Kiss Nándor (Kolozsnéma [Klížska Nemá])
Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1989;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések: A 8. interjúról (2022.VI.2.) eddig nem készült átirat. Az interjú a Fórum Kisebbségkutató Intézet “Nem mindennapi beszélgetések” c. videós projektje keretében készült.
1. interjú
2. interjú
3. interjú
4. interjú
5. interjú
6. interjú
7. interjú
8. interjú
9. interjú
10. interjú
Az első interjú (2021.X.15.) átírva, ez idág nem készült hozzá segédlet;
A második interjú (2021.X.21.) átírva, ez idág nem készült hozzá segédlet;
A 3. interjú (2021.X.28.) átírva, ez idág nem készült hozzá segédlet;
A 4. interjú (2021.XI.2.) átírva, ez idág nem készült hozzá segédlet;
Az 5. interjú (2021.XI.4.) átírva, ez idág nem készült hozzá segédlet;
A 6. interjú (2021.X.19.) átírva, ez idág nem készült hozzá segédlet;
A 7. interjúról (2022.V.5.) ez idáig nem készült átirat;
Az interjúalany a 7., 9. és 10. számú interjúkban az alábbi kérdésekre válaszolt:
1– Anyaországiak.
2– Magyar állami ünnepek.
3– Mit tud a csehszlovák-magyar kapcsolatokról, határőrségről, határátjárásról, árúforgalomról 1938 előtt?
4– Árúforgalom a front után – város-falu, Csehszlovákia-Magyarország.
5– Mennyi szlovák katona volt a faluban a front után, és ezek meddig voltak ott?
6– A határ őrzéséről 1945 után.
7– Gondolom azért a szocializmus alatt is megvolt a kapcsolatuk Magyarországal, jártak át – erről bővebben.
8– Az egyház és a szocialista rendszer.
9– Szocialista ünnepek.
10– Emigráció a szocialista korszakban.
11– Beszéljünk a hajógyárról, az ottani munkáról, ottani viszonyokról, esetleges munkaversenyekről, pártszervezetekről…
12– Lion Viktor bácsiról
13– Hogy hívták a kisebb nővérét, aki kis korában meghalt? Miben halt meg a két kisgyerek?
14– Röviden összefoglalni mikor milyen funkcióban és hol hajózott édesapja.
15– Az apjának a két kataszteri hold földön csak gyümölcsfái voltak?
16– Azért gondolom volt valami kertjük alap dolgokra? És milyen állatokat tartottak?
17– Az édesapja az első világháború alatt hadianyagot szállított le, Szerbia felé – mondott ezzel kapcsolatban valamit konkrétat a háborúval kapcsolatban?
18– Mi volt ez a rizikó, amikor az édesapja az első világháború alatt egyszerre vitte át valahol Újvidéknél az egész vontát? Ott már valami háborús események voltak? Mit neveztek vontának?
19– A nagynénje férje elesett az első világháborúban – itt kiről van szó? És tudja is, hol esett el?
20– A családjában szó esett Trianonról, vagy kisebbségi létről?
21– A bátyja baromfit, tojást vásárolt fel és Budapestre hordta eladni – kik voltak, akik beszerezték a tojást, baromfit?
22– Hogy hívták ezt a csárdát, ahova magyar éra alatt minden csütörtökön jártak a kirándulók?
23– Ki volt a gróf úrnak a felesége, aki a csicsói iskolásokat vitte megnézni a medvei híd avatását?
24– Kié volt eredetileg az a zsidó birtok, amiből vitézi földeket adtak vitézeknek? Hol volt ez?
25– Azt mondta, hogy egy Győri nevű vitézt agyonvertek a front után – ő kolozsnémai volt? És hol és kik verték agyon?
26– Mit tud a csicsói zsidóságról?
27– Mennyi zsidóról lehetett szó azon a hajón Gönyűn, amikor volt az az esett, hogy a katona lelőtte a Dunába esett öreg zsidó férfit? Ez mikor lehetett? Milyen katonák vigyáztak rájuk?
