Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Hompora Gyula Hompora Gyula – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Hompora Gyula

Hompora Gyula (Vágfarkasd [Vlčany])

Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1968; kiemelt téma a leventék elhurcolása német birodalmi területre és az ottani amerikai hadifogság;

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

4. interjú

5. interjú

Az első interjú (2018.IX.11.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) a család, apja kot éves korában meghalt, nehéz anyagi helyzet;

(2) 1938 – mindenki örült, szegény gyerekek kakaót kaptak;

(3) leventézésről; templomba kellett járni;

(4) Haulik, a falu gazdája elhívta cca 1939-ben a Ferencváros futbalcsapatát pályanyitásra;

(5) mennyi magyar katona jött be;

(6) magyar csendőrök – sztori a tyúklopással;

(7) zsidók a deportáció előtt – kereskedők; tyúkász (szegény) – Záli bácsi; Singerek – terményfelvásárlók, dinnyét is vittek;

(8) a holokauszt; Sulc gyerekek Pesten rejtőztek, nyilasoknak átöltözve; egy zsidó (Sanyi) meg egy kommunista itt a faluba rejtőzött;

(9) mi lett a házakkal; kik jöttek haza: Sulcék, Fischer kocsmáros, nagy hasa volt; a zsidó, aki elrejtette az értékeket egy kerítésoszlopban;

(10) nyilasok; 1929-ig összeszedték a leventéket; elvitték Sellyére, Grünwaldba;

(11) utolsónak maradtak a hevrral, nem fértek a vagonba; egy nyilas elvitte őket dohányért;

(12) hogyan jutottak haza Farkasdra – Tótmegyernél nagy tüzérség lőtt a frontra; egy német állítota le a csapatot;

(13) második összeszedés – ha szöknek, a szülők fáznak rá;

(14) német, vagy ukrán katonaszökevények, négyen, agyonlőtték őket a Komp utcában; Szomolában is agyonlőttek egy lógó magyar katonát;

(15) másodszori elvitel, újra Sellye, aztán Újvár, egy hét, amíg Hohnba érkeztek;

(16) Hohnban nem csináltak semmit, 2-3 hétig, még mindig civilben;

(17) felsorakoztatás, vizgálat, egyenruhák megkapása;

(18) az 1924-esek különvétele; több hétig vagonban; egyszer loptak briketeket;

(19) megérkezés Sanbachba;

(20) egy helyen valahol osztrákoknál, már márcisu elején tíz napig voltak;

(21) az eset, amikor a németekkel meglopták a szerelvényt;

(22) mindig üldözték a szerelvényt az ellenséges gépek; Nürnberg, éjjel világos volt;

(23) Sanbach, kiképzés légvédelmi ágyúkra;

(24) naponta támadások;

(25) egy hétvégén az állomást támadták a gépek;

(26) aznap kilőttek egy hajót a Dunán, oda akartak menni; a gyantás hordók kilövése;

(27) felköltözés a hegyre, ágyú lövöldözés, aztán le a faluba;

(28) a faluban voltak, elmentek a németek; elfogták az amerikaiak

(29) vissza a hegyre(?);

(30) kaja – cseresznyekompót;

(31) el Regensburgba – egy gyár udvarában, éjjel belepte őket a hó;

(32) Regensburg – erdő mellett, „szabad tábor“, több tízezres, kajaosztás – egy konzerv; Fazekas Lajos bácsi legyengült, elvitték onnan;

(33) „szabad tábor“ – víz és a megrohanása;

(34) „hegyoldali tábor“ – ott röviden, de már volt patak, amiben lehetett mosdani;

(35) „állatlegelő tábor“; barakkok kátrány tetővel; sátorlapokat kaptak;

(36) tetvek már a németek alatt is;

(37) Westlager – DDT;

(38) Westlager – már szerha a fejük fölött; foghúzás;

(39) fáztak, a foglyokat kihajtották fáért; még loptak is;

(40) Westlager, a japán kapituláció után jobb lett – kajáról;

(41) a kenyér elosztása mérleggel – Fazekas Lajos bácsi;

