A második interjú (2014.XI.18.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(30) a szakajtásról, oda jártak nem messze kapálni valami a gyároshoz, legendákról nem tud;

(31) 1918 – a magyar zászló átlövése csehek által, a Berek erdőnél;

(32) országzászló emlékmű avatás, kb. 1943, a hét vármegye földje, az átlőtt zászló, beszédet mondott Kovács Szilveszter;

(33) akkor voltak ültetve a platánfák – a park helyén tócsák voltak, kacsákat úsztattak; a vas kerítést azok csinálták, akiknek volt hegesztőjük, 1965, 1966-ban;

(34) országzászló emlékmű – magyar korona, pajzsal együtt; leventék álltak őrt, Csaplár volt a leventeoktató; a leventék fapuskái és a célbalövés, ott volt az öreg fotbalpályán; a Poór tanító és a futbal szervezése; az apja csinált futballabdát;

(35) a levente aki őrt állt a országzászló avatáskor majd be vizelt; a zászló az emlékműből vertikálisan volt felállítva, ott volt a szent jobb is, a háború után a testület tagok lőtték szét; voltak emberek, akiknem már voltak fegyverei;

(36) a németek visszavonulása – Szedlák Fercsi bejött egy kis tankal, 48-ban jött haza fogságból, három testvére maradt a fronton;

(37) tankcsapda ásása – tíz pengőért, a töltéstől az útig; a németek nem használták föl; még 46, 47-ben ott volt; Baca Maris néni és Gábri Etus is részt vett;

(38) a németek mentek föl le, a töltésben is le voltak ásva, húzódtak a falu irányába, Galánta fele; az eset a Géza bácsival, aki a kozáknak magyarázta, hogy a németek már Berlinben vannak;

(39) hogyan vették az öregek Csehszlovákiát; tiszta magyar falu, két szlovák, egy zsidó család – a Glauberék, Proletárokban volt telkük; Polákkal találkozott Szulló apapa; Glauber Árpi és a vagyon a háború után; a Glauber kocsmát egy Német vette át 45-ig;

(40) az öreg szülők nosztalgiáztak a Monarchia iránt; a Csehszlovákia alatt megbecsültebbek voltak a munkások, magyarok alatt volt a durvaság, főleg a katonaságnál; a 1945 utáni katonaságnál be volt tiltva a nacionalizmus; 1945-ig nem volt ez a nacionalista nevelés, csak aztán;

(41) az apja is volt katona 1938 előtt; a magyarok csehszlovák katonaságban 1938 előtt; nem volt nacionalizmus;

(42) miért hívták az utcát Proletároknak; papi birtokok; a József rész, birtok – töltéstől a vasútig, a tulajok Angliában voltak, szedték a haszonbért, egy vadőr, szolgáló is vigyázott (ez volt a Bilic); az út a Proletároktól a vasútig, szederfákkal; Bilic – a vasút másik felére is átment a birtok; ott volt földje a Mesterúrnak is;

(43) proletárokat a huszas években osztották; kié volt az előtt a Proletárok (a blici tulajok?) – a Hodža párt intézte és a kereszténydemokraták a másik felét(?);

(44) a magyar bevonulás előtt a csehszlovák katonák gyakorlatoztak, bunkerjaik voltak; a királyfaiakat berukkoltatták, pár napon belül otthon voltak; a csehszlovák katonák az iskolában voltak elszállásolva; a bunkerokat felhasználták a németek; 1945-ben magyarok maradtak a túlparton;

(45) malmok – Pikler malmot felrobbantották; Morovics malom a falunál, Kozmér Hosszúfalun, Pincés Sellyén; a Pikler malomnak a hajóit robbantották fel – télen be volt hordva, szét volt szedve;

(46) a Vág telente befagyott; 1945-ben a lerobbantott hídak feltartották a zúduló jeget; vasakkal volt biztosítva; hozta a lerobbantott szeredi hídat is, meg a fákat is; akartak kiszedni fákat, majdnem bent maradtak; a levonuló jég leszakította a híd karzatát;

