Ásványi László (Szenc [Senec])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; katonai szolgálat a magyar honvédségben, az alakulat Német birodalmi területen, amerikai hadifogság
Egyéb mellékletek: Ásványi László vázlatos naplója (1925-1946)
Megjegyzések: A visszaemlékező története megjelent a “Nyugati fogságban” című könyvben (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2016)
1. interjú
2. interjú
3. interjú
Az első interjú (2014.I.16.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás, Szencen lakott mindíg; apja üzletes volt, 1938-ban az egész üzletet kivásárolták, nem maradt pénz;
(2) a gimnázium után hadapródiskola, felvételik; 1944 októberében [novemberében] zászlóssá avatták;
(3) Sopronból Németországba, további kiképzésre; Grafenwöhr, hatalmas kiképzőtábor, ahova magyarországiak jöttek, és azokat képezték ki; aztán végén le lettek fegyverezve és munkás alakulattá minősítették;
(4) Lövészárkok ásása, az ellenség nyomulása; Wölsenbergben, Napburg felett, amit elfoglaltak az amerikaiak;
(5) áprílis 24. – a parancsnokkal lementek Napburgba, megadni magukat, barátságosak voltak, három amerikai katona hozta le az egész századot; Nabburgból Bodenwöhrbe, az első táborba; aztán táborról táborra; az első Nabburgban, egy gyár udvarán; legvégén Bad Kreuznach;
(6) Bad Kreuznach, hatalmas tábor; a Rajna túlpartján egy ugyan akkora láger, ugyan azon a néven; mindenféle nemzetiség, magyarok külön, aztán a tisztek külön; egy vezérkari ezredes vindikálta a hatalmat – az mondta, hogy a katonatiszt uraknak nem való a munka; egyszer villanyszerelőnek jelentkezett;
(7) a körülmények az amaerikai hadifogságban – három nap esőben, udvaron, körbe állva; első napokban enni se kaptak, csak aztán marhahúskonzervet, és jóval később kekszet, aztán kenyeret;
(8) Bad Kreuznach – egy hatalmas pusztaság; lyukat vájtak a földbe; aztán nyáron forŕóság volt;
(9) mosdás; latrinák – egyszer szemtanúja volt, hogy valaki beleesett és belefulladt;
(10) a táborokban az amerikaiak csak őrök voltak, németek voltak a parancsnokok, a valakik;
(11) Mailly le Camp, Franciaország, tiszti láger, nációk elkülönítve, sátrakban – itt már más koszt volt, hosszadalmasan erről – az elosztással szórakoztak;
(12) táborról táborra, mindíg fejlettebb körülmények – sok tisztálkodási cikket kaptak, amivel aztán később kereskedtek; elsoztással szórakoztak, soha se volt elég; kávét ivott, nagy szívverés; hetente egyszer sózott hal, de még a sót is magukba gyömöszölték, mindenki megduzzadt a víztől;
(13) amikor már csak tisztek voltak – magyar szakács volt; a tisztek belehajoltak a kondérba a és nyalták ki; nyolc hónapig nem lakott jól; a kenyér hiányzott;
(14) rémhír terjesztése a fogolytáborban; angol – magyar szótár, angol nyelv tanulása;
(15) az amerikai katonák meg voltak bolondulva az órákért – Laci bácsinak a zsebében volt, ezért maradt meg; egyszer órát cserélt egy katonával ennivalóért, de aztán a katona visszaadta az órát, mert el volt romulva;
(16) cigaretta, dohány – szenvedélyes dohányzók legyengültek és meg is haltak;
(17) egyszer hazamenetelről volt szó – egy órán belül mindenki tudott róla, de nem lett belőle semmi;
(18) egy másik „hazamenetel“, amiből nem lett semmi – búcsúzóul huszonöt ennivalós doboz; délig ültek a vonatban, nem indult, délután négy körül – nincs mozdony, nincs hazamenet – akkor lakott jól és amit tudott bevitt a lágerba; ez párszor megismétlődött;
(19) cseh repatriáns bizottság – öten jelentkeztek a partiból, egy megbukott a vizsgán;
