Az első interjú (2014.III.21.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, a család;

(2) 1938 – minden házon trikolor; előtte mozgósítás; az apja a tréneknél volt; voltak katonák, akiknek az életüket a lovak mentették meg a ló mögé bújtak a golyók elől;

(3) az apja Nemšovára vonult be szeptemberben; a čs hadsereg elvitte a gabonát; piros fehér zöld zászlók, lányok magyar ruhában, mint a Horthy né; Horthy családról;

(4) a fogadás, a lányok felültek a kocsikra, a hősök szobránál szavalás;

(5) a republikában minden magyarul is volt írva; a himnusz és a Talpra magyra be volt tiltva; kétnyelvű feliratok; egy szlovák volt a faluban, a borbély;

(6) 1938 után elmaradt a szlovák oktatás, a régi könyvek maradtak meg; Magyarországon hat elemi, čs-ben nyolc; osztályösszevonásokkal oldották meg; csehszlovák könyvek keménykötésűek voltak, magyarok puha; Ady és József Attila nem voltak;

(7) a cendőrökkel nem volt bajuk; Deákin volt a csendőrőrs; 1938 előtt csehek voltak a tisztviselők;

(8) a csendőr esete, amit Miskovics írt le – a peredi, akinek adóhátraléka volt és veszekedés lett és lelőtték;

(9) Kohn Emil, gabonafelvásárló; Fischer a jéggyáras és a baromfifeldolgozó – a deáki cigányok mellesztették a csibéket;

(10) zsidó iskola Pereden; sakter; Muszka Jancsi; Grünwald – gazda és lókereskedő; Földmár doktor és az anokdóta róla; a holokaustról nem sokat tud;

(11) a peredi cigányok a falu közepén laktak; két cigányzenekar volt; a deáki cigányok zajosabbak voltak; a szociban megszüntették a pérókat;

(12) 1938 elött nem sokan tudták iskoláztatni a gyerekeket, az után Sellyén alakult polgári, jó tanulók nem fizettek egész tandíjat; 1944 őszén az iskolát elfoglalták a katonák;

(13) jó tanítók voltak; a polgári a Harminc ház mellett volt, a leány polgári a mai magyra iskolában volt, a kastélyban is volt tanterem;

(14) gazdaság, csak két három év után indult be; minded drága, vissza Prága; magyarországon nem kellet a gabona; Pesten volt munka; drágaság volt Magyarországon;

(15) az anyja libát vitt Pestre; feketézés volt, de csak említette;

(16) leventézés – alaki kiképzés; lapozás az énekes füzetben; a leventézés össze volt kötve a testneveléssel – minden reggel kimentek a Vágra;

(17) hazafias nevelés – példa – szombat délben muszaj volt elmondani egy imát; a tanítók vezették az leventekiképzést, a szomszédban volt a járási leventeparancsnokság, Vass Lajos, peredi tanító, katona;

(18) 1945 január 9. – a nyilasok összeszedték a leventéket; iskola már akkor nem volt, mert az iskolában katonák voltak; elvitték őket Galvan kocsmába – elszöktek, de visszaterelték őket és bevagonírozták;

(19) Galánta, Gány, Trencsén, Jablunkai hágó, Drezda, Aussig;

(20) Eger, nem szálltak ki; a nyilasok egészen Berlinig mentek; közben Liupcse is volt, és lehethogy Drezda is;

(21) Berlin, fertőtlenítés, angol hadifoglyok korcsolyáztak a táborban; Schönwald, jó szállás volt; elosztás, az 1929 és 1930-as korosztály kapott luftwaffe egyeneruhát;

(22) alaki kiépzés volt; éneklés; kés villa kanállal ettek; akiknek mesterségük volt, azok elmentek dolgozni műhelybe;

(23) az egyenruha megkapása után, fogytak az emberek; a bátyja Benešovba került és ott orosz hadifogságba, és nem is jött haza; beosztás arbeitgruppere és reptéren dolgoztak – kapargattak, söpörgettek;

(24) felpakolás egy káréra és menekülés a front elől északra; május 3., vagy 4-én kapták el a a kozákok; a parancsnokok elhagyták a leventéket, valami nyolc peredi, deáki verődött össze; az eset a kilyukadt biciklivel; elszedték a fésűt és egy helyre terelték a foglyokat;

(25) az amerikaiak/angolok átjöttek a demarkációs vonalon, a folyón;

(26) egy esemény Pellerbergben(?) – egy orosz katonát lelövött a bárisnya, mert nem állt meg a parancsára;

(27) Berlinből egészen Stettinig mentek, az úton kaptak enni, nem tudja meddig vándoroltak;

(28) Neubrandenburgban egy régi német tábor volt, negyvenötös csoportokba osztották a foglyokat, de nem vagoníroztak be, hanem mentek Stargartig, ahol egy hónapig voltak, aztán vonattal mentek Toruńig;

(29) a kanalizációs vasakon látta, hogy Torunban van; egy ideiglenes táborba jutottak; sok volt a tetű, de fertőtlenítették; júniustól voltak Toruńban, aztán vissza Stargartba;

(30) Stargartban szeptember végig(?) voltak – a japán kapituláció után engedték el; az öregek azt mondták, hogy ne keletre, hanem nyugatra menjenek, Stettinbe;

(31) Stettinből szenesvagonokkal Berlinig jutottak; a romos Berlinen át, földalattival is;

(32) vonattal eljutottak Wittenbergbe, ott az oroszok megint egy helyre terelték, egy lágerba, amit már nem őröztek; Pirna, ahol októberig voltak;

(33) Pirnán két három napig, aztán Děčín, ahol partizáínok kezére kerültek; pár nap után Hrádek u Rokycany – vasgyárban dolgoztatták; írt haza és eljött érte az apja; a két szlovák gyereket elengedték haza, azok hozták a hírt;

(34) az apja Děčínbe ment, ott volt a parancsnokság, Hrádek-Rokycanyra csak ki voltak kölcsönözve; az apjának nem volt pénze az útra Děčínbe, ahol a parancsnokság volt; közben Rokycanyban elfogyott a munka és Pilsenbe vitték a Škodába, oda jöttek és hazavitték őket;

(35) összedobták az utiköltségeket és négyükért jött el az apja sógora; az apja már az első esetben személyazonosságit, de nem szökött meg;