(47) árvízre nem emlékezik, de volt, hogy átcsurgott a víz; néha háromszor is volt jégmenés; a vasgerendák nem segítettek, próbálták lerobbantani;

(48) nagy pénteken robbantották le a hídat, figyelmeztetve voltak; nyáron már fa híd volt mellette; pontonhíd Királyfán a falu alatt; dolgoztatták – a vizet dobálta ki a pontonból, haza akart menni ebédre, de visszaküldte egy másik orosz, másnap bekötötte a kezét;

(49) a sógora Pesten dolgozott a MÁV-nál, megszöktek a vonatról; a Szatmár Miklós bácsi bunerában voltak a nők, amikor becsapódott az akna; a bunkerek kötelesek voltak, úgy mint az elsötétítés;

(50) németek granátot hoztak be az udvarba – két ládát aztán a Szatmár tibivel elástak a töltés mögött, aztán aVágba dobálták; leventében is dobálták, de nem igazit; egy géppisztolyt találtak;

(51) egy orosz majdnem megeröszakolt egy utcabeli nőt;

(52) csehszlovák katoonák 1938-ban, tavasszal, rumba csoki, könnyű fegyverek;

(53) Zlatoš – Kabi ügyről nem tud; Zlatošék;

(54) anyaországi tisztviselők; sok polgárista jelentkezett;

(55) Bergendi Mihály előtt Tóth Éráz; Bergendi Mihály, a Béla, aki összeveszett vele és azt mondta, hogy az árokban fog meghalni;

(56) gazdakör és az iparos kör;

(57) kereszt a proletárokban, egy szenesautó döntötte le, már a huszas évektől ott volt;

(58) a háború alatt csak egyszer voltak itt cserkészek; nem tudja ki szervezte, bemutatók; a lányok festéket „loptak“;

(59) az anyja a zsidó családnál tanulta meg a zsidó éneket;

A 3. interjú (2014.XII.4.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(60) magyar csendőrök – árpalopásért akasztottak fel tolvajt; Vince József – magyar csendőr; a másik a Hambalkó volt;

(61) a propagandáról – az iskolában a magyra történelem tanítása;

(62) Varga Tibi bácsi a front után leventékhez ment előadásokat tartani;

(63) kisebb leventevezetők a leventék közül – Bencsík Józsi, Tóth Józsi;

(64) a Posta utca Nagy Lajos utca volt, más példát nem mondott;

(65) a négy malom a Vágon egyforma volt, telente kihúzták; Piklerék malma és felrobbantása; az egyik malom a bikaistállóban működött, aztán bevezették a villanyt és államosították;

(66) a Kövecsesi erdőt a front után megrohanták az emberek; az őr oroszokat hozott oda vigyázni; a fákat úsztatták négyen, és belement a Kozmér malomba, eltörte a lapátokat;

(67) rádiók beszedése a háború alatt – csak kevés volt, telepes rádiók, esetleg a papnak, tanítónak;

(68) 1938-ban – voltak akik várták, voltak akik nem; propaganda az iskolában, leventében – említve; főleg a nagymamának nem tetszett a Trianon;

(69) Zlatoš, Pupák – nem változott a helyzetük 1938 után, nem úgy, mint 1945 után; inaskodás Pozsonyban;

(70) 1948-ban Bécsbe kellett volna menni, de jött a fordulat (helyette Predná Hora); szlovák nacionalizmus; a Čas újság szerkesztősége – a fordulat után másnap;

(71) osztrákoknak szánt röplapok – rot-weis-rot; volt, hogy egy csomagban voltak;

(72) állítólag mandelinkákat szórtak szét a nyugatiak;

(73) magyarröplapok, nem tudja mi volt rajtuk; alumínium szalagok zavarásra; Taksony bombázása – kapálás közben látták, elmentek megnézni a rokont Taksonyra, ott is voltak alumínium szalagok;

