Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Dobry László Dobry László – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Dobry László

Dobry László (Alsószeli [Dolné Saliby])

Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1968

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések: A második interjúalany Dobry Lászlóné Varjú Judit (született 1941.X.28-án, Budapesten)

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

4. interjú

Az első interjú (2018.VIII.31.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) a Dobri/Dobry név;

(2) apja, Dobri Kálmán és a család; a gyerekek szülének hívták a nagymamát; 1938 után Pestre ment;

(3) az anyjáról, aki németül tudott; egy német volt L bácsiéknál; apja a Ganzban dolgozott; anyja egy református papnál, Kutas Emilnél szolgált;

(4) Kutas Lászlóról, szobrászművészről;

(5) a budapesti évekről;

(6) egy bombázás után mentek megnézni a károkat és látták, hogyan hordják ki a hallottakat;

(7) 1944 márciusa – kokárdát tettek ki;

(8) L bácsi unokatestvére Horthy testőre volt;

(9) további bombázásokra nem emlékszik; hazajövetelt, később az apja is; otthon rövid ideig járt iskolába;

(10) a budapesti zsidók;

(11) az alsószeli zsidók; sakter – nézték, hogyan váják az állatokat;

(12) a deportációról nincs emléke; Müller és lánya jött vissza;

(13) mi lett a zsidó vagyonnal; imaház, temető;

(14) Alsószeliben nem voltak cigányok; egy családot kiűztek;

(15) magyar csendőrségről;

(16) nyilas fordulatra nem emlékszik – de idegen rádiókat hallgattak;

(17) nyilasok; Kajos Ernő, főnyilas;

(18) egy angol, vagyamerikai ejtőernyőst fogtak el;

(19) taksonyi bombázás;

(20) Kovácsék és Pintérék háza sérült meg – egy orosz gép dobott le valamit; zavaró szalagok; a bunkert inkább a front végett készítették;

(21) két magyar katona;

(22) német tiszt ukrán/orosz fiatal katonákkal;

(23) két visszamaradt német katonát agyonlőttek az oroszok, a temetőben vannak eltemetve – Panca Tercsi néninél voltak elszállásolva;

(24) Kajos Sándor udvarában volt agyonlőve egy német; ott van eltemetve;

(25) első világháborús muszkatemető – Körtvélyesen voltak orosz hadifoglyok, meghaltak járványban;

(26) egy orosz katonatiszt volt eltemetve a milleniumi emlékműnél;

(27) A Turulmadár – egy kitelepített vitte el;

(28) a Burger tanító néni testvérét, Zsofkát megerőszakolták;

(29) az oroszok; tojást ittak;

(30) lakosságcsere; jöttek Magyarországról keresni házakat; evangélikusok voltak itt;

(31) J: a szülei; apja légnyomást kapott;

(32) J: a család kitelepítése; Skalickýék, akik egy szobába költöztek;

(33) voltak verekedések; Peredrőol jártak a pitvarosiak; a rokonkról;

(34) Boško partizán; veszekedések a kocsmában;

(35) Körtvélyesi majorról;

(36) körtvélyesiek külön JRD-ét alakítottak, jobb törvények voltak rájuk; nagy parcellákat kaptak;

(37) Alsószeliből nem deportáltak családokat Csehországba;

(38) L: magyaroknak nem szabadott rádiót tartani – apja bevitte, később csak az üres vázát kapta vissza;

(39) szlovák katonák a faluban, komájuknak ellőtték a térdét;

(40) hol volt mindenhol katonaságnál;

(41) sorozás; PTP; fegyvereik voltak;

(42) prímačról keveset; szpartakiádra is gyakoroltak; összefoglalva, hol volt;

(43) Gajdos Miska, aki csempész volt, ezért került PTP-hez;

(44) 1956 – bent maradtak két hónapra pluszba; előadást tartott a tiszt;

(45) Takács Sanyi unokatestvére és a forradalom;

(46) Bogdány sógor Magyarországon mondta, hogy meg fogják szállni Csehszlovákiát;

(47) 1968 – a mesgzállás éjjele;

(48) két hónapot ráhúztak 1956-ban;

(49) későbbi behívó Zlatovcere;

(50) a JRD – földjeik nem voltak; A JRD jól működött – Handlíček vezette;

(51) etetőknek jó munkájuk volt; jól ment a gazdálkodás szoci alatt;

(52) nem tudnak negatívomot mondani a szocira;

(53) L apja volt a tornóci tüntetésen is; Trianonról; Benešről; Gottwaldról; Svobodáról; az agyonlőtt leventékről;

(54) Sztálin és Gottwald halála;

(55) 1953-as pénzváltás;

(56) a jegyes világ;

(57) UNRRA – a csomagokat meg kellett venni;

(58) brigád a JRD-ben;

(59) Judit néni pionier is volt; szpartakiádon is volt; brigádok, mandelinka szedés;

(60) Csemadok;

A második interjú (2018.II.28.) ez idáig nem lett átírva.