(42) ruha leadása – mert hogy a szlovák határőrök elveszik;

(43) a kikérdezés; egy szlovákot lekapcsoltak;

(44) eleresztés, kaja beszerzés, állomás;

(45) Linznél egy amerikai szerelvénnyel találkoztak, magyar hadifoglyokkal – azokkal mentek;

(46) Bécs előtt leállt a vonat, nem ment tovább; Bécs;

(47) Komárom, Igmándi erőd;

(47) Észak Komárom, határőrök, financok, Gúta;

(48) fogadás otthon; nem jött haza levél; 46 januárjában jött haza;

Az első interjú (2018.IX.21.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(49) hazajött, füstölt húst evett, rosszul lett; Nagy Kázmér hazatérve az orosz hadifogságból palacsintát evett, meghalt;

(50) 1946 őszéig gazdánál dolgozott;

(51) a sógora beszerezte munkába Csehországba, ott volt 1951/53-ig;

(52) esküvő; sorozás;

(53) a munka az üveggyárban, zűr, felmondás;

(54) haza Farkasdra, útépítés, futbal – ez 1948-ban volt, őszig; aztán visszament 1953-ig;

(55) sorozás; még a munkáról;

(56) Prágába jutottak, légvédelmistákhoz; az ágyú kezeléséről;

(57) téli gyakorlat és tank maketre lőttek, nagyon jók voltak;

(58) nem akart altisztibe menni;

(59) az altiszti iskola és a vizgák;

(60) nagygyakorlat, nyáron;

(61) erős kaja; kemény vizsgák, karóra mászás, árok átugrás stb.

(62) húzták a pártba, de nem ment; második naggyakorlat – vagy tíz napszabadság, vagy rang;

(63) probléma a kenyérrel, ami nem fogyott; egy haver füstölt halat hozott;

(64) az altiszti tulajdonképpen felesleges volt, nem használták fel őket;

(65) a „titkosok főmuftija“, aki teplákyban akart bemenni az alakulathoz, nem engedte;

(66) az eset a titkossal, aki autóval jött és nem akarta igazoltatni magát – azt se engedte be;

(67) egy régi emlék hétéves korából az újvári kórházból;

(68) ezredzászló átadása Strahovon;

(69) 1956-ról nem mondott semmit; leszerelés után télen Csehországban maradt;

(70) 1953-as pénzbeváltásnál készültségben voltak;

(71) készültség – német gépek berepültek Prága főlé;

A 3. interjú (2019.VIII.28.) ez idáig nem lett átírva. Az interjúalany a 3. – 5. számú interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:

– Az apai nagyszüleit ismerte?

– Az édesapja, édesanyj neve, születése, esetleg az első világháború;

– Maga gondolom azért gyerekkorától elkezdett dolgozni – járt valahobva dolgozni, például napszámba?

– Kik voltak ezek a gazdák, akik 1938-ban adtak a magyar bevonulás alatt a gyerekeknek kakaót?

– Oficiális fogadás, szavalás, díszkapu, magyar zászlók, mulatság; esetleges negatív reakció;

– Magyar csapatok felszerelése, benyomások;

– őszi mozgósítás, csehek kivonulása

– Minden levente egyszerre járt ki leventézni? Hierarchia, parancsnokok…

– Egy kovácsegéd a leventeoktatónak visszaadta a pofont – hogy hívták ezeket?

– Ezeken az elméleti oktatásokon a fegyvereket be is mutatták? Még miről volt ott szó? Volt valami hazafias nevelés? Esetleg zsidóellenesség? Zsidó és cigánygyerekek a leventében.

– Viszony a reformátusok és a katolikusok között.

– Haulik nevű, aki elintézte, hogy jöjjön a Ferencváros – ezt higy sikerült neki? Község gazdája volt, az milyen funkció volt?

– Amikor jött a Ferencváros, milyem futbalistákra emlékszik? És a futbalon kívül volt még valami fogadás is, mulatság, ilyesmi? Lehetnek erről valami fényképek?

