Bukovszky József (Galánta [Galanta])
Az interjú(k) témái: a Horthy korszak néhány témája; leventeszervezet, Német birodalmi területre való elhurcolás, szovjet hadifogság;
Egyéb mellékletek: a szovjet hadifogságból írt levelek, igazolvány a hadifogságból visszatért részére
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2014.IV.14.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; röviden a leventézésről;
(2) a leventék összeszedése, Pozsonyon keresztül gyalog ki Ausztriába;
(3) beosztás lövészárkok ásására; oroszok bombázták a vasútat; a város nevét nem tudja; a németek nyugatra vitték a leventéket; bekerítés augusztusban volt, márciustól voltak ott;
(4) az oroszok osztályozták a népet, másnap bevagonírozták; a történetet nem írta le; Vlagyimírben álltak meg és kolhozokra osztották szét, de Józsi bácsi vasgyárba került;
(5) fakitermelés ősztől és télen, négy köbméter volt a norma;
(6) norma felett húsz deka kenyeret kaptak; legyengültek; csalánt főztek, fenyőfaágakat áztattak vízben; fenyőfábó és nyírfákból csurgott a víz, azt itták;
(7) erdőírtás után máshova vitték, kőművesekhez, nem tudja a város nevét;
(8) lebetegedés – legyengűlés, három hónap kórház, kategorizálásnál kiírták; egy taksonyi bácsi volt ott, ő hordta a halottakat; tőzegtermelés nagyon rossz volt, aki elhagyta magát, el volt itélve;
(9) Józsi bácsiban mindíg volt akaraterő; ha lehetett, az orosztól lopott kenyeret; civilekkel dolgozott; a kórházban betették a konyhára mosogatni és húsz kilát felszedett;
(10) a kórház után a tiszti kastélyba jutott, ott kertészetben dolgozott; krumplilopás;
(11) büntetőláger Kujbisevben, villanytelep építése, legyengülés a vízben való dolgozás miatt; kórház Lezsnyovón, megint feljavult;
(12) aztán kenyérgyárban dolgozott; voltak goromba oroszok és elnéző oroszok is; volt olyan, hogy pincében mesztelenen voltak emberek becsukva éjjelre; a kenyérgyárban a kazánokat fűtötték; hogyan sütötték a kenyeret;
(13) lopni, beszerezni tudtak, de mikor mentek be a lágerba, átvizsgálták az őrök és elszedtek mindent; darabszám volt a fontos, nem a nevek; minden este sorakozó, népszámlálás;
(14) hogy néztek ki a lágerok – drótkerítések, őrtornyok; lágerból ki, munkából be;
(15) az erdei munka volt a legrosszabb, télen; a favágásról;
(16) kenyérgyárból az utolsó lágerba jutott; 1948 júliusában jött haza; az utolsó – ruhagyár, ahol nők is voltak, de nem volt szabad velük foglalkozni; tablettákat kaptak, hogy ne kelljen a nő; a ruhagyárban szövőgépeken dolgoztak;
(17) egyszer szlovák állampolgárokat – nem fejezte be; előszőr magyarországiakat engedtek el; 1946-ban betegeket engedtek haza; rekapituláció, mi mikor volt;
(18) 1948-ig nem tudtak otthon seemit sem, vöröskereszt jött vizsgálni a helyzetüket és azok osztottak szét levelező lapokat;
(19) utolsó láger, a ruhagyár után, Vlagyimírben volt – tehát nem az első nem volt Vlagyimír, hanem Lezsnyovo;
(20) Románián keresztül mentek ki, Ramnicu Saraton keresztül, és visszafelé is; Máramarosszigeten is volt, ott raktáros volt, vágkirályfaiakkal nem találkozott, csak mácsédiakkal, réteiekkel;
(21) Lancz Miki bácsival volt a tiszti lágerban és Máramarosszigeten is; a tiszti láger után egész idő alatt vele volt, úgyhogy a büntetőláger még az előtt volt;
(22) Minden magyar Máramarosszigeten át jött, ott két hétig volt; Ramnicu-Saraton is jöttek át;
(23) Máramarossziget – Pest, az emberek ugráltak le a vonatról; pénzt kaptak; Debrecenben nem voltak (pedig igen);
(24) Párkányban átszállt a szlovák vonatra, egy fiatal párral találkozott, aki aztán a pártjára állt a kalauzzal szemben; otthon örömmel fogadták;
(25) az unokaöccse meghalt a hadifogságban;
(26) 1938, a magyarok mindent kivásáltak; a fogadásról;
(27) a magyar csapatok szegényesek voltak; egy biciklis század volt Galántán;
(28) Galánta mezőgazdaságból élt; a családja mint napszámos dolgozott a majorban; miket dolgozott 1948 után;
(29) Galánta, határváros, állítólag nem volt feketézés; az anyja gányi szlovák volt, de Józsi bácsi nem tanult meg szlovákul; az iskoláról és hogy hol volt; az apja 1944-ben halt meg, akkor ment munkába;
(30) magyar csendőrök – rend volt, a cigányokat megverték; Galántán csendőrszázad is volt;
(31) Galántán sok zsidó család volt; a zsidókat a majorba vitték, vagyonokat itt hagyták; németek segítettek a zsidók deportálásában;
(32) a német megszállásra nem emlékszik jól; a Horthy lemondásáról röviden; a nyilasokról, rosszakat csináltak, de nem konkrét dolgokat mondott;
(33) Galánta nem volt bombázva, mint leventék jártak légószolgálatra; Taksonyt azt bombázták;
(34) leventézés; parancsnok és a leventék közül egy helyettese;
(35) kb. öt szakasz levente volt; kik voltak a parancsnokok; cserkészek is voltak Galántán;
A második interjúról (2014.X.21.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Az apja a napszámon kívűl mivel foglalkozott? Volt valami szakmája?
