Jankovics László (Tallós [Tomášikovo])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, szovjet hadifogság;
Egyéb mellékletek: dokumentáció a kárpótlásról; tábori lap a szovjet hadifogságból;
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2014.IV.24.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás, család; iskola elvégzése, munkák;
(2) 1938 – diadalkapu; szabadcsapatosok – „most Horthy katonái vagyunk, aztán Szálasié leszünk“; nem is maguk szabadultak föl, inkább talán mink; nem tud pontos számot; nem volt összetűzés;
(3) kb. egy század szabadcsapatos, kommunisták után kutattak; a Prahárt(?) kihalgatták a szabadcsapatosok a községházán;
(4) a csehek átadták a magyaroknak a területet; a magyar csendőrök kemények voltak, Ibola Dezsi eset, akit megvertek;
(5) 1938 után földeket osztottak nagycsaládosoknak; ONCSA házakat is építettek; a helyzet valamit javult;
(6) Beneš volt az apátok… Csehszlovák időben jobban jött ki – miket lehetett venni;
(7) a cseh csendőrök; telepesek – akik itt maradtak, ugyan úgy gazdálkodtak tovább; szegényebb családoktól elmentek szolgálni;
(8) a tallósi zsidó családok kereskedők voltak; a magyar idők alatt leromlott a helyzetük;
(9) még mielőtt kivitték volna a tallósi leventéket, anyaországiakat is vittel erre át; egyszer a tallósiakat Csütörtökig kivitték;
(10) a zsidókat Galántára vitték – D.Zs.; német megszállás; a nyilas hatalomátvétel; a bátyja sok éven át sokszor be volt híva, még 1938-ban is, aztán a fronton veszett;
(11) a tallósi nyilasok Galántára vitték a leventéket januárban; a fiatalok ajánlatot kaptak, hogy álljanak be nyilasnak;
(12) a leventéok kiveitele januárban – 1925-30-asok; 1924-esek páncélosok; Galántán bevagonírozás; Egerben nem fogadták, mert tele volt;
(13) Schönwald, repülőgépek tolgálása, két hét után wehrmacht egyenruha és nyilas karszalag; ez után már csak gyakorlatoztatták;
(14) március felében egy kiképzőtáborba jutottak, Benbešovba, Pikovicbe; Ag Lacival vetkőztek ki;
(15) kocsikot kellett húzni a német tisztnek, aztán megszöktek; a civil ruhát üzletben szerezték;
(16) találkozás a GH-s kocsival, aki egy darabol elvitte, de aztán az oroszok elvették; aztán svábokkal mentek;
(17) Milín, cseh csendőrök; az ártérben feküdtek le, másnap reggel az oroszok bekerítették a területet nyolcvan ezer emberrel, és csak a férfiakat hagyták ott;
(18) három nap után fertőtlenítés; megtetvesedés, a küzdelem a tetvek ellen;
(19) három hét után bevagonírozás; a hely az be volt kerítve, oroszok őrözték;
(20) Pozsonyon és Galántán keresztül Székesfehérvárra jutottak – ott tudott üzenetet küldeni haza; Foksani – kategóriákra osztás, egy csíkot húzott, hogy a haverral maradjon;
(21) kilencvenen egy vagonban egy hónapig egészen a Volgáig; a körülmények az úton;
(22) Atvazsnoje – a nők helyett mentek oda; nyáron ki lehetett bírni, de télen megfáztak, állandóan kellett menni a latrinára, amibe többen bele is estek; tolmács volt, mentek a falut építeni; Galántán meg akart szökni, de nem sikerült;
(23) a büntetés a leventében – a parancsnok nem engedte el a patikába az apjának gyógyszerét, de mégis elment;
(24) leventézés – a leventeotthon, kiképzés, parancsnokok – zászlóalj és szakaszparancsnokok;
(25) a leventeotthon, elméleti rész; gyereke szerettek leventézni; lányoknak volt a Karitász; a pap volt az ifjúsági moderátor; a zsidó gyerekek is leventéztek;
(26) a munka a házépítéseknél;
