Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Benes Istvánné Kovács Viktória Benes Istvánné Kovács Viktória – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Benes Istvánné Kovács Viktória

Benes Istvánné Kovács Viktória (Vágkirályfa [Kráľová nad Váhom])

Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1968; hétköznapi élet kiválasztott témái

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

Az első interjú (2018.XI.21.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) szülei Pesten dolgoztak (először üzlet, aztán gyár), apja 1941-ben meghalt, az anyja testvéréhez került apja halála után;

(2) tanítók – Csaplárné elsőben, másodikban Poórné;

(3) front után Lelovics Ernő – ötödik, vagy hatodikban; Viecha igazgató volt; Gubrická nem tanította, de hogy nagyon szerették;

(4) nem volt egyszerű az átmenet a szlovákra, most se tud jól;

(5) légvédelmi bunkerben voltak; a gépek hármas csoportokban jöttek, háromszögben; a bombával telerakott gépek mélyen búgtak; Kocsis Gyuszi Bergendi öregapja mellett laktak;

(6) a bombák lepotyogása a kiskétvágköziben – málnát szedett, a légnyomás nekivágta a falnak, a pilóta kiszmította, hogy nehogy a falura dobálja, Kövecsesen szált le;

(7) a falu megmenekülése tiszteletére máig van szentségimádás;

(8) megnézték a bombagödröket, amik aztán lassan feltőltődtek;

(9) nem tud más esetről, hogy bombák potyogtak volna le; légiriadók alatt nem mentek haza iskolából;

(10) a házon, ahol most lakik, német SS, télen, nem sokáig; utána három ukrán (József, Renko, Iván), fél évig;

(11) magyar katonák a mai Diófa kocsma előtti téren gyakorlatoztak, de elszállásolva nem voltak; tankavító műhelyről nem tud;

(12) röplapok, nem tudja mik voltak rajtuk; ezüst szalagok – látta, hogyan potyognak, nem tudja, mire használták, feltették a karácsonyfára, azt hallotta, hogy valakinek bedagadt tőle a keze; iskolában nem kaptak figyelmeztetést, hogy nem szabad hozzányúlni dolgokhoz;

(13) oroszok átvonulóban – nem tudja, hogy be lettek volna szállásolva; a mostani udavrukon jött át egy orosz katona lovon a határból, Galánta felől – Viktus néni engedte be hátul, mert őtet mint gyereket küldték;

(14) az orosz pontonhídról nem tud;

(15) a mostani háza helyén a padláson rejtőztek az asszonyok hetekig, már nem emlékszik kik;

(16) a garázdálkodó orosz katona lelövése a taliga utcának szemben – csak hallott róla;

(17) hadifoglyok áthajtása – nem tud róla; hatsereget néztek átvonulni Királyfán, háború végén;

(18) nagyapjáéknak fehérlapja volt, nevelőszüleit meg deportálni akarták; nincs sok emléke a deportálás napjairól;

(19) szlovák telepesek – nem emlékszik konfliktusra, nem maradt itt egy se;

(20) menekültek lerablásáról is csak hallott;

(21) 1947-es vihar – bentről nézték; egy ideig gazdálkodtak a földön a nevelőanyjával;

(22) JRD – elvették a földeket, nem volt mit tenni;

(23) háztartásbeli volt; 1954-ben házasodott;

(24) Sztálin és Gottwald halálára nem emlékszik; 1953-as pénzváltás – férje 150 ezer koronát veszített;

(25) magyar forradalom – nem nagyon figyelte;

(26) 1968 – nem emlékszik az oroszok átvonulására; nem nagyon figyelte a politikát; Dubček jó elnök lett volna; nyilasokról nem tud;

(27) régi ünnepek szépek voltak; szombaton mindig takarítás, utcasöprés;

(28) nagyszombati pásiók, feltámadás hatkor, körmenet a szentháromság előtt;

(29) oltárfosztás nagycsütörtökön; szentségimádás nagypénteken és nagyszombat napján – estére betették az oltáriszentséget, nem lehetett kint imádkozás nélkül;

(30) nagypéntek éjjel kálvária, keresztjáró – mind a 14 megállónál;

(31) nagyszombati napon tűzszentelés – kint a templom előtt; hősök oltára mellé téve a halott Krisztus szobra;

(32) régen megáldották az ennivalót húsvét vasárnap;

(33) Janics kanonok – jó ember volt; Janics Alajos is igen jó volt, de a fia Feri szigorú volt; Kálmánon kívül minden gyerek meghalt; Pistáról nem tud; Kálmánra nem nagyon emlékszik;

