Dibusz János (Naszvad [Nesvady])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet; leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, brit hadifogság
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.VI.20.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás, család;
(2) 1938 – a csehszlovák csendőrök kivonulása; egy óra múlva bejöttek a magyarok – csendőrök; a fogadás – munkásnak mindegy volt; Tóth Vincze egy papucsban várta őket; a fogadásról – de nem konkrétan;
(3) a tanítók vették a kezükbe a magyar ügyet – a hármas halomnál gyűléseztek; póstáskodás; a nagy családról; mennyi csendőr jött 1938-ban;
(4) a pesti rokonok – „Csehszlovákia kis Amerika“; a fatalpú cipő és a Baťa cipő; jobb kereset Csehszlovákiában; 1938 után leszegényedés – elővették az öreg lábbeliket;
(5) nem tud feketéséről, árúbeszerzésről Szlovákiából, de a veje apja (Dolné Obdokovce) sokat beszélt arról, hogyan feketézett;
(6) elszegényedés; rekvirálás – nem világos, milyen időszakról beszél;
(7) két eset a magyar csendőrökkel – a bérmakeresztapja és öccse és Hari József esete;
(8) a naszvadi zsidókról – mivel foglalkoztak, kik vesztek ott és jöttek vissza a holokausztból; mi lett velük a háború után;
(9) hogyan szedték össze a zsidókat; egy eset, amikor az utcán menekültek az újvári zsidók és menedéket kértek;
(10) a naszvadi zsidó családok összeszedése és elhurcolása; a Fischer, a jómódú zsidó gazda, aki megmenekült;
(11) cigányokról – naszvadi cigányokat nem vittek el; egy szlovák család volt 1938 előtt, itt maradtak, nem volt problémájuk;
(12) mint póstás hordta ki a pénzt az aszzonyoknak, akiknek a férjei a fronton voltak;
(13) a papról, aki kivitette a frontra a dr. Reisz Ferencet a frontra, hogy a feleségével lehessen;
(14) a naszvadi katonák a háborúban – D-né nagybátyja, aki ott maradt; Paluska Sándor szakaszvezető, aki tudta a dolgát a fronton; Gódor Pista és Vince, az egészségügyiek a fronton;
(15) a német megszálásra nem emlékszik; Naszvadon repülős németek voltak elszállásolva; magyar katonák is voltak elszállásolva;
(16) a nyilasok intézték a kivitelt; az idősebb testvért rejtegették; rejtőzés a Boris néninél, de aztán póstára kellett mennie és a nyilasok besorozták; 1925-1928-as korosztályokat vittek ki;
(17) mennyi leventét vittek ki; Maráz László; elvitel Gyallára és Komáromba; széles Ferenc, tanító nyilas, mondta, hogy miért mennek;
(18) Komáromon, Kolozsnémán (két éjjel), Csallőközön át az osztrák határon át egészen Chebig; naszvadiakon kívül a járásbeli falukból;
(19) a naszvadi levente, akinek kenyeret adott; mikor indultak, mikor jutottak oda; mit csináltak Chebben;
(20) Magdeburgban kapták az első bombázást; mit csináltak Chebben, hogy nézett ki a láger, kik voltak ott;
(21) Magdeburg, elszállásolás, ruhát kaptak – SS zöglingek; eskü letevése, dögcédula megkapása; egy német wachtmeister volt a századparancsnok;
(22) háromcsövű ágyúk, vonatkisérők; csak kiképzést kaptak; nappal rendes gyakorlatok voltak;
(23) első brémeni bombázás; tavasszal menekülés az oroszok elől Brémenbe; négy napig nem volt ennivaló és a Maráz Lacival mentek a Bréma folyón át – sokat evett, folyóvizet ivott és rosszul lett;
(24) tíz napig a bremeni kórházban;
(25) eleresztés a kórházba, egy német alakulathoz jutott; az egyhónai dohányadag elkérése;
(26) beutaló Hamburgba; korpalaves és dohány a parancsnokságon; a hascsavarás és a vécére futás – a németek, akiket megelőzött ricsajjal voltak;
(27) a parancsnokságon – egy magyar főhadnagy szedte össze a magyarokat, beszélgetéseka helyzetről;
(28) Fridrikshavn, Dánia; másnap reggel felsorakozás – a háború vége, angol „hadifogság“; kiosztottak zsoldot – dán pénzt; vonattal jutottak Fridrikshavnba; egy hónapig voltak Dániában;
(29) felsorakoztatás, a háborúnak vége lett, dán pénzt kaptak; az angol katonák – cigaretták, amiben állítólag kábítószer volt;
(30) egy hónap után vissza Németországba; a dán civilektől kértek enni és mondták, hogy maguk nem németek; német katonákra lövöldöztek is;
(31) Németország, pár napig Münsterben, aztán Bocholt, elosztás, Borghorst, ahol fél évig voltak, iskolában voltakelszállásolva;
(32) Bocholt, fabarakok, három hétig; munkavállalás Borghorstban egy Fekete Sándor nevű naszvadival;
(33) miket kaptak enni; jártak ki dolgozni, szappannal is tudtak kereskedni; volt, ahonnan elzavarták a németek; D-né a németekről, akik káposztás tésztát ettek;
(34) csehszlovák delegáció – batnulta a válaszokat a szlovák vizsgából; egy kassai Gyöngyösi nevezetűt kizavartak; bekerülés az első turnusba;
(35) vonattal Pozsonyig (az útvonalra nem emlékszik), egy hétig a pozsonyi várban voltak és kihalgatták őket;
(36) indulás haza, figyelmeztették, hogy vigyázzanak az oroszokra; újvárból gyalog haza; az otthoni fogadás; már várták őket, mert már Pozsonyból jött a hír;
(37) leventézés – Komáromban a Pozsonyi kapunál volt kiképzésen két hétig; amikor hazajött, szakaszparancsnok lett; otthon lazán vette a szakaszát – gyakorlatozás helyett inkább pihenés volt;
(38) leventeparancsnokok – Lebó Sándor, egy főhadnagy Gyalláról, Keszi Miska bácsi és egy katonás civil Bagotáról;
(39) a front átvonulása, németek, oroszok; János bácsi 1946 áprílisában jött haza;
A második interjúról (2013.X.8.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Hogyan fogadták 1938-ban a naszvadiak a bevonuló magyarokat (csendőröket), volt valami díszkapu, ünnepség, szózatok?