(74) első mozi – kukoricakalász  volt a belépő, a Glauber kocsmában volt; vaddisznókocsma; Német Lajos bácsi vette át, aztán az Okenka; KI anyja is átvette;

(75) Glauber Árpi jött vissza, proletárokban volt telkük; követte vissza a vagyont, de a tulaj mindig eltűnt;

(76) már a Német Lajos volt a tulaj, mikor mozivetítés volt; kovboj filmet vetítettek;

(77) a végén már tíz évesek is voltak a leventében; Királyfáról nem volt hunyadista; hétfőn (leventenap) és pénteken voltak előadások; járásról is járt;

A 4. interjú (2014.XII.17.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(78) harmadik magyar csendőr – Kollár; szigorúak voltak – gyerekek csendzavarása, az asszonyok a lúgos vize kiöntötték, e miatt figyelmeztették;

(79) Kuszi Pista véletlenül leszúrta a sógorát a Zlatoš kocsma előtt, aztán a temetésén is volt; kb. 41-ben volt;

(80) Kuszi Pista Komáromban ült, onnan megszökött, két hétig lopkodott, Nádszegen bújkált, aztán elôkapták; jelentkezett a frontra és átszököttt az oroszokhoz;

(81) Szatmár Miklós bácsi és Pozsonyi Laci szöktek a vonatról, Pestről jövő szerelvényből; németek Királyfán, házaknál szállásoltak el;

(82) királyfai leventék elhurcolása (1928-tó lefele), miskolciakat töltötték fel, Újvárból hazamenekültek; a gyerek, aki kiabált a leventékre, hogy stoj, strelím;

(83) a miskolciaknak itt volt a parancsnokságuk (Lóci Fercsi bácsi); KI mostohaapját is bevonultatták, durva volt a kiképzés; a leventék a miskolciakkal mentek ki DE-be; a második kivitelről nem tud;

(84) még az 1929-1931-eseket is ki akarták vinni – ki is vitték a sellyei állomásra; Királyfaiak 1928-asokig mentek;

(85) leventecsoportok neveire nem emlékszik, de három csoportra voltak osztva; idősebb leventék mint parancsnokok – Páldi Feri és Bencsík Józsi;

(86) KI apósáról, Takács Lénártról – megsebesült, háború után nem kapott semmi juttatást, háborús bűnös;

(87) lövölde a leventéknek, flóbert puskával lőttek, a régi fotbalpálya helyén; kúszások, meg mindenféle dolog;

(88) a sógora Pesten dolgozott, az mondta, mi van Pesten a nyilas hatalomátvétel körül; a németek, akik lerakták a granátokat az udvarban, csodafegyverről beszéltek;

(89) a legfiatalabb korosztály – 1933, utolsó napokig működött; Csaplár István a front előtt halt meg, már az előtt köhögős formában volt; részesülése a leventék kihurcolásában;

(90) Csaplár Öcsinek már volt egyenruha féle; többinek csak leventesapka, az orosz letépte; a háború után volt üldözés, de csak olyan semmilyen, voltak csallóközi rokonok, akik támogatták; olyat is beszéltek, hogy nyilas volt a Csaplár tanító, a gyerekeiről; nem tud a Csaplár Öcsi szöktetéséről; a 1929-eseket már nem vitték ki;

(91) karitász mint leventeotthon, ott lakott egy Feri bácsi, meg Magdi néni; három szobája volt; ott voltak az előadások, amiket Csaplár csinált; leventeújság – benne Lódíts Jani;

(92) Ciffer Imre – egy cigánygyereknek hosszú volt a haja, elküldte lenyíratkozni – a saxofonra – „ilyen zsidó hangszert a szádba veszel?“;

(93) a gödör/fotbalpálya a Falu utca töltés alatt; amikor Ciffer jött; azt mondta, hogy a leventéknek meg kell tanulni boxolni – a kisbíró fiát tanította; a kisbíró dobolta ki az elesetteket;