(27) a náčelníkkal 125 százalékos normában egyeztek meg, tetszett neki a munka; miket kaptak enni;
(28) fa épületeket csináltak, acetonos festékkel festették, amivel kereskedtek és aztán ab azárban vettek enni;
(29) október elejétől jött a tél – hétköznap cserélte le a ruhát, ezért büntetést kapott;
(30) sok festék fogyott – a náčelník előtt festették le, háromszor;
(31) egy tolószékes tiszttel beszélgetett, aki Budapestnél vesztette el a lábait; a civilek Fricceknek nézték a magyarokat; az oroszokkal tudtak beszélgetni, a Sztalin rendszert nem szidták; mikor Rákosi hatalomra került, mondták, hogy mennek haza;
(32) Atvazsnoje 1946 decemberéig, négy nap gyaloglás után Kujbišev; németekkel is voltak; voltak, akik szökni próbáltak, de elfogták őket és megverték;
(33) Kujbyševben három emeletes házakat építettek; 1947-ben ha többet kerestek, a fölösleget pénzben kapták meg, ezen tudott venni enni;
(34) maláriát kapott, kórházba jutott; dohányt eladta a kenyérért, de aztán megszédült és nem dohányzott tovább; szakács, 1928-as;
(35) levelezés a Vörös kereszten át; nem az elejétől levelezhetett;
(36) kategorizálás – a hármas kategória volt az OK – ha sokan voltak, hazaküldték őket, de nem mondta, mikor, csak a Rákosit említette;
(37) németeken kívül is lehettek más nemzetiségűek; egy pap, akit akit az utcáról taszítottak be a sorba;
(38) találkozás a földiekkel: Deák, Kaprinai, Majláth; Deák hamarabb jött haza, a másik kettő csak 1949-ben – tábori csendőrök voltak; SS-eket a fogságbaesésnél kerestek;
(39) két táborban voltak csak; csak festők voltak;
(40) a hazamenetel előtt nem vonultak ki munkára, új ruhákat kaptak; az első transzportba az azbuka első fele (Deákkal) került, két hét múlva a másik fele (Jankovics – Я)
(41) június (július) 9-én jött haza, egy hónapig tartott az út; ki az állomásra, villamosokon; egy hónapig ment, nem volt szabad a pálya; először kelet felé mentek, de aztán nyugat felé; azon az úton mentek vissza, ahogyan oda;
(42) egy fogolyt már otthon volt, meg akarta nézni a feleségét, de egy másik ember volt ott és agyoncsapták; Foksaniban voltak, ahol tallósi cigány gyerekek voltak;
(43) Máramarosszigeten át is mentek – csak említve; Debrecen – orvosi vizsga, húsz forint; Pesten a szent László laktanyában voltak és kaptak ajánlatot, hogy maradhatnak Magyarországon, de haza akart menni – két másikkal;
(44) Győrben megálltak és egy tallósi származású nőtől segítséget kaptak;
(45) átjövetel Ásványrárónál; találkozás egy vadásszal és aztán egy lovaskocsival;
(46) egy tűzóltó szertárban voltak, a nyáradi levállt, Izsapra mentek, az izsapi apja segített; az izsapi és az öccse elvitték biciklin Szerdahelyig;
(47) Szerdahelyről egy nádszegi lovaskocsis hozta;
(48) megérkezés haza;
(49) A Gyula bácasi mondta, aki jóban volt a csendőrrel, azt mondta, hogy nem megy munkatáborba – ment jelentkezni;
(50) a kiképzésről Benešovban; a magyar – német viszonyról;
(51) Máramarosszigetről;
(52) az apja és az első világháború;
(53) beszélgetés a témáról – Don kanyarról, a németekről;
(54) – miket írt a fogságból; a háború kitörésére és a német csapatokra a front előtt nem nagyon emlékszik;
A második interjúról (2014.VIII.25.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Mire emlékszik a magyarok bevonálása előtti napokból, hetekből? Mozgósítás, csapatok kivonulása, lakosság viselkedése…
-Mennyien lehettek a magyar katonák, akik 1938-ban jöttek be? Milyen volt a benyomásuk?