(20) teherautókkal elvitel Epernay-be, egy kaszárnyába; egy falu is volt, Ay; kereskedés Epernayben, tizenötezer frank kereset; fagylaltozás, bor ivás;
(21) civilekkel kereskedett; egy pék családdal ismerkedtek meg;
(22) egy hét után vonatra szállás, emeletes ágyak; Bajorországon át Pilsen, Prága – egy laktanya udvaron két napot; Česká Třebová – átszállás a pozsonyi vonatra; Pozsonyban a Kuchajda – tábor;
(23) még az állomásról hazaüzent, másnap már ott volt a bátyja; nem volt kihalgatás; a bátyja egyik munkatársánál vetkőzött át civilbe, 1946 március 11-én jött haza;
(24) három, vagy nég hónapig volt kiképzés; az egész idő alatt nem lőtt senkire se, csak nyúlra, őzre; a Szent László hadosztály, ami végül nem szabadította fel Magyarországot; nem csak Grafenwöhrben volt, hanem Döberitzben is;
(25) újévkor [még az előtt] Frankfurt am Odera-ba mentek, de végül egy volt orosz hadifogoly táborba voltak elszállásolva; onnan Grafenwöhrbe, ahol ment a kiképzés, aztán a nagyfegyvereket elvették;
(26) német-magyar viszony – az elején jó volt, aztán a végén már nem hittek a magyar seregnek; közhangulat a németeknél a háború végén; csodafegyverek; a kis faluban, ahol a háború véget ért – hidegrázás a hír hallatára; a vezérezredes nevére nem emlékszik;
(27) az időt az étel elosztásávál húzták; egy somorjai mániákusan arról beszélt, mit főzne;
(28) 1938 – parasztszekéres magyar hadsereg, lesújtó látvány volt; ezért volt aztán a hadapród nevelés, pótolni azt, amit nem lehetett csinálni Trianon végett;
(29) Szencre egy alezredes jött, a szembenlevő házban határvadász század; kolonistákról, hogy kaptak ötven hektár főldet;
(30) a szenciek örömmel fogadták a magyar katonákat 1938-ban; csalódás – pénzváltás, „felvidéki kommunisták“; anyaországi tisztviselők; iskolák megnyílása, az iskoláról, tanárokról;
(31) a városi, falusi vezetés megmaradt, ahoz nem mertek nyúlni; 1918 után mindenhova cseheket tettek be hivatalokba; rövid összehasonlítása a republikának és a Horthy rendszernek;
(32) Laci bácsi édesanyja Magyargurabról származott, azt nem kapták meg a magyarok – delegáció is jött kérni a visszacsatolást, de nem lett belőle semmi;
(33) Kapcsolat a szlovák féllel – ott jobb volt, csempészet; embercsempészet is volt, zsidók, sok zsidó Budapesten maradt meg, szenciek is; a szenciek szolidárisak voltak, négy vagy öt család bújkált; egy szeredi munkatársa is bújkált;
A második interjú (2014.III.7.) átírva; az interjúalany a 2. és 3. interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:
-Az apja részt vett az első világháborúban? Mit tud erről?
-Mielőtt bejött volna a magyar hadsereg 1938 novemberében – milyen volt itt a hangulat? Propaganda, híresztelések… A csehszlovák hatóságok hogyan reagáltak? Nem voltak itt feszültség, konfliktusok? Egy néni azt is mondta, hogy két hónapig csehszlovák katonák foglalták el a várost…
-Azok a csapatok maradtak itt határvadásznak, akik először jöttek?
-Hogyan érezték a változásokat 1938 után? Demokrácia, politikai rendszer, pártok, kommunisták, jogok…; Gazdaságilag? Munkalehetőségek, mezőgazdaság, árúcikkek – mi lett jobb, rosszabb?
-Mit tud mondani a magyar csendőrségről?
-Mit tud mondani az állami ünnepekről – március 15, augusztus 20., Horthy születésnapja, vagy Rákóczi nap…
-Mit tud mondani a csehekről, morvákról, szlovákokról, kolonistákról Szencen? Milyen volt a viszonyuk a magyarokkal? Mi lett velük 1938-ban és utána? És a háború után?
-Milyen árukat csempésztek Szlovákiából és Szlovákiába?
-Vannak valami emlékei arról, amikor összeszedték a zsidókat?
-Említette, hogy csempészték át a határon a zsidókat – kik voltak ezek, neveket nem tud?