A 3. interjú (2018.II.28.) ez idáig nem lett átírva, a visszaemlékezők a 3. és a 4. interjúkban a következő kérdésekre válaszoltak:

– L: A fiának Dunaszerdahelyen egy olyan születési bizonyítványt vitt, ahol pontos I-vel volt a Dobri név – úgy érti, hogy a lányának a születési igazolványát vitte?

– L: Az apjának három testvére volt – Erzsébet, Eszter – és a harmadik? És az apa, aki világgá ment?

– A német katonát, aki maguknál volt elszállásolva, Pista bácsinak, vagy Joska bácsinak hívták?

– Mikor születtek és mikor házasodtak a szülei?

– L: Amikor Pesten lakott, mit csinált a szabadidejében? Milyen volt a pesti élet? Az iskoláról is többet…

– L: Hogy hívták azt a gyereket, akivel volt a Valéria telepen megnézni azt, hogyan hordják ki egy bunkerból a halottakat a bombázás után?

– L: Légiriadók, légiveszély. Milyen gyakran voltak ezek? Hol bújtak el? Hány bombázást élt át Budapesten? És milyen volt a helyzet itt Szeliben? Repülők átrepülései, légiriadók, lepottyant repülők, bombázások…

– L: Az édesapja átélt valami bombázásokat a gyárban?

– L: A tanítóik hogyan reagáltak erre, hogy kitették a kokárdákat a német megszállás után? Voltak olyan tanítóik, akik beszélgettek magukkal a háborúról, a helyzetről? Volt az iskolában valami olyasmi, hogyan kell viselkedni légiriadók alatt, vagy valami felkészítés a háborúra?

– L: Az unokatestvére, Bogdány László, Horthy testőre volt – hogyan jutott ehhez a poszthoz? Mit tud erről? Mi lett vele a nyilas fordulat alatt, a front alatt?

– L: Az apjának simán sikerült hazajönnie Budapestről? És legálisan jött haza? Otthon aztán szolgált a hadseregben? Vagy mivel foglalkozott?

-1944 szeptemberében megkezdték még az iskolát?

– L: Volt aztán még a front előtt Budapesten az anyjával az apja után? És az apja azért néha járt haza?

– L: Az anyja milyen ennivalókat vitt a zsidóknak? Azoknak a nőknek, akiket említett, hogy a Család utca végén voltak?

– L: Két barátját említette – Lőwi Tibi, meg a Pósner Karcsi – azokkal mi lett, nem tudja? Volt később valami kontaktusuk?

– L: Maga még az előtt eljött Pestről haza, mielőtt dávid csillagot viseltek a zsidók, meg létesítve lett a gettó? Budapesten találkozott valamiféle antiszemitizmussal?

– L: Említette, hogy Szerdahelyen találkozott a Müller bácsival, de nem fejezte be… Ez volt a Lajos és a lányát hogy hívták?

– J: maguknak a szomszédságukban is zsidók laktak – ezekről milyen emlékei vannak? Emlékezik arra, amikor elvitték őket? És mi lett azokkal a dolgokkal, amiket itt hagytak a házukban?

– Nem tudnak valamiféle árverésről a zsidók dolgaira?

– Az itteni zsidók közül mindegyik járt Felsőszelibe istentiszteltre?

– A peredi esetről hallottak, amikor agyonvertek egy peredit a csendőrök?

– Emlékszik valami olyasmire, hogy beszedték a rádiókat? Maguknak milyen rádiójuk volt?

– A Kajos Ernő volt a főnyilas – tudják, hogy esetleg kivizsgálták őt a háború alatt? És ő szervezte a leventék kivitelét? Volt is velük kint esetleg?