(34) mindenszentek – este ötkor litánia, utána mentek a temetőbe, de csak az a két nap, nem tudja, hogy volt az elsötétítéskor; elsötétítés – függönnyel, nem tudja, kontrolálták e;

(35) búcsú – ringispírek a szentháromság téren; búcsúkor áldást adott a pap; otthon jobb kaja (liba, kacsa), rokonok, ismerősök látogatása;

(36) mikulás, csoportosan jártak; csizmát pucolták a gyerekek;

(37) lucázás, tollsöprűvel söpörtek, arcuk is be volt takarva; akkor is ki lehetett tenni a cipőt, hogy kapjanak ajándékot;

(38) Ádám Éva, vacsora után összegyűltek a szomszédok, ismerősök, így látogatták egymás éjfélig, akkor mentek misére; vacsora – lencseleves szilvával, lekváros dedelle, meg Viktus néniéknél rakott tészta; hal is volt, mert az egy szimbólum;

(39) karácsonyfa, szaloncukor; ajándékot kapott;

(40) éjféli mise – ki volt díszítve karácsonfákkal, hősök oltára előtt betlehem; „Betlehem kicsi falujában…“ vers, amit meg kellett tanulni és elmondani a hittanórán;

(41) nagykarácsony ünnepe, István nap – misére mentek;

(42) roráték – reggel hatkor, de iskolás gyerekek nem nagyon jártak; mendikálások – vacsora után, nem járt mendikálni, kaptak valami gyümölcsöt, diót;

(43) új év köszöntés, gyerekek kaptak pénzt érte; nevelőszülei nem jártak szilveszteri mulatságra; de mindegyik kocsma tele volt;

(44) mulatságok (akár búcsúkor is) – asztalnál inkább a felnőttek, meg azok, akik már komolyan udvaroltak egymásnak, fiatalok félre álltak, de a táncolásba bekapcsolódtak; szülők kísérete is ott volt gyakran;

A második interjú (2019.XII.12.) átírva; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

– A szüleit hogy hívták és mikor születtek?

– Azt mondja, hogy azt a házat, ahol az édesanyja lakott Pesten, azt lebombázták – a bombázás alatt hol volt az anyja?

– A Mári nénit, az anyja testvérét hogyan hívták? És azok mivel foglalkoztak? És az Erzsi testvérével volt ott, mint nevelt lányuk?

– Melyik bakterházon volt az egyik testvére? És ki volt az a bakter és meddig lakott ott a család a bakertházon?

– Hogyan emlékszik a Lelovics Ernőre, a tanítóra? Az hol lakott? Azt mondta, hogy talán ötödikben, hatodikban tanította magát – azelőtt és utána kik tanították? És a Lelovics a szlovául tanított? Nem magyarul? Még volt olyan, hogy az utolsó osztályokbanmagyarul volt a tanítás? Vagy esetleg jártak innen Zsigárdra gyerekek?

– Hogyan tanították magukat szlovákul a szlovák tanítók? Milyen szinten tudott akkor maga megtanulni szlovákul? Nem tud valami olyan esetről, hogy letolták magukat azért, hogy magyarul beszéltek?

– Maga ahol lakott a nagynénéjénél – ott volt légvédelmi bunker? Vagy máshova jártak? Az hogy nézett ki? Azt milyen gyakran használták ki?

– Amikor lepotyogtak a bombák a kiskétvágköziben, látta a repülőgépet – milyen magasan mehetett akkor? És hol látta? A feje fölött, vagy inkább srégen? Milyen irányban? Hogyan nézett ki az a gép? Mennyi motorja volt, nem tudja?

– Azt mondja, hogy a falu megmenekülése tiszteletére máig van szentségimádás – ez mikor van? Ezt honnan tudja maga?

– Légiriadók esetében nem engedték magukat haza az iskolából? Mikor voltak olyan legintenzívebbek a repülők átrepülései, és a háború vége felé milyen volt a helyzet?

– Allítólag Pallócnál is potyogtak le valami bombák…

– Tud olyanról, hogy az iskolát elfoglalták volna a katonák, és ezzel megszűnt volna az iskola?

– Ez a három ukrán, aki itt volt – azokkal tudtak maguk valahogyan kommunikálni? Még az utolsó napokban a front előtt is itt voltak? Emlékszik az elbúcsúzásukra? Vagy akármilyen kis történetre, mert hiszen fél évig itt laktak…

– Emlékszik olyanra, hogy a németeknek lettek volna itten valami ágyúik, tankjaik?

