Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Farnbauer Béla Farnbauer Béla – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Farnbauer Béla

Farnbauer Béla - nyugalmazott tanár (Komárom [Komárno])

Az interjú(k) témái: 1938, Horthy korszak témái, pl. gazdasági változások, csendőrök stb.; katonai szolgálat a magyar honvédségben, szovjet hadifogság

Egyéb mellékletek: Farnbauer Béla: Ifjúságom pokoljárása (memoárok a háborúról, hadifogságról)

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

Az első interjú (2013.VI.12.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás; kőműves munka; átszökés Magyarországra a háború után; a varrónő félremagyarázott esete; Komárom, a tiszta magyar város; Trianon nem volt igazságos;

(2) a tüntetések 1938 előtt; csak Miklós napján lehetett átmenni Magyarországra;

(3) a pénzváltás – rossz árfolyam; a horthysta rendszer – legdemokratikusabb Közép Európában; a területvisszaszerzések;

(4) a német hadifogoly esete, aki Sztalingrádnál jutott hadifogságba;

(5) leventézés említése; a visszacsatolt területekről; Erdélyi Józsi bácsi Szatmárnémetiből;

(6) Győr, ligetfalusi láger a töltésnél – a foglyok szökési kisérlete; bevagonírozás – Szabadka, Újvidék (valahol itt dobta ki a cetlit, hogy hova viszik), Máramarossziget, Sztálingrád;

(7) Sztálingrádban nők voltak a kőmüvesek; egy nap Máramarosszigeten; az út ki Sztálingrádba; élelmezés, wc az úton;

(8) a halleves, amit hamar megútáltak; a traktorgyári munka; a láger a Volga partján; a német haditechnika ledobálása a partról, 1942/43;

(9) ahol laktak; első hetekben nem volt víz; az orosz tea; a traktorgyár és a láger, a traktorgyárt németek építették;

(10) kategorizálás seggbecsípéssel – hazamenetel;

(11) munka a kikötőben, fűrészpor hordás; minden állomásnál magazin – üzlet; az orosz, aki hat tojást adott; az orosz nép általában jó volt;

(12) az élelmezés – a leves, amitől undorodtak; kb. kétezer ember a lágerban; Janke Lajos, szakács, aki cukrot adott; az ennivalón mentek tönkre; a civilekkel nem tudtak beszélni, mert nem tudtak oroszul; a kapca ésa fogkefe eladása Ukrajnán;

(13) az OK-sok különtétele, bevagonírozás, irány nyugat; erdélyi vöröskeresztesek és a gulyásleves elosztása;

(14) az orosz, aki elcserélte az útravalót alkoholra; a fizetés, Hatvanger László; Kelemen Pista bácsi említése;

(15) a vérhas gyógyítása; betegségek a lágerban – egy fiatal gyerek, akinek folt volt a nadrágján; a temetésről, de áttért a sztálingrádi csatára;

(16) a temetés, a hullák nedve – az út hazafele, amikor lesmirglizte a bőrt a rázkódás;

(17) egy hónap az út, Szeged – a gyerekek a piacon, akik segítettek; a nő, aki kimosta a ruháit;

(18) szökés a Csiba Laci bácsival, az Einger, aki meghalt Olomoucban;

(19) Kállay Ferenc, Kun Béláék bevonulása és a cseh légionárusok;

(20) az antiszemitizmus a munkások között; a zsidók, akik fogadták a cseh csendőröket; Kun és Károlyi;

(21) SS tetoválások keresése – egy 17 éves gyereken találtak; a németek sorozása Mosonmagyaróváron; akik lemaradtak a vonatról az úton hazafele;

(22) belépésa hidászokhoz; Győr – átjárók verése tankcsapdákra; a mozdony, ami sorozatot kapott;

(23) a visszahúzódó német csapatok, egy német tiszt kényszerítette a hadnagyot, hogy vigye a szántóföldre, de már a németek nem akartak harcolni; segítés az oroszoknak; az orosz aknavetősöktől nagyon féltek a németek; téma megkezdése – győri fogolytábor;

(24) a hidászok beásták magukat és a a fejük felett ment a harc; parlamenterek kiküldése és fogságba esés – de még akkor meghagyták a fegyverzetet; a diáktársak bevetése orosz tankok ellen;

(25) az oroszok segítése az előrenyomulásban – erről papírt kaptak; aztán visszavitték a fogolylágerba; röviden – oroszok ellen vonultak, aknatűzben, bombatámadásban;