– Leventék és a futbal, sport; állami ünnepek;

– Melyik zsidónak milyen üzlete, üzeme, foglalkozása volt? tyúkász (szegény) – Záli bácsi; Singerek – terményfelvásárlók, dinnyét is vittek;

– Volt nekik itt templomuk – emlékszik a rabbira, sakterra?

– Egy zsidó (Sanyi) meg egy kommunista itt a faluba rejtőzött – itt nem tudja a nevüket?

– Magára a deportációra nem emlékszik maga? Kik segítettek ebben?

– Ki volt ezért a felelős? Németek, magyarok…

– Tud példát mondani zsidóellenes megnyilvánulásról? És emlékszik olyanra, hogy már valamiket betiltottak nekik?

– Mi lett azokkal, akik visszajöttek a táborokból? Emigráció.

– A zsidó, aki elrejtette az értékeket egy kerítésoszlopban – hogy hívták? Hol lakott?

– Nyilas fordulat; német megszállás

– Tehát először amikor összeszedték a leventéket – 1929-es korosztályig, ugye?

– Azokkal mi lett, akiket kivittel elsőre? Mennyi farkasdit sikerült kivinni akkor?

– Meddig voltak Újvárban? Hány éjjelt? Milyen volt ott a helyzet a gimnáziumban, kik voltak ott magukon kívül?

– Hogy sikerült meglógniuk ettől a nyilastól, akivel a dohányért mentek?

– Amikor a német leállította magukat az úton hazafelé a vasút mellett, akkor az is segített magukon, hogy adtak nekik pálinkát? És több német is volt ott?

– Hol mentek át maguk a (befaygott) Vágon? Sóknál? Hányan jutottak így akkor haza?

– Tehát ott, amikor voltak Tótmegyernél, akkor azok a tüzérek még nem lőttek Újvár felé, az oroszokra?

– Német, vagy ukrán katonaszökevények, négyen, agyonlőtték őket a Komp utcában – kik lőtték őket le és mikor volt ez? És aztán azokat exhumálták később?

– Szomolában is agyonlőttek egy lógó magyar katonát – ez mikor volt? Azt hova tetemették? És mi lett aztán a sírral?

– Ezen kívül még volt valami ilyen eset?

– A főjegyző fia, aki kísérte magukat – hány éves volt és hogy hívták?

– Kb. milzen útvonalon mentek? Csehországon, Egeren keresztül?

– Ez a szerelvény mennyi ember, leventét vitt? Ott ki volt a kíséret?

– Említette, hogy Hohnban egy nagy kiképzőtábor volt – de ott magukat még nem képezték ki, ugye? Valali másoikat kiképeztek ott?

– Az 1924-esket (és csak azokat?) még Hohnban választották el maguktól? Azok mennyien voltak?

– Valami szénát, vagy briketeket loptak egyszer – szénából briketetek?

– A németek valamit ott kiabáltak, hogy kevek???, meg a keszcurikk???, mi volt ez?

– Hogyhogy sehol se fogadták magukat, amikor ide oda utaztak Németországban (Hohn és Sanbach között? A vezetőik nem voltak idegesek? Akkor hogyan oldották meg az élelmezést?

– Egy helyen valahol osztrákoknál, már március elején tíz napig voltak – erről mondjon többet.

– Amikor feltörték az egyik állomáson a vagont és kirabolták a német katonákkal – mag is ott volt? Mi lett aztán azokkal a német katonákkal?

– Említette Nürnberget és hogy amikor kinézett a vagonból, akkor nagy világossák volt – a sztalingyertyáktól?

– Sanbachban egész idő alatt a vagonokban voltak elszállásolva? Ott akkor mennyien voltak körülbelül? Még mindig ugyan azok a feletteseik voltak?

– Ott kb. mennyi légvédelmi ágyú volt ott? És ott mit védtek?

– Onnan Sanbachból elvittek valakiket bevetésre?

– Amikor voltak ezek a légitámadások, akkor maguk közül is voltak olyanok, akik az ágyúkat kezelték?

– Mennyien kezeltek egy ágyút?

