Csermák László (Nagymagyar [Rastice])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet; leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, brit hadifogság
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések: dokumentáció a hadifogságból
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.VIII.1.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás, család, iskola, szakma;
(2) a magyarok bejövetele;
(3) 1938 után;
(4) leventézésről;
(5) kivitel Németországba: látogatás Püspökiben, vissza Vereknyére, este Dévényújfalu, vagonírozás, Marchegg, Untersiebenbrunn átalvás;
(6) Marchegg – Németországon át – Kamien – Dievenow;
(7) a front közeledett – irány nyugat – Dievenow, Usedom, Anklam, Neubrandenburg, Waren – fertőtlenítés, alvás, elvitel Kielbe;
(8) Kiel, bombázás, tengerészosztag, Marinehelfe, egy hónapos tűzóltókiképzés – nem értettek németül, jelzések; fogságbaesés a lübecki úton, Langsee mellett;
(9) Kielben a Pajorral egy szobában;
(10) Kiel bombázásai; angolok éjjel és amerikaiak nappal; néger pilóták;
(11) fogságbaesés a tó mellett – felrakás az autókra; Pajor Feri összecsomagolása; tengerészlaktanyában; németek is részt vettek a vigyázásban;
(12) vitték hajókra dolgoztatni a foglyokat; fürdés halottak közt – ez már később volt; a német szakácsok a magyarokat protezsálták;
(13) oberweber; május elején estek fogságba – egy csoportban mentek és angol vadászgép támadott; az angolokkal nem si nagyon találkozott;
(14) gyalog Kielből;
(15) Dannau, egy gazdasági épületben; élelmezés; őrlés konzervdobozokkal;
(16) Suxdorf, leásott sátrak, tüzelni is tudtak, krumplit is loptak és főztek, de a főzést letiltották; de mint borbély protekciós volt és tovább főzhetett;
(17) cigarettáért nyírt; a németek becsületességéről – nem loptak; tejlopás (és verés) után fogadalom, hogysoha nem fog lopni;
(18) Neuharmhorst, ahol a táborparancsnokság volt; kemény kenyeret kaptak, madársóska főzése pocsolyából; tetvek – Tengeri Józsi, aki nagyon tetves volt;
(19) vérhas a pocsolyából, Pajor Feri vitte be a kórházba; olvasom a könyvet – Nagymagyarról – Dievenowig;
(20) olvasom tovább – Dievenowból a háború végéig;
(21) olvasom tovább – a háború végétől a sielbecki kórházból való elengedésig;
(22) a sielbecki kórházban egy bajuszos fekete emberrel találkozott, aki ismerte a bácsikáját, aki Berlinben lakott; Althaimhorstba kellett visszamenni; mi az a vérhas; a tévedésről, ami a könyvben van;
(23) vissza Neuharmhorstba – a leventék már nem voltak ott, ott maradt a katonaságnál mint borbély; nyílt parancs megkapása Kiss századostól;
(24) Friedrichshof (vagy Friedrichskoog), de már nem volt ott a nagymagyari parti; jugend kaja; a vőkiek a vőki búcsú napján a sátorban;
(25) Bocholt; nem nagy őrzés – krumplilopás; újból találkozás a magyar katonákkal és Kiss századossal;
(26) cseh bizottság – először nem akart hazudni a magyarságáról, de aztán a többiek kényszerítették; elvitel Borghorstba, találkozás a Pajorral és a többivel, nem volt hely, irány Csehszlovákia;
(27) Pilsenben nem tudtak a leventékről; Pozsonyban papírt kaptak; Tengeri Jószi már hamarébb otthon volt, és hozta a hírt;
(28) élelmezés a németek alatt;
(29) a vezetőik rendes emberek voltak – egy Schröder nevezetű, az, aki a Farkas Imre bácsira hasonlított;
(30) mikor voltak Suxdorfban; a bocholtdi tábor; mi volt ott a háború alatt; elbocsájtás; Borghorst – egy éjjel, iskolában;
(31) Borghorstból Pilsenbe, ahol nem tudtak a leventékről, irány Pozsony; hivatalon papírt kaptak és hazamentek; negyven márka;
A második interjúról (20132.XI.7.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Hogyan fogadták a nagymagyariak a magyar hadsereget 1938-ban?
