A második interjú (2019.I.29.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 3. interjú (2020.IV.30.) ez idáig nem lett átírva; Az interjúalany a 3. – 7. számú interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:

1. Szülei milyen vallásúak voltak?
2. Az apja családja az medvei volt – de volt valami közük Győrhöz?
3. A háború alatt már gazdálkodtak a földjeiken – a háború előtt is? Vagy azokat kiadták haszonbérbe?
4. Amikor az apját meglátogatták Szentgyörgyön, ahol katona volt 1937-ben, akkor valamilyen behívón, gyakorlaton volt, vagy mi volt ez?
5. Azt mondta, hogy közelebbről ismerte a szarvai grófékat – róluk meséljen…
6. Úgy lehet írteni, hogy az apja már 1938 előtt, a csehszlovák hadseregnek is biztosított be húst? Mikor ezt elkezdte, mennyien dolgoztak nála?
7. Azt mondta, hogy maguk már 1942-ben tudták az ismerős tisztektől, hogy a háború az egy veszett ügy – konkrétan ki volt ez a tiszt, akit ilyen jól ismertek?
8. A szülei nem nagyon szerették az anyaországiakat, mert dirigáltak, meg pökhendik voltak, lenézőek – tud példát is mondani?
9. Hogyan változott a gazdasági helyzet 1938 után és hogyan érintette konkrétan a családját? Pozsony a szlovákoké maradt…
10. Miket mesélt az első világháborúról az orosz fogságról Domsic Béla bácsi? Nem maradtak utána valami jegyzetek?
11. Kulacs Béla, aki vöröskatona lett – mikor született és az ön apjának kije volt? Mikortól volt az első világháborúban? Utána maradtak esetleg valami írások, feljegyzések?
12. Tud példát mondani a magyar csendőrök durvaságára? Itt Somorján is járőröztek? Hol volt a laktanyájuk? Tudja hogy esetleg lett volna valami szerepük a zsidók elhurcolásánál?
13. A rendőrök ketten voltak Somorján – ezeknek mi volt a feladatuk? Volt valami laktanyájuk, vagy volt itt akkor valami rendőrségi épület?
14. Mennyien mehettek el Somorjáról 1938 után (pl. szlovákok, csehek)?
15. Egyik osztálytársának a szülei voltak szlovákok, valami Ježkóék – ezek mivel foglalkoztak?
16. Még a gyerekkorában is megtartották az evangélikus vallásukat a helyi németek? Milyen arányban lehettek itt a németek Somorján?
17. Mit tud a somorjai (és környékbeli) németek magyarországi kitelepítéséről? Németországba nem telepítettek ki belőlük? Milyen részüket telepítették ki? És ki számított közülük németnek? Mi lett a vagyonukkal?
18. Domsitz Béla bácsit mi végett telepítették át Magyarországra? Mint magyart, vagy németet? Az ön családját nem érintette valahogy ez a német kitelepítés?
19. Apja úgy jutott először Somorjára (cca. 1929-ben), hogy egy zsidó hentesnek vezette az üzletét, aki megbetegedett – hogy hívták ezt a zsidót? Meddig volt ebben az üzletben? Mint üzletvezető volt benne? Az előtt és az után a Manderlának dolgozott?
20. Wolf doktor családja hova ment el a háború után? Ismerte a családtagokat is?
21. Azt mondta, hogy a zsidók, akik visszajöttek a háború után, sokat jártak magukhoz – konkrétan kik?
22. Jól értem? A Stadler Rózsi az ön édesanyjával dolgozott a kalaposműhelyben? Ez a Stadler család kalaposműhelye volt?
23. Olyat is mondott, hogy a Rózsi Pőstyénbe költözött és ott valami cionista szervezetük volt a zsidóknak – erről tud valami konkrétat? A családja az Somorján maradt?
24. Azt mondta, hogy az üresen maradt zsidó házakban menekültek laktak – de volt olyan eset is, hogy somorjaiak költöztek be ezekbe a házakba?
