A második interjú (2017.IX.5.) átírva; ez idáig nem készült hozzá segédlet;

A 3. interjú (2017.IX.9.) átírva; ez idáig nem készült hozzá segédlet;

A 4. interjúról (2018.I.31.) ez idáig nem készül átirat; Az interjúalany a 4. – 8. interjúban a következő kérdésekre válaszolt:

-1938-ban magyar ruhát varrtak, a férfiaknak meg böújjú inget – ezek hogy néztek ki? és hogy nézett ki a bocskai ruha?

– Ki volt ez az ember, aki megfigyelte az édesapját az első republika alatt, és akivel Galántára ment biciklivel?

– Idézem: „Sellyéről jöttek a magyarok, és akkor már Komlósiék nem voltak, hanem a falunak a vezetősége, mindenki ott fogadta a magyarokat, nekünk nem volt helyünk“ Úgy lehet érteni, hogy 1938-ban a bejövetelkor már a maguk családját valahogy mellőzték?

– Változások a gazdaságban 1938 után…

– Trianon?

– Evangélikusok és katolikusok, köztük mindig volt egy kis versengés – milyen? Az evangélikusokról többet…

– Hogy magyarázza a nagy különbséget a két iskola, a Flenger és az orsolyák között?

– „elmentünk a Flengerbe, ott kötényt kellett kötni, klot…, ilyen lüszerkötényt mikor mentünk sétálni“ – ez mi volt?

– KALOT és a KALÁSZ Kajalon

– Tánckar és negyventagú vegyeskar, énekkar Kajalon; miket énekeltek

– Testvérhelységünk, Veresegyháza – azzal milyen volt a kontaktus?

– Egy levente, Csillag (neve?) meghalt, annak a temetésére nem ment el négy gyerek (öccse és Szépvölgyi Feri bácsi) és megverték őket – kik voltak ezek? belehalt valaki?

– Ki volt az a Levita?

– Többet a kommunistákról… (a misét végigülték kint a templom előtt); kik voltak, hogyan nyilatkoztak meg, május elseje ünnepek, pártszervezet…

– 1938 után leváltották az édesapját – Kupka lett helyette – miért? Többet a Kupkáról…

– Igazgatók Kajalon – Vörös [keresztnév], utána Gödölle [keresztnév, mit tud róluk]

– Jellemezni a tanítókat az elemiben Kajalon. Hrotkó Elemér, Csicsóról, aztán Mátéfi, aztán Csánó Mancit [milyenek voltak?]

– Apor Vilmos, a püspök – milyen emlékei vannak róla? neki volt köze az iskolához?

– Mondjon valamit a győri tanítóiról… – A győri iskolában az apácák is tanítottak? voltak olyan apácák, akik nem tanítottak? hogy volt ez?

– Hóman Ottó – ő igazgató volt? Róla többet… Mikor vezette be azt, hogy legyen nég líceum és egy tanítóképző?

– A gyakorlóórákon az osztálytársai is ott voltak, hogy aztán kritizálhassák az órát? kik voltak ott megfigyelőnek?

– Mi volt az a cselédpatronát, ahova jártak?

– Volt valami disputa arról, hogy áruló volt-e Görgey – a tanáraik közül részt vett valaki a pörben?

– Győri állami képzőben reformátusok voltak leginkább és mégis kicsit Horthy ellenesek voltak – hogyhogy?

– Olyat mondott, hogy Horthy is fogadta az iskolájukat – ez hogy volt?

– Volt valami olyan, hogy Herczeg Ferenc nem mond véleményt a könyvében valamiről, [miről?] hanem hagyja, hogy szabadon menjen…

– Gyűjtöttek rongyot és vasalt papírt – mi az a vasalt papír?

– Voltak a téli segédakciók fronti katonáknak – erről többet…

– Don kanyarból jöttek a sebesültek és mentek segíteni ápolni – erről…

– 1944 márciusa – mi végett kérte ezeket a feljegyzéseket a magyar parancsnok a kiskaszárnyából? Miket jegyzett fel? És honnan tudja, hogy meghalt az a parancsnok?

– Futártiszt volt a nagybátyja – neve? Hogyan volt nagybátyja?

– A Tóth István azt hitte, hogy maga becsapta őt, hogy valakivel megírtatta a leveleket és meg volt a harag – ez hogy volt?

– Háború után Ipolyon ment át a határon – hogy volt ez az átkelés, ki szervezte?

– Mit csinált 45-től 49-ig?

– 1947 vagy 1948-ban ment át Pestre – mikor?

– Volt egy zenetanára a háború után, valami Ottó – ismert név…

– Náplovsky(?) slovák iskola tanítója – róla…

– Kajalon 1945 előtt csak két három szlovák család volt?

– Hogy hívták a papot, aki Nagymarosra ment a háború után?

– Egy képük akkor repedt meg, mikor az anyja testvére, István meghalt – hogy halt meg?

– Volt az az eset, amikor az apja egyszerre kelt fel a bakui orosz katonával és megkérdezték egymástól, hogy te ki vagy? Ez hogy volt (hogy egyszerre)? Meddig volt maguknál ez az orosz?

– Bujka Benedeket a vonaton lelőtte a szlovák csendőr, mert magyarul beszélt – erről többet – mikor volt, ki lett viszgálva?

– Kiss Lacit is lelőtték a csendőrök a Szulló kocsmában – ez hogy volt, mikor?

– Melyik pap volt akkor, mikor nagy szombat napján spontánan magyarul énekeltek az emberek?

– Nemes jegyző Kajalon – keresztneve? mit tud róla? ki volt utána?

– Kugler Rózsikát (Reskát?) karta volna elbújtatni a templomban – ezt maga akarta? Az apja tudta azt, hogy ott már bújkál két katona?

-Mi lett a zsidó családok vagyonával?

– Maizli Zsiga, felesége postamesternő volt (zsidó volt?) Kajalon, volt három fia – a gyerekek a todt szervezetbe jelentkeztek?

– Ez a Zsiga bácsi a Szilvási Antal bácsinál rejtőzött – ki rejtette el ott? Miért hívták az apját a németek a Szilvási házhoz házkutatásra? Ezt a történetet ki mondta el maguknak?

– Volt Kajalon valami hat katonaszökevény – idegenek, vagy kajaliak? Nevük?

– Kajalon az iskolában volt nyolcvan, olyan ember, akiket így összeszedtek, akik ilyen katona, ezek katonák voltak, de ők olyan megbélyegzett katonák – mikortól voltak ott? magyar katonák voltak? volt azért fölöttük valami felügyelet? kik élelmezéték őket?

– A háború végén nyíregyházi távírászok voltak itt – valami drótokat húztak Pallócra vagy mi? Ez hogy volt?

– A flakágyúkon csíkok voltak – lelőtt gépek – de ezeket nem mind itt lőtték le, ugye?

– Kosztyiha majorról többet… Ott leestek bombák, meg valami csatornába is pottyant – milyen csatornába?

– Az éjjeli elsőtétítésről…

– Az apja bevezette minden szobába a rádiót – ezt hogy oldotta meg?

– Komlósi Feriéket Nagyelefánton lerabolták, és amikor jöttek Sellyén keresztül a nyilasok főbe lőtték őket – mennyiüket? A Komlósit is? Hogyan tudták meg ezt a történetet? Ez mikor volt?

– Maguknál nem voltak akkor német katonák megszállva? Mert hogy ki volt írva, hogy foglalt valami katonáknak… De azért voltak, nem? az SS-ek… Ezek meddig voltak maguknál? Milyen nemzetiségűek voltak?

– Az iskola mellett volt négy tank elásva – melyik iskolánál? felhasználták? azokkal mi lett?

– A templom [katolikus, evangélikus?] meg a maguk épülete között volt három flak –  a templom mellett és a mostani szövetkezeti udvaron kívül – voltak még máshol is flakok?

– Galánta és Nyárasd között a felszaggatták a németek a vasútat – mennyit? azt aztán mikor újították fel?

– Volt egy esetük, amikor a kert végébe (Nyárasdon?) aknák hullottak, marinéni repülő is jött – ez mikor volt? honnan jöttek? mit csinált a gép akkor?

– Amikor jöttek az oroszok, a (katolikus?) pap öccsével (Gyuszival?) felfutottak a toronyba (katolikus templom?)

– Volt akár valami kis harc, lövöldözés oroszok és magyarok, németek között?

– Egy orosz parancsnok rálépett az anyja szemüvegére, és hogy kultúrvacak – ezt hogy érti? Miért lépett rá? Ez után mondta maguknak, hogy nyugodtan menjenek fel a pincéből – mennyi orosz volt a plébániában? Ez után meddig voltak a tiszt védelme alatt? És az a közkatona, aki maguk közé feküdt? Az hogy tehette meg ezt?

– Egy igen erős bácsi, Gyíkás Gyula, aki az oroszokat is megverte – vezetékneve?

– Voltak esetek, hogy erőszakoltak, loptak, öltek az oroszok?

– Az első oroszok után egy második csoport is bejött – ezek meddig maradtak?

– Oroszok összeloptak csibéket, hogy a húga ne legyen szomorú a lelőtt csibék végett – ezek az első csoportból voltak?

– A németek felrobbantották a kilenclukú hídat – ez hol volt? állomásfőnök is meghalt – hogy hívták őt? robbanáskor halt meg?

– Kellett brigádra járni – meddig tartott, mennyi embert vittek oda, a hídat és a feltöröt vasútat javították?  mit csinált konkrétan maga? az oroszoknak mi volt a feladatjuk? más ilyen brigádok?

– Az anyja tetsvérét kitelepítették – ki volt ez? a lakkosságcsere alatt?

– A nagynénje férje, valami Ásványi – nevek és hogy voltak rokonok?

– A pallóci birtokon mit termeltek, kik dolgoztak ott? Napszámosok, cselédek, cselédházak… Az ónyi majorról…

– Vitézi birtok lett a Pallóc – hogy hívták a vitézt?

-Az ónyi majorról járt magukhoz egy szlovák kosztolni – ki volt ez? Mikortól meddig járt így magukhoz?

-1945-ben munkára küldtek embereket Csehországba – de nem egész családok? mennyi ilyen cédulát hordott ki? ki válogatta ki ezeket a családokat?

– A Tóth István küldött maguknak valami papírt, hogy mehetnének Mórra tanítani – hogyhogy, akkor valami funkcióban volt?

– Milyen papírt írt meg az anyja a kitelepítési hivatalba?

– Azon akadt meg a kitelepítésük, hogy az anyja Komlósinak mutatkozott be a hivatalon, és ők komlósit értettek – akor se értem, hogy lehetett ezt így kikerülni? A többi családot meg kitelepítették?

– A kitelepítetteket mikortól lehetett látogatni, vagy azok mikor jöhettek látogatóba?

– További emlékek a lakosságcseréről, deportálásokról – hogy volt

– A férjét az első feleségével elvitték a petržalkai magyar táborba – mi végett? Feleségestől? Valami Jusztusz rokonok kiszöktették onnan őt – erről mi tud? És kik voltak a Jusztuszék?

– A front után jöttek szlovákok, nézni maguknak házakat – ezek kik voltak?

– Innen több vagonnal felpakolva mentek ki a magyar gazdák – a magyarországi szlovákok, meg azt mondta, hogy négyen egy vagonban – négy család?

– Valami evangélikus pap ment propagandát csinálni Magyarországra az ottani szlovákoknak, ki volt ez?

– Több szlovák új, sokkal fiatalbb feleséggel jött át ide – ezt hogy magyarázza?

– Valami Lojzkó bácsiék at vagoníroztak be, akiknek ikreik voltak – ki volt ez? Ez is a lakosságcsere alatt volt?

– A dáribóval kapcsolatosan említett Sós Bözskét – ki volt ő?

– Egy pitvarosi néni nagyon szépen beszélt – hogy hívták?

– Tlsták nevű volt a faluvezető Nyárasdon – mikortól meddig?

– Két Tóth Károl nevű is volt a faluvezetőségben, vagy bíró volt – ezekről;

– 37 nemes család volt Kajalon – Getzek, Kissek, Kovácsok – ezekről többet;

– Volt olyan dolog, hogy maguk házat akartak építeni Nyárasdon – nem engedték a nyárasdiak, hogy Nyárasdra menjenek – miért? Ez mikor volt? Gottwaldnak írtak – az lett az eredménye, hogy a kert továbbra a maguké maradt – azt elveszítették volna, vagy mi?

– A nyárasdiak felakasztottak valami fára valami döglött tyúkokat, valami akcióban – ez hogy volt és mikor és mi végett?

– Tíz holdat beadták a JRD-be – ez a maguké volt? Azt nem kobozták el még a JRD előtt?

– Rózsa Ernőről

– A JRD kezdeteiben lovak dögledeztek a trágyadombon – mennyi? Ezt maga is látta?

– Rajnoha volt az első elnök a JRD-ben? Hogy aki okosabb odament, az beleőrült – hogyhogy? Mondott egy példát egy intézőről, aki szinte beleőrült – hogy lehet érteni? Miket tud ezekről az első rossz évekről a JRD-ben?

– Komiszár, első falu vezetőség

– Volt itt is olyan menekült lerablás – hat nyolc karszalagos legény rabolta le őket – kik voltak ezek? Ki volt ez aztán vizsgálva? Mikor volt ez?

– Voltak a régi kommunisták, és az újak, 1945 után – ezekről az újakról mondjon többet; Szabó Jenő bácsi…

– Volt valami Pác, újvári, valami koffert hagyott maguknál – valami elől menekült, mi elől?

– Volt a nagy vihar 1947-ben – itt említett valami papot, hogy térdik érő vízben járt – valami Bilde? Ez volt a neve?

– A szakajtásra hogyan emlékszik, a tóra?

– Az erdőkről…

– Kajaliak és nyárasdiak között volt valami olyan megszólítást, hogy kajali pikó, nyárasdi pikó, ez mi volt?

– Mit tud Csaplár öngyilkosságáról?

– Maguk kapcsolatban voltak tanítócsaládokkal – Palotai bácsi, Ürgéék, Munkáék, ott ezen a…, Kocsisék Királyréven, mindenki, Deákin, Kiss Flóris

– A Janicskékkal nem voltak olyan közeli viszonyban, mint a többi tanítóval – miért? Konkrétan az egész családdal, vagy csak a kántorral, Kálmánnak, esetleg a kanonokkal volt valami olyan dolog?

– Említette, hogy az apja kocsin ment tanítógyűlésekre – ez mi volt?

– Misére kellett menniuk, Sztálinért – ez Cséfán volt?

– Amikor Gottwald meghalt, akkor is voltak valami gyászünnepségek, vagy hasonló dolgok?

– Magyarországon Székesen volt az első nyáron, ott látta nagy versenyeket, hogy ki arat le először – ez milyen évben volt?

– Olyat is említett, hogy tejből nem szabadott túrót, vajat készíteni, hagymát nem szabadott enni, be kellett adni – ez Kajalon volt, vagy Magyarországon?

– Átéltek valami árvízeket Kajalon? Gátőrök, töltések…

– Hogyan emlékszik a korona pengő váltásra? És az 1945-ös váltásra? Emlékszik orosz katonai pénzekre?

– Martinban volt kórházban – két évig – mikor? Heten voltak tanító gyerekek

– Hogyan kapták el a TBC a tanítógyerekek (tehát tanító családbeli gyerekek?) – az oltás végett, hogy kettő injekciót kaptak? A Reszl Jancsinak levágták a lábát – ez a TBC miatt?

– Egy halastót tisztítottak ki valakik és meghaltak, öten-hatan – kik voltak ezek?

– 1929-ben nagy tél volt – a Slezák birtokról vagy Ónyról valakiket sátoros kocsival hordta be – kiket és hova?

– 1956-ban, a magyar forradalommal kapcsolatban olyat mondott, hogy civil ruhába öltözött baretkás csapatokat látott menni a határ felé – kik lehettek ezek? hol látta őket?

– A forradalom után voltak Pesten – kivel és mikor volt ez? Beszélt a volt iskolatársaival, akik Magyarországon voltak – akkor? Miket mondtak?

– Azt mondta, hogy Kajalon, ezen a vidéken, nem nagyon akart hasonló forradalom lenni, a fiatalok közönbösebbek voltak –  az apján kívül beszélgetett még valakivel a forradalomról?

– Amikor a tanfelügyelőnő azt akarta, hogy ítéljék el a forradalmat – csak az a tanfelügyelő nő volt ott? És az egész ügyből nem lett semmi?