-Azt mondta, hogy négy vagy öt zsidó bújkált Szencen – ezek kik voltak? Tud negatív példát is mondani szenciekről?
-Voltak itt abban az időben cigányok?
-Maga leventézett is – erről mondjon valamit – mikor, hova, kiképzők, parancsnokok, a leventék elosztása – szakaszok, rajok, ki mit csinált; katonai kiképzés, sport, kultúra, vallás, elméleti kiképzés (propaganda, hazafiasság…); büntetések – nem ment leventézni, vagy templomba…; leventeotthon, felszerelés, egyenruhák; gyerekek viszonya a leventézéshez;
zsidógyerekek, cigánygyerekek, szlovák gyerekek – antiszemitizmus, sovinizmus; a lányoknak volt valami szervezkedésük?
-Mi végett választotta a hadapródiskolát? Milyenek voltak a tanárai a hadapródiskolában? milyen volt a viszonyuk a tisztjeikkel?
-Milyen tantárgyaik voltak? polgári tantárgyak, híradó, tereptan, műszaki kiképzés, gyakorlati kiképzés, szolgálati szabályzat, fegyvernemi szabályzat, harcászat, fegyvertan és lőutasítás, tereptan, hadseregszervezés, tüzérismeret, műszaki ismeret, hiradóismeret, lóismeret, lovaglás, pepülőismeret…
-Mikből álltak a gyakorlataik? Menetelések, kihelyezések… Hídépítési, vizenjárási, erődharc, térképfelmérési, vázlatkészítési gyakorlatok, kerékpár menetek…
-Említette, hogy még síkiképzésen is voltak – hol?
-Maga kapott rangokat, parancsnoki beosztásokat – ezek milyen köteleséggekkel, feladatokkal jártak?
-Milyen egyenruháik voltak?
-1939, 1941 nyara, Don kanyar…
-Hogyan emlékszik arra a napra, amikor Magyarországot megszállták a németek?
-Emlékszik valami bombázásokra, légiriadókra mielőtt Németországba került volna?
-Emlékszik a nyilas hatalomátvételre? Akkor menetelésen voltak Buzitáról Esztergomba… Voltak a katonák, tisztek között nyilas érzelműek? Milyen volt a hozzáállás? Karlendítés?
-Történt valami érdekes az úton Németországba? Milyen vonattal mentek, milyen felszerelést vittek, mennyien voltak? Kik voltak akkor a parancsnokaik? Milyen nagy alakulat volt ez a maguké? Ezredet elmített, melyik ezred?
-Többször említi a czeglédi Ecser Jánost, Andor Endrét – ők kik voltak, közeli barátai?Kaposi hadnagy, századparancsnok?
-Drezdában egy részük ott maradt – aztán azok csatlakoztak magukhoz Gross Kirschbaumba? -Hogyan nézett ki Berlin, milyen volt a helyiek hangulata? Írta, hogy megismerkedett valakikkel – ezke kik voltak?
-A naplóban döberitzi alosztályparancsnoki tanfolyamról ír – mi volt a programjuk, mire képezték ki magukat? Hogyan viselkedtek magukkal szemben a kiképzőtisztjeik?
-Döberitz után mi volt az eredeti cél – Frankfurt am Odera, vagy az, ahova jutottak – Wandern? Mi végett mentek oda? Honnan tudja, hogy az előtt orosz hadifoglyok voltak ott? Azt mondta, hogy nagyon szomorú körülmények között voltak – ezt részletezné?
– Hogy nézett ki az a Süd Lager – ez olyasmi volt, mint itt Záhorie-n az a katonai terület? Hol voltak ott elszállásolva? Hogy volt ott a kiképzésük – először csak sportkiképzés és csak a németek hoztak fegyvereket? Mire képezték ki magukat a németek? Itt emebereket is osztottak magának, mint szakaszparancsnoknak – mi volt a feladata?
-Említette, hogy látogatást tett maguknál Beregfy Károly – erről mondjon valamit.
-Említette a Szent László hadosztályt is – ezzel maga találkozott?
-Süd Lagert áprílis 8-án lebombázták – ez hogy volt? Máskor is átéltek bombázást?
