Az első interjú (2013.VI.20.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, család;

(2) 1938 – a csehszlovák csendőrök kivonulása; egy óra múlva bejöttek a magyarok – csendőrök; a fogadás – munkásnak mindegy volt; Tóth Vincze egy papucsban várta őket; a fogadásról – de nem konkrétan;

(3) a tanítók vették a kezükbe a magyar ügyet – a hármas halomnál gyűléseztek; póstáskodás; a nagy családról; mennyi csendőr jött 1938-ban;

(4) a pesti rokonok – „Csehszlovákia kis Amerika“; a fatalpú cipő és a Baťa cipő; jobb kereset Csehszlovákiában; 1938 után leszegényedés – elővették az öreg lábbeliket;

(5) nem tud feketéséről, árúbeszerzésről Szlovákiából, de a veje apja (Dolné Obdokovce) sokat beszélt arról, hogyan feketézett;

(6) elszegényedés; rekvirálás – nem világos, milyen időszakról beszél;

(7) két eset a magyar csendőrökkel – a bérmakeresztapja és öccse és Hari József esete;

(8) a naszvadi zsidókról – mivel foglalkoztak, kik vesztek ott és jöttek vissza a holokausztból; mi lett velük a háború után;

(9) hogyan szedték össze a zsidókat; egy eset, amikor az utcán menekültek az újvári zsidók és menedéket kértek;

(10) a naszvadi zsidó családok összeszedése és elhurcolása; a Fischer, a jómódú zsidó gazda, aki megmenekült;

(11) cigányokról – naszvadi cigányokat nem vittek el; egy szlovák család volt 1938 előtt, itt maradtak, nem volt problémájuk;

(12) mint póstás hordta ki a pénzt az aszzonyoknak, akiknek a férjei a fronton voltak;

(13) a papról, aki kivitette a frontra a dr. Reisz Ferencet a frontra, hogy a feleségével lehessen;

(14) a naszvadi katonák a háborúban – D-né nagybátyja, aki ott maradt; Paluska Sándor szakaszvezető, aki tudta a dolgát a fronton; Gódor Pista és Vince, az egészségügyiek a fronton;

(15) a német megszálásra nem emlékszik; Naszvadon repülős németek voltak elszállásolva; magyar katonák is voltak elszállásolva;

(16) a nyilasok intézték a kivitelt; az idősebb testvért rejtegették; rejtőzés a Boris néninél, de aztán póstára kellett mennie és a nyilasok besorozták; 1925-1928-as korosztályokat vittek ki;

(17) mennyi leventét vittek ki; Maráz László; elvitel Gyallára és Komáromba; széles Ferenc, tanító nyilas, mondta, hogy miért mennek;

(18) Komáromon, Kolozsnémán (két éjjel), Csallőközön át az osztrák határon át egészen Chebig; naszvadiakon kívül a járásbeli falukból;

(19) a naszvadi levente, akinek kenyeret adott; mikor indultak, mikor jutottak oda; mit csináltak Chebben;

(20) Magdeburgban kapták az első bombázást; mit csináltak Chebben, hogy nézett ki a láger, kik voltak ott;

(21) Magdeburg, elszállásolás, ruhát kaptak – SS zöglingek; eskü letevése, dögcédula megkapása; egy német wachtmeister volt a századparancsnok;

(22) háromcsövű ágyúk, vonatkisérők; csak kiképzést kaptak; nappal rendes gyakorlatok voltak;

(23) első brémeni bombázás; tavasszal menekülés az oroszok elől Brémenbe; négy napig nem volt ennivaló és a Maráz Lacival mentek a Bréma folyón át – sokat evett, folyóvizet ivott és rosszul lett;

(24) tíz napig a bremeni kórházban;

(25) eleresztés a kórházba, egy német alakulathoz jutott; az egyhónai dohányadag elkérése;

(26) beutaló Hamburgba; korpalaves és dohány a parancsnokságon; a hascsavarás és a vécére futás – a németek, akiket megelőzött ricsajjal voltak;

(27) a parancsnokságon – egy magyar főhadnagy szedte össze a magyarokat, beszélgetéseka helyzetről;

(28) Fridrikshavn, Dánia; másnap reggel felsorakozás – a háború vége, angol „hadifogság“; kiosztottak zsoldot – dán pénzt; vonattal jutottak Fridrikshavnba; egy hónapig voltak Dániában;

(29) felsorakoztatás, a háborúnak vége lett, dán pénzt kaptak; az angol katonák – cigaretták, amiben állítólag kábítószer volt;

(30) egy hónap után vissza Németországba; a dán civilektől kértek enni és mondták, hogy maguk nem németek; német katonákra lövöldöztek is;

(31) Németország, pár napig Münsterben, aztán Bocholt, elosztás, Borghorst, ahol fél évig voltak, iskolában voltakelszállásolva;

(32) Bocholt, fabarakok, három hétig; munkavállalás Borghorstban egy Fekete Sándor nevű naszvadival;

(33) miket kaptak enni; jártak ki dolgozni, szappannal is tudtak kereskedni; volt, ahonnan elzavarták a németek; D-né a németekről, akik káposztás tésztát ettek;

(34) csehszlovák delegáció – batnulta a válaszokat a szlovák vizsgából; egy kassai Gyöngyösi nevezetűt kizavartak; bekerülés az első turnusba;

(35) vonattal Pozsonyig (az útvonalra nem emlékszik), egy hétig a pozsonyi várban voltak és kihalgatták őket;

(36) indulás haza, figyelmeztették, hogy vigyázzanak az oroszokra; újvárból gyalog haza; az otthoni fogadás; már várták őket, mert már Pozsonyból jött a hír;

(37) leventézés – Komáromban a Pozsonyi kapunál volt kiképzésen két hétig; amikor hazajött, szakaszparancsnok lett; otthon lazán vette a szakaszát – gyakorlatozás helyett inkább pihenés volt;

(38) leventeparancsnokok – Lebó Sándor, egy főhadnagy Gyalláról, Keszi Miska bácsi és egy katonás civil Bagotáról;

(39) a front átvonulása, németek, oroszok; János bácsi 1946 áprílisában jött haza;