Gerhát Aranka (Hetény [Chotín])
Az interjú(k) témái: A Horthy korszak témái, nyilas éra, kiemelt téma a lányleventék elhurcolása német birodalmi területre és ottani hadifogságuk.
Egyéb mellékletek: Hetényi lányok a második világháborúban (újságcikk, Dunatáj); a hetényi lányleventék fényképei
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.IX.19.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; a család tragikus pár hónapja;
(2) iskolák – megszűnt a koedukáció a gimnáziumban; 1939-től 1943-ig polgári;
(3) Császárné Nagy Zsuzsa családjáról;
(4) miért szűnt meg a koedukáció; röviden a polgáriról; a fényképekről; egészségről;
(5) családtalan, lehethogy az végett, hogy Németországban injekciót kaptak; többe nemzetiségű lányok;
(6) röviden 1938-ról; az iskolába járás busszal; a továbbtanulásról – nem tudott; az iskoláb bezárása 1944-ben;
(7) az oroszok első bejövetele; nyilasok és nemzetes asszonyok, a lányok gyors összeszedése, állítólagos Garmisch-Partenkirchen;
(8) a tanító házaspár a lányaikkal;
(9) Hetényen kezdték az összeszedést; Szentpéterről nem vittek, egy asszonyt agyonlőttek;
(10) a fényképek kidobása;
(11) Csintalan Miklós, beszélgetés a háborús időkről;
(12) elvitel az újvári állomásra; a értelmesebbek furcsálották, hogy rossz irányba mennek; a két újvári, aki önkéntesen ment ki;
(13) légiriadó, erdő mellett, alacsonyan száló orosz gépek; egy állomáson bomba esett le és két újvári lánynak a bőröndjei lógtak a fáról;
(14) a két lány, akivel az anyjuk is elment, két héten belül hazahozatta őket az apa; a messze Berlin lángokban volt; két hétig tartott az út, sok megállással;
(15) megérkezés Pütnitzbe; führerinek, luftwaffe kampf helferinen; a németek tájszólással beszéltek, a német nyelvtudás;
(16) kis sovány leányka volt, sírt; eleinte kiképzés elködösítésre;
(17) tolmácsként, a führerin megsajnálta; lány láger volt, ukrajnaiak; csak röviden járt ki a tengerpartra ködősítésre; mikor lettek kivéve;
(18) „kirándulás“ egy „Garten“ nevű városba; irodában dolgozott, csak az elején volt kiképzésen; hogyan volt a kiképzés, ködösítés;
(19) a gelnicai lány, jelentkezés bevetésre Augsburgba, szökés; a többi hetényi lány nem akart menni;
(20) szökés, igyekeztek közelebb menni; május 9. – már Prágában voltak; vételezés; azt hazudták, hogy lemaradtak a csapatuktól; egy német majdnem le akarta lőni, mert magyarul beszélt; nicht stehen bleiben, immer weiter gehen;
(21) cseh-német határ átlépése, már nem volt étel; Prágában, az oroszok bejövetele, a egyenruhák eldobása; börtönbe kerülés; a Terezka kimagyárzta a helyzetet és elengedték;
(22) egy csoportba vergődtek és hazafelé, Beszkidek; a prágai felkelésről kérdem;
(23) Komjáti Aranka, akivel összetévesztették egy cikkben;
(24) a Beszkidekig; a szlovák falvakban népkonyhák; egy eset a krumplival, amit igazságosan elosztottak;
(25) vonatraszálás, Újvárig a vonat tetején; egy orosz kiskatonától kenyeret kaptak;
(26) a zsidókról, a zsidó menhely;
(27) május végén érkeztek haza, sok barangolás, nem emlékszik pontosan merre; a falusiak mérgesek voltak, miért hagyták ott a hetényi lányokat; azok amerikai fogságba estek; beszélgetés a Csinatalan Miklóssal; Szabó lányok és anyjuk hazajövetele két hét után;
(28) Bordány lányokról;
(29) a nemzetes asszonyról egy keveset; az apja akkor letargiában volt, mikor elvitték;
(30) 1943-tól 1944-ig – községi hivatalban, komáromi kórházban; a komáromi kórház kivitele;
(31) a nagynénjéről, aki a kórházban dolgozott; a memóriáról; Bordánékról; az iskolái a háború után;
(32) a német megszállás, a nyilas hatalomátvétel – nem sokat tud; 1938 – csak említve Horthy bejövetele; Túri Zsoltról;
(33) nem tud róla, hogy vittek volna Virtről; Marcelházán nem engedték a lányokat;
(34) mit vihettek az útra; az ausztriai tájszólás;
(35) a führerinek, Aga Mahr; a fényképekről;
(36) az iskolai egyenruha – a szlovák csendőr a háború után letépte a nyakkendőt;
(37) a szegényes háborús évek, kevés ruházat, cipő; Major Esztike, aki télen nem tudott iskolába menni;
A második interjúról (2013.XI.25.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Hogyan emlékszik a magyarok bejövetelére 1938-ban?
-Hogyan változott a helyzet 1938 után?
-Mit tud mondani a polgári iskoláról, ahova járt? Milyen tanítói voltak?
-1943-ban végezte el a polgárit – és két helyre ajánlották, tanítóképzőbe és egy komáromi kereskedelmibe – ekkor miért nem ment tovább tanulni? Az iskolák csak egy évire rá zártak be…
-Mikor dolgozott a községi hivatalban? Hol dolgozott az után, hogy evakuálták a komáromi kórházat?
-Mit tud mondani a magyar csendőrökről?
-Mit tud mondani a komáromi zsidó családok sorsáról? Foglalkozás, holokauszt, háború után..
-Hogyan emlékszik arra, amikor Hetényt elfoglalták az oroszok? Miket csináltak? Hogyan verték őket vissza? Mit tud mondani a németekről?
-Mit tud mondani a nyilasokról? Azt mondta, hogy nagyon gyorsan összeszedték magukat – ez hogy történt?
-Meddig voltak magukkal ezek a nemzetes asszonyok? Ezekről mit tud mondani? Hogyan viselkedtek magukkal?
-A fiúknak volt a leventefoglalkozás – a lányoknak is volt valami szervezkedésük? Leventelányok, Kalot, Kalász…
-Összeszedték magukat és aztán egyenesen Újvárba mentek? Nem úgy volt, hogy az úton odafelé még megáltak összeszedni a szentpéterieket és marcelháziakat? Szentpéteriek pedig mentek…
-Meddig voltak Újvárban és hol voltak elszállásolva?
-Ezt az esetet, hogy egy szentpéteri asszony agyonlőttek – ezt csak hallotta? Azt mondták, hogy ez már Újvárban volt…
-Azt mondta, hogy úgy furcsálotta, hogy nem jó irányba mentek Svájc felé – ezt mikor vették észre?
-Egyszer légiriadó volt, olyan ritkás fenyőerőben voltak és az orosz gépek alacsonyan száltak le – és olyat mondott, hogy nem voltak azok katonák, hanem nők, vagy gyerekek – kik?
-Egy állomáson bomba esett le és két újvári lánynak a bőröndjei lógtak a fáról – mi lett azokkal az újvári lányokkal?
-Miket ettek az út alatt?
-A Szabóékat, a két lányt és az anyjukat haza tudta hozatni az apjuk – honnan jöttek haza? Hogyan tudta ezt elintézni? Hogy hívták őket?
-Említette, hogy távolról látták Berlint – hogyhogy?
-Hogyan volt az a kiképzésük az elködösítésre? Hogyan fejlesztették ki ezt a ködöt? Valami savat említett… A tengerpartra jártak ki? Aztán be is lettek vetve valamilyen lányok?
-Azt mondta, hogy több nemzetiségőeuk voltak ott – ezekeről mitr tud mondani? Milyen volt velük a kapcsolat? Említett egy pópa lányát például…
-Azt mondta, hogy csak egy führerint ismert személyesen, ezt az Aga Mahrt – mit tud mondani a többi führerinről? A führerineken kívül még voltak ott más vezetők?
-Mondta, hogy egyszer kétszer olyan kisebb kiránduláson voltak – nem Damgarten volt a város neve?
-Hogy hívták a gelnicai lányt? Bordány volt a két barátnő vezetékneve?
-Hogyan vetették volna be magukat Augsburgban? Milyen útvonalon mentek aztán hazafelé?
-Mondta, hogy egy vonaton volt valami olyasmi, hogy „nicht stehen bleiben, immer weiter gehen“ – ez mi volt, felirat, propaganda, vagy mi?
-Prágában elfogták magukat, mert valami asszony hitlerjugendnak nézte magukat – hogyhogy azt hitte magukról? Ez ott volt, ahogyan a tömegek fogadták az oroszokat? Akkor dobálták el a ruhákat? Kik vitték el magukat a börtönbe?
-Azt mondta, hogy a börtönbe voltak férfiak is – ezekrtől mit tud?
-Hogyan mentek Prágából egészen a Beszkidekig? Mennyi ideig tartott ez az út? Hogyan tudtak tájékozódni? Találkoztak az úton valami ellenségeskedéssel?
-Mit tépett magának le az a rendőr Dunaradványon a háború után? Nyakkendőt?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.