Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Gányovits Alfonz Gányovits Alfonz – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Gányovits Alfonz

Gányovits Alfonz

Az interjú(k) témái: 1938, Horthy korszak több témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, amerikai hadifogság;

Egyéb mellékletek: jegyzetfüzet 1945-ből; rövid memoárok a háborús részvételről, hadifogságról;

Megjegyzések: A visszaemlékező története megjelent az “Nyugati fogságban” című könyvben (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2016);

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

4. interjú

5. interjú

6. interjú

7. interjú

Az első interjú (2014.III.20.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, nem Frédi a neve, hanem Alfonz;

(2) 1938 – díszkapu volt a faluban, csendőrök érkeztek csézával, a cigányasszony megcsókolta a csizmáját, aztán a jegyző fogadta; csendőrők jöttek, ketten hárman, a katonaság később mutatkozott;

(3) ugyan az a személy maradt csendőrparancsnoknak; a csendőrök kihírdették, hogy minden háznál legyen vécé, a cigányoknak is, hogy ne járjanak a Dunapartra; a cigányasszony, aki megcsókolta a csendőr csizmáját, lecseszték otthon – a cseh csendőr ír, a magyar törül;

(4) a csendőrők elkapták Frédi bácsit halászás közben és felpofozták;

(5) a magyarok alatt nem volt szabad Mikulást járni – de mégis jártak, szignalizáltak egymásnak, hol vannak a csendőrök;

(6) leventézés tizenkét évtől; zsidókról és jehovistáról röviden; a képről ami a falon van; leventesapka – ha nem volt a fején, dicsértessék a J.K., ha a fején volt Szebb jövőt, a felnőttek jó napot; a nyilasok alatt lett a Kitartást

(7) gyakorlat hetente egyszer – eleinte menetelés, sorakozás, aztán már hadgyakorlatok is – körbefeködtek és robbantottak valamit; tanulták, hogy merre van észak, dél…, a pokrócra kiraktak tárgyakot, meg kellett jegyezni minél többet; céllövészet is volt;

(8) aki nem ment templomba, legközelebbi vasárnap a szomszéd faluba kellett menni misére; Bugár Győző, a leventeparancsnok, raj- és szakszparancsnokok öregebb leventék voltak;

(9) kisbíró dobolta ki, hogy az 1925-1930-as korosztályok sorakozzanak, három nyilas csinálta ezt – a neveiket nem akarta megmondani;

(10) az anyja és a nagynénje kisérte ki, kint álltak a hidegben egész éjjel, azt mondták, ha valaki megszökik, elviszik az anyját; reggel a nyilasok kisérték a leventéket az albári állomásra; voltak, akik otthon maradtak ,mert aláírtak valamit;

(11) az albári állomáson a leventéket átvették a hungaristák, irány Észak-Komárom, Dél-Komárom, Győr; bomba esett a Dunába, amikor a hídon mentek Dól-Komáromba; Győrben a Teleki kaszárnyába mentek, a folyosón voltak elszállásolva, este az utcabeliekkel egybebújtak;

(12) a karpaszományos nyilas kijelentette, hogy lehet jelentkezni alakulatokba, a felvidékieket lekommunistázta, hogy miért nem jelentkjeznek, de nem jelentkezett senki se; miket ettek; aztán pár nap után, éjfélkor felsorakoztatták, és reggelig ott álltak a hidegben a vagonoknál; (13) reggel kinyitotat a vagont és a disznótrágyát kellet kitakarítani és szalmát szórni rá, attól megtetvesedtek; szereztek kályhát is;

(14) voltak, akik meglátogatták a gyerekeiket; nem tudja meddig voltak, ott, de aztán egy délelőtt elindult a vonat, az asszonyok álltak a peronon, a rezesbanda húzta a nótát;

(15) Pozsony, az alagútban fulladoztak a füsttől, aztán szereztek valamit, amivel megoildották, hogy be lehessen zárni az ajtót és a kályhacső is kint legyen; Cheben keresztül is mentek, ott nem fogadták be;

(16) Wurzen, beöltöztetés – fürdés után egyenruha és munkásruhát is kaptak; amikor kimentek, nem ismertek egymásra a leventék;

(17) második század, második szakasz (német szakasztiszt) első raja (magyar levente az élen); emeletes ágyakon voltak, szekrények is voltak; felsorakoztatás, német vezényszóra; az öregebbjei marháskodtak valami nagy terem végén(?); tetvesek voltak;

(18) este mindíg riadók voltak, lesötítés; a haverral váltakoztak, hogy ki marad bent elrejtőzve a szekrényben, de aztán rájöttek a németek és már nem lehetett csinálni, odadöntögették a szekrényeket az ágyhoz;

(19) a riadók alatt a pincébe mentek, aki tudott, vagy aztán a lövészárokba, aztán egyszer reggel a német jött értük és a konyhán adott valami teát, ami átforrósította;

(20) felesküdés a Hitlerre – magyarul mondták – „isten engem úgy segítsen“ helyett azt mondták „isten engem hazasegítsen“, de a sváb gyerek, aki tolmácsolta, nem árulta elk a német tisztnek;

(21) felsorakoztatás és ki az állomásra, irány Wurzen, aztán Gardelegen, gyűjtőtábor, amiből széles út vezetett, sok nép volt rajta; riadó volt és erdőbe mentek;

(22) Gardelegenből Bielefeldbe, sorrend; Gardelegenben meleg ételt kaptak, erdőben szállásolták el a leventéket, másnap reggel sorakozó, kenyeret is kaptak és gyalog Bielefelden (levest kaptak) keresztül eljutotta Güterslohba;

(23) Gütersloh, moziteremben elszállásolva, már nem volt fegyelem, a tisztek szélne eresztették a leventéket, a városban volt a front; kupaktanács, hogy hova menjenek; az öregebb korosztályokat még Wurzenben elválasztották, mentek Spandauba;

(24) másnap mondták, hogy mehet aki ahova akar; tanácskozás, hogy hova; a mókusok hajszolása, közben a város másik felében harcok voltak;

(25) visszajöttek a mókuskergetésből, találkoztak egy farkasdi légvédelmistával; ez után eresztették szélnek a leventéket;

(26) este heten nyolcan mentek, este mentek, elkezdett esni, bementek egy parasztnak az eresze alá, akkor egy német összeszedte egy helyre őket (húsz másikkal); egy utcabeliről, aki tizenhat éves votl és azt mondta, hogy 15, mert azokat engedték el;

(27) dögcédulát is kaptak, Ungarische SS;

(28) Güterslohból visszafele gyalog – csak röviden; Bielefeldben kaptak enni (de mégse); Güterslohba érkeztek nagypénteken, mozihelységebn voltak elszállásolva, tizenöt kekszet kaptak; a front a város másik felén volt, mókusokat hajszoltak;

(29) fogságba jutásig – Bielefeld, Helpup, egy hídon áteresztették a leventéket, de a németeket nem; a Patasi Zoli bácsit ellökte a katona, mert majdnem rálépett az aknára; a hídta felrobbantották

(30) Bielefeldben nem kaptak mégse semmit, Helpupban húsz kekszet; falukon kersztül mentek, nem volt szabad kéregetni; zavaros volt a helyzet, gépek géppuskáztak; egy oroszt fehér zászlóval lelőttek; a pokrócot cserélgette az egyik oldalról a másikra;

(31) egy állomáson légitámadás volt, futott és beleesett a gödörbe és megütötte magát, egy csomó lett ott, amit öt éve operáltak ki;

(32) a támadás után kekszet evett; aztán felkelt és megint jöttek a gépek – bombát dobtak és előttük robbant fel; Patasi Zoli bácsi és légvédelmi ágyú, amit ledöntött a légnyomás;

(33) falukról falukba – megérkeztek Eimébe, elszállásolás egy gazdánál, kenyérért jártak koldulni; a németek kivetköztek civilbe – jó hogy öregek voltak, tudták, hogy vége a háborúnak;

(34) a falu közepén egy tank volt – egyik magyar gyerek elkiáltotta, hogy Budapest, pár perc mulva egy magyar származású amerikai páncélos – azt mondta, hogy menjenek haza (a paraszthoz)

(35) másnap reggel már amerikai fogságban voltak – az elfogás, nem tette fel a kezét, aztán már nem akart mozdulni és akkor az amerikai ráütött puskával; megkérdeztéík, hol van az oficír – nem volt és így elmentek;

(36) a helyiek és a leventék megtalálták a rakjtárokat és szabadrablás volt;

(37) a falunak kellett élelmezni a leventéket – az első polgármester nem akarta élelmezni, az amerikaiak leváltották; aztán konyhájuk lett, egy nyárasdi gyerek lett a szakács; a parasztól elmentek olyan ötszáz méterre egy raktárféle helyre, ott voltak; a nyárasdi gyerek ment lopni is enni;

A második interjú (2014.III.21.) átírva; segédlet is készült hozzá:

(38) röviden az oroszról, akit fehér zászlóval lelőttek; Frédi bácsi még repülőben is ült, de nem bírta;

(39) a baleset a tanknál;

(40) ötszáz méterre tették át, pár napon belül odajöttt egy magyar csendőr, aki elkezdett parancsolgatni, egy gyereket krumplilopásért kikötött, de egy verekedős gyerek felpofozta és elzavarta;

(41) az amerikaiak toborozták a fiatalokat; ez addig volt, míg ledobták az atombombát;

(42) augusztus 15, Eiméből Elsébe; ott kétszer lettek beoltva, mert Bergen Belsenben kiütött a tífusz; a nép csavargott, megtalálták a többi vásárútit is; óltás – nem tudta a használni a kezét, tornáztatták a leventéket;

(43) tetováltatta magát;

(44) szeretetcsomagok – kanadai, angol, francia és rendes napi eledel; a poloskák csíptek;

(45) Elsében barakokban voltak, angolok voltak ott, mert az angol zóna lett;

(46) az amerikai kaja Eimében; az amerikaiak úgy szórakoztak, hogy dobálták szét a csomagokat a leventéknek, és mindent összegyúrtak a tolakodásban, de aztán megegyeztek, hogy összeszedik és elosztják;

(47) még az előtt a raktárból szereztek borokat és azokat dobálták/cserélték az amerikaiaknak, csellel nem is dobták oda a bort, de az amerikaiak ledobták acigarettát;

(48) az amerikai angol átadás – nem fejtette ki; Elzéből Wolfsburgba, Helsinki táborba, 1945. szeptember 26-án, nagyobb láger volt, mindenféle alakulat, magyarok és nyilasok is voltak a fejesek nyilasok nem bratyiztak a csóró nyilasokkal;

(49) barakokban bálokat rendeztek; a nőket nem lehetett a barakokban tartani, razziáztak, mert sok volt e nemi betegség; a nemi betegeknek felszúrták a húgycsövüket tüzes vassal;

(50) a lágernak volt focicsapata – a magyarok megnyerték a meccset; teherkocsival vittok el egy gyárudvarra, ahol foci volt; a sofőrök őrülten vezettek; Frédi bácsi fotbalozott, de még Eimében, vagy Elsében;

(51) a magyarok nyertek és az egész láger kapott valamit; húsz, vagy harmincezren voltak a lágerban; a provianťák lengyel volt;

(52) októberben a szerelvény visszamaradt, mert jött a hír, hogy Magyarországon átadták az oroszoknaka szerelvényeket és mentek Oroszországba;

(53) pontosan egy hónapjára rá megint visszamaradt a szerelvény;

(54) Wolfsburgból Fallingbostelbe, csehszlovák lágerba; nem emlékszik csehszlovák tisztekre, akik gyűjtötték a felvidékieket; vöröskeresztes vonattal jötttek haza (kb. Pilsenre gondol);

(55) Fallingbostel kis tábor volt; SS-ek voltak ott, és lelőttek angol katonákat, levetkőztették őket mesztelenre, de nem találtak fegyvert; aztán már páncéloskocsival vizsgálták őket;

(56) Pilsenbe vöröskeresztes vagonnal mentek; két civil bejött és megnézték a ruháikat; egy pisztolyt hozott emlékül;

(57) Pilsenben már keresték az SS tetoválásokat – hónuk alatt, a heréik mellett; egy gyereknek kelések voltak és azt elkülönítették; nem vigyáztak a leventékre az úton Pilsenig;

