A második interjú (2015.IX.7.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(15) csehszlovák hadsereg mozgósítása, 1938 – BA apja is volt, két három hónapig; csehszlovák katonák Sellyén – gyakorlatozás a hídnál; Masaryk is itt volt megnézni őket;

(16) magyar hadsereg 1938, kb 150-200, Deáki felől, sellyeiek mentek szembe velül, elszállásolás; néma suszter, akihez csizmát mentek készíteni; miért voltak leventék Magyarországon;

(17) magyar katonák a csehszlovákokkal szemben – egyszerűbbek; a felvidéki katonák 1938 után – lekommunistázták őket, de ügyesebbek voltak, sarzsival jöttek haza; koszt gyenge volt, bátyjának járt enni vinni Komáromba – a felvidéki tisztnek (Miskovics Pista, szomszéd) énekeltek, de a durva tisztnek nem;

(18) 1938 – templom előtt a fogadás; csehek átadták a vezetést – az incidens a hörtyönförty emberrel;

(19) szerdánként marhavásár a marhavásártéren, mázsaház; oda jártak leventézni; magyarok alatt lövöldét csináltattak;

(20) minden csütörtökön vásár a Fő utcán; fogorvos kihúzta a fogát, aztán vettek csizmát, feltörte a lábát; szabók is árultak; a környékbeli falukból is, tejföl, tojás stb.

(21) BA anyja árulta a kuncsaftoknak, ketyaszoknak a tejet, tejfőlt, tojást, egy peredi felvásárolt, vitte Pozsonyba; szlovákok fentről hordták a körtét, almát – gyümölcsből csak kevesebb volt, saját fogyasztásra; farkasdiak dinnyét, káposztát hordtak Sellyére;

(22) a két név miatt kikapott a Galló tanítóra – tisztázás;

(23) magyar osztályba járt, szlovák óra is volt; sopornyaiak, mocsonakiak ide jártak piacra; 1938-ban kettő gyerek jelentkezett szlovák nemzetiségűnek; Mautner osztotta szét a ceruzákat, füzeteket;

(24) vitézek földeket kaptak – első világháborús tettekért; névmagyarosítások – akik alkalmazásba mentek pl. vasúthoz; Bargár az cseh volt;

(25) 7-ik, 8-ikban Hatvanyi tanító néni – egyszer elhozta a nagyapja (vitéz) hátzsákját az első világháborúból; inasokról nem tud, hogy jártak volna, de lehet; mezőgazdasági iskolába járt egy évig, ismétlő volt;

(26) szabóinas volt, mester a frontra került, maradt a Kiss Karcsi, kommunista; Hucsko Cila néni, kommunista volt – agitált; ármentesítő épület, tűzoltó szertár, község mázsája – ott csináltak állványt a kommunisták, beszédek május 1-jén; oroszok kivitték a Kiss Karcsit a frontra, hogy nézze meg mit csinálnak az oroszok; Hucskó Bálint lett MNV predseda 1945 után;

(27) a szomszéd Hucskó gyerekkel szökött meg, aztán beállt nyilasnak; Hucskóéknak leégett a házuk; egy orosz vlaszovista a kazalba bújt, hogy ne kelljen mennie a németekkel, eltűnt; Kiss Karcsinak nem lett funkciója 1945 után;

(28) 1938 után nem nagyon változott a szlovák-magyar viszony; anyaországiak – gőgös magyarok; a Karol Šmida nem volt itthon a magyarok alatt;

(29) Jurcsek rendszer, termények pontozása, legértékesebb volt a heremag – Baluskáékhoz jártak csépelni a heremagot;

(30) kontingensek, JRD; a kisiparosokat likvidálták, azok beálltak JRD-be – a legjobb földeket elvették, a parasztoknak rossz földeket osztottak ki; Baluskáék nem tudták teljesíteni a kontingenseket, apját bíróságra vitték;

(31) vasútra ment volna, de aztán JRD-ben maradt – jött a Cilka néni; lekulákozták, de végül jobban tudott mindent;

(32) oroszok jöttek tanácsadóknak kombajnokra – leállt egyik kombajn, és BA-ra fogták, hogy szabotált – komisszió megtalálta a hibát, nagyon hibások voltak a gépek; 1967 – Szovjetúnióba, két év múlva Szocsiba; Krasznodar – nem volt ott jó gabonatermés;

(33) a magyarok alatt támogatták a mezőgazdaságot – kisebb gazdákat; versenynapok – BA apja megnyerte a legszebb gabona díjat, de elverte a vihar;