-A tallósiak hogyan fogadták a bevonuló magyarokat? Beszédek, díszek, mulattság…
-Miért mondhatta az a tiszt, hogy „nem is maguk szabadultak föl, inkább mink“?
-Azt mondta, hogy akkor sok mindent kihordtak innen a katonák – mire gondolt?
-A szabadcsapatosok behívatták a kommunistákat – történt velük valami akkor? És később nem üldözték a kommunistákat?
-Jól értem? A szabadcsapatosok kimentek a Prahár birtokra és a Prahárt vitték be kihallgatni a községházára? Mi volt a kihallgatáson és mi lett ennek az eredménye?
-Említette az Ibola Dezsi nevezetűt, akit megvertek a csendőrök – mi végett?
-1938 után földeket osztott a magyar állam – a maga bátyja, aki kint volt a fronton, az is kapott földet?
-1938 után jobbra, vagy rosszabra változott a helyzet? Fizetések, árúcikkek…
-Mi volt a külömbség a cseh és a magyar csendőrök között? Milyen viszonyuk volt a cseh csendőröknek a lakossághoz?
-Voltak itt telepesek – csehek, morvák, vagy szlovákok? Voltak, akik 1938 után elmentek? Nem volt valami erőszak, rablások?
-Említette, hogy magyar idő alatt már a zsidók helyzete leromlott és aratniuk kellett menni – miért? És mint részaratók, vagy a saját földjeiken (voltak földjeik?)?
-Emlékszik arra, amikor elvitték a tallósi zsidó családokat? Ki segített ebben és hova vitték őket? Voltak, akik aztán hazajöttek a háború után?
-Mekkorák voltak a levente szakaszok Tallóson és mi szerint voltak elosztva a leventék? A szakaszparancsnokok (Ag Nándor, Török Pisti, Hosszú Rezsi) azok leventék voltak?
-A leventézésnek volt valami elméleti része is, pl. amikor bent voltak a leventeotthonban?
-A zsidó gyerekek is leventéztek?
-Emlékszik arra, amikor Magyarországot megszállták a németek?
-Emlékszik arra, amikor a nyilasok átvették a hatalmat? Még mielőtt a nyilasok kivitték magukat, miket csináltak? Tud valami példát mondani? Mennyien álltak be nyilasnak?
-A tallósi leventéket kivitték és Csütörtökig visszaszöktek – ez hogyan és mikor volt? Akkor kiket, milyen évfolyamokat vittek? Azzal a csoportal ki is jutottak valakik Németországba?
-Az 1924-eseket páncélosoknak vitték – ezekről mit tud?
-A nyilasok meddig kisérték magukat?
-A tallósiakon kívül még kik voltak Schönwaldban? Mennyi levente lehetett ott összesen? A leventéken kívül kik voltak még ott? Hogyan volt a kiképzésük Schönwaldban? Hogyan viselkedtek a tisztek?
-Meddig voltak Benešovban/Pikoviceben? És tulajdonképpen hol voltak? Ez a Pikovice ez hol van? (Prágához közel, 27 km Benešovtól) Ott Pikovicen/Benešovban milyenek voltak a körülmények? Azt mondták, hogy Pestnek mennek segítségre – március közepén már egy hónapja el volt foglalva…
-Ág Lacival vetkőztek ki – ez hol volt és mikor? Hogyan sikerült megszökniük? Ez után kellett húzni a német tiszt parancsára a kocsikat? Ezek milyen kocsik voltak és hova mentek/jutottak velük? Még a háború befejezése után is azzal fenyegetőzött, hogy lelövi magukat, ha megszöknek? Említette a május 12 dátumot – ekkor mi történt?
-A GH-s kocsis szakaszvezető miért ment jelentkezni az oroszokhoz?
-Milínben mit mondott maguknak a cseh csendőr? Azt mondta, hogy nyolcvan ezer embert kerítettek be – hogyan kerítették be és ez milyen nagy területen volt? Úgy lehet érteni, hogy abban az ártérben nyolcvanezer menekülő aludt az éjjel? Kb. mennyien maradtak, amikor kiválogatták az öregeket, nőket, gyerekeket? Németek is voltak ott? Ez milyen nap volt, amikor így fogságba kerültek?