-Hogyan változott a helyzet 1938 után? Mi lett jobb, mi rosszabb?
-Emlékszik olyanra, hogy hiányoztak volna valami árúk, hogy feketéztek volna?
-Itt volt egy csendőr alakulat is – ezekről mit tud mondani?
-Tud példát mondani arra, hogyan segítkeztek a helyiek a zsidók elhurcolásában (árulás, közvetlen segítség)? Csendőrök nem vettek részt a deportálásban? Tud olyan példát, hogy valaki megmentett zsidókat?
-A galántai cigányok mivel foglalkoztak?
-Tud konkrét példát mondani arra, miket csináltak a nyilasok Galántán?
-Úgy általában hogyan viszonyultak a gyerekek a leventézéshez?
-Kb. mennyi gyereket vittek akkor ki Ausztriába? Mikor indultak innen? Lancz Miki bácsi is akkor ment ki?
-Hogy hívták azt a várost, ahol az oroszok megbombázták a vasútat?
-Mikor és hol estek fogságba? Hogyan emlékszik erre a napra?
-Milyen volt az út ki Oroszországba és meddig tartott? Akkor is mentek Ramnicu Saraton át?
-Amikor kikerült Oroszországba, rögtön a vasgyárba (vagongyárba) került, nem volt kolhozban, ugye? Ott mi volt a feladata és meddig volt ott? Őszig, amikor kiment favágásra?
-A négy köbméter fát azt hármuknak kellet kitermelni, vagy egy embernek? Ez aztán nőt ez a norma?
-Erdőírtás után Lezsnyovóból (Vlagyimírből?) egy más lágerba vitték magukat – ez hol volt?
-Milyen volt ez a kőműves munka? Mit építettek? Maga tőzegkitermelésen részt vett?
-Hogy hívták a taksonyi bácsit, akivel a kórházban találkozott? A kórházban milyen volt az ellátásuk? Azt mondta, hogy sok halott volt – ezek miben haltak meg?
-Az hol volt, ahol a tisztekkel voltak egy kastélyban? Ott mi volt a feladata?
-A villanytelepen dolgoztak, úgy lehet érteni, hogy ásták az alapokat? Hogyhogy víz volt ott?
-Említette, hogy volt olyan büntetés, hogy pucéran becsukták az embert a pincébe éjjelre – ez mi végett volt?
-Tudtak lopni maguknak kenyeret a kenyérgyárban? Hogyan?
-Mit dolgoztak ott a ruhagyárban?
-Mennyi embert engedtek haza 1946-ban a betegtranszportal? Az is mondta, hogy előszőr csak magyarországiakat engedtek el – a tiszt megnézte, hol van a térképen Galánta – ez mikor volt? Voltak ott szlovákok is? Azokat mikor engedték el?
-Az sorrend összerakása az időrend szerint… (Leznyovo, Kujbisev, Vlagyimir és milyen gyár, kórház, kilences láger(?), találkozás Lancz Miklóssal(hol?) stb. ) Kb. mikor jutott el az első kórházba (a kőművesek után)?
-Említette, hogy svájci(?) vöröskeresztesek jöttek inspekcióra – erről mondjon többet, mit vizsgáltak? Ez melyik lágerban volt (melyik városban)? Ez után javult a helyzetük?
-Visszafele Ramnicu-Saroton át is mentek, vagy nem mentek?
-Máramarosszigeten hogy nézett ki ez a hely, ahol el voltak helyezve? Mennyi fogoly volt ott? Még ott is vigyáztak magukra, vagy már szabad mozgásuk volt? Hogyhogy raktárba került? Gondolom az elég jó hely volt? Mást is dolgozott? Másokat dolgoztattak ott?
-Azt mondta, hogy az úton Máramarosszigetről ugráltak le az emberek a vonatról – de ezt nem szabadott volna, ugye?
-Mire emlékszik Debrecenből?
-Hogyan jutottak át a határon, nem ellenőrizték magukat?
-Hol, melyik lágerban halt meg az unokaöccse, a Pista?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.