfoglalták Kijevet? 1943 novembere…
Kijev után, a mezőváros melletti láger, „Szibéria(?) (1943 végétől kb. 1944 ősze)
Kijevből hova kerültek? Hogy másodszor fogságba… Hova vitték magukat fogságba? Hogy valami mezővárosba… Meddig voltak ott, milyen hónapban engedték el? Hogy valami fél évig…
-Azt mondta, hogy fél évet volt ott – mik történtek ott? Miket dolgoztak, milyen volt az ellátásuk?
-Onnan hova jutott? Hogy haza… És hogyan volt az, hogy onnan eljutott? Hogy a többcsaládosokat elengedték…
-Mondta, hogy egy lágert körülkaptak, és vitték magukat Szibériába – ez még az előtt volt, amikor a Gál Dezsővel jelentkeztek többcsaládosoknak?
-Amikor a többcsaládosnak jelentkezett a Gál Dezsővel, az hol volt? „Szibériában“, a mezővárosi lágerban? Vagy magyar katonaságnál? Kb. ott nem… Mikortól meddig volt a Gál Dezsővel? Ott volt a Gál Dezső: az orosz áttörésnél, nyári lágerban, Kijevben, Szibériában?
-Említett valami hathetes utat – ez után hova jutottak?
A második szabadulás
-Az oroszok elengedték magát – ez orosz területen volt – hogyan jutott át a magyar, német területre? Hogy frontkapun… Ez milyen messze volt ez a frontkapu a lágertól? Az oroszok kivitték magukat a fronthoz? Ki vezette át magukat a frontkapun? Amikor átjutottak a másik felébe, akkor hova mentek? Hogy haza…
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.