– Amikor kilőtték azt a hajót, maguk oda mentek dohányért – de maguknak abból nem sikerült szerezni, a támadás végett, ugye?

– Mire használták a németek azt a gyantát, ami a hordókban volt? És honnan tudja, hogy az gyanta volt?

– Az, uátn, hogy szétlőtték a vagonukat és mielőtt fogságba estek, deszkákból csináltak a hegyen maguknak szállást – milyen szállást?

– Felköltöztek a hegyre, de a németek hoztak oda ágyúkat, a Duna másik felén voltak az amerikaiak, kik lődöztek kire – lerajzolni; Még akkor a németek magukkal voltak? Azok vitték le magukat aztán a faluba? Ott a faluban pár napig voltak – hol? Rögtön ahhoz a paraszthoz mentek, akinél aztán fogságba estek?

– A németek nem is szóltak, amikor elmentek?

– Nem tudja, hogy hívták és hova valósi volt az a gyerek, aki addig nem szólalt meg németül, csak aztán a legvégén, mikor fogságba estek?

– Amikor elfogták magukat az amerikaiak és átkutatták magukat, egy kerülőúton visszahajtották magukat oda, ahol voltak – hova? A hegytetőre? És ott már őrözte magukat valaki?

– És itt két napról beszélt, hogy csakaz után lett csend – addig mi volt? És még mondta, hogy volt ott egy ágyú, ami az amerikai tankokra lőtt, vagy lőtt volna…

– Aztán megjelentek a vadászgépek – és még akkor is lőttek valami ágyúkkal a németek az amerikai tankokra?

– Azt a cseresznyebefőttet hol kapták és hol sütötték a palacsintát az amerikaiak? Az amerikai volt, akinek sok kulcs volt, és kinyitotta a házat, ahonnan a cseresznyekompótot szerezte?

– Regensburgban először egy gyár udvarán voltak – meddig voltak ott? Ott kaptak enni, inni? Mennyien voltak ott a végén, mikor megtelt?

– Regensburgban, a nagy tábor mellett – szabad ég alatt voltak – hogyan tudták magukat elszállásolni, védekezni a eső, hideg, meleg ellen? Lerajzolni a tábort és az elosztását…

– Összefoglalva – első két tábor – Regensburg – gyár udvara és a több tízezres tábor; harmadik tábor – a hegyoldalban – ott meddig voltak kb és mennyien? És ez után volt az állatlegelő, ugye?

– Ebben az állatlegelő táborban mikortól meddig voltak? És ott valami olyat említett, hogy voltak ott már talán barakkok, amiknek kátrány tetejük volt… Az ottani körülményekről…

– Említette a tetveket, vagy bolhákat, és maga olyat mondott, hogy egyik volt a lapos, másik meg a hízó – ezek mik voltak?

– Többször is beszórták magukat DDT-vel?

– A Westlagert rajzolja le

– Aki magának kihúzta a fogát – az amerikai fogorvos volt? Egyáltalán fogorvos volt? Melyik fogát húzta ki?

– Emlékszik valami járványokra, betegségekre az egész hadifogsága alatt?

– Amikor kihajtották magukat fáért, az már ősszel, vagy télen volt? És még tudtak is fát lopni – ez hogy volt? Hogy kajaosztáskor mentek érte…

– A háború végét (május 8) bejelentették maguknak? Vagy ezt mikor tudták meg és milyen érzés volt ez? És a japán kapitulációt? Hallottak az atombombákról is?

– Említette ezt a barakkfelelőst – annak mi volt a feladata? És volt így táboron belül valami vezetőségféle, aki az amerikaiakkal kommunikált? Nem akartak az egyszerű katonákkal katonásdit játszani? Felsorakoztatások, fegyelmezés, büntetés…

– A Lajos bácsi mennyi ideig volt el?

– Hogy volt ez a ruha leadásával (vagy megkapásával?) a hazamenet előtt? Említette a német őrköpenyt is…

– És hogy ez után még átvitték magukat valahova máshova, ahol pár napig voltak – ez hol volt? Még mindig Westlager? Az is Westlagerban volt, ahol kikérdezték magukat? Ott magyarok, vagy amerikaiak, vagy tolmácsok kérdezték ki magukat? És mennyi asztal volt? 25?

– Voltak olyanok, akik Németországban maradtak?

– Nem emlékszik olyanra, hogy az amerikaiak toboroztak volna a hadseregbe?

– Westlagerból milyen messze volt az állomás, ahonnan elindultak haza? Ott kapták a polgármestertől a kétnapi kaját (vagy jegyeket?)? Mert az a kérdés, hogy hol volt ez a Westlager – egyszer melítette, hogy Aš mellett voltak erdőben…

– Linznél találkoztak egy amerikai szerelvénnyel, amin magyarok voltak – az ágyúkat az oroszok végett szerelték rá?

– Amikor Linznél átlépték a zónahatárt, nem volt semmi probléma az oroszokkal?

– Bécs előtt leállt a vonat – és ott elválltak azoktól a magyaroktól? Azért, mert maguknak nem volt kajájuk?

– Bécs az már akkor zónákra volt osztva – maguk hol voltak? És hol tudtak aludni? Oroszokkal is találkoztak Bécsben?

– Komáromba rendes vonattal mentek, vagy valami hadifogolyszerelvénnyel? Ki irányította (vagy parancsolta) magukat az Igmándi erődbe?

– Egy hétig voltak az Igmándi erődben – és minden nap volt kivizsgálás? És miket kérdeztek maguktól azon kívül, hogy miért vannak német katonaruhában?

– A szlovák vámosok rögtön a hídnál álltak?

– Hogy hívták a gútai gyereket, akinél ott aludt? Hogy ment át aztán a Kis Dunán, amikor le volt robbantva a híd?

– Meddig tartott ez az egész út Westlágerból hazáig (egy hét Komáromban)?

– Említette, hogy jártak papok a táborba, levelezőlapokat hoztak – volt ott valami vallási élet is? Misék? Vagy kultúra? Hogyan tudtak ott szórakozni? Nem unatkoztak?

– Csehszlovák katonai delegációk, felvidéki kérdés…

– Nagy Kázmér hazatérve az orosz hadifogságból palacsintát evett, meghalt – rajta kívül még volt ilyen eset?

– Hogy hívták a sógorát, aki szerezte a csehországi munkára? A feleségének a testvére? És akkor már ismerte magát?

– Esküvője előtt kellett papírokat hajszolni, és itt említette a reszlovakizációt – ez hogy volt?

– Mikor sorozták be? Tehát akkor jól értem, a sorozáson a doki magára is rámutatott, mikor válogatta ki az embereket a sorozásra?

– Hol és hogyan volt a sorozása? Regrúta szokások… Svazarm?

– A katonaság kronológiáját megtárgyalni.

– Hogyan volt az esküjük és mire esküdtek?

– Milyen volt a prímač, milyenek az altisztek?

– Maguknak csak ezek a 88 mm-es ágyúik voltak? Mikkel lőttek repülőre és mikkel tankra?

– Az első téli gyakorlat az Libaván volt? Akkor nem lőttek repülőre, mert nem engedte az időjárás – azért változott a terv és tankokra lőttek? Mivel? Akkor milyen nagy volt az az alakulat, ami akkor kiment? Ott hogyan voltak elszállásolva? Hideg volt…

– Első (téli) gyakorlat Libaván, a nyári gyakorlatra hova mentek?

– Libava után visszamentek Prágába – és aztán jött az altiszti iskola – ez közben mi volt Prágában?

– Maguknak az altisztjeiket hamarabb hívták be katonaságra, kb. még nyáron – jól értem? Ezeknek valami végezttségük volt (főiskola, más) és ezek voltak maguknak a kiképzőik az altsizti iskolában? És hogyan viselkedtek? Ezeken kívül még kik voltak ott maguknak a kiképzőik, tanáraik? Profi tisztek? Milyen tantárgyaik voltak? Ez hol volt ez az altiszti? Milyen volt egy átlagos nap az altisztiben?