(26) lefegyverzés, győri láger 18 ezer hadifogollyal; mikor mi történt – fogságbaesés, a német aknatelepítő megakadályozása; húsvét volt, esett, egy gyerek jött ki a kerítésajtón;

(27) a bánhidai köfaragó, akit később megismert az orosz, akit bekötözött a harctéren;

(28) az anyja felkereste a győri lágerban; egy asszony, akinek lelőtték a lányát; pár hét után elhajtás Pozsonyba; a háború vége, az oroszok ünneplése;

(29) fel kellett szökni a vonatra – mert azt mondták, hogy nem fogjabírni az utat; a hidászok, akik beásták magukat a Pálfy szigeten; a bátyjáról, aki Kurszkba jutott hadifogságba; miért lettek hidászok –a leventéket elvitték, az anyjuk azstmás volt; a bátyja barátja, Fekete zoltán, aki torokgyulladást kapott, katonaszökevény, de végül a harcok közt esett el;

(30) a szanitések, akik először a halottakat gondozták; a hősi halott nem szép látvány – a győr előtti mosolygó halott;

(31) az aknákat telepítő német katona;

(32) a gyerek,akinek eltörött a bordája,aztán beállása hidászokhoz, akikkel az oroszokhoz jutottak; a bátyja neve;

(33) kőműveskedésről; Farnbauerné Fülöp Zsigmondról, Komárom polgármesteréről, a cseh katonáról, aki fegyvert fogott rá;

(34) Kelemen Pista bácsiról és orosz feleségéről, Zójáról;

(35) a kolégája, aki zsoldot kapott és órát vett; Kelemen Pista bácsi is kapott zsoldot; a Jancsi bácsi, aki mindenre emlékszik; Milton idézet;

A második interjúról (2013.VII.04.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

-Milyen volt a hangulat, mik történtek az előtt, hogy bejöttek a magyar csapatok 1938-ban? ? Összetűzések a csehszlovák hatalommal, híresztelések, magyar, csehszlovák propaganda, a helyiek viselkedése…

-Emlékszik arra, hogy vonult ki csehszlovák katonaság, csendőrség, hivatalnokok, civilek?

-Hogyan emlékszik arra a napra, amikor bejöttek a magyarok? Szózatok, díszkapuk, ünneplések…

-Mit tud mondani a bevonuló magyar hadseregről? Mennyien voltak, öltözék, felszerelés, milyen benyomást keltettek?

-Voltak olyanok a helyiek közül, akik nem fogadták örömmel a magyarokat? Voltak összetűzések a helyiekkel?

-Azt mondta, hogy csak Miklós napján engedték át az ittenieket Magyarországra – miért? És akkor maga is átment?

-Össze tudná hasonlítani az első köztársaságot és az 1938 utáni Magyarországot?

-Mit tud mondani a személyi változások 1938 után? A cseh, morva, szlovák hivatalnokok, vasutasok, az anyaországi tisztviselők…

-Kik jöttek ide Anyaországból, és hogyan viselkedtek? Hogyan viszonyultak az anyaországiak a felvidékiekhez?

-Magyarország inkább autokratikus rendszer volt – hogyan érezték ezt a változást? Demokrácia, cenzúra, politikai pártok (pl. kommunisták)… Ezen a téren mi volt jobb az első republika alatt?

-Mit tud mondani a magyar csendőrökről? Tud példát is mondani?

-A maga szemszögéből – milyen volt a magyarok helyzete az első republika alatt?

-Mit tud mondani a magyar nyelv használatáról az első republika alatt? Iskolák, hivatalok, feliratok…

-Milyen volt a hangulat a csehszlovákiai magyarok között? Voltak, akik nosztalgizáltak a régi Magyarországért? Hogyan látták a jövőt? Hogyan vették akkor Trianont? Maga konkrétan hogyan veszi a Trianoni döntést?

-Mit tud mondani az árúcikkekről? Többen mondták, hogy 1938 után nem volt annyi árú, mint az előtt, vagy hogy a magyar katonák felvásárolták az összes árút, vagy volt olyan mondás is, hogy minden drága, vissza Prága, Horthy lesz az apátok, lyukas lesz a gatyátok…

-Hogyan változott a helyzet a munkanélküliséggel?

-Volt a gazdaságban olyan terület, ami inkább javult?

-Hogyan változott a helyzet az iskolákban 1938 után?