(94) a leventék bemutatókat csináltak a Ciffernek; „légitámadás“, a síp megfújása; a fotbalpályánál, ahol a tehenek meg a disznók szoktak legelni (erről) – ott ásták a gödröket, Tóth Jószi belehasalt, Ciffer Imre megdicsérte; bemutató volt, de a Ciffernek, nem a királyfaiaknak;

(95) országzászló átadása, hogy nézett ki; kiskőrösi leventeparancsnokok jöttek, beszédeket tartottak, ott volt a Csaplár, asztalos Szilvi bácsi és a két levente (Molnár Máté, Benes Vilmos) tartott őrséget – a Molnár Máté majd bevizelt; hét vármegyéből hozott földet (kb. a felvidéki visszafoglalt vármegyék);

(96) a régi zászlót kicserélték a kiskőrösiekkel; levente mise – a leventéknek kötelességük volt ott lenni; a tanítók, pap szigorúak voltak; Ciffer Imre alhadnagy járási leventeparancsnok(?) volt; Nagy Vince is kijárt a leventékhez, de csak a parancsnokokat kontrolálta; Kluszacsek; valaki Sellyén megcsókolta a zászlót;

(97) valaki házbontásnál Sellyén nyilasokról talált papírokat; a nyilas leventék, akiket hamisan vádoltak, hogy legyilkoltak valakiket, Nyitrán ültek; Nagy Vince is ott volt; KI-t is bántotta, hogy jönnek az oroszok; Nagy Vince be lett csukva, de nem tudja, mi lett vele;

(98) rádió nem nagyon volt a faluban, nem volt villany; zavarószalagok; röplapok – rot weis rot – azt hitték, hogy ez monarchia; a magyarságot vetrék bele a gyerekekbe – Nyitra Pozsony Eperjes stb., énekek – propaganda; Nagy Vince mint nyilas; Varga Tibi bácsi előadásai – nem tudja, volt e máshol is;

(99) mint gyerekek figyelték a bombázókat; kilenctől olyan tizenegyig, délután meg üresen jöttek vissza; Szicíliából jöttek; Csaplár egyszer azt mondta, hogy lángba borult Szicília, mert a németek megbombázták;

(100) Királyfa kényszerbombáza – tiztenhárom bomba, ebből kettő a Vágba; láncos bombák; a pilóta nem akarta a falut bombázni; akkor a töltésen voltak; a disznóknak se esett bajuk; odamentek, fű égett; repeszdarabokat gyűjtőtték; a Csaplár KI apósával beszélt, és megijedt;

(101) légballonok a híd fölött, drótháló volt alatta; a zsigárdi határban is leesett egy repülő; taksonyi bombázás, az ezüst szalagok;

(102) a pilótákkal(?) nem tudja mi lett; a zsigárdi határban néger pilóták ugráltak ki; valahol Nyárasdnál is esett le bomba – a gyerekeket betakarta a föld;

(103) a Csaplár tépette ki a Masaryk képét a tankönvből; szigorú volt, ahogyan kellett; a csendőrök szigorúak voltak – összehasonlítás a mai helyzettel;

(104) Csaplárné szépen beszélt; voltak büntetések; harmincan voltak az osztályban; voltak összetett osztályok – az 5./6. (Janics Alajos) és a 7./8. (Rike); kilencedik ismétlő volt;

(105) Poór tanítót szerették a gyerekek, Rike és a Poórné voltak szigorúak; Poórné – KI-nek papírból kellett egy kockát csinálni – más papírból csinált, mert nem volt pénzük –  körmösöket kapott – az apja barát volt még Pozsonyban a Poórral – az anyja elvitte KI-t a Poórékhoz és a Poór egy pofont adott a feleségének; az öreg iskola, Tóth tanító, KI-éknek már irkák voltak, nem palatáblák; a Poór egyszer cukorkát adott KI-nek, ezért nem szerethette a Poórné; KI azóta nem szeretett nyilvánosság előtt fellépni;