-Említette, hogy a menetelés Süd Lagerből Wölsenbergig rettenetes viszontagságok közt ment – ezt mondja el…
-Még akkor, az utolsó napokban is védőállásokról gondolkodott a vezetés? Építettek is ki valami védőállásokat?
-Mikor fegyverezték le az amerikaiak a századot, már Nabburgban?
-Nabburgban egy gyár udvarára zárták magukat – ez még aznap volt, hogy fogságba kerültek? Ott azon az udvaron esett az eső és maguk körben álltak? Ez után hova kerültek? Bodenwöhr (multkor mondta), vagy Rennberg (napló szerint)? A Rennberget nem tudtam megtalálni, csak egy Wernberget…
-Bad Kreuznachban voltak – mennyire volt a Rajna maguktól? Ez a láger Bretzenheim és Bad Kreuznach között volt?
-Rögtön harmadnap elhelyezték magukat máshova, magyar katonák közé – addig hol voltak? Kevert részlegben? Mennyi cage volt ebben a lágerban? Ezek meg is voltak jelölve? Maga melyikben volt? Maga ott nem jutott a konyhára?
-Emlékszik arra a napra, amikor Németország kapitulált?
-Hogy tudták vízzel ellátni a lágert – bevezettek vízvezetékeket?
-Említette, hogy Bad Kreuznachban erős hasmenése, bélhurutja volt, de többiek se voltak jobban – akkor orvosi ellátás abszolút nem volt? Másféle betegségekről nem tud?
-Az amerikaiak lelőttek egypár németet – mi végett? Be voltak rúgva, heccből?
-A vezérezredesül kimondottan betiltotta, hogy a tisztek dolgozzanak? És akik dolgoztak, mit dolgoztak és mit kaptak érte?
-Miért kerülhetett abba a csoportba, amit Sant Avoldba vittek?
-Ott írhatott először lapot haza? Mit írt? Otthon megkapták?
-Egyszer szemtanúja volt annak, hogy valaki beleesett a latrinába – ez hol volt?
-A lágerokban a németek kezében voltak – magyarok nem is jutottak funkciókhoz? Ez már Bad Kreuznachra is jellemző volt? Azt mondta, hogy az SS-ek voltak a valakik – még akkor is tekintélyük volt? Az amerikaiak nem szűrték, nem keresték őket? Magukról milyen adatokat vettek föl Sant Avoldban? Ott valami munkásszázad is alakult és valamit dolgoztak – mit? mit kaptak ezért?
-Mailly le Campban is amerikaiak vigyáztak magukra? Honnan tudta, hogy oda gyűjtötték az összes magyart Franciaország területéről? A felvidékieket elkülönítették – azt írja, hogy ez piszkos polika volt – ezt hogy érti? Ki különítte magukat el?
-Mint villanyszerelő szerelt is valamit? Mit kaptak ezért a munkáért?
-Mi volt az a gyengélkedők százada? Ez külön volt a többiektől? Már olyan gyenge volt, hogy oda került? Ott milyen volt az ellátás, orvosi ellátás? Később oda is került egy operációval és aztán ott maradt – az után mi lett a feladata?
-Aztán a felvidékieket külön vették – maga még a konyháról is külön vételezhetett – mi végett?
-Németek jöttek Mailly la Camp-be Amerikából – mit üzleteltek velük? Tudtak velük beszélni az amerikai fogságukról?
-Mennyien jelentkeztek a csehszlovák repatriáns bizottságnál? Az összes felvidéki jelentkezett? Mennyien jutottak Epernaybe? Latanyaépületben voltak – de Epernay-en kívül volt valahol?
-A pék család, akivel megismerkedtek, az Epernay-i volt?
– Azt mondta, hogy 200 polgári személy is ment magukkal – ezek kik voltak? Csehek, morvák, akik Pilsenben maradtak – azok hogyan jutottak Németországba? Mekkora volt a szerelvény? Történt valami érdekes az úton Prágáig?
-Mi végett voltak Prágában azon a laktanya udvaron? Volt ott valami kivizsgálás?
-Hogy nézett ki ez a kuchajdai tábor? Mennyien voltak ott és kik? Akkor ott nem volt semmi kivizsgálás?
-Ki által üzent haza Pozsonyban? Csak azokat engedték el, akiknek ezt a családjuk elintézte a reptriačný úradon?
A 3. interjú (2014.III.12.) átírva.
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.