(34) Baluska kereszt története;

(35) Hetményi birtok – Hunyadi birtok része; Hetmény – hét mén; napszámba jártak oda; egy félzsidó bérelte;

(36) Jézus szíve búcsú – környező falukból jártak ide, ringlispílek is voltak; negyedévenként nagyvásár, hetente kis; búcsú – mozsarak a templomdobon, mise közben, ami kint volt, aztán körmenet; közben meg vásár, ringlispílek, lövölde; a Jézus szíve nagyobb búcsú volt;

(37) katolikus kör is csinált színdarabokat – mindenki számára nyitva volt; biliárd, kártya, kugli; de az iparosok külön voltak; kb. az egyház támogathatta; Déri patikus volt a rendező; KALOT – BA bátyja volt benne, Tóth Vidor káplán vezette;

(38) vitézek – kocsmások – licenciót kaptak, tönkrementek; Hucskó Feri bácsi, Oláh kocsma; kevés sör volt;

(39) kórház a magyar iskolában a front előtt, kb. két hónapig; a katonatiszt intézte el a hamis papírokat, aztán nem kellett bújkálnia – Deákira kellett menni, valakik megismerték;

(40) Újvárban beöltöztették, gimnáziumban voltak; öt gyerek esete, akik meghaltak Újvárban, mikor felrobbant az akna egy tank mellett; Sellyén vannak eltemetve;

(41) egy hétig voltak Újvárban, kb. 15-20 levente, máskor is vittek ki; négyen megszöktek a vagonírozás közben;

(42) az út Újvárból Sellyére – elbújtak egy pincében, aztán mentek Sellye felé, leállítottak egy német szerelvényt, kikérdezték a leventéket; Tornocon leállt a vonat, kiugrottak, megszöktek; a másik kettő a hídnál szökött meg;

(43) a híd előtt egy német kocsi jött, egypár némettel és vlaszov katonával – krumplit kellett pucolni, így mentek át a hídon Vecséről, és aztán a sellyei felén megszöktek;

(44) leventeotthon a Grünwald kocsmában; az előtt oda jártak a falukról – lovakat kifogták, etették stb.;

(45) gettó BA kertjük végében – tíz, tizenöt ház; azt hazudták a zsidóknak, hogy gyárat fognak nekik építeni; éjjel hajtották el őket; csomagok lettek készítve a zsidó ruhákból, árulták öt pengőért, a zsidó templomban vigyáztak rá a leventék; nyilasok kaptak pénzt; Nagy Vince volt a nyilasvezér; ármentesítő társulat épületében ittak a nyilasok; a zsidókat a leventeotthonba hajtották átvizsgálásra; egy zsidó asszony kotlót kért az anyjától; több hétig ott voltak;

(46) a zsidók elvitele után lett leventeotthon a Grünwald kocsma, a régi leventeotthonra az öreg községházában nem emlékszik; a leventeotthon felszerelésére nem emlékszik; Baran Józsi bácsi gyakorlatoztatta; a levente fapuskát megtalálták az oroszok; oroszok biciklizni tanultak az udvarban;

(47) Galló – főparancsnok; Baran Józsi bácsi – mellékes; leventék közül is válogattak ki ügyesebbeket; szétosztás, három-négy csoport;

(48) leventezenekar – a tagok kiválasztása; Jobbágy Vendel bácsi – hetente kétszer jártak gyakorlatozni; a hercegprímás látogatására meg kellett tanulni a darabot; egy év után meg egy nagy tiszt lányának az esküvőjén játszottak; a tiszt volt a székházban, nevét nem tudja; leventéket úgy büntette, hogy felfelé kellett megsöpörni a lépcsőket;

(49) az egyes sportok önkéntesek voltak – box, gimnasztika, fotbal; az állami ünnepekre nem nagyon emlékszik; elméleti rész – szexuális tanácsadás; miért kell leventéknek lenni; a zenén kívül néha mentek alaki kiképzésre is; bünetések visszapofázás miatt; csütörtökön jártak leventézni és ezen kívül hetente kétszer zenegyakorlásra;

(50) leventemulatságok – nem emlékszik; hol léptek föl – Jézus szíve körmenet, nagyobb temetésekre, voltak egyszer Tardoskedden;

(51) az iskolában kb. két hónapig volt kórház, Varta Mátyás csicskás tífusszal volt ott; a katonakönyvét likvidálta; Újvár után otthon bújkált, kb három hónapig;

A 3. interjú (2015.XI.18.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá;

A 4. interjú (2016.II.26.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá;