Hompora Gyula (Vágfarkasd [Vlčany])
Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1968; kiemelt téma a leventék elhurcolása német birodalmi területre és az ottani amerikai hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
3. interjú
4. interjú
5. interjú
Az első interjú (2018.IX.11.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) a család, apja kot éves korában meghalt, nehéz anyagi helyzet;
(2) 1938 – mindenki örült, szegény gyerekek kakaót kaptak;
(3) leventézésről; templomba kellett járni;
(4) Haulik, a falu gazdája elhívta cca 1939-ben a Ferencváros futbalcsapatát pályanyitásra;
(5) mennyi magyar katona jött be;
(6) magyar csendőrök – sztori a tyúklopással;
(7) zsidók a deportáció előtt – kereskedők; tyúkász (szegény) – Záli bácsi; Singerek – terményfelvásárlók, dinnyét is vittek;
(8) a holokauszt; Sulc gyerekek Pesten rejtőztek, nyilasoknak átöltözve; egy zsidó (Sanyi) meg egy kommunista itt a faluba rejtőzött;
(9) mi lett a házakkal; kik jöttek haza: Sulcék, Fischer kocsmáros, nagy hasa volt; a zsidó, aki elrejtette az értékeket egy kerítésoszlopban;
(10) nyilasok; 1929-ig összeszedték a leventéket; elvitték Sellyére, Grünwaldba;
(11) utolsónak maradtak a hevrral, nem fértek a vagonba; egy nyilas elvitte őket dohányért;
(12) hogyan jutottak haza Farkasdra – Tótmegyernél nagy tüzérség lőtt a frontra; egy német állítota le a csapatot;
(13) második összeszedés – ha szöknek, a szülők fáznak rá;
(14) német, vagy ukrán katonaszökevények, négyen, agyonlőtték őket a Komp utcában; Szomolában is agyonlőttek egy lógó magyar katonát;
(15) másodszori elvitel, újra Sellye, aztán Újvár, egy hét, amíg Hohnba érkeztek;
(16) Hohnban nem csináltak semmit, 2-3 hétig, még mindig civilben;
(17) felsorakoztatás, vizgálat, egyenruhák megkapása;
(18) az 1924-esek különvétele; több hétig vagonban; egyszer loptak briketeket;
(19) megérkezés Sanbachba;
(20) egy helyen valahol osztrákoknál, már márcisu elején tíz napig voltak;
(21) az eset, amikor a németekkel meglopták a szerelvényt;
(22) mindig üldözték a szerelvényt az ellenséges gépek; Nürnberg, éjjel világos volt;
(23) Sanbach, kiképzés légvédelmi ágyúkra;
(24) naponta támadások;
(25) egy hétvégén az állomást támadták a gépek;
(26) aznap kilőttek egy hajót a Dunán, oda akartak menni; a gyantás hordók kilövése;
(27) felköltözés a hegyre, ágyú lövöldözés, aztán le a faluba;
(28) a faluban voltak, elmentek a németek; elfogták az amerikaiak
(29) vissza a hegyre(?);
(30) kaja – cseresznyekompót;
(31) el Regensburgba – egy gyár udvarában, éjjel belepte őket a hó;
(32) Regensburg – erdő mellett, „szabad tábor“, több tízezres, kajaosztás – egy konzerv; Fazekas Lajos bácsi legyengült, elvitték onnan;
(33) „szabad tábor“ – víz és a megrohanása;
(34) „hegyoldali tábor“ – ott röviden, de már volt patak, amiben lehetett mosdani;
(35) „állatlegelő tábor“; barakkok kátrány tetővel; sátorlapokat kaptak;
(36) tetvek már a németek alatt is;
(37) Westlager – DDT;
(38) Westlager – már szerha a fejük fölött; foghúzás;
(39) fáztak, a foglyokat kihajtották fáért; még loptak is;
(40) Westlager, a japán kapituláció után jobb lett – kajáról;
(41) a kenyér elosztása mérleggel – Fazekas Lajos bácsi;
(42) ruha leadása – mert hogy a szlovák határőrök elveszik;
(43) a kikérdezés; egy szlovákot lekapcsoltak;
(44) eleresztés, kaja beszerzés, állomás;
(45) Linznél egy amerikai szerelvénnyel találkoztak, magyar hadifoglyokkal – azokkal mentek;
(46) Bécs előtt leállt a vonat, nem ment tovább; Bécs;
(47) Komárom, Igmándi erőd;
(47) Észak Komárom, határőrök, financok, Gúta;
(48) fogadás otthon; nem jött haza levél; 46 januárjában jött haza;
Az első interjú (2018.IX.21.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(49) hazajött, füstölt húst evett, rosszul lett; Nagy Kázmér hazatérve az orosz hadifogságból palacsintát evett, meghalt;
(50) 1946 őszéig gazdánál dolgozott;
(51) a sógora beszerezte munkába Csehországba, ott volt 1951/53-ig;
(52) esküvő; sorozás;
(53) a munka az üveggyárban, zűr, felmondás;
(54) haza Farkasdra, útépítés, futbal – ez 1948-ban volt, őszig; aztán visszament 1953-ig;
(55) sorozás; még a munkáról;
(56) Prágába jutottak, légvédelmistákhoz; az ágyú kezeléséről;
(57) téli gyakorlat és tank maketre lőttek, nagyon jók voltak;
(58) nem akart altisztibe menni;
(59) az altiszti iskola és a vizgák;
(60) nagygyakorlat, nyáron;
(61) erős kaja; kemény vizsgák, karóra mászás, árok átugrás stb.
(62) húzták a pártba, de nem ment; második naggyakorlat – vagy tíz napszabadság, vagy rang;
(63) probléma a kenyérrel, ami nem fogyott; egy haver füstölt halat hozott;
(64) az altiszti tulajdonképpen felesleges volt, nem használták fel őket;
(65) a „titkosok főmuftija“, aki teplákyban akart bemenni az alakulathoz, nem engedte;
(66) az eset a titkossal, aki autóval jött és nem akarta igazoltatni magát – azt se engedte be;
(67) egy régi emlék hétéves korából az újvári kórházból;
(68) ezredzászló átadása Strahovon;
(69) 1956-ról nem mondott semmit; leszerelés után télen Csehországban maradt;
(70) 1953-as pénzbeváltásnál készültségben voltak;
(71) készültség – német gépek berepültek Prága főlé;
A 3. interjú (2019.VIII.28.) ez idáig nem lett átírva. Az interjúalany a 3. – 5. számú interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:
– Az apai nagyszüleit ismerte?
– Az édesapja, édesanyj neve, születése, esetleg az első világháború;
– Maga gondolom azért gyerekkorától elkezdett dolgozni – járt valahobva dolgozni, például napszámba?
– Kik voltak ezek a gazdák, akik 1938-ban adtak a magyar bevonulás alatt a gyerekeknek kakaót?
– Oficiális fogadás, szavalás, díszkapu, magyar zászlók, mulatság; esetleges negatív reakció;
– Magyar csapatok felszerelése, benyomások;
– őszi mozgósítás, csehek kivonulása
– Minden levente egyszerre járt ki leventézni? Hierarchia, parancsnokok…
– Egy kovácsegéd a leventeoktatónak visszaadta a pofont – hogy hívták ezeket?
– Ezeken az elméleti oktatásokon a fegyvereket be is mutatták? Még miről volt ott szó? Volt valami hazafias nevelés? Esetleg zsidóellenesség? Zsidó és cigánygyerekek a leventében.
– Viszony a reformátusok és a katolikusok között.
– Haulik nevű, aki elintézte, hogy jöjjön a Ferencváros – ezt higy sikerült neki? Község gazdája volt, az milyen funkció volt?
– Amikor jött a Ferencváros, milyem futbalistákra emlékszik? És a futbalon kívül volt még valami fogadás is, mulatság, ilyesmi? Lehetnek erről valami fényképek?
– Leventék és a futbal, sport; állami ünnepek;
– Melyik zsidónak milyen üzlete, üzeme, foglalkozása volt? tyúkász (szegény) – Záli bácsi; Singerek – terményfelvásárlók, dinnyét is vittek;
– Volt nekik itt templomuk – emlékszik a rabbira, sakterra?
– Egy zsidó (Sanyi) meg egy kommunista itt a faluba rejtőzött – itt nem tudja a nevüket?
– Magára a deportációra nem emlékszik maga? Kik segítettek ebben?
– Ki volt ezért a felelős? Németek, magyarok…
– Tud példát mondani zsidóellenes megnyilvánulásról? És emlékszik olyanra, hogy már valamiket betiltottak nekik?
– Mi lett azokkal, akik visszajöttek a táborokból? Emigráció.
– A zsidó, aki elrejtette az értékeket egy kerítésoszlopban – hogy hívták? Hol lakott?
– Nyilas fordulat; német megszállás
– Tehát először amikor összeszedték a leventéket – 1929-es korosztályig, ugye?
– Azokkal mi lett, akiket kivittel elsőre? Mennyi farkasdit sikerült kivinni akkor?
– Meddig voltak Újvárban? Hány éjjelt? Milyen volt ott a helyzet a gimnáziumban, kik voltak ott magukon kívül?
– Hogy sikerült meglógniuk ettől a nyilastól, akivel a dohányért mentek?
– Amikor a német leállította magukat az úton hazafelé a vasút mellett, akkor az is segített magukon, hogy adtak nekik pálinkát? És több német is volt ott?
– Hol mentek át maguk a (befaygott) Vágon? Sóknál? Hányan jutottak így akkor haza?
– Tehát ott, amikor voltak Tótmegyernél, akkor azok a tüzérek még nem lőttek Újvár felé, az oroszokra?
– Német, vagy ukrán katonaszökevények, négyen, agyonlőtték őket a Komp utcában – kik lőtték őket le és mikor volt ez? És aztán azokat exhumálták később?
– Szomolában is agyonlőttek egy lógó magyar katonát – ez mikor volt? Azt hova tetemették? És mi lett aztán a sírral?
– Ezen kívül még volt valami ilyen eset?
– A főjegyző fia, aki kísérte magukat – hány éves volt és hogy hívták?
– Kb. milzen útvonalon mentek? Csehországon, Egeren keresztül?
– Ez a szerelvény mennyi ember, leventét vitt? Ott ki volt a kíséret?
– Említette, hogy Hohnban egy nagy kiképzőtábor volt – de ott magukat még nem képezték ki, ugye? Valali másoikat kiképeztek ott?
– Az 1924-esket (és csak azokat?) még Hohnban választották el maguktól? Azok mennyien voltak?
– Valami szénát, vagy briketeket loptak egyszer – szénából briketetek?
– A németek valamit ott kiabáltak, hogy kevek???, meg a keszcurikk???, mi volt ez?
– Hogyhogy sehol se fogadták magukat, amikor ide oda utaztak Németországban (Hohn és Sanbach között? A vezetőik nem voltak idegesek? Akkor hogyan oldották meg az élelmezést?
– Egy helyen valahol osztrákoknál, már március elején tíz napig voltak – erről mondjon többet.
– Amikor feltörték az egyik állomáson a vagont és kirabolták a német katonákkal – mag is ott volt? Mi lett aztán azokkal a német katonákkal?
– Említette Nürnberget és hogy amikor kinézett a vagonból, akkor nagy világossák volt – a sztalingyertyáktól?
– Sanbachban egész idő alatt a vagonokban voltak elszállásolva? Ott akkor mennyien voltak körülbelül? Még mindig ugyan azok a feletteseik voltak?
– Ott kb. mennyi légvédelmi ágyú volt ott? És ott mit védtek?
– Onnan Sanbachból elvittek valakiket bevetésre?
– Amikor voltak ezek a légitámadások, akkor maguk közül is voltak olyanok, akik az ágyúkat kezelték?
– Mennyien kezeltek egy ágyút?
– Amikor kilőtték azt a hajót, maguk oda mentek dohányért – de maguknak abból nem sikerült szerezni, a támadás végett, ugye?
– Mire használták a németek azt a gyantát, ami a hordókban volt? És honnan tudja, hogy az gyanta volt?
– Az, uátn, hogy szétlőtték a vagonukat és mielőtt fogságba estek, deszkákból csináltak a hegyen maguknak szállást – milyen szállást?
– Felköltöztek a hegyre, de a németek hoztak oda ágyúkat, a Duna másik felén voltak az amerikaiak, kik lődöztek kire – lerajzolni; Még akkor a németek magukkal voltak? Azok vitték le magukat aztán a faluba? Ott a faluban pár napig voltak – hol? Rögtön ahhoz a paraszthoz mentek, akinél aztán fogságba estek?
– A németek nem is szóltak, amikor elmentek?
– Nem tudja, hogy hívták és hova valósi volt az a gyerek, aki addig nem szólalt meg németül, csak aztán a legvégén, mikor fogságba estek?
– Amikor elfogták magukat az amerikaiak és átkutatták magukat, egy kerülőúton visszahajtották magukat oda, ahol voltak – hova? A hegytetőre? És ott már őrözte magukat valaki?
– És itt két napról beszélt, hogy csakaz után lett csend – addig mi volt? És még mondta, hogy volt ott egy ágyú, ami az amerikai tankokra lőtt, vagy lőtt volna…
– Aztán megjelentek a vadászgépek – és még akkor is lőttek valami ágyúkkal a németek az amerikai tankokra?
– Azt a cseresznyebefőttet hol kapták és hol sütötték a palacsintát az amerikaiak? Az amerikai volt, akinek sok kulcs volt, és kinyitotta a házat, ahonnan a cseresznyekompótot szerezte?
– Regensburgban először egy gyár udvarán voltak – meddig voltak ott? Ott kaptak enni, inni? Mennyien voltak ott a végén, mikor megtelt?
– Regensburgban, a nagy tábor mellett – szabad ég alatt voltak – hogyan tudták magukat elszállásolni, védekezni a eső, hideg, meleg ellen? Lerajzolni a tábort és az elosztását…
– Összefoglalva – első két tábor – Regensburg – gyár udvara és a több tízezres tábor; harmadik tábor – a hegyoldalban – ott meddig voltak kb és mennyien? És ez után volt az állatlegelő, ugye?
– Ebben az állatlegelő táborban mikortól meddig voltak? És ott valami olyat említett, hogy voltak ott már talán barakkok, amiknek kátrány tetejük volt… Az ottani körülményekről…
– Említette a tetveket, vagy bolhákat, és maga olyat mondott, hogy egyik volt a lapos, másik meg a hízó – ezek mik voltak?
– Többször is beszórták magukat DDT-vel?
– A Westlagert rajzolja le
– Aki magának kihúzta a fogát – az amerikai fogorvos volt? Egyáltalán fogorvos volt? Melyik fogát húzta ki?
– Emlékszik valami járványokra, betegségekre az egész hadifogsága alatt?
– Amikor kihajtották magukat fáért, az már ősszel, vagy télen volt? És még tudtak is fát lopni – ez hogy volt? Hogy kajaosztáskor mentek érte…
– A háború végét (május 8) bejelentették maguknak? Vagy ezt mikor tudták meg és milyen érzés volt ez? És a japán kapitulációt? Hallottak az atombombákról is?
– Említette ezt a barakkfelelőst – annak mi volt a feladata? És volt így táboron belül valami vezetőségféle, aki az amerikaiakkal kommunikált? Nem akartak az egyszerű katonákkal katonásdit játszani? Felsorakoztatások, fegyelmezés, büntetés…
– A Lajos bácsi mennyi ideig volt el?
– Hogy volt ez a ruha leadásával (vagy megkapásával?) a hazamenet előtt? Említette a német őrköpenyt is…
– És hogy ez után még átvitték magukat valahova máshova, ahol pár napig voltak – ez hol volt? Még mindig Westlager? Az is Westlagerban volt, ahol kikérdezték magukat? Ott magyarok, vagy amerikaiak, vagy tolmácsok kérdezték ki magukat? És mennyi asztal volt? 25?
– Voltak olyanok, akik Németországban maradtak?
– Nem emlékszik olyanra, hogy az amerikaiak toboroztak volna a hadseregbe?
– Westlagerból milyen messze volt az állomás, ahonnan elindultak haza? Ott kapták a polgármestertől a kétnapi kaját (vagy jegyeket?)? Mert az a kérdés, hogy hol volt ez a Westlager – egyszer melítette, hogy Aš mellett voltak erdőben…
– Linznél találkoztak egy amerikai szerelvénnyel, amin magyarok voltak – az ágyúkat az oroszok végett szerelték rá?
– Amikor Linznél átlépték a zónahatárt, nem volt semmi probléma az oroszokkal?
– Bécs előtt leállt a vonat – és ott elválltak azoktól a magyaroktól? Azért, mert maguknak nem volt kajájuk?
– Bécs az már akkor zónákra volt osztva – maguk hol voltak? És hol tudtak aludni? Oroszokkal is találkoztak Bécsben?
– Komáromba rendes vonattal mentek, vagy valami hadifogolyszerelvénnyel? Ki irányította (vagy parancsolta) magukat az Igmándi erődbe?
– Egy hétig voltak az Igmándi erődben – és minden nap volt kivizsgálás? És miket kérdeztek maguktól azon kívül, hogy miért vannak német katonaruhában?
– A szlovák vámosok rögtön a hídnál álltak?
– Hogy hívták a gútai gyereket, akinél ott aludt? Hogy ment át aztán a Kis Dunán, amikor le volt robbantva a híd?
– Meddig tartott ez az egész út Westlágerból hazáig (egy hét Komáromban)?
– Említette, hogy jártak papok a táborba, levelezőlapokat hoztak – volt ott valami vallási élet is? Misék? Vagy kultúra? Hogyan tudtak ott szórakozni? Nem unatkoztak?