25. A zsinagóga fel lett valahogyan használva a háború után?
26. Vannak valami emlékei a zsidó vallási életről, szokásokról?
27. A zsidó és a nem zsidó gyerekek együtt játszottak? Nem volt valami csúfolódás?
28. Mit tudtak erről, hogy hova viszik a zsidókat? Nem terjedtek valamiféle hírek?
29. Mondta, hogy annyi menkült jött ide, hogy megduplázódott a város lakossága – ezek mikor jöttek ide? És meddig maradtak itt? Általában hogyan, milyen alapon jutottak lakáshoz? Erdélyiek, kárpátaljaiak voltak ezek?
30. Elmesélte, hogy volt egy cseh babája és egy magyar babája is – hogy volt ez, hogy a magyar tisztek magánál aludtak, és mindig nagyobb rangú tiszt jött? Ez is akkor 1938-ban volt? Magának külön szobája volt?
31. Mikor volt ez, amikor az apja embereket kért a hadseregtől, hogy segítsenek neki? Mennyien dolgoztak maguknál ez után?
32. Milyen üzleteik, cégeik voltak a somorjai zsidóknak? Voltak köztük földművesek, szegényebbek, utcai kereskedők, felvásárlók (pl. tollasok) stb.?
33. Amikor elvitték a zsidókat, voltak esetek, hogy az üzleteiket, cégeiket átvették valakik?
34. Hogy hívták a rokon lányokat, akik a Szlovákiához került német falukból házasodtak ide?
35. A somorjai zsidók hogyan mentek a gettóba Nagymagyarra, gyalog, vagy lovaskocsikkal? A nagybácsiai, akiknek el kellett vinni a zsidó holmikat forspontban, azok nem vettek részt ebben? Hogy hívták őket?
36. Említette a Singer Bözsi nénit, aki itt maradt a háború után – neki családja is volt? És rajta kívül még maradt valaki Somorján a zsidók közül?
37. Említettük a régi somorjai cigányokat – és valami olyasmit mondott, hogy kevés volt belőlük, mert hogy nem igen engedték be őket Somorjára – ez hogy volt? Tehát három zenész családról volt itt szó, Sípos, Bertók és Sárközi? Hol laktak ezek?
38. Azt mondta, hogy háború alatt minden nap volt cigányzene – csak ebben a Korona vendéglőben? És mondjuk katonáknak is játszottak?
39. Emlékszik valami vándorcigányokra is? Oláh, kéregető, teknőfaragó, más…
40. Nyilasok alatt nem esett valami bántódásuk a cigányoknak?
41. Horthy István temetését a rádióban hallgatta – az élő adásban volt akkor? És miért mondta magának az apja, hogy kikapcsolja a rádiót, ha nem hagyja abba a sírást? Milyen hírek voltak Horthy István haláláról?
42. Tud valami konkrét dolgot a német megszállásról 1944 márciusában?
43. Van valami konkrét emléke a nyilas fordulatról?
44. Kik voltak az itteni nyilasok? Egy órást említettek nekem… Volt nekik valami központjuk? Amikor vitték el a leventéket, ebben valahogy részük volt? Vagy katonaszökevényeket nem kerestek?
45. Azt mondta, hogy a kommunistákat nem vitték katonának – mi végett? Tud példát is mondani? A Patócs Gáboron kívül még kik voltak a régi kommunisták, mivel foglakoztak? Mi lett velük a háború után?
46. Említette, hogy van valami fényképe arról, ahogy apja Erdélyben volt 1940-ben. Mondott erről még valami konkrétumokat, pl. hogy hol voltak? Valami Karánsebest(?) említett… Hogy hívták azt a barátját, aki ez idő alatt helyettesítette az üzletükben?
47. Apját Erdély előtt nem hívták be átképzésre a magyar hadseregbe? Nem mesélt valamit a magyar hadseregről, tisztekről, hogy hogyan viselkedtek?
48. Anyaországiak, mentalitásuk, viszonuk a helyiekkel…
49. Apja két testvére meghalt a második világháborúban – ők hol lettek eltemetve? Az egyiknek négy gyereke volt – ő mikor halt meg? A másiknak volt családja?
50. Azt mondta, hogy amikor lepottyant az egyik repülőgép, biciklivel mentek megnézni – mert az egyik barátjának tiszt volt az apja – ki volt ő?