– A férje első felesége 16 oldalas feljelentést tett magáról – mi volt a feljelentésben? Hogy az 1956-os tevékenysége végett – a szenci eset is említve volt ebben?

– Milyen barátnöjének küldött ennivalót Magyarországra?

– Dercsikán embereket csuktak be magyarságuk végett – mikor csukták őket be, magyarságuk végett, mi végett tulajdonképpen?

– A dercsikai pap családja a pozsonyi centrál átjárónak a tulaja volt – az mi? És hogy az iskolában valami cipőfűzőt árult, vagy mi – ez hogy volt?

– Az üzletben találkozott egy idős nénivel – Adorjánházi Gál családnak a tagja, hát, Laci volt a…, rokona volt?

– A testvérének egy fia volt, Lacika – melyik testvérének?

– 1968 – idézem: „kétszer háromszor úgy üzletben, vagy utcán ment be, jöttek a magyarok és mindenki úgy egyet intett, hogy…“  – ez hogy volt?

– 1968 – a mezei út, ami pallócra vezetett volna, oda kiment néhány ember, és nézték, hogy a magyarok jönnek az országúton – a pallóci útról van szó? oroszokra nem is emlékszik?

– 1968 –idézem: „azt beszélték, hogy Nyitrán bevonultak ugye a magyarok, előtte megmondták, hogy az utcákat kitakarítani, [ki mondta, mi végett?] vagy valami, nem tudom mi volt, lett volna összeütközés, de eltűnt mindenki az utcáról, nem volt semmiféle éljenzés,“ [tehát közönbösek voltak az emberek?]

– Énekes koldúsok – messziről énekelve mondták a sorsukat – milyen sorsuk volt?

– Majomtáncoltatók – miketcsináltak a majmok? medvetáncoltatók – zene is volt hozzá?

– Drótosokról, abalkosokról többet

– Szepességről jött két magas szlovák ember – hogy hívták? Szepesiék?

– Szódás – ki volt ő? Ugyan az hordta a szántói vizet? visszaváltható üvegek voltak?

– Vecséről a Marsal bácsi jött, déli gyümölcsöt árult – neve?

– Vágáról a pukancis néni – erről többet…

– Nyárasdról jöttek a népek karácsony előtt, lámpásokal misékre – roráté? Maga is járt erre?

– Karácsonykor nagy mise a kajali templomban volt, és csak később volt a mise Nyárasdon – aznap?

– A passiókkal kapcsolatban említett valami Németh Amadi???, az operaház karnagya – hogy jutott ez ide? Milyen évben volt ez?

– Nagypénteken mindenki járt Jézuskát csókolni – a mise alatt? Mi volt az a kis templom?

– A húsvéti körmenet alatt minden ház ablakában gyertyák égtek – szombaton?

– Amikor a pap megáldotta a házakat – GMB, a kajali fiúk valami huncutságokat rajzoltak köré – miket?

– Az öntözésről többet…

– Honnan szerezték akkor a karácsonyfát, mivel díszítették?

– Karácsonykor fokhagymát felkarikázták, rátették a mézes ostyára, meg borsot, [ez mögött volt valami hiedelem?

– Ostasütő asszonyok – kajaliak voltak?

– Voltak hivatásos halászok – kajaliak? más foglalkozásuk nem is volt?

– Cigányzenekar, Kajalon, Karcsié meg a Budué – ezekről többet

– Búcsú – a mézeskalácsokon kívül még mit árultak a sátrakban a búcsú alatt?

– Vágai kisfiú, apuhoz járt iskolába, kiesett a hintából – neve? osztálytársak voltak? mikor volt ez?

– Szombat Zsiga bácsi. [róla mondjon többet

-Később a kommunizmus ideje alatt nem volt problémája az apjának?

– Slachta Margit; – Lucenbach Herta grófnő

– nagyszülőkről többet

– Fáy Hildegard [utánanézni

– fényképek; királyfai csárda; kubányi birtok, erdő; malmok a Vágon; Vága 1938-39

Az 5. interjúról (2018.II.7.) ez idáig nem készült átirat;

A 6. interjúról (2018.III.6.) ez idáig nem készült átirat;

A 7. interjúról (2018.V.29.) ez idáig nem készült átirat;

Az 8. interjúról (2018.VIII.14.) ez idáig nem készült átirat;