A második interjúról (2020.X.16.) ez idáig nem készült átirat. Az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

1. 1. – Apja részvétele az első világháborúban.
2. 2. – Az anyai nagyszüleit hogy hívták és mivel foglalkoztak? És az apai nagyszülei mivel foglalkoztak?
3. 3. – Jól értem? A béna asszonynak, akinél az anyja szolgált, az egyik lánya tüdőbajos volt, őt hívták Ilonkának?
4. 4. – A Ventura, a béna asszony férje, a városkapitány, az már akkor halott volt?
5. 5. – Hogy hívták az anyja bátyját, aki Nyéken lakott, és összehozta őt Losonszki Jánossal?
6. 6. – Nem tudja mi volt a vers címe, amit elszvalt 1938-ban, amikor bejöttek a magyarok?
7. 7. – Mielőtt bejöttek volna, nem emlékszik valami olyanra, hogy a csehszlovák hadsereg mozgósított volna? Vagy nem emlékszik csehszlovák csapatokra a faluban?
8. 8. – Említette a verset: „Megbántottuk a jóistent, megbüntetett érte…“ – ezt milyen alkalmakkor szavalta? Emlékszik valami magyar állami ünnepekre, pl. március 15., augusztus 20, vagy másokra?
9. 9. – Milyen irányból jöttek be Nyékre a magyar katonák 1938-ban? Mennyien lehettek? Egy ideig a Nyéken maradtak, vagy mentek tovább?
10. 10. – Milyen volt a nyékiek hangulata?
11. 11. – Volt valami érezhető változás 1938 után?
12. 12. – Szegény emberek mentek a majorra, és vitték a gabonaraktárból a gabonát – ez melyik major volt? És ezzel kapcsolatban olyat is mondott, hogy a bíró valamit kidoboltatott – mit? Aztán nem volt valami olyan, hogy a csendőrség megakadályozta ezt a lopást? Az ottani cselédek azok magyarok voltak?
13. 13. – Melyik fia beszélte rá Losonszki Jánost, hogy menjenek Sárrétpusztára? De ez a fiú Nyéken maradt, vagy magukkal ment? Ő volt az, aki megvette az apjától a fél házat?
14. 14. – Az ottani magyarok, akik egyszobás lakásokban laktak, azokból is beköltöztek a szlovákok házaiba?
15. 15. – Azt mondta, hogy sok libát, kacsát tartottak – azt kinek, hova adták el?
16. 16. – Sárrétpusztán árendát kellett fizetni a földért. Nem tudja, a ház se volt ott a mostohaapja nevén?
17. 17. – Amikor Balogéknál volt Budapesten, akkor mennyi levelet írt a sógorának? Egy levélt se jött tőle? Hol lakott pontosabban Pesten? Milyen emlékei vannak Budapestről? Pl. nem voltak ott légiriadók?
18. 18. alogék mivel foglalkoztak? Hogy hívták Balogékat és a gyerekeit, az ikreket?
19. 19. – A nővére miből tudott megélni, amikor nem kapta az özvegyit a fronton maradt férje után? Nővére neve: Szabó Béláné Nagy…
20. 20. – Azt mondta, hogy a határban kilenc helyen volt bombatölcsér – úgy érti, egy helyen? A határnak kb. melyik részében voltak ezek?
21. 21. – Röplapokra nem emlékszik? Vagy ezüstös szalagokra?
22. 22. – Mikor volt a legintenzívebbek a repülőknek az átrepülései?
23. 23. – A légópincéket mindenkinek ki kellett ásni? Azokban milyen gyakran mentek le?
24. 24. – Csak zúgást hallottak, vagy látták is a gépeket?
25. 25. – Tehát a négy magyar tiszt, az ősztől egészen az oroszok bejöveteléig maguknál volt? Hogyan viselkedtek? Később nem voltak velük kapcsolatban, nem kaptak tőlük levelet? Csak ez az egy magyar alakulat volt ott Sárréten?
26. 26. – Mondta, hogy a konyhájuk a kocsmában volt – honnan szerezték be az élelmet?
27. 27. – A nővérének (Szabó Bélánénak?) nagycsütörtök napján született meg a lánya – neve?
28. 28. – Azt mondta, hogy a front alatt voltak maguknál valami menekültek Pozsonyból, vagy akiket kiutasítottak Pozsonyból – ezekről bővebben.
29. 29. – Sárréten maguknál négy orosz tiszt volt pár óráig, pihentek, maguk biztonságban voltak – de a többi sárrétitől nem hallottak valamit, hogy garázdákodtak volna orosz katonák?
30. 30. – Kajalról mit tud, mit hallott, hogyan ment itt át a front?
31. 31. – Elvitték a papot, talán az oroszok – az ott volt Sárréten pap, vagy máshol volt a plébániája? Mit tud erről az elvitelről, miért vitték el és mi lett vele?
32. 32. – Sárréten nem voltak zsidók – de van azért valami emléke, mi lett velük? Akár Légen, akár a környéken, akár a kajali zsidókkal mi lett…
33. 33. – Azt mondta, hogy a Losonszkinak, a mostohaapjának az unokatestvére nyilas volt – hogy hívták? Elvitték őt háború után, nem tudja mi lett vele?
34. 34. – Háború után volt a jegyrendszer, erről beszéljünk, hogyan működött.
35. 35. – Ebben a háború utáni időszakban, amíg el nem ment szolgálni, miből tudtak megélni?
36. 36. – Nem deportáltak Csehországba Kajalról családokat – de azért már ki voltak jelölve családok?
37. 37. – Hogyan emlékszik a kitelepítésekre Magyarországra? Valakit érintett a rokonokból, ismerősökből?
38. 38. – Beszéljünk bővebben a majorokról, ahova járt napszámba (Óny, Garazsd), és milyen volt ott a munka.
39. 39. – Mi volt ez a háború utáni munkakönyv?
40. 40. – Háború után próbálkoztak Hradecban elhelyezkedni, a rádiógyárban. Mások is próbálkoztak Csehországban dolgozni?
41. 41. – Ki volt ez a Poli néni, aki segített beszerezni a munkát a Schmidtékén Pozsonyban?
42. 42. – Másfél évig szolgált a Schmidtéknél Pozsonyban – azért járt ki néha a városba is? Milyen volt a pozsonyi élet?
43. 43. – Hogyan jutott ehhez a helyhez a Winter Ottónál, a zsidó orvosnál? Az anyja aztán beszerezte magát a virágüzletesekhez, Blazsekékhez – mit szóltak a Winterék?
44. 44. – Azt mondta, hogy az anyjának valami méhsüllyedése volt – aztán a Winter operálta meg, vagy ki? Nem volt pénzük, hogy oldották meg a dolgot?
45. 45. – A Blazsekné fia, aki hordta magát motorkával széthordani a virágokat, az a Blaszekné első házasságából volt? Hogy hívták a gyereket, és hogy Blazseknét?
46. 46. – Érintette valahogy az államosítás a Blazsekéket?
47. 47. – Milyen volt a nagyszombati élet a munkán kívül?
48. 48. – Említett egy illetőt, aki az utolsók között lépett be a JRD-be, végül aztán már örült is, hogy mily en jó ott a dolga, mint etetőnek – ki volt ő?
49. 49. – Hogyan próbálták bekényszeríteni az embereket a JRD-be?
50. 50. – Azt mondta, hogy a kultúrházban volt valami megemlékezés Sztálin halála után – emlékszik valami díszítésre is? És ez Sztálin halála után volt csak, vagy Gottwald halála után is?
51. 51. – Konkrétan milyen emlékei vannak, miket hallgattak a rádióban, amikor magyaroknál volt a forradalom 1956-ban? Beszédtéma volt ez a forradalom itt a faluban?
52. 52. – Említette, hogy elvittek öt-hat ember a faluból három-négy hónappal a front után Oroszországba – mi végett vitték őket el? Mikor jöttek vissza? Mit tud még erről? Említette Szépvölgyi Lajost, Csillag István és Kiss Lajost – a többit hogy hívták?
53. 53. – Azt mondta, hogy 1968-ban megnőt a magyargyűlölet, sok helyen ki volt írva, hogy Maďari za Dunaj – hol látta ezeket a feliratokat? És kik lehettek, akik ezt kiírták?
54. 54. Más feliratokra nem emlékszik abból az időből?
55. 55. – Konkrétan mit tud a Bujka Tibor esetéről, aki a vonaton halt meg valami csetepatéban valamikor 1945 után?
56. 56. – És ki volt az, aki valami mulatságon halt meg, és hogy volt ez?
57. 57. -1945 és 1948 után hol mindehol volt betiltva a magyar nyelv? Utcán? Hivatalokban? Templomban? Ki tudta ezt ellenőrizni?
58. 58. -1968-ban emlékszik olyanra, hogy átjött volna Kajalon a szovjet hadsereg?
59. 59. – 1989, rendszerváltás