Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Fazekasné Rigó Ilona Fazekasné Rigó Ilona – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Fazekasné Rigó Ilona

Fazekasné Rigó Ilona (Szőgyén [Svodín])

Az interjú(k) témái: életútinterjú az 1938-1989 korszakról; fontosabb témák közé tartozik a front átvonulása a községen és a kollektivizáció

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

4. interjú

Az első interjú (2020.XI.12.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet;

A második interjú (2020.XI.20.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet;

A 3. interjúról (2022.IV.21.) ez idáig nem készült átirat; Az interjúalany a 3. és 4. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:

1 – Az apja az ács volt? Ezen kívül mással nem foglalkozott? Pl. földekkel?

2 – Mikor halt meg az édesanyja?

3 – Volt a családban valaki, aki résztvett az első világháborúban?

4 – A családban volt szó Trianonról, vagy hogy a magyarok kisebbségben élnek Csehszlovákiában?

5 – Tud valamit 1938-ról, amikor bejöttek a magyarok? És tud valamit arról, hogy mi változott ez után?

6 – Mit tud a kakastollas magyar csendőrökről?

7 – Aradon, a kolónián voltak szőgyéni családok is – azok csak 1938 után kaptak ott birtokot? Kik voltak ezek, és nem tudja miért kaptak ott birtokot? De a magyar idő alatt voltak ott szlovákok is?

8 – Gondolom a kolonistáknak is be kellett menni aztán a JRD-be – erről tud valamit?

9 – Nagyon röviden összefoglalni a szőgyéni zsidó családokat (Schwarz, Kiss, Reicher(?)): mivel foglalkoztak, mi lett a sorsuk a háború alatt. Galambosékról beszéltünk, de volt valaki családban, aki nem élte túl a háborút?

10 – Hogy hívták a zsidó Sanyi bácsit, aki keresztény nőt vett el a háború után? Hogy hívták a feleségét? Nem tudja, Sanyi bácsinak volt a front előtt felesége, családja?

11 – Akkoriban milyen hírek terjedtek, hogy hova viszik ezeket a zsidó családokat?

12 – Mi lett a vagyonokkal, lakásaikkal, miután elvitték őket?

13 – Volt nekik valami imaházuk, templomuk Szőgyénben?

14 – Hogy hívták a Ferdi bácsit, a cigány zenészt? Annak a zenekara mikor működött?

15 – Tud példát mondani arról, hogy lett volna valami ellentét a cigányok és a többiek között?

16 – Emlékszik valami vándorcigányokra, oláhcigányokra?

17 – Hogyan nézett ki ez a repülőgép, ami Sárkánynál esett le? Ez kb. mikor zuhanhatott le?

18 – Nem tudja mi lett azokkal az eljtőernyősökkel, akiket említett? Kik voltak ezek, akik találkoztak ezekkel az ejtőernyősökkel? Említett egy nénit, aki „majd kétségbe esett“…

19 – A környéken nem pottyant le valami bomba? Tud valami szórólapokról, vagy ezüstös szálakról, amik potyogtak le az égből?

20 – Amikor jöttek a repülők és szaladtak le a pincékbe – ezek milyen pincék voltak? És hogyan emlékszik ezekre a repülőkre?

21 – Mit tud a leventékről és arról, hogyan vitték ki őket Németországba?

22 – Mit tud a nyilasokról?

23 – Próbálták keresni az apját pl. vöröskereszten, hivatalokon keresztül?

24 – Ki volt ez az illető, aki hozta haza a hírt, hogy az édesapját már ne várják haza?

25 – Voltak valami misék a fronton harcoló katonákért, elesettekért, hadifogságba esettekért? Konkrétan, amikor megtudták, hogy nem jön haza az apja, volt valami szertartás, mise?

26 – Rokonságból még volt, aki résztvett a háborúban?

27 – Azt mondta, hogy az anyósa a front alatt halt meg – ez hogy volt? Azt mondta, hogy valakit talán letaszított a légnyomás a pincébe – itt az anyósáról van szó, amikor bombatalálat érte a házukat? Ez a ház konkrétan hol volt Németszőgyénben?

28 – Azt mondta, hogy négy özvegyasszony volt ott a sorukon – kikről van itt szó?

29 – Magyar alakulatok nem voltak a faluban a front előtt?

30 – A németek mikortól lehettek a faluban? Magának csináltak egy rézgyűrűt, ezek a nagymamájánál voltak – akkor maguk ott laktak a nagymamájánál? Ez az anyai nagymamája volt? Konkrétan hol lakott?

31 – Mennyi ilyen német csapat váltakozhatott Szőgyénben?

32 – A front előtt nem voltak valami előkészületek? Pl. futóárok, tankcsapda ásása…

33 – Hogyan élték meg ezt a hat hetet a pincében? Milyen körülmények között? Itt mikorról lehet szó, milyen hónapokról? Konkrétan milyen pincében voltak és kikkel?

34 – Hat hét után, amikor a pincében bújdostak, milyen katonaság volt a faluban – orosz, vagy német?

