Hideghéti Flórián (Egyházfa [Kostolná pri Dunaji])
hideAz interjú(k) témái: 1938, Horthy korszak témái, pl. gazdasági változások, csendőrök stb.; katonai szolgálat a magyar honvédségben, szovjet hadifogság
Egyéb mellékletek: tábori lapok a szovjet hadifogságból
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2012.XI.24.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) – bevonulás a lótelepre; a tiszt, aki kérdezte, hogy mi volt civilben
(2) – az Anker alezredes szélnek eresztette a katonákat; hazajövetel – otthon nyilasok voltak, viszatérés;
(3) – Rábacsécsény, két három napig a szalacsi pusztán, aztán indulás a közeli erdőhöz, ahol több katona volt, visszaindulás a szalacsi pusztára, találkozás orosz katonával, aki órát kért;
(4) – irány haza, egy orosz katona odalőtt; egy falun mentek, a helyiek vizet, ennivalót adtak; elszállásolás egy olajmagos raktárban;
(5) – egy faluban egy templom mellett – éjjel női sikoltozások; másnap az orosz parancsnok meglőtte a jugoszláv megbízottat, és tovább mentek Székesfehérvárig;
(6) – a székesfehérvári gyűjtőtábor – ennivaló, tetűk, egyszer sikerült kikerülni munkára – az orosz vadászgépek beállítása, koldulás amerikaiaktól;
(7) – Rákosi május elseji beszédje;
(8) – május negyedike – vagonrarakás, és irány kelet; meggépisztolyozás Romániában – a sebesült hadifogoly kicserélése egy civilre;
(9) – Ramnicu Sarat, orvosi kivizsgálás – jobbra a gyengék, betegek és balra a többi; egy orosz katona elvette a fényképeket, de a tiszt visszaadta; még a fogságba eséskor a katonakönyvéből kitépte az első lapot, és a könyvet eldobta;
(10) – Ramnicu sarati bevagonírozás, Konstanca; a Vaskapu(?);
(11) – megérkezés Syasstroyba; az út; a kisebzett száj; megérkezés a nagy hóba;
(12) – a sok hadifogoly halála – a temetés és a fejfák ellopása; a ruhák kicserélése; a barakok és a hideg éjjelek;
(13) – az internáltak, akiknek a háború alatt kapcsolata volt a németekkel – a az orvoshallgató lány; a hosszú és rövid sarkvidéki napok; a permafroszt;
(14) – a munka a hajókikötőben, a rossz őr; jelentkezés, hogy tud oroszul – átirányítás az áramfejlesztőhöz, ahol jó tisztjük volt;
(15) – a civil autó megdobálása fával – a főhadnagy elhelyezése;
(16) – kihelyezés fakitermelésre a Ladoga tó partjára – a fakitermelés, meleg bunkerok, az orvos, aki kenőcsöt adott fagyás ellen, a meleg katonai ruhák megkapása;
(17) – a fák úsztatása a Szvir folyón; szén lopása; az eset a fehér erősen égő anyaggal és a barak elégése;
(18) – a három ló, és a kereskedés a zabbal;
(19) – a halászat a Ladoga tónál; a fókák; a jégtáblák széttépték a hálókat;
(20) – a német hadifogságból visszatért orosz foglyok elhelyezése a büntetőtáborban;
(21) – a büntető láger felállítása utáni második, vagy harmadik nap felcsomagolás, elvitel Syasstroyba, orvosi átvizsgálás, SS tetoválás keresése, a jugoszláv gyerek elfogása;
(22) – NKVD-s kihallgatás; bevagonírozás és irány hazafelé;
(23) – Máramarossziget – Csehszlovákiának nincsenek hadifoglyai; a munkák; a bőrtövis;
(24) – megérkezés Budapestre – találkozás rokonokkal, a két nővel, akiknek írni tudott; találkozás felvidékiekkel, akik azt mondták, hogy nehéz hazajutni az akadályok végett; a hozzátartozóikat keresők a Nyugati pályaudvaron; csak borsót ettek Pesten;
(25) – irány hazafelé, a magyar felén találkozás egy csehszlovák rendőrrel, a határ átlépése, kivizsgálás, felszálás a hazafelé tartó vonatra;
(26) – a magyarok bejövetele 1938-ban; a bodaházai morva gazda hurcolása, a hurbanfalvi morvák hurcolása;
(27) – leventézés, egy kis beosztás a kisebb leventékhez;
(28) – a változások a magyarok bejövetele után – az árúhiány, a katonaságnál a felvidéki kommunisták
(29) – a Füst nevű zsidó elhurcolása; a németek bejövetele – nem emlékszik rá;
(30) – a katonaság; a lovak Bajáról; a protekció; a bombázás; nem volt kiképezve fegyverre; előléptetés;
(31) – a felvidékiek, és az erdélyiek; a GH-nál;
(32) – a nyilasok hatalomátvételéről; a nyilasok, akik otthon voltak, mikor hazajött;
(33) – a jugoszláv, akit nyakon talált az orosz tiszt; a civileket szerette; az ivás a patakból, amiben hulla volt
(34) – Rákosi Mátyás
(35) – az őrök: barátságosak a faírtásnál, de nagyon rosszak Székesfehérváron; a latrinák;
(36) – a kikötő építése; a jó tiszt, és a munka az áromfejlesztőnél; a százalékok hamisítása és beírása;
(37) – a fabarakok; az OK-sok
(38) – az út hazafele; találkozás a kárpátaljai bácsikkal; átvizsgálás a határ előtt;
(39) – Máramarossziget; Debrecen; a levél elolvasása;
(40) – a két nagy egészségügyi probléma a fogságban: a fog és íny fájás, és a karácsonfa ág;
(41) – a levél a pesti ismerősöknek; a hadnagy elintézte, hogy többet írhasson; Székesfehérvárról nem írhattak;
(42) – nem szeretné, ha az interjúból baj lenne; rossz álmok;
A második interjú (2013.II.15.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Mi lett aztán azokkal a morvákkal, akiket a magyar katonák hurcoltak?