– Általában milyen foglalkozásuk volt? Voltak olyan esetek is, hogy azért jelentkezett be a nyilasok közé, hogy ne kelljen frontra mennie?

– Milyen feladatokat csináltak a nyilasok? Őrség stb…

– Amikor leszállt ez az ejtőernyős – az valami gépből ugorhatott ki? Esetleg nem fügött össze azzal a géppel, ami Felsőszeliben zuhant le? Arról vannak valami emlékei?

– Kovácsék háza sérült meg, akna esett oda – kiről van itt szó, milyen Kovács és milyen Pintér család? Hol van ez?

– L: Az apja csinált egy bunkert – abban voltak elbújva – csak egyszer, mikor jött a front? Hogy nézett ez ki? Kik voltak ott elbújva?

– Röplapokra emlékeznek? A háború alatt hallgatták az idegen adókat? Nem volt olyan, hogy be kellett adni a rádiókat a háború alatt?

– L: Két magyar katona volt elszállásolva – mikor volt ez és meddig voltak? Gondolom nem csak maguknál voltak magyar katonák? Hány magyar csoportra emlékszik?

– L: A Takács nagyszülőknél német tiszt, orosz, vagy ukrán katonákkal volt – ezek hogyan viselkedtek? Meg úgy általában a németek? Élemezésük hogy volt? Mennyi németcsoportra emlékszik, mikor voltak itt?

– Ki volt az a Berta néni, akinél leventék voltak? Mennyi levente és hovavalósiak voltak?

– L: A magyar katona, aki agyonlőtte a lovat – az mikor volt, milyen alakulattal?

– L: Előkészületek a frontra – futóárkok, tankcsapdák, civilek felhasználása; és a front után is…

– L: Mikor történt ez az eset, hogy a Kajos Sánodrék udvarában agyonlőtte az orosz a németet? Miért nem lett az is a temetőben eltemetve? Térképen…

– L: Lerajzolni, hol volt a muszkatemető, és hol vannak eltemetve a két német.

– L: A három (2 plusz 1) németet és az orosz tisztet kik temették el?

– Kik voltak azok, akik leverték a Turul madarat? Hol van most az az eredti Turul? Valami Kisvejkét említettek…

– Burger Tanító néni testvére, Zsofka, akit megerőszakoltak – Burger nevezetű? Ők alsószeliek voltak?

– L: Két csoport oroszról beszélt – az első (csőcselék) és a másik (rendesek)… Milyen időközben voltak ezek itt?

– L: Mit tud a régi és az új vezetőségről 1945 előtt és után?

– L: Ezt maga is látta, amikor dzsipekkel jöttek ide a magyarországi szlovákok házat nézni maguknak? Többen is voltak így?

– L: Elvitték a papot is innen, meg a kántortanítót – katolikus papot? Ezzek kapcslatban tudnak valami többet?

– Több felekezet volt itt Alsószeliben – katolikusok, evangélikusok, reformátusok(?), milyen volt itt közöttük a viszony? Volt valami különbség köztünk, mondjuk a vagyonni helyzetükben? Kiket érintettek jobban a telepítések?

– J: Az anyja szolgalány volt, Pozsonyban – erről mit tud maga?

– J: Az édesapja az hol szolgált mint katona? És budapesti kórházba került, mikor valami felrobbant mellette és légnyomást kapott?

– J: A Varjú nagyapja milyen év tavaszánm halt meg és miben? Hogy hívták a nagynénijét, aki Zombára vitte a nagymamát? Tehát hány gyerekkel telepítették ki a nagymamáját? És ezzel, hogy megnősültek a fiúk, ez aztán nem segített azon, hogy ne telepítsék ki őket, mint külön családokat?

– J: Meddig laktak ott a Skalickyék, mikor adták el maguknak a saját részüket? És kiknek a házukra költöztek? Milyen volt velük a viszony?

– J: Azt mondta, hogy így maguk, gyerekek is, haragudtak a betelepültekre – volt valami csúfolódás, vagy esetleg verekedés is a gyerekek közt? A szülei hogyan viszonyodtak a betelepültekhez?

– J: Az apja tetsvére, Ángyi (neve?), az fiatalon meghalt – miben? És még itt, vagy Magyarországon?

– Mikortól lehetett látogatni a rokonságot – onnan ide, innen oda?

– Konfliktusok is voltak itt a betelepültekkel – említett valami Moravskýakot, hogy azok voltak vakmerők – ezekről… Helyiek részéről is voltak valami provokációk, konfliktusok?