– Csehszlovák katonai delegációk, felvidéki kérdés…
– Nagy Kázmér hazatérve az orosz hadifogságból palacsintát evett, meghalt – rajta kívül még volt ilyen eset?
– Hogy hívták a sógorát, aki szerezte a csehországi munkára? A feleségének a testvére? És akkor már ismerte magát?
– Esküvője előtt kellett papírokat hajszolni, és itt említette a reszlovakizációt – ez hogy volt?
– Mikor sorozták be? Tehát akkor jól értem, a sorozáson a doki magára is rámutatott, mikor válogatta ki az embereket a sorozásra?
– Hol és hogyan volt a sorozása? Regrúta szokások… Svazarm?
– A katonaság kronológiáját megtárgyalni.
– Hogyan volt az esküjük és mire esküdtek?
– Milyen volt a prímač, milyenek az altisztek?
– Maguknak csak ezek a 88 mm-es ágyúik voltak? Mikkel lőttek repülőre és mikkel tankra?
– Az első téli gyakorlat az Libaván volt? Akkor nem lőttek repülőre, mert nem engedte az időjárás – azért változott a terv és tankokra lőttek? Mivel? Akkor milyen nagy volt az az alakulat, ami akkor kiment? Ott hogyan voltak elszállásolva? Hideg volt…
– Első (téli) gyakorlat Libaván, a nyári gyakorlatra hova mentek?
– Libava után visszamentek Prágába – és aztán jött az altiszti iskola – ez közben mi volt Prágában?
– Maguknak az altisztjeiket hamarabb hívták be katonaságra, kb. még nyáron – jól értem? Ezeknek valami végezttségük volt (főiskola, más) és ezek voltak maguknak a kiképzőik az altsizti iskolában? És hogyan viselkedtek? Ezeken kívül még kik voltak ott maguknak a kiképzőik, tanáraik? Profi tisztek? Milyen tantárgyaik voltak? Ez hol volt ez az altiszti? Milyen volt egy átlagos nap az altisztiben?
– Orosz tanácsadók, politrukok…
– Vizgákkal végződött ez az altiszti, de említett valami elővizsgát is… Mi volt a vizsgán, és mi az elővizsgán? Csak röviden, mert a vizsgát már említette – kúszás stb…
– Kik helyett lőttek maguk a nyári gyakorlaton? Ez a gyakorlótér hogy nézett ki? És akkor meddig voltak ezen a nagygyakorlaton? Ott voltak más alakulatok is? Mármint mások, mint tüzérek… És ott csak „repülőgépekre“ lőttek? Tankokra nem? Voltak valamilyen balesetek? És gondolom a fejesek meg figyelték valahonnan, hogy hogyan megy a gyakorlat, ugye? És ugyan így volt aztán 1953-ban is nyaggyakorlat?
– Az altiszti iskolában volt ilyen politikai képzés is – ott milyen témák voltak?
– Azt mondta, hogy maguk erős kaját kaptak – miket ettek?
– Maguknak automatikusan járt a szabadság, vagy csak azok kaptak, akik kiérdemelték?
– Miért lehetett ez, hogy konplettan az egész alakulatot altisztibe tették? És aztán a végén, hogy nem is képeztek ki senkit?
– Mikortól meddig volt altisztiben és ez hol volt? Az altiszti után tulajdonképpen hogy teltek a napjaik? Miben volt ez más, mint az altisztiben?
– Említette a börtönt – magának nem volt valami prúserje, hogy bekerült volna? Vagy valaki mások?
– Tud valami halálesetről a katonaságnál?
– Sztálin és Gottwald halála.
– Május 1, május 9.
– Említette az ezredzászló átadását Strahovon – mikor volt ez, és kinek adták át az ezredzászlót?
-1956.
– Čepička féle reform a hadseregben…
– Kóreai háború
-1953-as pénzbeváltásnál készültségben voltak – mennyien voltak a szobán? Aztán amikor már lefújták a készültséget, akkor megmondták, hogy miért volt ez? A családot hogy érintette a pénzbeváltás? Vagy tud mondani példát, hogy hogyan érintette ez az embereket?
– Érintette a családot a JRD?
– Általános vélemény a kommunizmusról.
– Régi kommunisták a faluban?
– Tud példát mondani pártemberek rossz viselkedéséről, vagy arról, hogy mint pártemberek többet megengedhettek maguknak?
-1945-ös változás a vezetőségben – az előtt és az után kik voltak;
-1968 – Dubček, az invázó, és az után
-1989
A 4. interjú (2019.IX.4.) ez idáig nem lett átírva.
Az 5. interjú (2019.X.15.) ez idáig nem lett átírva.
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.