28-1944. március 19., német megszálás.
29– Amikor Kolozsnémám lezuhant a gép, valami olyat mondott, hogy a túlélő legénységet odavitték a roncsokhoz? Mi végett?
30– Mennyi amerikai jött a front után exhumálni az öt amerikait?
31– Egy ejtőernyőst is eltemettek a háború alatt a Szigetben – őtet is azok az amerikaiak vitték el?
32– Mondta, hogy a Dömötör Jenőnek volt egy fényképe, amit a gépen találtak, és hogy az internetre feltették és valaki megismerte a rokonát. Ezt kitől lehetne megtudni, hogy volt ez?
33– Mit látott maga a Csicsón lezuhant gépből és mikor?
34– Mikor történt az, hogy a falu közepére lezuhant egy bomba? Az iskola ablakai kitörtek – ezen kívül még mi történt?
35– Maga volt a postán a szolgálatos a kristályos rádió mellett a légiriadókkal kapcsolatban – magán kívül még valaki más is ott volt? Maga jelentése alapján verték aztán félre a harangokat? És konkrétan ki? Milyen gyakoriak voltak az ilyen légiriadók?
36– Légópincéket nem kellett csinálniuk? Azokat fel is használták?
37– Győrből vagy más nagyobb városból nem menekültek emberek vidékre a bombázások elől?
38– Tud valami arról, hogy a háború alatt lett volna valami jegyrendszer? És arról, hogy valamit be kellett szolgáltatni a magyar államnak?
39– Emlékszek valami segélyzésre a fronti katonáknak, hadiözvegyeknek, árváknak stb.?
40– Hol volt a faluban a leventeotthon?
41– Hogy hívták azt a nyilast, aki csúnyán bánt kint a fronton a munkaszolgálatos zsidókkal? Azt mondta, hogy elvitték őtet a háború után Komáromba, többet nem látták – mi lett vele?
42– Sógora, Dömötör Laci még miket mesélt a háborúról, hadifogságról? Elmondta, hogy halálhír jött róla, ami végül nem volt igaz… Milyenek voltak a családja reakciói?
43– Boros Mihályról mondott olyat, hogy nagyon legyengült a hadifogságban, csalánlevest csinált magának – még mit tud róla?
44– Sörös László unokatestvére volt hadifogságban?
45– Volt valami rokona, ismerőse Horesnyi Tóni bácsin kívül, akiről tud valamit, hogy mi volt a sorsa Németországban?
46– A pesti távírászok milyen alakulathoz tartoztak? Emlékszik valami nevekre is? Volt valami közük a légvédelmistákhoz? Milyen felszerelésük volt?
47– Mikortól meddig voltak ott a német és magyar légvédelmisták a Duna parton? Konkrétan hol voltak? És a magyaroknak csak lőelemképzőjük volt, vagy azon kívül ágyújuk is?
48– Lőttek is repülőgépekre a légvédelmisták?
49– Ezek a légvédelmisták hol voltak elszállásolva?
50– Olyat mondott, hogy a németek beengedték magukat a flak ágyúkra – és ezért maguk adtak a katonáknak valamit? Mintha bort említett volna…
51– A német csapatokkal kapcsolatban említette, hogy valami rohamcsónakkal futkostak, mikor Párkánynál volt a front – erről bővebben.
52– Medvénél felrobbant egy szerb foglyokat szálító hajó – azt mondta, hogy számolták a vízben úszó halottakat – mennyit számoltak meg?
53– Még milyen hajókröl tud, amik elsüllyedtek?
54– Már amikor lehetett tudni, hogy közeleg a front, nem emlékszik valami előkészületekre? Pl. lövészárkok, tankcsapdák ásása…
55– A falu területén, vagy a környéken tud olyanról, hogy katonák estek volna el?
56– Meddig maradt maguknál az az orosz tiszt, aki bejött magukhoz és enni adtak neki? Egyedül volt, vagy többen voltak?