51. A Duna el volt aknásítva, és egy repülőgép likvidálta az aknákat – ez még front előtt volt? Mit tud még erről az elaknásításról? A dunai hajózás megszűnt ekkor?
52. Voltak itt Somorján, vagy a környékén légvédelmi ágyúk? Kié voltak ezek?
53. Valami olyasmit mondott, hogy barackfáról nézte valaki a gépeket, vagy a légvédelmi tüzet – erről.
54. A két lezuhant gép: 1. Körtvélyesnél; 2. Kompi víznél, ágvíz partján; Melyik gépből ugráltak ki az ejtőernyősök? Valami Becske???, ilyet említett, hogy ott találták meg őket… Ezeket kísérték be Somorján a laktanyába? Milyen öltözetük volt? Említette, hogy valami sziklákon még látszott a vér, ez hol volt?
55. Amikor elkezdődött a légiriadó, akkor mentek haza – ilyenkor el is bújtak a bunkerba? A városban nem volt valami nyilvános bunker?
56. Légiriadók alkamával látott átrepülő repülőgépeket is? Milyen formációkban voltak?
57. A polgári iskolában kórház lett – erről mi konkrétat tud? Aztán később az oroszok nem használták kórházként?
58. Olyasmit mondott, hogy valami puskaport gyújtottak meg, ami száz méteren ki volt szórva – milyen töltényekből szedték azt ki? Hogyan játszottak még fegyverekkel?
59. A front előtt mikor mentek el a magyarok a kaszárnyából?
60. Nem tudja mit szerelt szét a Kovács Tibor, amikor a testvérét, a Mártikát ez a halálos baleset érte?
61. A szülők, hatóságok mit tettek ez ellen, hogy ne játszanak a gyerekek fegyverekkel?
62. Említette, hogy a mosonmagyaróvári állomást bombázták, és a Sztalin-gyertyák bevilágosították a szobáját éjjel – és ezzek kapcsolatban valami olyat mondott, hogy valami olyat álmodott, hogy valaki rázza a csillárt és valaki ugrál a padláson…
63. Lehetett más ilyen fényeket is látni éjjelenként, amikor a közeli városokat (pl. Győrt) bombázták?
64. Emlékszik elsötétítésre, kijárási tilalomra?
65. A Wolf doktor házára orosz pilótanők dobtak valami bombát – ott akkor németek csomagoltak be? Hogy hívták azt a két vénlányt, akik szemben laktak?
66. Gombánál megnézték a bombagödröt – az mekkora volt? És konkrétan hol, kint a határban? Mikor esett az oda?
67. Keresztanyját hogy hívták, aki a gyerekeivel jött a bunkerukba?
68. A háború alatt a zsírt említette, hogy az volt jegyre – még más valamik?
69. Említette, hogy a kommunisták fogadták az oroszokat a város elején – konkrétan hol? És említette a Bartalékat, meg valami Szívóst, akik kommunisták voltak – ezek kik voltak?
70. Maguknál volt egy orosz, a spájzból ecetet hozott elő, azt hitte, hogy bor, és dühös lett – mit csinált? Ez mikor volt?
71. Meddig és hol voltak maguknál elszállásolva a bárisnyák? Hogyan kerültek magukhoz? Azt mondta, hogy az egyik kicsit bunkó volt – róla. Neveiket nem tudja?
72. Az oroszok nem hajszolták a nőket? Nem tud valami olyan esetről, hogy elloptak, raboltak volna valamit?
73. Kati néninek a bátyja vezérezredes volt a hadseregben, a családját elküldte nyugatra – itt neveket is tud mondani? Honnan ismerték a családot? Amikor már mentek ki lovaskocsival nyugatra, az apjuk akkor hol volt?
74. Említette, hogy a város mögött volt az országhatár – lehetett látni járőroket, határvadászokat is? Volt úgy, hogy útlevéllel mentek maguk Szlovákiára?
75. Valami olyat mondott, hogy a visszavonuló nyilasok akartak vinni, amit lehetett, aztán a visszavonuló németek, és talán bejöttek magukhoz németek, asztalnál ültek és ott volt akkor Laucsek bácsi is – itt nem fejezte be a történetet, hogy volt ez?