-Jól értem? Harmadik napjára fertőtlenítették magukat, aztán megint megtetvesedtek, és aztán megint akkor, amikor már vitték ki magukat? Hogyan fertőtlenítették magukat? Ott azon a helyen kaptak valamit enni? Nem voltak ott betegségek, elgyengülések, halálesetek?
-Foksaniban kategorizálták magukat – kitől kért gyufát, hogy csíkot húzzon a karján, hogy egybe maradjanak?
-Hol van az Atvazsnoje, milyen messzire Kujbisevtől? Négy napig mentek onnan Kujbisevbe? Kujbisev (Samara) az nagy város volt? Mielőtt kiválasztották a kilenc embert, aki kőműves munkát végzett, miket csináltak, hova hordta ki magukat a kis teherautó?
-Volt valami előnye abból, hogy tolmács volt?
-A civilekkel is tudott beszélni – miről beszéltek? Beszélgettek a kommunista rendszerről?
-Atvazsnojeben is voltak németek, vagy csak Kujbisevben? Azt mondta, hogy nem nagyon szerették őket – voltak valami összetűzések is?
-Kujbisevben is ugyan az a vezetősége volt? És az egész Atvazsnojei tábor oda ment, vagy csak egy része?
-Maláriát kapott – milyenek voltak a tünetei? Ez mikor volt? Volt bent valami lágerkórházban, az hogy volt felszerelve? Azt is mondta, hogy volt ott valaki, aki kontrolálta a lázat és az szerint mentek ki munkára – ki volt ez?
-Voltak olyanok, akik ráfáztak a dohányra és annyira legyengültek, hogy meghaltak? Voltak olyanok, akik direkt le akartak gyengülni – volt olyan, hogy az OK-sokat haza is küldték? Ez mikor volt?
-Említett egy szakácst, 1928-ast, aki áttelepült Magyarországra – mivel kapcsolatban?
-Azt mondta, hogy egy pap is volt magukkal, akit az utcáról taszítottak be a sorba – ez hol volt? A pap aztán folytatta valami formában a hivatását ott a fogságban? Vagy ő máshova került, mint maguk? Volt ott valami hitélet?
-Mikor kerültek magához a földiei? Hogyhogy addig nem találkoztak? Hogyan sikerült magához vennie őket?
-Említette, hogy valami villamosokra szálltak fel, amikor kellett volna hazamenni – ezek hova vitték ki magukat? Az állomásra?
-Az iratain az van, hogy július 9-én jött haza – ezek szerint mikor indultak Kujbisevből? Miért tartott egy hónapig az út? Nem volt szabad a pálya?
-Volt az az eset, amikor egy fogoly ment megnézni a feleségét, és agyonütötte valaki – a feleségének az új férje? Hogyhogy olyan gyorsan megtalálták a halottat, aki el volt ásva? Ez hol történt ez az eset? Foksani előtt?
-Foksaniban tallósi cigányok voltak – kik voltak ezek? Mit dolgoztak ők?
-Mi volt Máramarosszigeten? Hogy nézett ki a tábor? Volt ott valami elosztás felvidékiekere, anyaországiakra?
-Jól értem? Pesten ajánlatot kaptak, hogy maradhatnak Magyarországon és ha nem találnak munkát, egy hónap után szereznek maguknak?
-Mi végett segítette magukat Győrben az a Kázmér vezetéknevű nő? Milyen funkciója lehetett, hogy olyan jóban volt a határőrséggel meg a katonákkal?
-Valami olyat mondott, hogy ha elkapták volna magukat a csehszlovák oldalon, hogy munkatáborba kerülnek – ezt ki mondta?
-Maga azt mondta, hogy egy nyárasdival mentek – nem inkább nyáradi? Nyárad ott van a Duna mellett…
-Említett valami halászkeresztet, ahol leugrott a lovaskocsiról – ez hol van?
-Délután vagy éjjel kettőkor érkezett haza?
-Mit tud mondani az apja résztvételéről az első világháborúban?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.