Az interjú (2014.VII.29.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, család – az apja szabó volt;

(2) Medvénél nem volt, ammikor bejöttek a magyarok; 1939 március 15. – ünnepély; 1941-től már jegyes világ volt, egészen 1953-ig; 1938-ban szabadcsapatok voltak;

(3) a szegényebbek voltak elnyomva 1938 után; csendőrnek lehetett jelentkezni; a grófi birtok elosztásai – 1918(?), 1938, 1945, 1989; morva kolonisták voltak itt; 1938-ban nem emlékszik erőszakosságra;

(4) magyar csendőrség – kettesével, aztán Bakát mikor hozzácsatolták a körzethez, biciklivel; a cseh csendőr írt, a magyar törült; buták voltak; az anyaországi adójegyző buta volt;

(5) 1939-ben lett levente; az apjának nem nagyon volt munkája; szegénység volt, 1940-től elment szolgálni; a leventézés minden csütörtökön; egy magyarországi volt a főnök, alatta még idősebb leventék;

(6) 1945-ben agyonlőttek egy szökött katonát a temetőnél; 1944 december – a leventék első kivitele, Karcsán aludtak, aztán Csütörtök, Misérd, ahonnan megszöktek haza Bősre; Bősön még le is állították, de már akkor tudott hazudni;

(7) 1945. február – 1924-1930-asok kivitele – Győrön, Pozsonyon, Prágán, Cheben keresztül Wurzenbe; Hildesheim volt nagyon lebombázva később, ott voltak, ott estek fogságba magyar rendőrők, azok lettek megbízva kenyérjegy osztással; röviden: Wurzenban alapkiképzést kaptak;

(8) akik nem reszlovakizáltak, 1950-ben rukkoltak be, öt hónapra, instruktor is volt, őrvezetői rangban;

(9) Wurzenban alaki kiképzés; nem csak bősiek voltak; nyilasok Győrig, németek Győrtől;

(10) később a csehszlovák hadseregben tizedes is volt; szudétanémetek is voltak a katonák között, azokat németül gyakorlatoztatta; az úton a hadifogságból találkozott szudétanémet szerelevénnyel;

(11) a németek jobban engedték az amerikaiakat, mint az oroszokat; az oroszok buták voltak (akkor nem találkozott velük); nem Wurzenben várták be az amerikaiakat; Fallinbostel, Hildesheim, Söhre (ott estek fogságba;

(12) fogságbaesés Söhre-ben – az amerikaiak cigarettát adtak; mindíg nagyobb és nagyobb táborokba jutottak; végül olyanban voltak, ahol az olaszok csigákat ettek; Diekholzen, Güttersloh, Falingbostel, Heslingen

(13) a névsorról (1946. január 19., Heslingen), hogyan jutott vissza Árpi bácsihoz; a lista nem komplett;

(14) a fényképekről (1945. szeptember 19., 27.) talán Diekholzenben voltak; Heslingenben főzték a csigát az olaszok; a listráról;

(15) Heslingen volt az utolsó, oda jöttek csehszlovák tisztek – szlováknak mondták az apjukat, vagy az anyjukat; Rákóczi Ferenczet nem vették fel; bajótiak is voltak lágerban;

(16) Pozsonyig jött a vonat; kisállomásról mentek Szerdahelyig, egy ember kocsival jött Bősre, és mondta a kocsmában, hogy jönnek a leventék; otthon nem kapták meg a leveleket;

(17) az eset Bősön, amikor három embert elvittek az oroszok;

(18) Heslingenbe 1945/46 telén jutottak; ott csinálták a karácsonyfát, két amerikai csendes éjt énekelt; húsvét vasárnapján jöttek haza; Wolfsburgban nagy gyár volt, sok ezren voltak ott; Hamar Flóri felgyújtotta a barakot;

(19) németek alatt megtetvesedtek; poloskák is voltak; voltak fertőtlenítve is;

(20) a bősi zsidókról és a holokausztról;

(21) a névsor nem komplett, a többiekről nem sokat mondott;