-Ha jól értem, valami bort öntögettek a magyar katonáknak, és akkor kérdezték tőlük, hogy miért hurcolják azt a morvát?
-Említette, hogy egy Füst nevezetű zsidó írt levelet maguknak, de nem tudtak semmit se tenni. Próbálkoztak valamivel?
-Hogyan volt a sorozása?
-Ki volt az az ismeretsége, aki elintézte, hogy méntelepre jusson? Mikor kellett volna berukkolnia, ha ő nincs?
-Mondjon valamit a bombázásokról, amik Komáromban voltak.
-Mire emlékszik a nyilas hatalomátvételre? Mit tud mondani a nyilasokkal kapcsolatban?
-Mi volt az a nyílt parancs, amit az Ankertől kapott? Említette, hogy a nyilasok valami rossz dátumot találtak rajta, és ebből volt probléma?
-Amikor visszament hazulról a kaszárnyába, mi volt a terve, mit akart csinálni, hova akart menni? Nem gondolt arra, hogy civilbe öltözzön, és valahol elbújjon? Amikor fogságba esett, akkor katonaruhában volt? Miért ment Rábacsécsénynek?
-Ha jól értem – két három napig a Szalacsi pusztán voltak, aztán elindultak abba a kis erdőbe, ahol sok katona volt – miért nem maradtak ott? A Szalacsi pusztán voltak valami tulajdonosok? Azok hogyan viselkedtek magukkal szembe? Aztán visszamentek a szalacsi pusztába, és akkor már ott találkoztak orosz katonával. És ha jól értem, akkor ott az oroszok még nem ejtették magát fogságba. Ez akkor volt, mikor már mikor mentek hazafele, és egy orosz katona odalőtt magukra? Már aztán azzal maradtak?
-Említette, hogy ivott patakból vizet, és ott volt a német hullája, és hogy valami volt a fejével: hogy a feje nem jött ki a sisakjából, vagy mi? Ez mikor volt, amikor meneteltek Székesfehérvárra?
-Az a civil, akit pizsamában hoztak be a maguk vagonjában, az magyar volt? Ki lehetett az, aki meggépuskázta magukat?
-Nem emlékszik, Foksanin keresztül nem mentek?
-Azt mondta, hogy Râmnicu Sărat – ba jutottak. Mit írt a hátukra a doktornő? Kivizsgálták maguka, és rögtön mentek Konstancába?
-Konstancában hajóra szálltak – a tengerre mentek? Hol kötöttek ki? Onnan hova mentek? Említette a Vaskaput is – ha oda mentek volna, akkor csak a Dunán jutottak volna oda, és az a Jugoszláv-román határon van, a Dunán fel olyan jó hétszáz kilométer. Mennyi idejig tartott a hajóút? Hol voltak, mikor elkezdtek szólni a szirénák, és bejelentették a háború végét? A tengeren? A Vaskapunál?
-Mondjon valamit az útról Syasstroyba.
-A lágerjuk a Svir folyónál volt? Mert megtaláltam Syasstroyt, és az a Svir folyótól még olyan nyolcvan kilométer – Syasstroy a Syass folyónál van. Vagy úgy volt, hogy a Svirre vitték ki magukat dolgozni?
-Ha jól értem – Syasstroyba magyar katonaruhába érkeztek, és ott kicseréílték német katonaruhára?