35 – Milyen harcok voltak a falu területén, vagy a közeli környéken?

36 – Azt mondta, Németszőgyén többet szenvedett – hogyan nézett ki a háború után?

37 – Varró Magdi meghalt a háború alatt – rajta kívül még említett egy fiatalembert, aki kijött a pincébol és felrobbant mellette a gránát – ő ki volt? Más konkrét áldozatokról mit tud? Ezek a hat hét alatt haltak meg, amíg pincében voltak?

38 – A szent Mihály templomot direkt robbantották fel, vagy a harcok között semmisült meg? Szent Mihály ünnepén még most is szoktak lenni misék a kis templom romjai között?

39 – Konkrétan hogyan szólt az a jóslat, hogy Ciglédnél ér véget a háború?

40 – Az oroszok meddig voltak a faluban, miután véglegesen felszabadult a falu? Akkor is a nagymamájánál voltak maguk? Mert olyat mondott, hogy ment haza összeszedni a játékjait, és valami portvisnyéllel megütötték magát – ez hogy volt pontosabban?

41 – Hogyan voltak elszállásolva az oroszok? Milyen volt a felszerelésük?

42 – Az oroszok raboltak, loptak? Hajszolták az asszonyokat?

43 – Emlékszik valami menekültekre a front előtt, vagy az alatt?

44 – Emlékszik 1945. május 9-re?

45 – Hogyan mentek a háború utáni felújítások?

46 – Emlékszik jegyrendszerre a háború alatt és az után? Milyen volt az árúforgalom akkor? Nem kereskedtek a falusiak a városiakkal? Emlékszik valami UNRRA segélycsomagokra?

47 – Voltak olyan esetek, hogy a gyerekek játszottak fegyverekkel?

48 – A falu vezetősége a front előtt és után; milíciák; partizánok, komiszárok;

49 – Mi volt a helyzet az iskolával a front után?

50 – Emlékszik valami nemzetiségi konfliktusokra 1945 után, vagy hogy tiltották a magyar nyelvet?

51 – Nem tudja, az édesanyja, vagy a nagyszülei azok reszlovakizálhattak?

52 – Van valami konkrét emléke arról, amikor eldeportálták Csehországba a szögyénieket? Rokonokat nem deportáltak el? A deportáltak helyett nem jöttek valami szlovákok?

53 – Azokra a napokra emlékszik, mikor kitelepítették a szőgyénieket? Elbúcsúztak a rokonoktól akkor? Hogy vették ezt az egész kitelepítést?

54 – Rokonságból kitelepítették a Dékányékat – az hogyan volt rokon? Mert olyat mondott, hogy nagymamája testvérét és családját, és valami unokatestvért is kitelepíteték… Ki volt az, akinek a férje a frontról jött a családjához Magyarországra, és ki volt az az egy lány, aki itt maradt?

55 – Tarjánon kívül még hova telepítették a szőgyénieket?

56 – Csak Pilis környékéről jöttek szlovák telepesek a háború után?

57 – Olyat mondott, hogy ezek meszet hordtak a falukra lovaskocsikkal – úgy érti, még a telepítések előtt? De ezek aztán a telepítés után már nem foglalkoztak ezzel? Különben vonattal telepíteték őket át? Arra emlékszik, amikor ezek megjöttek Szőgyénre?

58 – Mikortól kezdett állami birtokon dolgozni?

59 – Amíg be nem álltak a JRD-be, gondolom sokat kellett dolgozni a saját földjeiken, esetleg más földeken – erről.

60 – Ki voltak azok, akik megalapították az első JRD-t? Kik voltak az első JRD predsedák?

61 – Hogyan voltak az agitációk az első JRD megelakulása után? Esetleg voltak más nyomások is, hogy lépjenek be a JRD-be a parasztok?

62 – Mikor állt be végül az anyja a JRD-be? Gondolom nem nagyon ellenkezett… Magukhoz is jártak agitálni?

63 – Volt olyan időszak, hogy kontingenseket adtak le? 1953 után is működött  kontingensrendszer a magángazdálkodóknak? Miket kellett leadni?

64 – Hogyan mentek ezek a rekvirálások, padláslesöprések? Kik voltak azok, akik ezt végrehajtották?

65 – Mennyi időre csukták be a Stigmár Józsi bácsit? És rajta kívül még kiket börtönöztek be?

66 – Hogy hívták azt a gazdát, aki után visszaszólt a rekviráló személy, hogy még a vánkust is elviszi a feje alól, ha nem hallgat?

67 – Említette a Tencsíket és a Cagányt – úgy lehet érteni, hogy ezek voltak a fő agitátorok és később az első vezetői a JRD-nek?

68 – Már 1953 őszétől kiléptek sokan a JRD-ből – és erre hogyan reagáltak a JRD vezetők, vagy a hatóságok? Mi végett esett szét így a JRD? Maguk végül csak 1956-ban döntöttek úgy, hogy kilépnek – miért csak akkor?

69 – Amikor 1956-ban kivették a férjével a 2,5 hektár földet, hogy magángazdálkodni fognak. A férje is, és maga is félárva volt – ez valahogyan összefüggött azzal, hogy maguk kivehették a földet akkor a földet?