76. Azt mondta, hogy hetekig az orosz bejövetel előtt lövéseket lehetett hallani, meg villogásokat – erről bővebben.
77. Azt mondta, hogy a régi kommunistákat aztán később félreállították–tud példát mondani?
78. Laucsekéknek a fiuk jött civilben, de sebesülten – az aztán maguknál is maradt?
79. A műhelyük alatt berendezték a pincét, ott várták az oroszokat – ezt csak akkor az oroszok bejövetelénél használták? És konkrétan kik bújtak ott el?
80. Kik voltak azok az ismerősök, akik elhozták magukhoz a Laucsekéket? Konkrétan hol laktak maguknál a Laucsekék?
81. Maguk mögött lakott egy kárpátaljai menekült bácsi – konkrétan kinél? Családostól?
82. Somorja lakossága megduplázódott a menekültek végett – nem voltak valami konflikutusok, feszültség? Mikor jöttek ide az első menekültek?
83. Egy színtársulat is volt itt – ezek mit játszottak, és hol?
84. Katonaszökevények bújtatása miatt felkoncoltatás – mi lehetett ez? Ez ki volt jelentve, vagy ki volt plakátozva? Tud még ilyenről, hogy valaki a háború alatt bújtatott valakit? Vagy hogy megfogtak valami bujdosókat?
85. Hogy hívták a Mezei Adél apját, aki partizánigazolványt kapott? A férje sógora volt –hogyan volt sógora? És valahol Szlovákiában volt, ahol ezzel a partizánnővel volt egy ideig?
86. Említette az aja barátját, Kozsik(?) Karcsit, aki európai bajnok volt birkozásban – róla…
87. Nem volt valami probléma az iparigazolvány kiváltásával 1939-ben? Vagy valaki másoknak?
88. Mikor leltározták fel az üzletüket? Ez akkor volt, amikor sikerült kicserélni a késeket…
89. Itt 1945 májusáig volt a pengő – már itt is érezhető volt az infláció? Van valami emléke az akkori pénzbeváltásról?
90. 250 ezer korona helyett tízezer koronát tudtak befizetni – ebből nem lett problémájuk? Ez kötelező valami volt, ez a 250 korona? Aki befizette, annak mi előnye volt belőle? Például ez az olgyai ismerősük – hogy hívták és mi előnye volt ebből, hogy befizette?
91. A két csendőr, akik 1945 szeptemberében jöttek magukhoz, hogy reszlovakizáljanak – kik voltak ezek? Szlovákok? Jól értem, hogy eléggé segítőkészek voltak? (Azt ajánlották, hogy az anyja tűnjön el; az anyja nevén volt a ház; az anyja hivatalosan magyar nemzetiségű volt?) Hogyan sikerült másnapra elhúzni a dolgot, hogy a vagyonuk egy részét megmentsék? Az állatokkal mi lett?
92. Ki volt ez a pozsonyi diplomata ismerősük, és hogyan próbált maguknak segíteni először? Azt akarta elintézni, hogy maradjanak Somorján? Olyat is mondott, hogy Pozsonyból lehozta az anyját kocsival, maguknál aludt és reggel elvitte oda magukat – ez hogy volt? Aztán ő volt az, aki a JOINT-ban (zsidó segélyszervezetben) segített magukon? Hogyan tudta ezt elintézni? Ha nem intézkedik, akkor maguk hova kerültek volna? Másokat is mentett így?
93. Amikor vitték magukat Ligetfalura, ki kísérte magukat?
94. Röviden összefoglalni ezt a két első napot.
95. Magukkal még a Tóth Kálmánékat vitték Ligetfalura – ki volt a felesége, az özvegy? Ő volt az az arisztakrata? Ők hol laktak Ligetfalun?
96. Tehát akkor még egyszer – a ligetfalui táborba kiket gyűjtöttek? Pozsonyiakat (magyarok, németek), pozsony környéki német falusiakat, vagy magyarokat?
97. Azt mondta, hogy nagyon magában maradt az, amikor az apja búcsúzott a lovaitól – erről. És ez már ott Ligetfalun volt?