57– Volt neve is annak a tanyának (vagy milyen családé volt?), ahol a garázdálkodó oroszok voltak? Mennyi nőt vihettek oda? És ott helyben agyonlőték a garázdálkodó oroszokat – hol temették el őket?
58– Emlékszik 1945. május 8-ra, 9-re?
59– Misák nevű pásztor fiúnak robbant fel a gránát – hogy hívták őt és hogy a másik kettő áldozatot?
60– Azt mondta, hogy maguk gyerek szedték szét a kézigránátokat – mi végett? És olyat is mondott, hogy találtak messzehordó ágyú lövedékeket – azokkal mit csináltak?
61– Kiszedték a puskatöltényből a hegyét, hagytak benne egy kis puskaport, és kis kavicsot lőtte így ki – abból a puskából, ami a német katonának beleesett a Dunába és maguk megtalálták?
62– A lezuhant gépből kivett az ottani tanyasi egy gépfegyvert – azt mondta, hogy abból sütögették el a töltényeket – azt mondta, hogy valami villával – hogyan?
63– Olyat említett, hogy a töltényeket fa törzséből lőtték el, úgy, hogy alágyújtottak. Azt mondta, hogy egymást lövöltdözték, hogy ki tudja átlőni a másikat – ez hogy érti?
64– Maga is majdnem ráfázott, mikor egy kisgyereknek a testvére kitépte a kezéből a gránátot és utolsó pillanatban vízbe dobta – kik voltak ezek a testvérek?
65– Halászni nem szoktak abban az időben valami robbanóanyaggal?
66– A katonák megmutaták, hogyan kell szétszerelni a nyeles gránátot – és maguk ezzel is játszottak? És a vécsey gránáttal?
67– Hogy hívták a gyerekeket, akiknek az anyjuk TBC-ben halt meg, és apjukat behívták katonának? Mi lett az apjukkal?
68– Ki volt ez a gróf Kálnoky, aki azt mondta, hogy front után Ausztriában nehéz volt helyzet? Azt mondta, hogy ott van Kolozsnémán – ő még él?
69– Segélyezés, UNRRA a front után.
70– Front utáni jegyrendszer.
71– Nem voltak valami partizánok a front után a faluban?
72– Komiszárok. Huszár Pali bácsit említette, hogy ő volt a front után a faluban valami vezetőféle – úgymondva komiszár? Hogy került ő ebbe a posztba? Neki mi volt a rendes foglalkozása?
73– Dömötör Béla volt a falubíró – a front után nem voltak valami problémai a rendszerrel?
74– Emigráció a front előtt, után.
75– Hogy hívták a tanítónénijüket, Valériát? Őróla bővebben és hogy mi lett vele a front után?
76– Szlovák tanítás a front után.
77– Melyik unokatestvére kérdezte magától, hogy meddig akarja a kecskéket legeltetni?
78– Hogy hívták azt a lányt, akivel átszöktek a Dunán, aki a vőlegénye után ment Gönyűre? És hogy hívták a financot, akivel maguk meg voltak egyezve, hogy szökni fognak? És a Lajos bácsit, aki átvitte magukat?
79– Mi volt a hivatalos neve a kereskedelmi iskolának Esztergomban?
80- Valami olyan feltétel volt, hogy négy évfolyamból kellett vizsgát csinálni (magyarból és számtanból) az első év végén – itt milyen négy évfolyamról van szó?
81– Hogy hívták keresztanyját, akinél találkozott az édesanyjával? Az hol lakott?
82– Milyen szabályok voltak az internátuson?
83– Egy káderezésen esett át Esztergomban, a káderezők között volt Tildy Zoltánné is – mit kérdeztek azon kívül, hogy milyen könyveket olvasott? Mikor volt ez a káderezés?
84– Az magyarországi ifjúsági szervezetről mondjon valamit.
85– Említett olyat is, hogy egyszer moziba terelték a diákokat, és valami bányászokkal mentek tüntetni Mindszenty ellen – úgy lehet érteni a bányászokkal együtt? A moziban mondtak maguknak valamit? Akkor volt az, hogy azt kiabálták, hogy “aki nem áll sorainkba, reakciót támogatja”?
86– Azt mondta, hogy végig kellett hallgatni a Rajk pert – úgymondva a rádióban élőben? Akkor mit gondoltak erről? Milyen volt ezzel kapcsolatban a közhangulat Magyarországon?
87– A reszlovakizálással kapcsolatban említett egy embert, ha jól értettem, talán valami Tecsovics nevű, és azt mondta, hogy azt lenézték.
88– Gondolom valami kolozsnémainak is részt kellett venni a kitelepítettek és a deportáltak listájának elkészítésében – erről mit tud?
89– Mi volt az az épület a Duna parton, ami leégett, csak a kéménye maradt fent, amit aztán szétszedtek valami leventék, akiket aztán elküldtek Csehországba? Milyen kényszermunkáról volt ott szó Csehországban?
90– Milyen volt a viszony azokkal a szlovákokkal, akik a Csehországba deportáltak lakásaiba költöztek be?
91– Tudja, hogy kik alapították a legelső JRD-t?
92– A cséplőgépüket mikor konfiskálták el?
93– Olyat mondott, hogy mivel maga gimnáziumba járt, apja nem csinált semmit a konfiskálás, vagy a JRD ellen, nehogy kidobják magát az iskolából – mi konkrétumot tud erről?
94– Hogy hívták a Józsi bácsit, aki főkönyvelője volt a JRD-nek?
95– Tud valami olyanról, hogy az ötvenes évek felében a parasztok kiléphettek a szövetkezetből?
96– Koroncói szövetkezettel volt baráti kapcsolatuk – erről.
97– Amikor Kolozsnémán őrt álltak Sztálin képénél a halála után – akkor ott megjelentek falusiak is? Ekkor maguk valami ünnepi öltözetben voltak? Mennyien álltak őrt egyszerre és mennyi ideig?
98– Csicsón valami szlovák ember volt tanácselnök, valami Pista bácsi – hogy hívták őtet? Azt mondta, hogy Rádvány környékéről jött – úgy lehet érteni, ő kolonista családból származott?
99– Az 1956-os magyar forradalom napjaiban olyannak volt szemtanúja, hogy a túloldalon valami tankok mentek – ezt próbálja jobban körülírni.
100– Hogy hívták a Nandi unokatestvérét, aki Pécsen tanult? Tudja is, hogy mit olvasott be akkor a forradalom alatt a rádióban a diákság nevében?
101– Az édesanyjának milyen volt a hozzáállása a forradalomhoz?
102– Hogyan változott a hangulat a forradalom napjaiban és annak leverése után?
103– Tud valakiről, akinek problémái lettek volna itt Csehszlovákiában a forradalommal kapcsolatban? Például valaki valami olyat mondott, amit nem néztek jó szemmel…
104– A kommunista pártban, legalább is abban a szervezetben, aminek maga is tagja volt, hogyan viszonyultak a tagok a dubčeki reformokhoz? És az invázió után? Általában a párttagokat átvilágították komissziók előtt…
105-1968-ban nem volt valami változás a szlovák-magyar viszonyban?
106– Dubček hatalomrakerülése után változott valamit a JRD irányítása, gazdálkodása? Vagy lehetett hallani ilyen terveket?
107– Az 1968-as megszállás napján Magyarországon voltak – a felesége is? Hazafele, már a csehszlovák területen nem volt gond? Nem találkoztak megszálló csapatokkal?
108– Miről szólt ez a rezolúció, amit a Kosztankó Antal írt meg az invázió után, amit aztán végül nem hoztak nyilvánosságra? Ez milyen gyülésen történt és hol? Kik tudtak erről a rezolúcióról?
109– Volt egy olyan problémája is, amikor röplapokat terjesztett – ki volt ennek a főszervezője, a röplap megírója, és ki nyomtatta ezeket ki?
110– Prágában 1968 októberében véletlenül belekeverdtek egy tüntetésbe – ezt próbálja jobban körülírni.