-Említette, hogy emlékszik a március 15-i ünnepre, és szent István ünnepére – mit tud mondani ezekről?

-Voltak Komáromban szlovákok, csehek? Azokkal mi lett 1938 után?

-Mit tud mondani a helyi zsidókről? Mennyi család, mivel foglalkoztak, milyen volt háború előtt a viszony?

-Hogyan kezdődtek ezek a megkülömböztetések?

-Emlékszik olyan személyekre a helyiek közül, aki ártott nekik, vagy aki segítette őket?

-Hogyan történt az elvitelük? Kik segítkeztek? Először gettóba vitték őket?

-Mi lett a vagyonukkal?

-Mennyien jöttek vissza a zsidókból a háború után? És aztán mi lett velük?

-Mit tud mondani a helyi cigányokról? 1938 előtt, és után…

-Emlékszik arra, amikor Németorszáíg megszállta Magyarországot?

-Emlékszik a nyilas hatalomátvételre? Mit tud mondani a nyilasokról?

-Említette, hogy valami vizitáborban volt Mosonmagyaróváron, és már sorozták a németeket – ez hogy és mikor volt?

-Egy német tiszt kényszerítette a hadnagyát, hogy vigye be a szántőföldre – mi lett aztán ezzel a német tiszttel és a németekkel?

-Említette, hogy voltak olyan esetek, hogy az oroszok ellen vonultak, aknatűzben, bombatámadásban – erről mondjon valamit. Hol, mikor volt ez?

-Hol és mikor volt ez pontosan, mikor fogságba estek? Említette húsvétot – esett, egy gyerek jött ki a kerítésajtón – akkor mi történt? Akkor már fogságban voltak?

-Mennyi ideig segítették az oroszokat az előrenyomulásban?

-Kaptak erről papírt – azzal mi lett? Nem tudták használni?

-Hogy hívták azt a bánhidai kőfaragót, akit megismert az orosz, akit bekötözött?

-Milyenek voltak a körülmények a győri gyűjtőlágerban? Enni, inni, mosakodás, hogy nézett ki, őrök…

-Ligetfalunál őrözték magukat és valakik szökni akartak – ez hogy volt?

-Mikor vagonírozták be magukat? Hol voltak, amikor bejelentették a háború végét?

-Hogyan volt ez az szatmárnémeti Erdélyi Józsi bácsi esete? Volt valami toborzás a kolhozba, ahova nem jutott be… hol?

-Máramarosszigeten csak egy nap voltak – ott nem vizsgálták át magukat?

-Voltak halottak az úton Sztálingrádig?

-Több nemzetiség is volt a lágerban – mit tud az egyes nemzetekről mondani? Németek, olaszok, ruszinok… Milyenek voltak a viszonyok egymás közt?

-Hogyan nézett ki Sztálingrád?

-A traktorgyáron kívül még említett valami munkát a kikötőben-  ott mit csináltak? És még valami fűrészpor hordást – ez mi volt?

-Akkor tehát maguk nem kaptak fizetést, vagy zsoldot. Ezekben a magazinokban be tudtak valami szerezni?

-Említett egy kollégáját – Hatvanger(?) László? Szibériában volt bányász, órát vett

-Említette, hogy voltak kategóriák, ki milyen munkaképes – hogy voltak ezek a kategóriák? Maga milyen kategóriákban volt? Bisztrás, OK, disztrófiás…

-Említette, hogy vérhast kapott – ez hogyan volt?

-Hogy volt az, amikor otthon azt mondták magára, hogy ez is hazajött meghalni? Milyen betegségek voltak a lágerban? Mennyien haltak meg?

-Említett egy fiatal gyereket a bejáratnál, akinek folt volt a nadrágján – azzal mi volt?

-Szegeden voltak pár napig – ott már szabadon mozoghattak?

-Ha jól értem, a Csiba Laci bácsival szöktek meg és az Einger halt meg Olomoucban…

KódIE_0170
LakhelyKomárom [Komárno]
Születés helyeKomárom [Komárno]
Születés időpontja1928-01-11

Farnbauer Béla - 1.rész, Időbeli jellemzők: 2013. június 12., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:55:06

Címkék: második világháború / hadifogság / keleti fogság / 6. hadsereg
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Farnbauer Béla - 2.rész, Időbeli jellemzők: 2013. július 04., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:44:57

Címkék: második világháború / 1938 / két világháború között
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésKomárom [Komárno]
Rövid URL
ID652972
Módosítás dátuma2023. november 2.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.