Hencz Eszter (Hetény [Chotín])
Az interjú(k) témái: A Horthy korszak témái, nyilas éra, kiemelt téma a lányleventék elhurcolása német birodalmi területre és ottani hadifogságuk.
Egyéb mellékletek: fényképek a hetényi leventelányokról; képeslapok; rövid napló versekkel;
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.IX.05.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; az 1938, a magyarok bejövetele – mibe voltak öltözve;
(2) a magyar katonák – a vezetőjük egy székesfehérvári Eső Miklós; egy éjjelt voltak; Eső Miklóst díszpolgárrá avatták;
(3) nyolc osztályt végzett; a család foglalkozása; az apja kapuőr volt a katonai kórházban;
(4) a kivitelről regényt lehetne írni; a kárpótlásról;
(5) az oroszok első bejöveteléről – a Kis utcába ment elbújni; az oroszok a borosházakban;
(6) látogatóban az apjánál Komáromban, az oroszok elzavarása után; az apja a zsidó orvost hordta Szentpéterbe;
(7) február 13., a kivitel az újvári nyilasházba; három faluból vittek ki, külön, külön; 28 hetényi lányt, kb. 40 szentpéterit és kb. 8 virtit;
(8) négy nap a gimnáziumban; első kisérlet az elvitelre sikertelen; élelem felcsomagolása, és hogy „jó helyre mennek“; légiriadó végett nem sikerült először a kivitel és a Flenger utcában rejtőzködtek; a marcelháziakról nem tud;
(9) a lázító asszony hasbalövése; rejtőzködés a Flenger utcában éjfélig, útközben kapták el;
(10) beavogonírozás, egy hét utazás; nem ebben a sorrendben, de – Drezda, Bécs, Kiel, Bremen, Hanover;
(11) Pütnitz, fabarakok; a szerelvény megtámadása, Hanoverben, elbújás a híd alá;
(12) a naplóról, csak májusig írta; a versekről;
(13) Rendsburgban egy nagy kaszárnya fogata a lányokat; szökés Pütnitzből; Kovács Mihály tábori lelkész könyvéről, amit Zajos Ernővel írt;
(14) a vezetőség Pütnitzben, férfiak, nők; Krajovski Anita; egyenruhákban voltak; már nem tudták bevetni a lányokat; Rendsburgban május 5-én volt vége a háborúnak; kirándulásról a tengernél;
(15) a két lányról, aki meghalt; erdélyi gimnazista lányok; ha hideg volt, gyűjtöttek fát;
(16) a ködösítésről; nem akartak tanulni ködösíteni, kinevették a kiképzőt; kik voltak ott – oroszok, lettek, észtek; nem bombázták a repteret;
(17) Ribnitz, úrvacsora nagypénteken; nem válaszolt a büntetéssel kapcsolatban, amiért levették az egyenruhát; találkozás a három leventével Pütnitzben;
(18) találokozás Csintalan Miklóssal és társaival – csak említve; éhezés, tejleves; a bunkerban két napig étlen – a Csintalan Miklós főt krumplit csempészett be;
(19) a szép est, amikor az Augsburgba menő lányokat búcsúztatták el; állítólag akkor ment el Ernecz Gizi néni is;
(20) Stralsundban sáncot ástak; a szökés Pütnitzből Rendsburgba – Kielben át is aludtak, a führerinek ekkor léptek le, a csapat öt hatos csoportokba osztódott föl;
(21) Megérkezés Rendsburgba, nagy kaszárnya, még a németek voltak az urak; a háború vége, még azelőtti éjjel inkább kivitték a lányokat egy futóárokba;
(22) a háború befejezte – az éjjel és az első reggel;
(23) Büdelsdorfban, gazdaságban, gyárudvarban;
(24) scwartzurlap, amivel ki lehetett menni sétálni; a nagy kaszyárna Rendsburgban, találkozás a magyar katonákkal; egy ácsi vitte haza a lányokról a hírt;
(25) Rendsburgban voltak legtovább, aztán egy magyar ember elment a vöröskeresztbe és aztán angol autó jött, és elvitte a lányokat Hamburg-Alsterdorfba és hogy ez május végén volt (nem, mert még júliusban is Büdelsdorfban voltak)
(26) Hamburgban, már akkor jó volt, kertben dolgoztak; akkor kapták a ruhákat, ami a fényképen van; hol van a fényképen Eszti néni; a lágert Alsterdorfnak hívták; kertészkedtek;
(27) a kép, amiben ünneplősebben vannak – Rendsburg; angolok voltak ott, nem amerikaiak; képek kommentálása;
(28) a vöröskereszt által jutottak haza, csehszlovák tisztekre nem emlékszik; Prágában is voltak, ott megfigyelésen voltak; kassai leventék is voltak a tanárukkal;
(29) november 13-án reggel jöttek haza; az utolsó este az újvári állomáson aludtak; a szentpéteri lányok hazaüzentek és azokért eljöttek; reggel érkeztek haza;
A második interjúról (2012.XII.12.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Mielőtt bevonultak ide a magyarok, nem voltak itt valami csehszlovák csapatok?
-1938-ban a Horthy Miklós nem volt itt?
-Hogyan változott a helyzet 1938 után? Gazdaság, munkalehetőségek, árúk, pengő, anyaországiak…
-A fiúk azok leventék voltak – volt a lányoknak is valami szervezkedésük? Kalász, leventelányok…
-Voltak a környéken kolonisták, csehek, morvák, szlovákok? Azokkal mi lett?
-Mi lett a zsidó családokkal? Említette, hogy az apja hordozta a kocsival zsidó orvost és a feleségét Szentpéterre – hogyhogy addig az időig megmaradt a zsidó? Még akkor is a posztján maradhatott?
-Mit tud mondani a magyar csendőrségről?
-Azt mondta, hogy a testvére is kint volt Németországban – hogy hívták őtet és ő hol volt?
-Ha jól értem, az apja az a hadikórházban volt kapus? És ő nem jutott ki Németországba?
-Emlékszik arra a napra, amikor először bejöttek ide az oroszok? Miket csináltak az oroszok? -És arra a napra emlékszik, amikor visszajöttek a németek?
-Milyen útvonalon jutottak ki Pütnitzbe? Említette Bécst, Egert, Drezdát, Hanovert, Brement, Kielt (ott már a szökés alatt), Rostockot… Vagy a könyvben volt Eger, Lauen, Gera, Leipzig, Ludwigslust… Említettük Egert is – ott mi volt?
-Hol támadták meg a szerelvényt? Rostockban, vagy Hanoverben?
-Hogyan voltak a hetényi (szentpéteri, virti) lányok elosztva Pütnitzben? Magukon kívül még oroszok, lettek, észtek, románok is voltak – ezek is lányok voltak? Mit tud róluk? Említett magyarországiakat is, erdélyi gimnazista lányokat – ezek voltak a feletteseik? Mennyien voltak, mit tud róluk?
-Említett mindenféle német feljebbvalókat – valami bereiszführert… ezekről mondjon valamit, kinek milyen feladata volt, miket parancsolt, miért felelt?
-Említi, hogy büntetést is kaptak, amiért levetették az egyenruháikat – ez hogyan volt?
-Mikor találkoztak a három hetényi leventével (Csinatalan Miklóssal)?
-Milyen volt ez a Krajovski Anita, a führerinük? Hova (Lébébe) és miért ment el maguktól?
-Hogyan műkődött ez a ködösítő hordó? Arra ki képezte ki magukat? Végül ki lettek képezve valakik?
-A lányok egy része elment Augsburgba bevetésre – kik és mennyien mentek el? (Gál Aranka és a Bordány lányok, Ernec Gizi néni?) Tud olyanról, hogy valakiket bevetettek?
-Hol látogatta meg magukat ez a Kovács Mihály, a tábori lelkész? Mit tud róla mondani?
-Azt mondta, hogy Pütnitzből mindenki úgy szökött, ahogyan tudott, a parti szétszakadozott ötös, hatos csapatokra – meg voltak egyezve, hogy hol találkoznak? Kik jutottak oda Rendsburgba? Az összes hetényi lány (nem számítva a két lányt, aki meghalt)?
-A két lány, aki aztán meghalt, az hogyan maradt el maguktól? Rostockban, Pütnitzből szökve? Hogyan haltak meg és hol vannak eltemetve?
-Ha jól értem, csak 1945 májusáig írta a naplót?
-A háború befejezése előtti nap kivitték magukat – említett valami lövészárkokat, meg valami kis falut, ahol a pajtában aludtak – ezek szerint hol voltak?
-Hogyan emlékszik az első találkozásukra az angol katonákkal? Milyenek voltak az angolok?
-Büdelsdorf az Rendsburg egy városrésze – meddig voltak ott Büdelsdorfban? Még július 19-én is ott voltak… Ott voltak abban a nagy kaszárnyában? Az Rendsburgban volt… Mit csináltak ottan? Valami gyárudvart, meg gazdaságot említett…
-Mi volt az a svarcurlap? Valami dokumentum? Őrözve is voltak a háború után? Említette, hogy a férfiak megszöktek – a nagy kaszárnyából? Onnan szökött meg az ácsi ember, akin keresztül tudtak üzenni haza? Ez mikor volt?
-Rendsburgban-Büdelsdorfban még július 19-én is ott voltak – mikor jutottak el Hamburgba? Úgy lehet érteni, hogy rögtön Alsterdorfba jutottak, ami Hamburgnál van?
-Milyen volt az ellátásuk az angol fogságban?
-Kik kisérték magfukat az úton hazafele és meddig? Mivel mentek? Kaptak valami iratokat, arra az esetre, ha valaki kontrolálta volna magukat?
-Prágában mi volt ez a megfigyelés és meddig voltak ott? Ki is kérdezték magukat?
-Prágából hogyan jöttek Újvárig?
-Hogyan fogadták magát (magukat) otthon? Akkor az összes még kintmaradt hetényi lány hazajött?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.