(106) Csaplárné jó volt; Janics Feri tanító az elég szigorú volt; megverte a Hambalkó gyereket, aki az öregapjának tönkretette a gyümölcsoltványokat; KI-vel hozatott egy szederfabotot, és azzal preventíven odavágott a kezére;

(107) KI beletette a lótrágyát a cigarettadobozba – Csaplár vette föl – kapott két pofont az iskola után; levente-tízparancsolat;

(108) KI a Mesterúrral jóban volt, biciklijét tisztították – cukorkát kaptak érte; a Hanzába járt intézkedni, mert ott volt valami fejes;

(109) a Mesterúr Hanzába járt – KI felügyelt az osztályra, a gyerekek mind kikéreckedtek vécére, a Feri tanító mindenkinek packát adott;

(110) Mesterúr kántor volt, igazgató; földjei voltak a papi földeken, a deáki határban – mint kántornak járt föld – iskolások jártak oda brigádba;

(111) első mozi a Glauber kocsmában – hol volt a Glauber kocsma; kovbojfilm volt, aztán még egy Harcsabajusz; olyan 1939-1940-ben volt;

(112) légtornázó jött bemutatót csinálni a szövetkezet elé; lovas kozákok jöttek, bemutatókat csináltak;

(113) vitézek Királyfán – KI anyjának keresztapja, Kaszás Vilmos; nemzetőrök – az előtt spanyol polgárháborúban is részt vettek;

(114) leventemise – az orgonát kellett fújtatni, ministrálni; szívgárda – negyediktől nyolcadikig, hogy legyenek a misén fiatalok; a Szatmár Tibivel a templom padlásáról, Zlatoš Mancira és a Hambalkó Icura dobálták a kis malterdarabnokat;

(115) Szatmár Tibi apja ponyvaregényeket hozott – egyet óra alatt olvasott a Tibi és Mesterúr kályhába dobta;

(116) A Tibivel robbanóanyagokkal játszottak, szilánkot kapott KI lába; Éráz haverral is játszottak így;

(117) légvédelmi ágyúk Sellye és Királyfa között – bofortok, nem a miskolci tüzérek, a híd védelmére; ballonok is voltak, lassan leeresztettek, aztán újakat engedtek fel;

(118) nemzetőrök egy nappal az orosz bejövetel előtt – figyelmeztették a népet, hogy felrobbantsák a sellyei hídat – a híd felrobbantása;

(119) pontonhíd Királyfán; Sellyén ónyi fenyőfákból építették;

(120) KI a királyfai pontonhídnál segítkezett – lapátolta ki az átlőtt pontonból a vizet; lovak beleugrottak a vízbe – lelövöldözték; a két orosz visszazavarta őket, de aztán megszöktek és másnap bekötötte a kezét;

(121) tanklejáró, szeredi katonaság csinálta a hídat – gyakorlat, hetvenes években;

(122) az 1945-ös pontonhíd pár hétig volt; a szoci alatt csináltak pontonhídat, belecsúszkáltak a vízbe a pontonok; 1968-ban az oroszok csináltak pontonhídat;

(123) orosz dobos géppisztoly – a Szatmár Tibivel elvitték a szigetbe, hogy kipróbálják;

(124) ukránok a német hadseregben, Királyfán; hagyták kipróbálni a fegyvert; belelőttek a falba az ukránok fegyverével;

(125) a szigetben rálőttek egy tehénre Hosszúfaluban, a Rajj Józsi elárulta őket;

(126) másnap megjelentek a sellyei policajtok; Józsi bácsi, az apja haverja – búcsúkor árusított tökmagot, cukrot; Síma Géza is policajt volt – megvédte az embereket az oroszoktól; Kuszi Pista is;

(127) Józsi bácsi elintézte, hogy a partizánok ne verjék meg; a samopalt titokban beledobták a Vágba – később a suterkaparó találta meg;

