Farkas István (Nádszeg [Trstice])
Az interjú(k) témái: 1938; szlovák kolonisták kirablása; katonai szolgálat a magyar honvédségben, a hadifogság kikerülése;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2012.VIII.25.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; kitanult suszternak;
(2) suszter lett, és amikor az öreg suszter frontra került, akkor a helyébe lépett; a berukkolás 1943-ban (1942-ben kellett volna, de beteg volt);
(3) közeledett a front; a hét vagon fölszerelése, aztán fölrobbantása; a terv Németországba menésre; hazakerülés – búcsúztatás Győrben, irány Ásványráró???, aztán a medvei híd;
(4) átmenet a medvei hídon, irány Dunaszerdahely, de oda nem mehettek be; három sűdő fogása (a pénteki kaja); pénteken kiindulás Szerdahelyről, Sikabonyról; parancs jelentkezésre Pusztafödémesen; a rata támadása;
(5) Eperjesen – elszállásolás, a GH kocsi őrzése, a nádszegi rokonhoz ment, és aztán azt mondta, hogy hazamegy, irány haza;
(6) Eperjesről Újmajoron át Nádszegre, a németek az úton, a kettő nádszegi levállt (de ez már az után volt, hogy a lovaskocsival találkoztak);
(7) a nádszegi lovaskocsi leállítása a rata lövöldözése után, két nádszegi elment;
(8) megállás az átjárónál, ahol állt a víz; hazamenés;
(9) másnap, szombaton egy orosz jött;
(10) leventézésről; a szigorú katonatiszt;
(11) a magyarok bejövetele 1938-ban, szózatok, megvendégelésük; a szlovák telepesek kirablása;
(12) a csendőrök jóba voltak a szlovákokkal; a magyar csendőrségről;
(13) egészségügyi lett; a goromba magyar altisztek; a szegény erdélyi románok; az altisztek gorombáskodása;
(14) az eset, amikor tészta evés közben valaki beszélt – a büntetés;
(15) a szent István napi büntetés;
(16) a diószegi cigány kínzása; a románok kínzása; a magyarok nem hagyták volna;
(17) a bombázások, a németek bejövetele; kevés kenyér, pilisznyes káposzta;
(18) a bőr kifaszolása, a goromba tiszt lebaszásai; a zászlós, akivel jóban volt;
(19) a másik suszter, aki bekerült a suszterműhelybe; a főtörzs, aki csak cigarettát adott asok munkáért;
(20) a zászlós birgerlicsizmája, a fizetség érte; a zászlós a háború végén odaadta a puskáját;
(21) az 1945 őszi események Nádszegen, amikor a nádszegieket becsukták a templomba;
(22) a győri zsidó férfiakat elvitték teherautókkal a vagongyárból; budapesti nőket hajtottak Győrön keresztül;
A második interjúról (2013.II.22.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Az anyja mivel foglalkozott? Voltak maguknak földjeik?
-A nádszegi parasztok kirabolták a szlovák kolonistákat, erről mondjon valamit. Ez mikor volt? Hány nádszegi rabolt akkor? Nem kaptak büntetést ezek a rablók? Hogyan viszonyultak még a magyarok bejövetele előtt a szlovák telepesekhez a nádszegiek? Említett olyat is, hogy magát behívták kihallgatásra, mert hogy egy Serestyánszki Andris nevű szlovák valamit a magyarok ellen mondott. Nem lett ebből a szlovákoknak aztán problémájuk?
-Azt mondta, hogy leventézésnél szigorú tisztjük volt. Mondjon róla valamit.
-Milyen betegsége volt, amikor be kellett volna rukkolnia 1942-ben? Megfázott…
-Emlékszik a sorozásra – ez hogyan volt?
-Győrbe milyen alakulatba került, milyen ezredbe, zászlóaljba?
-Egyszer volt valami eset, hogy valaki evés közben beszélt – akkor valami tésztát ettek – és akkor megbüntették magukat. Ez hogy volt?