70 – A 2,5 hektár föld elég kevés – ebből meg tudtak volna élni?

71 – Ki volt ez a párkányi fiatalember, aki rábeszélte magukat 1957-ben, hogy lépjenek vissza a JRD-be?

72 – Olyat is mondott, hogy akkor, amikor visszaléptek a JRD-be, valami két malacot is kellett venniük, és azt is leadni – ez hogy volt?

73 – Pontosabban mikor léptek be 1957-ben a JRD-be? A szezon után? És a terméssel mi lett, azt is le kellett adni a JRD-nek? Ez után hol dolgozott maga és hol a férje?

74 – Olyat is mondott, hogy valami fenyőt ment vágni – hol és mi végett, tetőszerkezethez kellett? Ez mikor volt, ősszel, kukoricaszedésnél?

75 -1958 után hogyan ment a JRD?

76 – A nagyszüleit, rokonságot hogyan érintette a JRD?

77 – Van valami emléke azokról anapokról, amikor meghalt Sztálin és Gottwald? Akkoriban milyen volt a vélemény ezekről a vezetőkről?

78 – Van valami emléke az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatban?

79 – Szabad Európa rádió hallgatásáról.

80 – Látott katonaságot akkor, amikor 1968-ban bejöttek az oroszok meg a magyarok?

81 – Volt valami változás akkor, amikor felkerült Dubček?

82 – Nem emlékszik valami olyanra, hogy akkoriban megnőt a magyarellennesség?

83 – Maga szerint mi volt jó és mi nem volt jó a kommunista rendszerben?

84 – Egyház és a kommunista rendszer.

A 4. interjúról (2022.IV.22.) ez idáig nem készült átirat;

KódIE_0544
LakhelySzőgyén [Svodín]
Születés helyeSzőgyén [Svodín]
Születés időpontja1936-04-11

Fazekasné Rigó Ilona - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2020. november 12., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:47:48

Címkék: második világháború / hadifogság / 1938 / kolonisták / zsidók / keleti fogság / romák / bombázás / németek / német katonák / lopás / Don-kanyar / Érsekújvár / elszállásolt német katonák / szövetkezet / második bécsi döntés / muzsikus cigányok / zsidó családok / zsidók deportálása / légoltalmi óvóhely / front / légiriadó / lezuhant repülőgép / orosz katonák / telepesek / 1942 / Párkány / pilóta / Szőgyén / szlovák telepesek / zsidó vagyon / bombázók / Észak-Erdély visszacsatolásam / ororszok / cigány családok / ciglédi kápolna / Cigléd
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Fazekasné Rigó Ilona - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2020. november 20., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:05:10

Címkék: 1989 / 1956 / 1956-os forradalom / lakosságcsere / pénzváltás 1953 / reszlovakizáció / szövetkezet / magyar katonák / szocializmus / Beneš-dekrétumok / deportáció / 1953 / Csehország / kollektivizáció / kitelepítés / rekviráció / Magyarország / Szabad Európa Rádió / kommunisták / kontingensek / Dubček / Esztergom / Szőgyén / szlovák telepesek / zsidó temető / Bársonyos forradalom / hadiárvák / Pilisszentlászló / Tarján / Csehszlovák-szír barátság szövetkezete / 1969 / Bilak
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Fazekasné Rigó Ilona - 3. rész, Időbeli jellemzők: 2022. április 21., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:54:52

Címkék: második világháború / leventék / 1938 / kolonisták / Németország / zsidók / lakosságcsere / romák / bombázás / gyermekkor / oroszok / ezüst szalagok / első bécsi döntés / első Csehszlovák köztársaság / orosz megszállók / muzsikus cigányok / Palesztina / légoltalmi óvóhely / front / Beneš-dekrétumok / jegyrendszer / csendőrök / Szívgárda / család / kitelepítés / baleset / ejtőernyösök / háború vége / 1945 / komisszár / fehér lap / Sztálin-gyertya / zsinagóga / magyar csendőrök / sakter / szlovák iskola / trianon / milicisták / szlovák telepesek / telepsek / fegyverekkel játszó gyerekek / zsidó temető / leventék Németországban / bombázók / hadiözvegyek / vályogvetés / magyar idők / Kisújfalu / vándor cigányok / szórólap / hadigoság / Németszőgyén
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Fazekasné Rigó Ilona - 4. rész, Időbeli jellemzők: 2022. április 22., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:14:30

Címkék: 1989 / munka / 1956 / 1956-os forradalom / lakosságcsere / 1968 / szövetkezet / szocializmus / Beneš-dekrétumok / szlovák-magyar viszony / 1953 / kollektivizáció / rekviráció / Magyarország / Szabad Európa Rádió / kontingensek / Szőgyén / rádió / prágai ősz / besúgók / vallási élet / szlovák telepesek / agitáció / Tarján / mečiari éra
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésSzőgyén [Svodín]
Rövid URL
ID653737
Módosítás dátuma2023. november 26.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.