111– Valami olyat mondott, hogy már mikor JRD elnök volt, valami öt ár szőlőket mértek ki a tagoknak, és ez nem tetszett a vezetőségnek. És ezzel kapcsolatban azt is mondta, hogy elvették a tagföldeket…
112– Milyen volt a felépítése egy JRD-nek, milyen részlegei voltak, kik voltak az alkalmazottak, vezetőség?
113– Azt mondta, hogy a véki kicsi szövetkezet nagyon profitáló volt, és ez nem tetszett a felső vezetőségnek, és meg is fúrták őket – erről bővebben.
114– Beszéljünk arról, mi lett a JRD-kel 1989 után.
115– Meglepődtek, amikor II. János Pál lett a pápa?
116– Hogyan emlékszik Csernobilra?
117– Említette, hogy a keletnémetek mentek át Magyarországon keresztül Ausztriába – ott maguknál a határon, mondjuk Medvénél lehetett nagyobb forgalmat észlelni, ami a keletnémeteket illeti?
118– Hogy hívták a keletnémet szövetkezeti vezetőt, akivel barátságban voltak? Tudják akkor figyelni a berlini eseményeket, a fal leomlását? Hogyan tudta meg, hogy öngyilkos lett a keletnémet barátja?
119– Figyelték a prágai, pozsonyi forradalmi eseményeket a tévében?
120– Románia forradalom, erdélyiek segélyezése.
121– Mi lett a kommunista párttal, a helyi szervezetekkel 1989 után?
122– Mondott egy olyan sztorit, amikor a hentes megkérdezte a sorakozó kuncsaftokat, hogy ki párttag közülük, mert azok számára már nincs hús – ez hol és mikor történt?
123– Mikor történt ez az eset, amikor Németh Károly ironikusan megmondta, hogy “tarkón kell lőni azt, aki nem szolgáltatja be a húst”? És ki volt az a párttag, aki erre azt válaszolta, hogy “ez az ember már konyít a kommunizmushoz”? Jól értem? Ebből lett aztán egy mondás, hogy “konyít, mint Németh Károly a kommunizmushoz”?
124– Milyen tevékenységeket végeztek a ČSM-ben?
125– Édesanyja mit szólt ahhoz, hogy belépett a kommunista pártba? Milyenek voltak a szülei politikai nézetei?
126– Magának volt egy esete, amikor megszorongatták magát a titkosok, amikor pénztárnok volt a vadászszövetségben és valami házat vettek – pontosabban hogy volt ez? És mit akartak volna magától a titkosok, ha nem lép közbe Kosztankó Antal? Ez mikor történt?
127– Beszéltünk a szocialista rendszer negatívumairól, és olyat mondott, hogy az ügyes embereket valami módon visszafogták – tudna példát mondani? Azt említette ezzel kapcsolatban, hogy a volt kollégáival a hajógyárban szoros kapcsolatban volt…
128– Ki volt ez a bácsi, aki megjósolta, meddig fog érni az 1965-os víz? És ezzel kapcsolatban olyat mondott – lehet, hogy rosszul értettem – hogy valami fülnél fog megállni a víz…
129– Hogy volt ez, amikor motorbiciklivel jött haza Nagyölvedről Csicsóra, és a motorbiciklit a katonaság elvitte Komáromba?
130– Jól értem, csak egyszer volt kiránduláson Szovjetunióban? Mikor?
131– A tanárairól a Kalinčiak utcán.
132– Olyat mondott, hogy idősebb Grendel Lajos is tanítóképzőre járt…
133– Olyat is említett, hogy a Szakál Imrén kívül egy Kovácsné is osztályfőnöke volt – őróla. És olyat mondott, hogy ő még talán él is…
134– Van még valaki a komáromi osztálytársaiból, akivel lehetne beszélni? Vagy más ismerőse, aki 1938-as és idősebb korosztálybeli?
Az 8. interjúról (2022.VI.2.) ez idáig nem készült átirat;
A 9. interjúról (2022.VIII.16.) ez idáig nem készült átirat;
A 10. interjúról (2022.VIII.18.) ez idáig nem készült átirat;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.