-Nem került ki a frontra. Miért? Azért, mert szükség volt a suszterra otthon? Vagy azért, mert a tisztek intézték így magának?
-Szent István napon jöttek a miséről és megbüntette magukat egy altiszt. Mi végett? És akkor hogyan kellett enni a gulást?
-Azt a diószegi cigánnyt, Szabó Istvánt, kik kínozták? Csak a altisztek? Vagy a katonák is?
-Egyszer meg nem volt vacsorájuk, és a cigánynak kellet valami kenyeret adni. Ez hogy volt? Akkor miért nem volt vacsorájuk?
-Hogyan viselkedtek az újoncokkal az öreg katonák, a tisztek?
-Bombázás volt, és maguk először zsidó iskolába, aztán a templom melletti iskolába mentek. A maguk laktanyáit is lebombázták? Maga is átélt valami bombázást? Aztán bejöttek a németek, és ki kellett űríteni az iskolát. Ez mikor volt? De a német megszállás az még a bombázások előtt volt, nem?
-Azt mondta, hogy egy goromba tisztnek tartozott – azért a bőrért, amit vett? Miért kiabált magával állandóan?
-Hogy hívták a zászlóst, akivel jóban volt? Hovavalósi volt? Mi lett aztán vele?
-Aztán egy másik suszter került maga mellé – hogyan tudta magának elintézni, hogy odajusson magához? Cipőt csinált valami tisztnek? És mi előnye lett volna magának ebből, ha ő is suszter lett? Volt neki valami bőranyaga? Hogy hívták őtet, hova valósi volt?
-Mondta, hogy látta, amikor a győri zsidó férfiakat elvitték teherautókkal a vagongyárból. Mi lett aztán a nőkkel, nem tudja?
-Azt is látta, mikor budapesti nőket hajtottak Győrön keresztül – honnan tudta, hogy pestiek? Ez mikor volt?
-Amikor a nyilasok átvették a hatalmat, egy Nándorral mentek vissza Győrbe. Mi volt a vezetékneve?
-Mit tud mondani a nyilasokról, miket csináltak? Konkrétan itt Nádszegen?
-A tisztjeik hogyan viszonyultak a nyilasokhoz? Voltak nyilasérzelmű tisztjeik is?
-Egyszer bement egy péküzletbe, kérni valamit, és először nem akart a pék adni semmit. Aztán mit adott magának?
-Mielőtt hazakerült volna, hét vagont fölpakoltak – ezeknek Németországba kellett menniük? És miért nem mentek el?
– Milyen útvonalon mentek Győrből hazafele? Amikor elindultak Győrből, akkor hova mentek oficiálisan, Németországba? Mennyien mentek akkor? -Szerdán mentek, szombaton jöttek haza. Hol aludtak három éjjel?
-Hol volt az az eset, amikor a paraszttól elvették a lovát? Az hol volt, amikor a hadnagyuk ott hagyta magukat, és aztán oda jött vissza motorkával? Hova ment akkor? Említett Ásványrárót, de az még a Dunának a magyar felin van, és azt mondta, hogy ott aludtak Ásványrárón…
-Valami olyat mondott, hogy nem lehetett bemenniük Dunaszerdahelyre. Miért? Ez milyen napon volt, csütörtökön?
-Azt mondta, hogy Eperjesen az egyik nádszegi fölkereste a rokonát, és tízkor jött vissza – délelőt, vagy este? Ez pénteken volt?
-Újmajor előtt mentek el, hol találkoztak azzal a lovaskocsival, aki aztán vitte magukat? Mondta, hogy támadtak a raták – többször is támadtak, vagy csak akkor egyszer, amikor az út teli volt németekkel?
-Az úton a faluba víz volt – ezen hogyan tudtak átjönni? Ha jól értem, a víz másik felén volt valaki – ez katona volt? Hogyan jutott ettől a ponttól haza? Mert még valami nő is leszólította magukat. Mikor érkezett haza? Szombaton este tíz órakor, vagy pénteken? Mert azt mondta, hogy szombaton jött be a házba az orosz.
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.