– Orosz tanácsadók, politrukok…

– Vizgákkal végződött ez az altiszti, de említett valami elővizsgát is… Mi volt a vizsgán, és mi az elővizsgán? Csak röviden, mert a vizsgát már említette – kúszás stb…

– Kik helyett lőttek maguk a nyári gyakorlaton? Ez a gyakorlótér hogy nézett ki? És akkor meddig voltak ezen a nagygyakorlaton? Ott voltak más alakulatok is? Mármint mások, mint tüzérek… És ott csak „repülőgépekre“ lőttek? Tankokra nem? Voltak valamilyen balesetek? És gondolom a fejesek meg figyelték valahonnan, hogy hogyan megy a gyakorlat, ugye? És ugyan így volt aztán 1953-ban is nyaggyakorlat?

– Az altiszti iskolában volt ilyen politikai képzés is – ott milyen témák voltak?

– Azt mondta, hogy maguk erős kaját kaptak – miket ettek?

– Maguknak automatikusan járt a szabadság, vagy csak azok kaptak, akik kiérdemelték?

– Miért lehetett ez, hogy konplettan az egész alakulatot altisztibe tették? És aztán a végén, hogy nem is képeztek ki senkit?

– Mikortól meddig volt altisztiben és ez hol volt? Az altiszti után tulajdonképpen hogy teltek a napjaik? Miben volt ez más, mint az altisztiben?

– Említette a börtönt – magának nem volt valami prúserje, hogy bekerült volna? Vagy valaki mások?

– Tud valami halálesetről a katonaságnál?

– Sztálin és Gottwald halála.

– Május 1, május 9.

– Említette az ezredzászló átadását Strahovon – mikor volt ez, és kinek adták át az ezredzászlót?

-1956.

– Čepička féle reform a hadseregben…

– Kóreai háború

-1953-as pénzbeváltásnál készültségben voltak – mennyien voltak a szobán? Aztán amikor már lefújták a készültséget, akkor megmondták, hogy miért volt ez? A családot hogy érintette a pénzbeváltás? Vagy tud mondani példát, hogy hogyan érintette ez az embereket?

– Érintette a családot a JRD?

– Általános vélemény a kommunizmusról.

– Régi kommunisták a faluban?

– Tud példát mondani pártemberek rossz viselkedéséről, vagy arról, hogy mint pártemberek többet megengedhettek maguknak?

-1945-ös változás a vezetőségben – az előtt és az után kik voltak;

-1968 – Dubček, az invázó, és az után

-1989

A 4. interjú (2019.IX.4.) ez idáig nem lett átírva.

Az 5. interjú (2019.X.15.) ez idáig nem lett átírva.

KódIE_0211
LakhelyVágfarkasd [Vlčany]
Születés helyeVágfarkasd [Vlčany]
Születés időpontja1928-03-02

Hompora Gyula - 1.rész, Időbeli jellemzők: 2018. szeptember 11., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 3:22:47

Címkék: zsidók / katonáskodás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Hompora Gyula - 2.rész, Időbeli jellemzők: 2018. szeptember 11., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:46:59

Címkék: második világháború / hadifogság
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Hompora Gyula - 3.rész, Időbeli jellemzők: 2018. szeptember 21., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 3:01:14

Címkék: második világháború / hadsereg
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Hompora Gyula - 4.rész, Időbeli jellemzők: 2019. augusztus 18., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 3:09:50

Címkék: zsidók
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Hompora Gyula - 5.rész, Időbeli jellemzők: 2019. szeptember 04., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 3:22:47

Címkék: második világháború / leventék / katonáskodás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Hompora Gyula - 6.rész, Időbeli jellemzők: 2019. szeptember 04., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:26:38

Címkék: második világháború / orosz megszállás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Hompora Gyula - 7.rész, Időbeli jellemzők: 2019. október 15., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:37:34

Címkék: második világháború / hadifogság
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésVágfarkasd [Vlčany]
Rövid URL
ID653055
Módosítás dátuma2023. november 27.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.