– Tud olyanról, hogy a front alatt lettek volna itt valami belövések?

– Említette, hogy rövid ideig volt itt egy SS katona is – honnan tudja, hogy az SS volt? Milyen emlékei vannak erről?

– Magyar katonák a mai Diófa kocsma előtti téren gyakorlatoztak – konkrétan hogyan? Ez kb. mikor volt?

– Más emléke a magyar katonákról?

– Azt mondta, hogy az a héresztelés volt, hogy az, aki megfogta az ezüstös szalagokat, annak bedagadt a keze – tud is konkrét esetről? Az előtt díszétették szalagokkal (de nem a repülősökkel) a karácsonyfát?

– Mielőtt bejött az az orosz lóháton, akit maga engedett be, nem bújdostak maguk? Ez melyik nap volt? Akkor az egész család (nagyszülők, nevelőszülei) itt voltak az udvarban? És még kik? És miért jöttek ide a maguk udvarába?

– Amikor itt maguknál hetekig bújkáltak a padláson a nők – csak éjjel? Vagy egész idő alatt? És a családjából kik bújkáltak?

– Családtagokból voltak olyanok, akik résztvettek a háborúban?

– Említette, hogy olyasmit láttott, hogy mentek nézni ki az utcára a sok katonát, meg a tankokat, autókat, akik vonultak át a falun – ez mikor volt (pontosabban) és milyen hadsereg volt ez? Honnan mentek merre felé, és maguk honnan nézték ezt?

– Melyik nagyapjának volt fehérlapja? Aki itt lakott? Őket hogy hívták?

– Gondolja, hogy a nevelőapja az direkt nem volt otthon, amikor voltak a deportálások? tud valamit a reszlovakizációról?

– Voltak itt a telepes szlovákok a deportáltak helyett – gondolom gyerekek is voltak velük, azokkal maguknak milyen volt a viszonyuk?

– Mit tud mondani a Marčokról és mit a Mlčúchról?

– Tud valami olyanról, hogy lettek volna itt partizánok? Veselský, Irma kocsmában, Okenka…

– Egy ideig gazdálkodtak a földön a nevelőanyjával – ez már a 1947-es vihar után volt? És miket termeltek? Mennyi földön? Az előtt mindig albérletben voltak a földek?

– A JRD elvette a földjeiket – hogyan reagáltak erre a nevelőszülei? Tud példát mondani arra, hogy nyomták be az embereket a JRD-be?

– Mikor születtek a gyerekei?

– Azt mondta, hogy háztartásbeli volt, de hogy még otthon dolgozott a földekkel – milyen földekkel?

– Van valami emléke arról, hogy meghalt Sztálin és Gottwald?

– Milyen véleménye van a szocialista korszakról? Tud olyanról, hogy valaki visszaélt a hatalmával, vagy hogy valakinek baja volt a kommunistákkal? Az ötvenes években sok embert becsuktak, még ki is végeztek, ezt maguk valahogy figyelték? Mi volt a helyzet a templombajárással?

– Észrevett valami olyat, hogy más lett volna a hangulat (szimpátia, vagy ellenkező) itt Királyfán, amikor magyaroknál forradalom volt 1956-ban? A rádióban azért figyelték a történteket?

-1968-ban bejöttek az oroszok, át is mentek Királyfán katonák – erre nem emlékszik? Nem emlékszik valami olyanra, hogy felilledt volna a szlovák nacionalizmus?

– Gyerek és fiatalkoráról beszéljünk – nagyszombat napján volt körmenet – az honnan indult ki, merre ment? Miket énekeltek rajta? Vittek valami zászlókat, szobrokat esetleg? Ez a kommunisták alatt is megmaradt?

– Említette a passiókat is – ezeket ki énekelte? De gondolom csütörtök, pénteken is voltak, ugye?

– Virágvasárnapról…

– Mi történt pontosan az oltárfosztáskor? Ez melyik nap volt?

– Említette, hogy nagypénteken körbejárták a kálváriát, a 14 megállót – ez mikor volt? És mnden megállásnál elmondtak valami imádságot? De egyszerre az összes hívő? Ezeka templomból jöttek ki?

– Nagyszombati napon tűzszentelés volt – kint a templom előtt valami fát gyújtottak meg – nem tudja milyet? Nem barkaágokat? És ezt a földön, vagy valami állványon? Mi lett aztán a hamvakkal?