-Azt mondta, hogy 1938 után a tanítók vették kezükbe a magyar ügyet – konkrétan hogyan? Mondta, hogy a hármas halomnál gyűléseztek – miről lehetett ott szó?
-Magyar idő alatt (1938-1945) voltak valami rekvirálások? Említette, hogy volt valami jelszó, hogy a cséplőgépbőél mindjárt beszolgáltatni a gabonát… Ez a jelszó már később volt?
-Fiatal újvári zsidók menekültek az utcán és aztán a határban rejtőztek el – ezek itt Naszvadon voltak bezárva – hova? A naszvadi zsidó családokat is bezárták valahova, mielőtt elvitték volna őket?
-Volt két naszvadi, akik egészségügyiek voltak a fronton – a Gódor Pista és Vince – melyikük halt meg?
-Naszvadon voltak elszállásolva német repülősök – mit tud róluk mondani? Milyen emberek voltak, hogyan viselkedtek?
-Komáromban két hétig volt levente-szakaszparancsnok kiképzésen – volt ennek valami elméleti része is? Milyenek voltak a kiképzőtisztjeik?
-Mikor otthon leventézett, a parancsnokaik (Lebó, Keszi, bagotai ember) szigorúak voltak?
-Meddig rejtőzött a Boris nénjénél? Ez alatt nem vittek ki leventéket?
-Hányszor vittek ki Naszvadról leventéket Németországba? Mennyit és mikor?
-Amikor vitték magukat ki, hova hívta magát a Maráz László? És még ezzel kapcsolatban valami lovakat is említett…
-Az úton Gyallából Komáromba találkozott a bátyjával? Az akkor nem rejtőzött?
-Hol lépték át a határt? Nem Hegyeshalomnál?
-Az egész úton Chebig gyalog mentek? Meddig tartott ez az út? Ez több mint 600 kilométer… Mik történtek az úton? Hogyan viselték a hosszú menetet?
-Említett egy naszvadit, aki megszökött otthonról, és Chebben kenyeret kért magától – ki volt ő és miért szökött meg?
-Hogyan nézett ki az a láger ott Chebben? Kik voltak ott magukon kívül?
-Hogyan jutottak Magdeburgba? Az több mint 300 kilométer… Mik történtek az úton?
-Hogy nézett ki az az (SS zögling) egyenruha, amit Magdeburgban kaptak?
-Mondja el, hogyan volt Bremen bombázása. Ezen kívül még átélt más bombázásokat is?
-Mikor és hogyan jutottak Bremenbe? Ott mit csináltak, hogyan voltak elszállásolva?
-Kórház után egy német alakulathoz küldték magát – ez milyen alakulat volt? Meddig volt velük?
-Mit mondtak magának, milyen parancsnokságra menjen maga Hamburgban? Hogy hívták azt a főhadnagyot és hova valósi volt?
-Mi értelme volt Dániába menni a háború végén? Mennyien voltak maguk magyarok akkor?
-Mit tud mondani az angol katonákról – milyenek voltak, hogy viselkedtek? Össze tudná őket hasonlítani a német katonákkal?
-Azt mondta, hogy a Chesterfield cigarettában valami kábítószer volt – hogyhogy?
-Az mikor volt az az eset, amikor Dániában német katonákra lődöztek, és maguk visszamentek a vagonba? Az úton oda, vagy vissza?
-Egy egész hónapig voltak Dániában – volt valami kapcsolatuk a dán civilekkel? Mit tud róluk mondani, milyenek voltak?
-Az alatt az egy hónap alatt mit csináltak Dániában?
-Mire emlékszik, mi volt Bocholtban, mit csináltak ott? Kik voltak ott magukon kívül?
-Valami olyat mondott, hogy, idézem: „…nekem volt egy civil…, ott Münsterben…, nem Münsterben, ott még megvolt mindenen, hanem mikor bekerültem Borghorstba, onnan aztán jártunk ki munkát vállalni.“ Mire gondolt? Civil ruhára?
-Azt mondta, hogy Borghorstban kb. fél évig lehettek – úgy számítottam, hogy 1945 július elején jutottak Borghorstba és ha 1946 áprílisában jöttek haza, akkor ez több mint fél év. Mikor jött Borghorstba a csehszlovák delegáció? És aztán meddig tartott az út haza?
-Nem tudja milyen útvonalon át mentek Borghorstból Pozsonyig? Kik kisérték magukat? Történt ezen az úton (Borghost-Pozsony) valami érdekes?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.