(128) 1938-ban mentek köszöntővel; Józsi bácsi, Kuszi Pista; Rajj Józsinak megmondta, hogy beárulta;

(129) hat bofortágyút (závárzat nélkül) itt hagytak, fölültek rá és azt tekerték föl-le; egyszer a Vágon egy kétfedeles orosz gép KI-nek röpült, megijeszette;

(130) az ittmaradt bofortágyúkat elvitték, magyaroké voltak; a lövészárkokban találtak valami töltényeket, azt szerelték szét és a robbanóanyaggal robbantgattak; a csehszlovák hadseregben tüzér volt – erről;

(131) Pozsonyi Pisti megsebesült – a német pucolta és rakta össze a puskát; teheneket hajtották az oroszok, asszonyknak fejni kellett, a tejből csináltáka tejtermékeket; „Vak“ Lénártnak hajtani kellett a teheneket, és felrobbant az akna, amire rálépett a ló;

(132) egy ember kapálás közben granátot talált és az útra dobta és felrobbant; KI is nem felrobbant granáttal játszott – egy gyerek eltalálta kövel és feltrobbant;

(133) az oroszok bejövetele után becsukták az iskolát; a légiriadók végett volt becsukva az iskola; akik messzebbről voltak, azoknak azt mondták, hogy nem kell menni;

(134) nem iskolába járt, hanem Sellyére ment dolgozni – meszes gödröt ásni, és meszet oltani; az ártézi kútról hordták a vizet – akkor még egy nagy medence volt ott; amikor kiosztotta a bizonyítványokat a Rike, nem volt osztályozható;

(135) a sellyei zsidók fürdője – a nyilasok szétlopkodták; Szatmár Miklós (vízszerelő) bácsival és Dretomszki papával mentek javítani a fürdőt; a nyilasok elárúsították a zsidó vagyont, ami a zsinagógában volt;

(136) KI és Síma Géza bácsi esete az első orosszal, jöttek az oroszok mint a hangyalok, németek menekültek; egy „orosz“ bejött KI-ékhez, letérbekült a kereszt előtt, és hálát adott, aztán elmondta a történetét – Kuszi Pista volt;

(137) Kuszi Pista fönök lett Királyfán, haverjaival, pár napig nem volt semmi; háború alatt le kellett adni a zsírt, húst; Kuszi Pista valószínüleg megbízást kapott – elkezdett inni a haverokkal, aztán nem lett belőle semmi; Cigány Ádám, Spalek Pista, Krajcsovics Feri; cigányokkal nem akartak egybeállni a parasztok; Marcsok jött, titkárnőkkel; aztán a Kuszi Pistáékat mellőzték;

(138) légvédelmi megfigyelő szolgálat, Csaplárnak kellett jelenteni – magas pontokról (fák, templomtorony), a háború végén, 1929-esektől maradtak otthon leventék; ejtőernyősök ugortak ki – néger is;

(139) a németek állandóan cserélkeztek, a tankokat, autókat elrejtették; egy német tankról a német orosz gépre lőtt;

(140) a miskolci magyar katonák lefertőtlenítették magukat; kevés volt a tüzelőfa – a miskolciak beszereztek az Abacsonban; KI is ment fát szerezni a haverjával és a vadőr írta föl a lopást a noteszba; aztán a miskolciak mentek Németországba; a légvédelmi szolgálatosoknak Csaplárnak kellett volna jelenteni, ha látnak valamit;

(141) háborús károk: amikor akna csapódott be – nem jelentették be; a szemközti kerítést; KI feleségének a háza is; az oroszok a Vág túlpartjáról lőttek – mikor Nyitrára ment, ott látta a vissazmaradt kis ágyúkat, lánctalpasokat;