– Melyik kocsmárosnak vették el a kocsmát és a Boško állítólagos partizánt tették oda? A többi üzlettel, kocsmával mi lett?

– Még említettek valami Árpi bácsit, Petest – ezt is elvitték valami verekedés végett – ez hogy volt?

– A körtvélysi tulajdonos az Szolt volt, ő zsidó volt? És azzal mi lett?

-1945-ben mi lett Körvélyessel és az Elővéri majorral? Azt államosították? És elővéren ki volt a tulaj?

– A körtvélyesiekbőol voltak olyanok, akiket kitelepítettek, vagy deportáltak?

– És olyat is mondtak, nhogy kimértek nekik nagy parcellákat, ahol építkezhettek – hol, ott Körtvélyesen?

– L: Azt mondta, hogy Amerika miatt állt le a deportálás, ezét nem deportáltak Alsószeliből – ez volt akkor a hír?

– A komájuknak, Nagy Zoltánnak szétlőtték a szlovák katonák a térdét – ez hogy sikerült ez a baleset? Aztán ki is vizsgálták ezeket a katonákat? Meddig voltak ezek itt, hol voltak elszállásolva? És mi volt így a napi feladatuk?

– L: Hogyan jutott el a katonasághoz a berukkoláskor? Tudták, hogy hova mennek?

– Milyen volt maguknak a prímač, a kiképzőtisztjeik? Erről bővebben…

– Összefoglalni hol volt mikor és mit csinált – a leírt időrend szerint.

– Bruntál előtt valami építkezésen is dolgozott, és hogy az kemény munka volt – ez hol volt, és milyen építkezés volt ez?

– Maga csak úgymondva dolgozott a katonaságnál – amikor dolgoztak, akkor is volt azért valami kiképzések, gyakorlatok, menetelések, őrség vagy valami más, ami katonaságnak mondható?

– Nagy gyakorlatok.

– Milyen fegyverre képezték ki magukat?

– Ideológia, politrukok, orosz tanácsadók;

– Más nemezetiségek a katonaságnál – magyarok, németek, csehek, szlovákok – viszonyok köztük

– Gyakorlatozás a szpartakiádra…

– Szabadidő, szabadság;

– Svazarm

– Milyen volt maga a sorozás? Regrúta szokások, mulatságok…

– Mint PTP-és – maga is próbált valami kártérítést intézni? Az biztos, hogy csak a szeme végett lett PTP-és? Milyen más bajokkal voltak ott még magához hasonlók?

– Az „igazi“ PTP-sek – említette a Gajdos Miskát – tud rajta kívül még más történeteket? És lehetett érezni valami olyat, hogy azért megkülönböztették magukat az „igazi“ PTP-ákoktól? Hogyan viselkedtek magukkal a tisztek?

– Hogyan emlékszik magáraaz esküre? Mire esküdtek, és hogyan nézett ki ez a ceremónia, mennyien és kik vettek ebben részt?

– Valami őrmester tartott maguknak előadást, amikor volt a magyar forradalom – miről szólt ez?

– Maguk, akkor magyarok, szimpatizáltak a magyarokkal? Beszélgettek így egymás között erről a katonaságnál? Oficiálisan mit mondta, hogy miért maradnak bent még plusz két hónapig? Volt akkor valami készültség? Vagy olyanról szó, hogy esetleg a csehszlovák hadsereg beavatkozik a magyaroknál?

– L: Az unokatetsvére, Takács Sanyi – a forradalom alatt éppen szabadásgon volt – úgy gondolja, hogy Magyarországon? Ki mondta neki, hogy ő fogja vezetni az ellenforradalmi csapatokat? A szovjet államelnöktől kapta a kitüntetést? Ő még él? Vagy a családja?

– L: Ki volt ez a Bogdányi rokon (takács Erzsébetnek talán férje?), aki mondta magának, hogy 1968-ban megszállják Csehszlovákiát? És maga mikor volt Soroksáron utána? Akkor ő milyen besoztásban volt a magyar hadseregnél?

– Dubček korszak, normalizáció, átvilágítások; nacionalizmus;

– L: 1968, megszállás éjjele – akkor maga kit vitt szülni, honnan, hova és hogyan jön ide Sellye?

– L: Milyen évben kapott behívót Zlatovcere? Ott különben milyen alakulat volt?