– Nagyszombat napján ki volt a hősök oltára mellé téve a halott Krisztus szobra – oda is jártak imádkozni emberek? Nem voltak ott valami őrök? Pl. leventék, tüzoltók? És hogy a feltámadás után volt onnan eltéve – ez a szombat esti szertartás része volt?

– Tehát akkor a gyerekkorában, fiatalkorában voltak olyan királyfaiak, akik húsvét vasárnap napján vitték megáldani az ennivalót? Ez hogyan volt pontosabban?

– A Mester úr felesége – azt mondta, hogy „ő vágott a mennyei kenyérből“, mivel hat gyereke volt – ezt még mielőtt meghaltak volna a gyerekek?

– Azt mondja, mindenszentekkor este litánia volt? És a mise az reggel? Valaki említett olyat, hogy halottak napján több mise is volt – tisztítótűzben szenvedőkért, elesettekért…

– Hogyan voltak díszítve a sírok mindenszentekkor? Voltak valami koszorúk is?

– Milyen atrakciókkal, hintákkal jártak a ringispíresek a gyerekkorában? Miket árúsítottak? Sárit említették… általában milyen volt az időjárás akkor? Nem volt sár? Volt zene is? Búcsúi mulatság?

– Azt mondta, hogy búcsúkor vot szezonja a libáknak, kacsáknak – azokat általában hogyan és mivel készítették el a búcsúra?

– Azt is mondta, hogy búcsúkor megáldotta a pap a népet – erről mit tud pontosabban?

– Régen, gyerekkorában, magukhoz is eljárt a mikulás? És voltak rajta kívül még más beöltözött figurák? Általában miket kaptak a csizmába?

– Mi volt a jelképe ennek, hogy a lucák tollsöprűvel söpörtek?

– Általában hogyan voltak felöltözve a lucák? Verset nem mondtak? Ajándékot nem osztottak, kaptak? És mit? A gyerekek nem féltek tőlük?

– Azt mondta, hogy karácsonyi vacsora után összegyűltek a szomszédok, ismerősök – maguk esetében hol?

– Már a háború alatt is szokás volt maguknál, hogy halat ettek? Azt akkor hol szerezték be?

– Milyen szokások voltak akkor karácsonykor? Ostya, állatok ennivalója, alma, dió, éneklés, imádkozás…

– A háború alatt, meg az után közvetlenül hol tudták beszerezni a karácsonyfát? Hol volt általában a karácsonyfa, mikor állították fel, meddig maradt meg?

– A szaloncukrot hogyan készítették el?

– Azt mondta, hogy gyerekkorában kapott karácsonyra ajándékot – csak a szülőktől? emlékszik valami olyanra, aminek nagyon örült? És a gyerekek is próbálkoztak valami ajándékot adni?

– Múltkor elmondta a verset, a „Betlehem kicsi falujában…“ Hogy folytatódik az után, hogy „Pásztorok a falu mellett, bárnykákat legeltettek…?“

– December 25-én és 26-án jártak valahova, vagy olyankor otthon maradtak?

– Gyerekkorában járt a rorátékra maga?

– Általában ha voltak mendikálók, mennyien voltak? És olyankor be is jöttek, vagy csak kint az utcán énekeltek? Be is voltak ezek valaminke öltözve?

– Újévben jártak mint gyerekek köszönteni? Valami verset is mondtak olyankor? Tud valami hiedelmekről? Esetleg hogy lányok, asszonyok nem jártak köszönteni újévet?

– Gyerekkorában tehát otthon volt a nevelőszüleivel – ilyenkor volt valami tipikus kaja? Ilyenkor mit csináltak otthon? Megvárták az éjfélt? Ilyenkor nem mentek ki az utcára? Pásztorok nem pattogattak ustorral például?

A 3. interjú (2019.XII.16.) átírva.

KódIE_0110
LakhelyVágkirályfa [Kráľová nad Váhom]
Születés helyeVágkirályfa [Kráľová nad Váhom]
Születés időpontja1936-05-07

Benes Istvánné Kovács Viktória - 1.rész, Időbeli jellemzők: 2018. november 21., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:47:40

Címkék: második világháború / pénzváltás 1953 / bombázás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Benes Istvánné Kovács Viktória - 2.rész, Időbeli jellemzők: 2019. december 12., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:18:16

Címkék: második világháború / orosz megszállás / bombázás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Benes Istvánné Kovács Viktória - 3.rész, Időbeli jellemzők: 2019. december 16., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:07:04

Címkék: második világháború / falusi élet
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésVágkirályfa [Kráľová nad Váhom]
Rövid URL
ID652851
Módosítás dátuma2023. november 26.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.