98. Ki volt ez a család, aki befogadta magukat az első éjjelen?
99. Végül a Komenský utcában laktak Ligetfalun – kié volt ez a ház? Említette, hogy talán voltak ott valami ismerőseik, apjának egy kocsmáros barátja is – ki volt ez? És még kik voltak ott?
100. Azt is említette, hogy a táborparancsnok aztán valami nagyon magas beosztást kapott, erről mit tud?
101. A hugát egy hét után Somorjára küldték – ki vitte őt haza és kinél volt?
102. Milyen gyakran mentek Ligetfaluról haza Somorjára?
103. Mialatt maguk Ligetfalun voltak, járt iskolába, vagy valamiféleképpen tanult maga?
104. Hogy hívták a cseklészi správcát, meddig volt ott maguknál? Hogy hívták a hentest (Gálik Nagybitcsáról) és a tanárnőt a férjével, és mikortól meddig voltak maguknál? Hogyan jöttek ki velük?
105. Még mielőtt elvitték volna magukat, az üzletük be volt zárva – mikor lett ez bezárva és mi végett? Úgy lehet érteni, hogy akkor zárták be, mikor leltározták? Ez után a leltározás után még tudott valamit eladni az állatokból az apja?
106. Apja Ligetfalu után kocsis volt az erdészetnél, részaratást is csinált – de a saját földjeiket is művelték maguk? Vagy azokkal mi volt? És az erdeikkel mi lett? Tartottak ez után valami állatokat a két lovon kívül?
107. Említette Kun Aranyka nénit, aki tanította magát – mikor tanította magát? 1945 előtt, meg aztán magánúton is?
108. 1945 májusában indult be a magyar tanítás, néhány hétre – akkor még azokkal a tanítokkal, akik front előtt tanítottak?
109. A front előtt rövid ideig (1944 szeptember-október) polgáriba járt – erről a polgáriról, tanárokról.
110. Olyat is mondott, hogy az apjának tervben volt az, hogy átmennek Magyarországra lakni – végül aztán miért nem mentek?
111. 1946-ban ment vizsgázni Győrbe – pontosabban mikor? A forintot augusztus 1-jén vezették be. Viszont a somorjai házukat augusztus 6-án kapták meg…
112. Amikor Mosonmagyaróvárra járt vizsgázni – ott milyen iskolába? És akkor is illegálisan kellett átmenni a Dunán?
113. Három évig magántanuló volt – az utolsó polgárit Győrben végezte, de akkor már rendesen az iskolában? Mikor végezte ezt el? Akkor hol lakott? Mondjött többet erről az évről, az iskoláról a tanárokról…
114. Olyat mondott, hogy mikor Győrbe mentek az iskola végett, valami jó ismerősük ott fogta magát – ki volt ez? Valami olyat is mondott az inflációs pengővel kapcsolatan, hogy talán ez az ismerős lisztet vett – ez hogy volt? Aztán hogyan ment haza, egyedül? Mert hogy ott hagyta magát az apja…
115. Csónakkal jártak át a Dunán, feketén – ez hogy ment akkoriban?
116. Jól értem? A győri polgári után a kereskedelmiben folytatta a tanulmányait, a diakonisszáknál, ahol ilyen gazdasszonyképző volt? Azt mondta, hogy ott minden volt, csak szeretet nem – erről és az iskoláról. Mikor fejezte ezt be 1950-ben és mikor kezdte meg a komáromi gimnáziumot?
117. A komáromi gimnáziumról és az ottani tanárokról mondjon többet.
118. Két évig Nagymagyaron tanított – erről az időszakról.
119. A Duna-utcai iskolát távúton végezte – erről mondjon többet – vizsgák, tanulás, tanárok, diploma…
120. Mikor vették fel magát az olomouci orvosi egyetemre? Mi végett nem ment végül tanulni?
121. Voltak földjeik is maguknak – amikor kezdődött a kollektivizáció, akkor még a maguké voltak ezek a földek? Hogy érintette ez a családot? Esetleg tud valami példát mondani, hogyan ment ez a kollektivizáció itt Somorján, vagy a környéken (pl. a férje családjánál)?
122. Tehát akkor ki volt az, aki arról döntött, hogy magukat deportálják 1949-ben? Bartalné, vagy Gálik? Bartalnéről többet.