-Azt mondta, hogy az első republikában jó volt a helyzet – erről mondjon valamit.
-Hogyan változott aztán a helyzet 1938 után? Gazdaság, hiánycikke, pénzváltás, munkalehetőségek, rendszer, szlovákok, kolonisták, anyaországiak…
-Mit tudmondani a magyar csendőrségről?
-Voltak zsidó családok Nagymagyarban? Foglalkozás, vagyon, holokauszt, holokauszt után…
-Abban az időben voltak itt cigíányok is? Azokról mit tud mondani?
-Miket gyakorlatoztak a leventézésen? Volt ennek valami elméleti része is? Hazaszeretetre nevelés, ideológia…
-Emlékszik azokra a napokra, amikor 1941-ben Magyarország belépett a háborúba?
-1942 tavaszán kivonult a 2. hadsereg és 1943 januárjában ott veszett – ezekről akkor mit tudtak?
-Emlékszik arra, amikor a németek 1944 tavaszán megszállták Magyarországot? Mi változott ez után? Bombázások, holokaust…
-Emlékszik azokra a napokra, amikor Horthy ki akart lépni a háborúból és nyilasok átvették a hatalmat? Mit tud mondani a nyilasokról?
-Még mielőtt kivitték magukat Németországba, voltak itt valami katonai alakulatok? Németek, magyarok…
-Hogyan kezdődött a kivitelük Németországba? Mi volt a parancs és kitől jött? Élelem, ruházat, kiséret…
-Kik csatlakoztak magukhoz Csütörtökben? Sokan említik Csütörtököt – mi volt ottan? Voltak ott valami katonák, nyilasok?
-Ha jól értem, szilveszterről újévre átaludt Vereknyén, elsején a keresztszüleihez ment Püspökibe, aztán vissza Vereknyére, és este elindultak Dévényújfaluba, ott bevagoníroztak, Marcheggba jutottak, onnan gyalog Untersiebenbrunnba és ott – elsejéről másodikára – átaludtak. Püspökibe a kersztszüleihez engedéllyel ment?
-Másodikán indultak Marcheggből ki Németországba – milyen útvonalon? Mekkora volt a szerelvényük, mennyi levente volt rajta? A leventéken kívül még kik mentek? Történt valami érdekes az úton?
-Említett valami olyat, hogy Kaminban valami jégen mentek át valakik – ez hogy volt? Ez a Kamin az ott van Dievenow mellett?
-Hogyan nézett ki ez a hely Dievenowban? Magukon kívül kik voltak ott? Mi volt a feladatuk? Kik voltak a feletteseik? Mit tud mondani a németekről, milyenek voltak? Milyen volt az ellátásuk?
-Ez mikor volt, amikor Dievenowból elindultak nyugat felé? Milyen volt akkor ott a helyzet? Warenig gyalog mentek?
-Mondta, hogy éppen bombázták Kielt, mikor odakerültek – erről mondjon valamit. Hogyan nézett ki a város? Mikor jutottak oda? Március 11-én volt nagy bombázás…
-Azt mondta, sokat bombázták Kielt – erről mondjon valamit. Honnan tudja, hogy négerek voltak a pilóták?
-Ha jól értem, a Pajorral akkor jutott egy szobára, amikor Kielbe érkeztek.
-Hol voltak ott elszállásolva? Milyen volt ez idő alatt az ellátásuk?
-Említette, hogy Kielben volt egy Schröder nevezetű tisztjük – erről mondjon valamit. És még egy törzsőrmester, aki mondta, hogy mikor kell félni, amikor a bomba robban – ez hogy volt?