(58) áprílis 13 érkezett haza (az írott verzíóban március 16-án már Prágában volt); Prágában megint átvizsgálták, egy nagyobb lágerban voltak; Prágából Pozsonyba éjjel utaztak;

(59) Pozsony, nagyállomás, megdobálták a leventéket kövekkel, aztán eltaláltak egy szlovák katonát, aki vigyázott a leventékre;

(60) ötösével engedték el a kisállomásra – papírt kaptak; az volt mondva, hogy ne beszéljene magyarul, de még háborús kedvükben voltak és nem féltek;

(61) a vonaton énekeltek, Úszoron nem akarta kiengedni a vonatot a výpravca, míg énekelnek, két verekedős gyerek odanyomta őtet a kályhacsőhöz; hír jött, hogy Szerdahelyen lesz katonaság;

(62) Szerdahelyen nem voltak katonák; egy nyárasdi biciklin volt, vitte a hírt a három faluba; Kürtön megcsókolta egy lány, azt hitte, hogy a bátyja; a vásárútiak hazavitték;

A 3. interjú (2014.VII.3.) átírva; segédlet ez idáig nem készült hozzá; az interjúalany a kiegészítő interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:

-1938-ban csendőrök jöttek Vásárútra, a hadsereg akkor azokban a napokban nem vonult be?

-Mit csináltak azzal a cigányasszonnyal, aki megcsókolta a csendőr csizmáját a többi cigányok?

-A zsidó gyerekek is leventéztek? Említett még valami jehovistát is a leventékkel kapcsolatban – azokkal mi volt?

-Melyik napon volt maguknak a leventegyakorlat? Meddig tartott a gyakorlat?

-Olyan gyakorlatuk volt, hogy körbefeküdtek és valamit felrobbantottak – ez mi volt? És ez a kör közepén robbant?

-Hogyan lettek a leventék raj- és szakaszparancsnokok? Ki lettek válogatva? Voltak valami kiképzésen? Mi volt ezeknek a feladta?

-Azt mondta, hogy a Bugár Győzö nem volt végig a parancsnokuk – ki volt rajta kívül aztán?

-Jól értem, hogy egész éjjel kint álltak a hidegen, mielőtt elvitték volna magukat az albári állomásra? Mit írhattak alá azok, akik otthon maradtak? Ezt ki is jelentették, hogyha valamit aláírnak, akkor maradhatnak? Vagy csak egypárnak adtak ilyen lehetőséget?

-Leventéken kívül még vittek ki valakiket Vásárútról? Öregebb katonákat, civileket…

-A vásárúti nyilasok csak az albári állomásig kisérték magukat? Kik voltak ezek a hungaristák, akik átvették magukat, mit tud róluk mondani? Kik szálltak fel magukon kívül Albáron? Aztán milyen felvidékiekkel mentek ki Németországba?

-Komáromban már voltak valami leventék, akiket aztán vittek magukkal Győrbe?

-Az Komáromban volt, amikor a Dunába esett a bomba, ugye? Hogyan volt az a légitámadás, amit az úton Komáromból Győrbe kaptak? Győrben volt légitámadás (vagy légiriadó)?

-Teleki kaszárnyának hívták azt, ahol elszállásolták magukat? A folyosóra – nem volt hely?

-Ki volt az a kettő vásárúti, akivel egy vagonba jutott?

-Honnan szereztek az öregebbek kályhát a vagonba?

-Reggel kitakarították a vagont a disznópiszoktól – aztán aznap indultak el (délelőtt)?

-Mennyi ideig voltak Chebben (Egerben)? Hogy nézett ki az a hely?

-Kik kisérték magukat az úton?

-Wurzenben egyenruhát kaptak – a civilruhával aztán mi lett?

-Amikor megérkeztek Wurzenba, kik voltak már ott? Voltak ott más magyarok is?

-Említette, hogy az öregebbek marháskodtak valami nagy terem végén, ahol asztalok voltak – hogyan?

-Átéltek Wurzenban tényleges légitámadást, bombázást? Azt mondta, hogy nem mindenki jutott a pincébe – nem volt annyi hely és ezért mentek lővészárokba? Ha jól értem, azt mondta maguknak az a német, aki teát adott maguknak, hogy nem szabad elaludni a lövészárokban?

-Hogyan viselkedtek magukkal a német tisztek, milyenek voltak?

-Mondjon többet Wurzenról és Gardelegenről (gyűjtőtábor? sok nép a széles úton? riadó, erdőbe mentek éjjelre?) és az útról Wurzenból Gütterslohig. Időrend hogy volt?

-Wurzenben melyik korosztályok válltak el maguktól? 1925, 26 és 27? Azokkal mi lett, nem tudja?

-Azt mondta, hogy a mókuskergetésből visszamentek – hova? Kik beszélgettek azzal a farkasdi légvédelmistával? Aztán mi lett vele?

-Güterslohban több csoportra osztódtak, maguk például nyolcan voltak – ki ment merre és mi lett vele?

-Este mentek és egy parasztnak az eresze alá bújtak az eső elől – az német katona volt, aki összeszedte magukat? Ki volt az a húsz, akik már ott voltak, ahova vitte magukat, a többi vásárúti? Aztán megint német felügyelet alatt voltak? Meddig, Eiméig?

-Említette, hogy egy utcabeliét úgy engedtek ki valami lágerból, hogy azt hazudta, hogy 15 éves – ez ki volt? Mikor vállt el maguktól?

-Hol és mikor ásták el a dögcédulákat? Mikor kapták meg és mit mondtak a németek? Változtatott ez valamit, hogy megkapták a dögcédulát, vagy az, hogy SS-nek titulálták magukat?

-Hogy volt az az eset a Patasi Zoli bácsival a hídon, amikor a katona ellökte őtet? -Ez után falukon keresztül mentek – azt mondta, hogy nem volt szabad kéregetni – miért?

-Valamit mondott, hogy a pokrócot, ami magán volt cserélgette az egyik oldaláról a másikra – mi végett?

-A vasútállomáson volt a bombatámadás és ezzel kapcsolatban említette Patasi Zoli bácsit is – valami hogy a légnyomás felborította a légvédelmi ágyút – ez hogy volt? Mikor és hol vált el a Zoli bácsitól?

-Egészen Eiméig volt magukkal valami német fölöttesek, akik irányították magukat?

-Fogságbaesés után megtalálták Eimében a raktárakat – ezt nem akadályozta meg senki, hogy onnan elvigyék a dolgokat? Később se?

-Mondta, hogy ez a szakácsuk, a nyárasdi Varga Gyula valami bikát ment lopni és hogy az orosz elvitték – ez hogy volt?

-Azt mondta, hogy ott Eimében volt az amerikaiaknak parancsnokságuk – ez valami nagyobb parancsnokság volt? Milyen volt ez az amerikai alakulat?

-Ott Eimében az egész idő alatt a falusiak élelmezték magukat, vagy az amerikaiak is?

-Mi lett a Zsoldos Janival, amikor felrobbant a tank és mi lett azzal: 1. aki nyargalt a tank csövén, 2. aki csapolta a benzint (még mással?), 3. a német gyerekekkel (hányan?)?

-Valami olyat mondott, hogy az egyik gyereknek lemeradt a bátyja, talán valami vonatról –  mi volt akkor? Ezt a csendőrrel kapcsolatban említette, aki parancsolgatott…

-Akik jelentkeztek az amerikai toborzáson, azokkal mi lett? Végül nem mentek sehova se? Mi lett a haverjaival, akik jelentkeztek? Mi változott az után, hogy jött a hír, hogy ledobták az atombombát?

-Elsében beoltották magukat – az végett, mert Bergen-Belsenben kiütött a tífusz és az emberek mindenfelé csavarogtak? Az olyan 80 kilométerre van…

-Azt is mondta, hogy felkeresték a többi vásárútit – hogyan sikerült megtalálniuk őket? Hol voltak és mennyien?

-Augusztus 15-én mentek el Eiméből – még akkor is amerikaiak voltak Eimében? És az amerikaiak vitték el magukat Elzébe? Hogyan mentek, autókkal?

-Elsében kapták a szeretetcsomagokat, de volt rendes napi ennivaló is – azt az angolok adták? Milyenek voltak az angol katonák, ha összehasonlítsa őket az amerikaiakkal?

-Azt honnan tudja, hogy a vasút az amerikaiaké volt?

-Nem tudja miért hívták a wolfsburgi tábort Helsinkinek? Ott is olyan szabad rezsim volt, mehettek ki a lágerból? Milyenek voltak a körülmények ott? Ennivaló, szálás, tisztálkodás…

-Azt mondta, hogy bálokat is rendeztek ott – és oda bejöhettek a nők?

-Hol volt az a gyár, ahova elvitték magukat a focimeccsre? Mennyi embert vittek oda?

-Októberben visszamaradtak – ezt ki mondta maguknak, hogy az oroszok Magyarországon elvittek több szerelvényt ki Oroszországba? Második alkalommal mit mondtak maguknak, hogy miért nem mennek?

-Wolfsburgból Fallingbostelbe jutottak – hogy volt az elosztás Wolfsburgban? Anyaroszág, Felvidék…

-Fallingbostelban angol katonák voltak, vagy csehszlovákok is? Az SS-ek el voltak különítve?

-Pilsenben két civil bejött a vonatjukba megnézni a ruhájukat – mit csináltak még? A kifúrt pisztolyát elvették? Pilsenben keresték először a tetoválásokat (ott nézték a nyelvük alatt?)?

-Prágában megint kerestek SS tetoválásokat? És ki is kérdezték magukat? Hol volt ez a prágai láger és hogy nézett ki?

-Volt valami kiséretük Prágából Pozsonyba? A maguk kupéjába nem mehettek civilek?

-Ki mondta azt a hírt, hogy Szerdahelyen katonaság lesz?

-Egy nyárasdi biciklin volt Szerdahelyen – megkérték, hogy vigye a hírt Kürtre és Vásárútra? A Konkoli Peti az kürti volt? Azokhoz küldték a biciklist? Hol találkozott a vásárútiakkal, akik hazavitték – a kürti kocsma előtt?

-Hogyan fogadták magát otthon?

-Az összes vásárúti levente hazajött Németországból?

-Az apja volt az első világháborúban? Mit tud arról, hogy mit csinált a 2. világháborúban?

-Azt mondta, hogy áprílis 13-án jött haza, a papírra meg azt írta, hogy március 16-án volt Prágában…

A 4. interjúról (2014.VII.4.) átírva; segédlet ez idáig nem készült hozzá;

Az 5. interjú (2016.VIII.3.) átírva; segédlet ez idáig nem készült hozzá;

A 6. interjúról (2016.IX.27.) ez idáig nem készült átirat;

Az 7. interjúról (2016.XII.14.) ez idáig nem készült átirat;

KódIE_0184
LakhelyDunaszerdahely [Dunajská Streda]
Születés időpontja1930-08-26

Gányovits Alfonz - 1.rész, Időbeli jellemzők: 2014. március 20., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:00:44

Címkék: második világháború / leventék / Németország
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Gányovits Alfonz - 2.rész, Időbeli jellemzők: 2014. március 21., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:12:50

Címkék: második világháború / hadifogság / nyugati fogság
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Gányovits Alfonz - 3.rész, Időbeli jellemzők: 2014. július 03., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:59:48

Címkék: második világháború / leventék
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Gányovits Alfonz - 4.rész, Időbeli jellemzők: 2014. július 04., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:54:24

Címkék: második világháború / leventék
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Gányovits Alfonz - 5.rész, Időbeli jellemzők: 2016. augusztus 03., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:32:44

Címkék: második világháború / leventék / hadifogság / nyugati fogság
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Gányovits Alfonz - 6.rész, Időbeli jellemzők: 2016. szeptember 27., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:27:13

Címkék: második világháború / leventék / hadifogság / nyugati fogság
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Gányovits Alfonz - 7.rész, Időbeli jellemzők: 2016. december 14., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:54:38

Címkék: második világháború / leventék / hadifogság / nyugati fogság
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Gányovits Alfonz - 8.rész, Időbeli jellemzők: 2016. december 14., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:03:17

Címkék: második világháború / leventék / hadifogság / nyugati fogság
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
Rövid URL
ID653000
Módosítás dátuma2023. november 26.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.