123. Mit mesélt az apja a nováki munkatáborról? Azt mondta, hogy írt magának onnan levelet… Hogy tudta az anyja elintézni, hogy hazaengedjék? Volt valami bíróság, vagy valami eljárás?
124. Ott Vríckon egy somorjai vendéglős fia összeállt egy felsőfalusi lánnyal – kik voltak ezek?
125. Vríckon milyen házat kaptak a szülei, kié volt az?
126. Meddig dolgozott az apja abban a közeli állami gazdaságban mint kocsis? Mikor vette át Turčianske Teplicén a hentesüzlet vezetését? Hogy hívták a hentest, akitől átvette és azt miért csukták be?
127. Maguk Hájban, vagy bent Teplicében a városban laktak?
128. Azt mondta, hogy az anyja sok kérvényt beadott, hogy visszakapják a somorjai lakást – hogyan sikerult végül elintéznie? Az apja meddig maradt Teplicében? És addig az anyja hol lakott?
129. Rokonok jártak magukhoz, amíg Teplicében voltak – konkrétan kik?
130. Azt mondta, hogy Sztálin halála után valami emlékműnél álltak őrt – váltakoztak? A tanárok valahogyan bejelentették a gyerekeknek, hogy meghalt Sztálin? Volt valami ideológiai képzés az alapiskolákon? Gottwald halála után nem volt valami hasonló megemlékezés?
131. Beszéljünk még a ČSM-ről is…
132. Nagymagyaron 1953-ban maga ott volt a pénzbeváltásnál mint ilyen írnokféle – hogyan történt maga ez a pénzbeváltás?
133. Egy kollégája hallgatta a magyar rádiót 1956-ban, hogy mi folyik Magyarországon, és azt hiszem itt nem fejezte be a történetet – ki volt ez a kolléga és mi lett vele?
134. Nagy László kitépette a történelemkönyvből az oldalt – konkrétan mi volt azon az oldalon? A börtönbüntetése után visszatérhetett tanítani? Vagy mi lett vele? Milyen ember volt ő?
135. Az itteni emberek meg voltak osztva abban, hogy hogyan néztek a forradalomra? Az átlagember hogy nézett erre? És a maga családja, akit üldözött a rendszer – reménykedtek valamiben, hogy esetleg vége lehet a kommunistáknak?
136. Beszéljünk a szocializmus negyven évéről – mik voltak a negatívumok, mik a pozitívumok?
137. Említette, hogy a tanári karban voltak valami besúgók – ha nevet nem is, tud mondani valami érdekesebb esetet ezzel kapcsolatban?
138. Tud valami konkrét példát mondani, amit észrevettek az után, hogy Dubček hatalomra került?
139. Milyen volt a közhangulat az után, hogy bejöttek az oroszok? A tanító kollégáival azért beszéltek a helyzetről?
140. Azt mondta, hogy kint volt az állomáson (melyiken?) amikor Domsitz Béla nagybátyját vagonírozták be Magyarországra – erről. És kik jöttek a helyükbe? Aztán fönt tudták tartani velük a kapcsolatot? Mikor mehettek utánuk? Hova kerültek?
141. Hogy hívták azt a nagybácsiját, akit Csehországba deportáltak? Kik voltak a családtagok? Hogy volt az magának nagybácsija? És hova deportálták őket? Ez alatt mi lett a házukkal, vagyonukkal? Az unokatestvérének hogyan sikerült hazajutnia? Szöknie kellett?
142. Tud valami konfliktusokról a helyiek és a betelepült szlovákok között?
143. Említett valami olyat, hogy kint Magyarországon volt valami szlovák, aki nagyon angazsálta magát, hogy minél több ottani szlovák települjön át, magyarellenes volt, aztán átjött, mert félt ott maradni – erről…
144. Ki volt az a vendéglős fia, aki ott volt Petržalkán, és magával járt annak idején óvodába?

A 4. interjú (2020.V.5.) ez idáig nem lett átírva;

Az 5. interjú (2020.V.6.) ez idáig nem lett átírva;

A 6. interjú (2020.V.14.) ez idáig nem lett átírva;

A 7. interjú (2020.V.21.) ez idáig nem lett átírva;