– Volt valami ellenállás a szeli parasztok között a JRD-vel kapcsolatban? Hogyan ment ez a kényszer?

– Tudnak padláslesöprésekről, börtönbe zárásokról?

– Volt egy időszak, amikor ki lehetett lépni a JRD-ből – voltak, akik kiléptek? És mit tudnak a második hullámról?

– Említették ezt a Handlíčeket, aki rögtön a JRD elejétől benne volt az ottani vezetőségben – róla többet. És meddig volt ott?

– Kirakatperek, elítéltek, bebörtönzések – akkor mit lehetett ezekről tudni?

– L: Azt mondta, hogy az apja ott volt a tornóci tüntetésen – mit mesélt erről maguknak, akár később? Benne volt az apja valami pártban, vagy legalább is, milyenek voltak a politikai nézetei? J: És a maga szülei?

– L: Ki volt az a Patócs Miklós bácsi, akivel a Trianonról szoktak beszélni?

– L: Említette múltkor, hogy, idézem, bemagyarázták nekünk, hogy a Gottwald volt a jótevőnk, és hogy ez tévedés volt – hogy érti ezt? Még hogy a Burger tanítónő is imádkozott érte…

– Az itteni leventék kiviteléről Németországba mit tudnak?

– L: Maga mint inas ment ki arra a gyásszertartásra Galántán, amikor meghalt Sztálin? Hogyan nézett ki eze ceremónia?

– J: Maga iskolás volt, mikor meghalt Sztálin – hogyan emlékszik arra, hogyan emlékeztek meg róla az iskolában? Akkor milyen iskolába járt maga?

– És Gottwald halálakor is volt valami ilyen hasonló megemlékezés?

– Maguk szerint szükséges volt ez az 1953-as pénzváltás?

– J: Maga hogyan emlékszik 1956-ra?

– L: Front előtt is volt már jegyrendszer?

– J: Említette, hogy a pozsonyi kórháznak termeltek itt zöldésget – az alsószeli JRD? És milyen kórháznak?

– J: Hogyan emlékszik arra a pionier esküre, milyen ceremónia vol ez? Kik, mennyien, hol, mikor?

– J: Volt az úttörőknek valami központjuk, ahova jártak? Miket csináltak mint úttörők?

– J: Említette, hogy volt pionier táborban is – erről mondjon többet…

– J: Hogyan ment ez a gyakorlatozás, felkészülődés a szpartakiádra egy éven keresztül? Voltak valami kisebb fordulók is? Magán kívül még kik mentek Alsószeliből Prágába a szpartakiádra? Konkrétan mit mutattak be? És hol volt ez? Ott azért megismerkedett más fiatalokkal is?

– J: Említette, hogy valami oroszok is jöttek ide (vagy Felsőszelibe) november 7 ünnepére – ez mikor volt? És milyen volt ez a ceremónia?

– A május elsejék, május 9-kék, február 25, november 7 az ötvenes években…

– Az egyházak és a szoci korszak…

– L: Nem volt valami konkurencia a Csemadokosok és a ČSM-isták között?

A 4. interjúról (2019.IX.30.) ez idáig nem készült átirat.

KódIE_0162
LakhelyAlsószeli [Dolné Saliby]
Születés helyeAlsószeli [Dolné Saliby]
Születés időpontja1934-01-20

Dobry László, Dobryné Varjú Judit - 1.rész, Időbeli jellemzők: 2018. február 28., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:59:22

Címkék: második világháború / Csehszlovák Szocialista Köztársaság / orosz megszállás / 1968 / szocializmus
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Dobry László, Dobryné Varjú Judit - 2.rész, Időbeli jellemzők: 2018. augusztus 31., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:36:45

Címkék: második világháború / zsidók / orosz megszállás / feketézés
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Dobry László, Dobryné Varjú Judit - 3.rész, Időbeli jellemzők: 2019. szeptember 13., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:18:53

Címkék: második világháború / orosz megszállás / bombázás / német megszállás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Dobry László, Dobryné Varjú Judit - 4.rész, Időbeli jellemzők: 2019. szeptember 30., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:24:48

Címkék: második világháború / Csehszlovák Szocialista Köztársaság / szocializmus
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésAlsószeli [Dolné Saliby]
Rövid URL
ID652956
Módosítás dátuma2023. november 20.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.