Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Kilácskó Gyula Kilácskó Gyula – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Kilácskó Gyula

Kilácskó Gyula (Feketenyék [Čierna Voda])

Az interjú(k) témái: rövidebb életútinterjú, 1938-1968

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések: A második interjúalany Kilácskó Gyuláné Mészáros Valéria

 

1. interjú

2. interjú

Az első interjú (2018.X.19.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) földműves család;

(2) édesapja katona volt – front előtt 3 évig, a háború alatt négy évig, Oroszországban és Olaszországban is;

(3) V: kisgazdák voltak; édesapja olasz fronton volt, huszár;

(4) Zita királyné árulásáról – gáztámadás az olaszok ellen;

(5) 1938 – cseh tisztek átadták a magyaroknak a falu papírjait;

(6) Kaprinai tanár, aki az előtt szlovák volt, nagy magyar lett;

(7) Masaryk volt az apánk…; leromlott a helyzet – cipőkről; jegyrendszerről;

(8) az 1938-as mozgósításról csak hallott; kétnyelvűek voltak az iratok;

(9) a faluban csak egy szlovák személy volt, Píska Mariska tanítónéni, magyarszakos;

(10) V: nem emlékszik az 1938-ra; Gy: 1938 – a katonákról, a helyi lányokról, akiknek jó ruháik voltak;

(11) Galántáról jártak ide gyakorlatozni a határőrök, itt volt nekik gyakorló és lőterük;

(12) magyar csendőrökről – pecáztak a gyerekek, behívták őket, felpofoztatták egymást; Szapolci Pétert nagyon megverték, verekedős gyerek volt; Szilvási Béla tréfát űzött belőlük, kapott egy pofont;

(13) zsidók – két család; egyik a major bérlője volt, volt ott szeszfőzde;

(14) Fleischmann testvére, Gyula Oroszországban maradt; gyárvezető fia jött haza;

(15) Kellner Lajost a Pongrác Gyula bácsi bújtatta el, az ökrész;

(16) csak azt tudták, hogy Galántára viszik a zsidókat; Vince úr, nyilas volt, nyilas vezér;

(17) unokatestvére hazaszökött Nyékre, éppen az az ezrede jött ide, de nem végezték ki, mint katonaszökevéynt;

(18) négy magyar katona lakott Kilácskóéknál, Szenckirályfáról visszaszöketk ide, itt várták meg a frontot;

(19) V: a kürti zsidók elvitele; árverezés a holmijaikra; a házakba nem tudja ki költözött be;

(20) Nyéken a majort egy Harel nevű szlovák vette át; a szeszgyárták 1948-ban megszűnt, a kémény ledöntése;

(21) leventézésről;

(22) leventék kiviteléről; Kilácskó Lajos unokatestvére története;

(23) két bomba pottyant le Dioszeg mellett, éppen arpát gyomláltak;

(24) Kürt és Nyék között két bomba esett le, egyik 2-300 méterre, kiverte az ablakokat, másik félúton Kürtre; front előtt légiaknák – Födémes és Nyék között;

(25) közvetlen a front előtt az apja magyar katonákat talált a pajtában, azok tovább mentek;

(26) iskolában volt egy német alakulat, kb. egy szakasz; kb. ősszel

(27) két napig voltak itt valami német tüzérek, ágyúkkal, Hakl páncélosokkal;

(28) amerikaiak, vagy angolok dobták le az üres benzines tartályokat;

(29) Nyéken, Kürtön nem voltak cigányok;

(30) nem sziréna szólt meg, hanem egy ekevasat kongattak; voltak bunkerjaik is, de nem használták;

(31) a Felsőszelin lezuhant gépről;

(32) Hidaskürtön a templom szerhája beszakadt, légiaknától; Gyula bácsi keresztanyjának leégett akazal, pajta;

(33) rot weis rot röplapok; ezüstös szalagok;

(34) légvédelmi szolgálat nem volt; nagy búgással röpültek át a bombázók;

(35) Nyéken (majorban) először kozákok, délután tankok, este orosz katonák;

(36) Gyula bácsiéknál egy orosz – takarót kért, visszahozta; a másik orosz germánt keresett, elvitt kalácsot; szerették a gyerekeket, még oldalhajós motorkára is ráültették;

(37) Gyula bácsiéknál orosz tisztek laktak, nők ott rejtőztek;

(38) gyerekek elmentek kenyeret vételezni Diószegre; két pár csizmát adtak az oroszok;

(39) Gyula bácsiéktól egy ponyvát vittek az oroszok; 11 nő miatt jött orvos;

(40) egy nő egy orosszal szeretkezett, a gyerekek nézték; apja nem vett sehogyan se részt a 2. világháborúban;

(41) a visszavonuló oroszok a víz mellett voltak;

(42) GPU volt a faluban, bebeszélték nekik, hogy a szesz meg van mérgezve – likvidálták;

(43) apja után jött egy orosz, hogy szerezzen nőt – elvitte a GPU-ra az oroszt, ott megverték;

(44) az eset, hogy egy kommunistának elvitte a sunkát, csizmát az orosz; egy kürtinek a csizmáját;

(45) köpönyegforgató tanító és az vagyonelkobzások;

(46) nyilasok – neveket nem akar mondani; nem tud atrocitásokról; aztán kommunisták lettek;

(47) leventézésről – a nyilasok vették át; csak leventesapkájuk volt;

(48) szlovák tisztek, egyik fejbét adott Gyula bácsinak a katonasapka végett;

(49) levente hierarchiáról;

(50) öten állították össze a kitelepítendők listáját – kettőjüket hozzáíratott a Kaprinai a listára;

(51) vagyonelkobzás 21 emberre – správca; az unokatestvérék Galántán megtudták, ki írta alá a papírokat;

(52) apja nem kapott fehérlapot – mert vagyonelkobzása volt;

(53) kontingensek, tejet nem tudták teljesíteni, ebből volt probléma; mindenféle terményt termeltek, jól ment; egyszer malacért jött a kajali Vavrík;

(54) padlásukat lesöpörték, akkor álltak a JRD-be; a JRD ment az elejétől kezdve;

(55) kitelepítés – két transzport, április 25, 26; komlósiak jöttek helyettük; konfliktus a betelepültekkel – bezavarták őket egy házba, lőni akartak, a falusiak fenyegetőztek, hogy felgyújtsák a házat;

(56) Nyéken már leállt a deportálás;

(57) úgy ment katonaságra (Bylinára), hogy nem tudott szlovákul;

(58) Ružomberokról szerelt le; prímačról röviden;

(59) bejött az orosz szisztém; a zsázadparancsnok megértő volt, hogy nem tudott szlovákul;

(60) kis gépfegyverük volt; ženisták meg gyalogság voltak;

(61) Gottwald halála, Mikulovicére mentek két hónapra őrségbe;

(62) utolra Ružomberokban, búdékat csináltak, takarítottak;

(63) nagygyakorlatról lemaradt a futbalsérülés végett;

(64) Sztalin és Gottwald halála – nem volt megemlékezés;

(65) 1953-as pénzbeváltás – az apja veszített sokat, eladta az őkröket; Gyula bácsi volt a családfönttartó, nem kaptak pénzt;

(66) hogy tudta meg, hogy magyaroknál forradalom van;

(67) hogy tudta meg az 1968-at; ;

(68) a kommunista rendzserről általánosan;

A második interjúról (2019.X.14.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalanyok a következő kérdésekre válaszoltak:

– Hogy hívták a nővérét? És a kis testvérét, aki meghalt?

– Beszéltek a szüleik arról, hogyan vették azt, hogy szétesett a monarchia?

– Kaprinai tanár, aki az előtt szlovák volt, nagy magyar lett 1938-ban – ő nyéki volt? És aztán 1945 után is itt maradt?

– Rajta kívül még kik fogadták a magyarokat? Milyen volt ez a fogadás? Honnan jöttek be?

– Tudnak olyanról, hogy jöttek ide anyaországiak? Vagy valamit az anyaországi – felvidéki viszonyról?

– Nem olyan messze volt a szlovák magyar határ 1938 után – tudnak olyanról, hogy esetleg jártak a falusiak Szlovákiára? Vagy esetleg hogy kereskedtek a falusiak városiakkal, pestiekkel?

– V: Kürtön voltak szlovákok bent a faluban 1945 előtt? Vagy a környéken, kolóniákban?

-1938-ban gyalogosan jöttek be a katonák? Milyen felszerelésük volt?

– Milyen volt a hangulat a faluban? A szülei mit szóltah ehhez, hogy megint Magyaroszág része lett Nyék?

– A határőrök jártak ide gyakorlatozni, hol volt pontosabban a gyakorlótér? Térképen; Azt is mondta, hogy az iskolát is elfoglalták, két osztályt – már akkor 1942-ben? És ez hogyan befolyásolta a tanítást? Milyen gyakran jártak ide gyakorlatozni? Ezt látta is, hohgy miket gyakorlatoztak? Hogyan nézett ki a gyakorlótér, lőtér?

– Mennyien és honnan jártak ide a magyar csendőrök?

– V: Van valami emléke a csendőrökről?

– Egy verekedős gyereket nagyn megvertek a csendőrök, valami Szapolci Pétert – hogy hívták?

– Hogy hívták ezt a majjort, ahol a zsidó volt a bérlő – a tulajdonost Fleischmannak hívták, és a bérlőt? A másik zsidó családot hogy hívták? Röviden összefoglalni, ki mivel foglalkozott, mennyien voltak, és kik élték túl a háborút… Gyárvezető(?) fia, Gyurka jött haza, aztán Svédországba ment… Kellnert meg bújtatták…

– Apja öccsét hogy hívták, akinek sutert, meg más segítségett adott a zsidó? Melyik zsidó?

– Kellner Lajost a Pongrác Gyula bácsi bújtatta el, az ökrész – konkrétan hol bújkál, és meddig? Barátságból bújtatta, vagy valamit fizethetett neki?

– Említett valami Vince urat, nyilas volt, nyilas vezér – konkrétan mit tud róla, mit csinált? Ő Pestről jött ide? És még rajta kívül voltak nyilasok? Mi lett velük a háború után? Ez a Vince úr, Sopronban találkozott vele az unokatestvére? Melyik?

– Ez volt az az unokatestvére, aki hazaszökött a frontról – hogyan lett ez megmetve, amikor ide jött a 23-as gyalogezred?

– Említette, hogy itt a 23-as gyalogezred katonái voltak – mennyien, milyen felszereléssel?

– Maguknál négy magyar katona volt – a zászlós (neve?) – ez az egész itteni alakulatnak volt a parancsnoka? Másik meg írnok (neve?) volt, meg a Csákvári (rangja?), a negyedik meg a csicskás (neve?) Tehát jól értem, valami hamis papírral megszöktek ide vissza Nyékre (mind a négyen?), és itt várták be az oroszokat?

– V: Mivel foglalkoztak a kürti zsidók? Kik jöttek közülük haza? Hol volt ez az zsidó holmi árverezése?

– Nyéken a majort egy Harel nevű szlovák vette át a zsidó után – de már csak a front után? Mi volt a majorral a front előtti hónapokban?

– A szeszgyártáson kívül mivel foglakoztak a majorban? Kik voltak ott a munkások? A szeszgyár 1948-ban megszűnt – de a major az tovább működött? Mi lett vele a szociban?

– Összefoglalni röviden, ki volt a tulajdonos és a bérlő 1945 előtt és után…

– Ki volt a leventeparancsnokuk, meg a kisebb parancsnokok? Elméleti része is volt ennek? Miket gyakorlatoztak maguk? Bünettések, templombajárás, ünnepek… Hova jártak?

– Nyilasok rendezték a leventék kivitelét Németországba – tudja is konkrétan kik voltak ezek a nyilasok?

– Két bomba pottyant le Dioszeg mellett (konkrétan hol?), ez mikor volt? Éppen arpát gyomláltak… Voltak is megnéznia bombatölcsérreket?

– Front előtt légiaknák potyogtak le, Födémes és Nyék között – de ezt konkrétan nem látta, már csak a gödröket látta?

– Közvetlen a front előtt az apja magyar katonákat talált a pajtában – mennyien voltak? És még aznap bejöttek az oroszok?

– Volt úgy, hogy a front miatt, légiveszély, vagy katonaság miatt teljesen bezárt az iskola?

– Csak két német alakulatra emlékszik? Iskolában egy szakasz, ősszel, és két napig német tüzérek…

– És két napig voltak itt valami német tüzérek – ezek hova állították az ágyúikat? Ezek úgy jöttek ide, hogy tudták, hogy tovább mennek? Tehát nem állították be az ágyúkat, ugye?

– És az oroszok is behoztak ágyúkat – azok meddig voltak itt? Be voltak azok állítva tüzelésre?

– Amerikaiak, vagy angolok dobták le az üres benzines tartályokat – mikor, mennyit és hova?

– Hogy hívták azt a cigány prímást, aki megijedt ezektől a leeső tartályoktól? Ő vízkeleti volt?

– Ezüst szalagok, röplapok;

– Rádiok, beadásuk, és az idegen adók;

– Nem sziréna szólt meg, hanem egy ekevasat kongattak, amikor riadó volt – ezt ki kongatta meg és honnan jött az információ, hogy riadó van?

– Felsőszeli mellett lezuhanta liberátor – maguk rögtön oda mentek? Mit tudott belőle elhozni? Mikor zuhant ez le? Tud olyanról, hogy nem egy, hanem két gép is leesett?

– Hogy hívták a keresztanyját Kürtön, akinek elégett a kazaljuk meg a pajtájuk?

– Kb. mikortól meddig és milyen gyakran repültek át itt a bombázók? Az iskolát ez nem zavarta meg? Ilyen esetekben volt olyan, hogy elmentek elbújni bunkerba? Kellett bunkert ásniuk?

– Húsvét szombatján jöttek be az oroszok? Maga melyik unokatestvérénél volt, a major(?) mellett és mi végett? A megégett német katonát hol kötözték be? Azzal még milyen németek voltak?

– Mennyi kozák jött be? És miket csináltak?

– Amikor felváltották egymást a németek és az oroszok, volt itt valami harc, lövöldözés, aknázás stb.?

– Magyar katonák voltak Nyéken (És Kürtön)? Említette, hogy a pajtájukban voltak az utolsó nap, ezeken kívül…

– Az oldalüléses motorka magának majdnem szétverte a fejét, hogy volt ez?

– Maguknál mennyi tiszt lakott? És azok hogyan viselkedtek? Mennyi ideire vették észre a tisztek, hogy maguknál bújdosnak az asszonyok? Mondjon egypár nevet, aki itt bújdosott…

– Az oroszok két pár csizmát adtak maguknak – ez milyen folyosón volt, kié volt a csizma?

– Tehát csak Nyéken volt minimum 11 nő, akit megerőszakoltak az oroszok?

– A visszavonuló oroszok a víz (hol?) mellett voltak – ott valami sátortáboruk volt? Akkor a faluban járkáltak, vagy el voltak szállásolva oroszok? Mennyien lehettek, hogynézett ki ez a tábor?

– Jól értem, valami nyékiek mesélték be a GPU-nak, hogy a szesz az meg van mérgezve? Hova húzták aztán azt a szeszt?

– Melyik házon voltak a GPU-sok?

– Tulajdonképpen miért verték meg a GPU-un azt az oroszt, aki az apját kényszerítette, hogy szerezzen nőt?

– Ki szervezte a vagyonelkobzásokat? Volt ehhez valami köze a köpönyegforgató tanítónak (Kaprinai?)? Vagy más rossz dologhoz 1945 után?

– Miért hívták be az 1931-es és 1932-es leventéket a nyilasok? Volt magukkal valami tervük? És az apjaik közbeléptek és a nyilasok megijedtek?

– Említette a szlovák tiszteket, egyik fejbét adott magának a katonasapka végett – ezek milyen katonák voltak? Itt voltak a faluban? Mert többen említettek ilyet, hogy a faluk el voltak így foglalva szlovák katonasággal…

– A leventeparancsnokok és kisebb parancsnokok nevei…

– Az öt ember, aki összeállította a kitelepítendők listáját: Kaprinai mester (a tanító?), javorinkai komiszár (?), Szakolci Pista, Királ Jancsi… Kaprinai íratta oda a Szakolcit meg a Királt a listára – hogyhogy ilyen nagy szava volt, hogy még kommunistákat is így kitelepítetett?

– Maguk és az unokatestvére apja is vagyonelkobzott volt – hogy hívták őket?

– Ez a správca, aki magukra volt küldve – ez csak a maguk vagyonának a správcája volt? És kinek kellett őtet etetni? Mert valami negyedik házban volt elszállásolva – kinél? Amúgy az dolgozott is valamit? A vagyonelkobzás az milyen vagyont érintett? Földek, ház, felszerelés?

– Apja kisgazdapártban, kereszténydemokrata pártban volt – nem inkább keresztényszocialista és agrár pártban? Erről mit tud?

– Tízezer litert tejet írtak ki egy tehénre egy évre mint kontingenst? Egy nap mennyi tejet adott a tehén? Ebből lett a baj, konkrétan? Bíróság, 5000 korona büntetés, tehén elkobzás, földek kilenc fele – ezekről bővebben. Miket kellett a tejen kívül leadni? Meddig gazdálkodtak így? Kik voltak az elsők, akik beléptek? Volt valami kényszer, hogy hajtották az embereket a JRD-be, esetleg valami lecsukás, büntetés, PTP?

– Miért akarták a negyven kilós malacot elvinni maguktól? Miért volt jobb a nagy disznót leadni, mint a negyven kilós malacot? A kontingens telejesítése szempontjából?

– Maguknak lesöpörték a padlásról a kukoricát – kik söpörték le maguknak? Tulajdonképpen ez milyen alapon volt, ez a lesöprés?

– Hogyan lehetett gazdálkodni az embereknek a JRD mellett?

– Volt itt valami konfliktus a betelepültekkel – be lettek zavarva valami kertbe, és ott megfenyegették őket, hogy rájuk gyújtsák a házat – ez hogy és mi végett volt? Mikor volt ez? Más konfliktusok?

– Nyéken már leállt a deportálás – ki volt ez a havernak az apja, aki a majorban etetett és látta, hogy a katonaság körülállta a falut?

-1952-ben rukkolt be, pontosan mikor? Az alakulat pontos nevét nem tudja? És mikor szerelt le?

– Röviden, időrendben, hol szolgált, és mi volt ott…

– A prímačon milyen volt maga a kiképzésük? Az altisztek?

– Említette, hogy 1953 januárjától bejött az orosz szisztém – ez milyen változásokat hozott? Sarzsik megszűntek, kaja, felszerelés, rezsim…

– Ideológiai képzés, politrukok, orosz tanácsadók…

– Szabadásgolás…

– Ez a vrabec századparancsnok lőtte le pisztollyal a varjúkat?

– A zseniszta szakmából mit tanultak meg?

– Altisztibe nem húzták magát? Vagy hogy bezupáljon?

– Tud valami balesetekről, halálesetekről a hadseregnél?

– Volt ott maguknak valami éles helyzetük?

– Sokat jártak őrségbe – ezt mondja el töviről hegyére, hogy volt az őrség, őrségváltás, mennyien őriztek mit stb…?

– Ez a kis golyószóró, mi volt a neve?

– Az, hogy maguk kikerültek őrségbe Mikulovicebe, két hónapra, összefüggött valahogy Gotwald halálával?

– Ružomberok mellett mit csináltak? Mert valami olyasmit mondott, hogy valami búdékat csináltak, meg takarítottak…

– Egy nagygyakorlatról lemaradt a futbalsérülés végett – máshol nem volt?

– Arról beszéltünk, hogy a cirkuszosoktól tudta meg Galántán, hogy mi történt 1968-ban – maga a bevonulásra gondol, ugye?

– Azt mondta, Galántán át magyarok mentek – konkrétan mit látott, hol? És volt olyasmi, hogy valakik beszéltek a katonákkal?

– Mit gondoltak akkor erről az egész helyzetről?

– Tud példát mondani arról, hogy valaki ráfázott?

– Beszéltünk úgy általánosan a szocializmusról, és maga azt mondta, hogy, idézem: „jó lett volna a kommunizmus rezsim, csak ott igen sok kivétel volt.“ Mikre gondol maga?

– Tud példát mondani arra, hogy pártemberek visszaéltek a hatalmukkal? Vagy hogy valakinek problémái voltak a rezsimmel?

 

KódIE_0249
LakhelyFeketenyék [Čierna Voda]
Születés helyeFeketenyék [Čierna Voda]
Születés időpontja19320916

Kilácskó Gyula - 1.rész, Időbeli jellemzők: 2018. október 19., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:41:43

Címkék: második világháború / leventék / 1938 / impériumváltás / bevonuló magyar hadsereg / zsidók / első világháború / nyilasok / katonáskodás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Kilácskó Gyula - 2.rész, Időbeli jellemzők: 2019. október 14., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 2:18:18

Címkék: második világháború / orosz megszállás
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésFeketenyék [Čierna Voda]
Rövid URL
ID653132
Módosítás dátuma2023. november 3.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.