-Mondta, hogy az első fél évben naponta három négy halottjuk volt – mi volt a halál oka? Betegség, hideg, éhség? Mit kaptak enni?
-Azt is mondta, hogy varjak már vártak a temetőben – azok megkezdték a halottakat?
– Azt mondta, hogy május végén még hó volt ottan – az meddig volt meg? Aztán mikor jött a következő tél kezdete? Hogyan váltakoztak az évszakok? Mi termett ott meg?
-Erről a fél évről többet is mondhatna – ez azt jelenti, hogy ez a nyári időszakban volt, mondjuk júniustól az év végéig? Hogyan tudtak ott tisztálkodni? Mit kaptak enni?
-Milyen munka volt az a kikötőben, építés? Mikortól meddig csinálták ezt a kikötőt, kb. június, július? Aztán kerültek arra az áromfejlesztőre? Ott mi volt a feladata? Azt a parazsat kivitték, és eloltották – ez helyett lett aztán új tüzelőanyag betéve? Csak ez volt a feladtauk, a kiégett parazsat kivinni, vagy fűteni is?
-Miről beszélgetett az internáltakkal? Vagy konkrétan azzal az orvoshallgató nővel? Milyen munkátvégzett az a nő? Milyeneket a többi internáltak?
-Azt is említette, hogy mikor a főhadnagyukat elhelyezték, akkor rosszabbul viselkedtek magukkal – hogyan?
-Hogyan volt az a fakitermelés?
-Mondta, hogy egy jugoszláv gyerekkel szoktak lopni azokról a tutajokról szenet – hogy volt ez? Ez már az után volt, hogy kihelyezték magukat fakitermelésre?
-Mondta, hogy a halászok adtak maguknak halat – ingyen, vagy elcserélték? Maguk nem tudtak ott halászni? És ettek fókákat is? Maguk nem vadásztak fókákra? Hogyna vadásztak a fókákra? Fel tudták valamire használni a fókának a zsírját, olaját?
-Volt ott valami orvos, akihez járni tudtak? Hogyan tudott segíteni?
-Azt mondta, hogy Syasstroyban átmentek orvosi vizsgán – hogyan vizsgálták magukat? És azt is mondta, hogy SS tetoválásokat is kerestek – a jugoszláv gyereken kívül még találtak valakin? A jugoszláv gyerek milyen nemzetiségű volt – magyar? Mit keresett a háború alatt Egyházfán? Azt is mondta, hogy a hónuk alatt a SS-nek volt jel, és a lábuk között kiknek? Wehrmachtnak.
-Amikor az NKVD-s tiszt kihalgatta magukat, volt olyan eset, hogy nem engedték haza a foglyokat? Azt is mondta, hogy olyan hatalmuk volt, hogy azonnal el tudta itélni az embert – ezt hogyan gondolja? Hogyan folyt a maga kihallgatása? Valamivel fenyegették? Nem voltak erőszakosak? Mit tud általaban mondani ezekről az NKVD-s tisztekről?
-Amikor a határon átnézték magukat, hogy nincsenek e betetoválva, találtak valakin tetoválást?
-Hogy nézett ki ez a láger Máramarosszigeten? Mennyi fogoly volt ott? Amikor megérkeztek oda, volt valami kivizsgálás, kikérdezés, azt, hogy hova valósiak? Az anyaországiakat rögtön hazaengedték? A nem anyaországi magyarokat – erdélyieket, kárpátaljaiakat, azokat is ott fogták?
-Azt is említette, hogy ott Máramarosszigeten valami beton kádokba hordtak vizet, és hogy veszekedés volt – ez hogy volt?
-Debrecenben volt más kivizsgálás is, mint az orvosi? Kérdeztéík magukat? Nem fogtak ott valakit?
-Hogy lehet az, hogy először nem jutottak haza a levelek, csak Pestre?
-Azt is mondta, hogy Pesten találkozott valami idevalósiakkal – ezek kik voltak, volt hadifoglyok? És mit mondtak? Milyen akadályok voltak?
-A Nyugati pályaudvaron a népek kérdezték, hogy nem e látta a hadifogoly rokonukat – ez az első napon volt? Vagy amikor már mentek haza? Ezek az emberek kértek magának ennivalót?
-Volt valami elképzelése, hogyan szökik át a csehszlovák oldalra?
-Még a csehszlovák magyar határ előtt egy csehszlovák csendőrrel találkozott – átmentek a határon, és már a csehszlovák felén volt az az öt óráig tartó kivizsgálás? Aztán mit mondtak magának?
-Mikor volt ez, hogy vonatra szállt Pesten? Reggel, délben, este? Mikor engedték magát Párkányon a hazafelé tartó vonatra?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.