-Mondjon valamit a tűzóltókiképzésről. Mi volt az A, B, C tömlő?
-Milyen volt a németeknek a hangulata? Mert már tudták, hogy a háború el van vesztve…
-Azt mondta, hogy a lübecki úton estek fogságba – mit kerestek ott? Ekkor volt az az eset, amikor megtámadta magukat egy angol vadászgép? Említette Langseet (ahol láger volt) – ott estek fogságba? Ez milyen láger volt Langsee-nél? Mikor estek pontosan fogságba és kik? Az angolokkal a legelején, a fogságbaesésükor se találkoztak?
-Magának kellet a Pajor Ferinek a dolgait felcsomagolni – hogyhogy? Úgy lehet érteni, hogy kétszerre vitték el magukat az autók és maga a második menetbe került, és még vissza tudott menni a dolgaiért? Hova ment vissza? És hova vitték magukat az autókkal?
-A németek is részt vettek a foglyok őrzésében – hogyan?
-Említette, hogy hordták ki magukat hajóra dolgozni – mit dolgoztak ott? Mit kaptak ezért a munkáért? Hol szerezték be ezeket a ruhákat, mint például a maga matrózkabátját?
-Azt is mondta, hogy valami halottak között fürödtek – ez hogy volt, mikor és hol? Ekkor hol voltak elszállásolva?
-Említette ezt az oberwebert – ez valami tisztség, vagy rang volt?
-Gyalog mentek abból a tengerészlaktanyából Kielből – hova jutottak? Rögtön Dannauba, vagy még valahol szétosztották magukat? Mikor vették fel magukat az autók? Kik jutottak oda magával?
-Említette, hogy Dannauban konzervdobozzal őröltek buzát – hogy volt ez?
-Mikor jutottak Suxdorfba és meddig voltak ott? Ott egy majorban voltak elszállásolva – ott is sátorlapok alatt laktak? Akkor már május vége lehetett – kellett még tüzelniük? Valami konzervdobozok segítségével tüzeltek – hogyan?
-Magának a péntek egy különleges nap – mi végett? Olyat említett, hogy a tejlopással összefüggésben…
-Neuharmhorstban magyar katonák voltak – mennyien és ez milyen alakulat volt? Hol voltak ott elszállásolva? Ott jártak konyhára? Meddig volt maga Neuharmhorstban?
-Említette a tetveket – azokkal mi volt a helyzet?
-A kórházból Altharmhorstba jutott, vagy Neuharmhorstba? Mert az elbocsájtó papíron Altharmhorst van… Meddig maradt Neuharmhorstban?
-Neuharmhorst után hova került? Fridrichshofot említett… Nem volt ez Friedrichskoog? Milyen nagy város volt ez? Tenger mellett volt? Ott meddig volt? Kikkel találkozott ott? Ott adta ki magát egy évvel fiatalabbnak, hogy kapjon jugend kaját? Közben hol volt a maga partija?
-Onnan mikor ment el és hova? Kis Oldenburgot említett – ez hol van, milyen messze Fridrichshoftól? Ott meddig volt?
-Bocholtban mit kérdezett a csehszlovák bizottság? Hogyhogy háromszor is ott volt a komisszió előtt? Az első két alkalommal mit mondott? Csak harmadszorra hazudta azt, hogy szlovák – kik kényszerítették magát? És akkor a komisszió elfogadta magát szlováknak, függetlenül attól, mi volt az első két alkalom alatt?
-Az elbocsájtó papíron 1946 január 10-i dátum van – ezt hol kapta és kitől? Bocholtban…
-Kapott negyven márkát is – azzal mi lett?
-Borghorstba hogyan jutottak? És aztán ott rakták fel magukat a vöröskeresztes vonatra, ami vitte magukat hazafelé?
-Pozsonyban milyen hivatalba mentek? Milyen igazolást kaptak? Hogyan jutott haza Pozsonyból? Hogyan fogadták magát otthon?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.