Az interjú (2014.VII.24.) átírva, ez idág nem lett átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, család; az iskolában szigor volt; nyáron arattak;

(2) 1938 – mindenki üdvözölte a magyarokat; a Horthy rendszer segítette a fölnélkülieket – földosztás; Horthy felesége alapította az ONCSA-t; Horthy kényszerítette Hitler; ekkor Komáromban volt külön leventeoktatáson;

(3) 1938 – szeretettel üdvözölték a magyarokat; a magyarok fegyelmezett katonák voltak; Medvére is elmentek, ott is örömmel fogadták a katonákat;

(4) ha nem lett volna háború, arany világ lett volna Magyarországon; az apjának mint frontharcosnak főldet ajánlottak, de nem fogadták el;

(5) a kolonistáknak el kellett menniük; a fináncoknak is, azokkal jóban voltak az első republika alatt; a kolonisták ingóságot vihettek; 1945 után visszajöttek; erőszakra nem emlékszik a kolonistákkal szembe;

(6) 1938 után jobb lett a helyzet; a földtelenekenek rossz volt az első republikában, nehéz volt a napszámos élet;

(7) nem tud olyanról, ami leromlott volna 1938 utánés olyanról se, ami jobb lett volna az előtt;

(8) magyar csendőrök – „a cseh csendőr írt…“; a puskatus a lábra; a fiatalok a kocsmában, egyszer egy felnőtte pofoztak fel, mert kiskorúnak látszott;

(9) csicsói zsidók – üzletesek; rabbi volt a sakter; keresztények si vettek tőle; Kálnoki grófnak csak három napra jégre tett hús kellett;

(10) a temetőben műemlékül van a zsidóknak; három lány jött vissza; a Fleischmann lány átnézette a kútat és vasládákat talált;

(11) a csicsói cigányokról – kéregettek, egy prímás család is volt; állítólag alkalmi munkát sem csináltak;

(12) leventézés – rögtön ment Komáromba; tanító volt a századparancsnok; komáromi kiképzés; 15 éveseket választottak ki;

(13) rádiót kaptak a leventeotthonba, Szabad Európát [akkor még nem létezett] is hallgattak; az eset az emberrel, aki elhíresztelte, hogy vége a háborúnak;

(14) a kiképzés – falramászás;

(15) szakaszparancsnokok lettek; nem hívták leventeapródoknak stb.; nem volt sorozás; sportoltak is; a távolság megállapítására is tanították;

(16) büntetések templom kihagyása végett; a tanító funkciója, a szakaszvezetők neki jelentettek, az meg a tiszteknek, akik Komáromból jöttek ki, de nem mindíg; minden szerdán;

(17) a lányoknak nem volt hasonló szervezetük; a zsidó gyerek, aki levente korban volt, nem leventézett; a gróf Károlyinak a fia kapott kivételt a leventézésből;

(18) a leventéknek jelentkezni kellett, többen nem jelentkeztek – azok aláírták apapírt, hogy nyilasok lesznek; összetűzés Fekete József nyilas parancsnokkal a kocsik végett aztán Gúta, és aztán Újvár;

(19) két nap az Arany oroszlánban; a szerelvényben több faluból voltak; Cheb; két zsidó transzportot láttak; egészen Ansbachig mentek; a memoárokról;

(20) Ansbachban havat gyúrtak német lányokkal a reptéren; Chebben nem(?) volt;

(21) egy gyerek pofonvágta a német tisztet, rejtőznie kellett;

(22) két három nap telefonoszlopok felállítása Ludwigsburgban, amit szabotáltak; aztán panzerfaustra akarták kiképezni, de ott sem akarták megérteni a dolgot; a szétosztás után valami nyolcan maradtak;

(23) el az amerikai front elől, Amstetten – az állomáson bombázás, aztán tovább;

(24) Pottendorf, találkozás Fedák Sári színésznővel és kiséretével, akikkel cigarettát cserélt kenyérre;

(25) Marialahon érte a csapatot a fogságbaesés; az úton magyar huszárokkal találkoztak és átszöktek hozzájuk;

(26) a huszárparancsnok megegyezett az amerikaiakkal a megadáson; dél volt a határidő, ameddig választani lehetett zóna között, amerikai zónába kerültek, egy éjjel rozstáblán voltak, aztán a leventéket elvitték a konyhára Marialahba; ők voltak az elsők, akik a nyugati frontról jöttek haza;

(27) Marialah környékén voltak, morva származású paraszt családnál dolgoztak; magyar idő alatt zsoldot is kaptak, azon vettek ennivalót pluszba, az amerikai fölé; a családnál mákos tésztá főztek;

(28) a hadosztály kapta meg a kosztot az amerikaiaktól; őzpörköltet csináltak;

(29) szeptember 14-én indultak; a háziasszopny kenyeret sütött az útra, dzsippekkel ki az állomásra; a magyar határ előtt elvették a vagont, de az amerikai magyar zászlós közbelépett;

(30) Hegyeshalom, új magyar katonák egy névsort olvastak, de a zászlós közbelépett;

(31) papírok, át a Dunán, a magyar katonák elvették a bundákat; másik felén nem ment vonat, kocsival jöttek haza, Aranyosnál megállították a csendőrök; hazaérkezés;

(32) a bátyja 35 kilósan jött haza orosz fogságból; egy kommunista megkérdezte, hogy milyen a külömbség a nyugati és orosz fogság közöt;

(33) a köpönyegforgató jegyző; október 25-én vitték Csehországba, ki vonattal; nem akart gyárban dolgozni, csak parasztnál;

(34) Mladá Boleslav mellé került, kilenc csicsóival; német lányok is voltak, ott, akiket ott fogtak munkára; csak ennivalóért dolgoztak, „lehethogy még kutyahúst is adtak“;

(35) a család küldött pénzt, szökni akartak volna, de a vonatok indulása előtt mindíg voltak csendőrök; Prága, Pozsony és haza;

(36) a német megszállásról nem mondott semmit; Kassa(?) bombázásáról; a belépés a háborúba – a bátyja a frontra ment;

(37) az apja az első világháborúban – hét évig volt katona, de nem beszélt róla;

(38) Horthy fiúk sorsáról – Istvánnak bomba volt a repülégépén- a Szabsd Erópa mondta be; a főnyilast elintézték az oroszok;