(142) terepjáró tank lánctalpait javították KI udvarjukban; közben az oroszok lőttek; magyar katonák rekedtek Hosszúfalun; egy némettel a töltés bunkerban voltak, távcsővel oroszt mutatott a túloldalon; aztán a tank a töltésről kilövött egypárat és ment be a faluba a töltés mellett; közben bejött a másik udvarba a teherautó, kirakták belőle granátos ládákat;

(143) KI anyja a németekkel beszélgetett – hogy jön az új fegyver; a német tank kilőtt, viszonozták az oroszok; egy repülő irányította a németeket; aztán pár óra után bejöttek az oroszok; Tibi ellopott az orosznak egy kazettát, de aztán visszaadta az orosznak – levert nyers tojás volt benne, ittak belőle;

(144) énekek: Holdvilágos éjszaka – jugoszlávia, 1941; Kopár őszi tájon hol halkan sírnak a fák és a tintaceruzával írott tábori levélt  – az oroszországi háborúban;

(145) a boxolás – a leventék alatt nem lett belőle semmi; iparoskört elfoglalták a katonák (magyarok és németek is), tönre lett téve a színpad;

(146) háború után ČSM-be léptek; megcsinálták a színpadot, filmeket vetítettek; gépház építése; vezető tagok – Pozsonyi Bélus és Papp József; Osveta adta a színdarabokat; a gépházat megcsinálták brigádban, berendezték az iparoskört; Keszeli Feri – építész volt;

(147) első színdarab – Mélyszántás, meg kabarék is; a funkciók elosztása; pingpongoztak is ott; Mély szántás; maszkabál;

(148) ČSM önkéntes volt; szlovákok jöttek a faluba, a szlovák és a magyar gyerekekk nem akartak együttműködni, csak egy színdarabot csináltak; KI a haverjaival be akart menni- összevesztek a Marčokkal; másnap csendörségre kellett menni – büntetést kaptak; bevárták a Marčokot, de nem mert odajönni;

(149) Marčok demokrata párti volt, KI borbélynál volt, és a Marčok kiabált vele – KI azt mondta, hogy megveri; aztán a Marčokot megverték a kocsmában;

(150) szökevények lerablása – ezt csak hallotta, állítólag a falu vezetőségében voltak a rablók;

(151) KI-t Kosútnál kapta el a nagy 1947-es vihar, galántai állomáson mindent vitt a szél, még a kéményt is levitte; Galántáról jöttek, a határban mindenhol állatok; a fatelepen is röpködtek a fák;

(152) valamit kiszakított a szél a vasúti töltésnél, ahol a lukak voltak alatta; az állatok szabadon voltak a határban; Kövecsesen meg is halt hét ember;

(153) Sellyén már csak kis károk voltak; Tóth István előtt kidőlt a diófa, Lóci Fercsi bácsi pajtáját elvitte; négy vagy öt jegenyefa az írtásban, mentek oda faágakért;

(154) az emberek a földbe markalásztak; még másnap is a határban kóboroltak az állatok; Galántán csendesedett le annyira, hogy elengedték a vonatot;

(155) egy kajali (vagy nyárasdi) gyerek vitatkozott egy partizánnal a vonaton, agyonlőtte őt a partizán; vitték tovább Sellyére;

(156) Sellyén megállt a vonat, nagy káosz, tovább akarták vinni a gyereket Újvárba;

(157) tankjavító műhely – Vince Gábor a fronton maradt; a Bergendi Miska autójával ment Nagyszombatba, belerohant egy fűzfába; dadogott, Gágának mondták; a fronton maradt;

(158) a Veselský partizánnal összetűzésbe került – karitászban volt kocsmája, királyfai felesége volt; egyszer sok pénzt veszített és elkezdett hisztériázni, KI állította le;

Az 5. interjú (2015.X.23.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 6. interjú (2016.IV.6.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 7. interjú (2016.IV.13.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 8. interjú (2016.IV.20.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 9. interjú (2017.III.14.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 10. interjú (2017.IV.10.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.

A 11. interjú (2017.IV.11.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá.