Az első interjú (2013.XI.22.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, család, testvérek;

(2) az 1938-as eseményekre már készülődtek; egy szlovák repülőt lelőtt egy magyar gép, még a magyar bevonulás előtt; a szlovákok már önálló Szlovákián gondolkodtak, a morvákat ellenségnek tekintették;

(3) az öregapa három unokájának biciklit vett, azzal ment Komáromba, Keszegfalunál szlovák katonák állították le, letörték a papír szélmalmot; letették a biciklit és a hídhoz mentek várni;

(4) szabadcsapatok, kb 20, 30 ember, puskatussal leverték a cégtáblákat; Háder mészáros cégtáblát is leverték;

(5) Komáromba Horthy fehér lovon jött, beszédet mondott a Klapka téren; katolikus iskolába járt, nagy osztály, nagyon szerette a térképeket; a honvédek nem voltak valami látványosak, csak a tiszti kar, kb. 300 ember, aztán vonultak tovább;

(6) Megyercsen díszkapu; Gazsi bácsi apja a keresztényszocialista pártban volt, nagy magyar volt; megyrecsre lovasság jött;

(7) az 1937-es választásról – a kommunisták szövetségbe léptek a magyar pártokkal – később a kommunistákat megvédték a magyar képviselők; az apja elvitte 1938-ban a nagygyűlésre Újvárba, Esterházyt lerángatták azemelvényről – „a kezem lábam megköthetik, számat nem fogjátok“

(8) a violiniak, 1911-ben telepedtek le Turzovkából, lengyeles tájszólással beszéltek, népviseletük volt, szépen énekeltek; fele drótos volt, fele vasutas, csak pár gazda volt;

(9) 1938-ban a szlovákok elmentek, pedig nem kellett volna; mindent elvihettek, a morvák modern gazdák voltak; 1989 után nem kaptak kompenzációt, mert mikor ide jötek, nem fizettek semmit – a morváknak téglaház és 30 hold jutott, a szlovákok saját maguk építették és 15 holdat kaptak;

(10) a štúrováiak Sokol egyesülete, amit vasárnaponként meg szokott nézni; rosszindulatú szolga azt mondta, hogy a gazdának gépfegyvere van, és a magyar csendőrök kimentek; a Plachýra azt mondta a szolgája, hogy ezer koronával tartozik, oda kellett adni; ilyenek divatba jöttek, a csendőrök rájöttek; Gazsi bácsi apjához mentek a gazdák elrejteni a pénzt;

(11) először a morvák mentek el, aztán 1939-ben a violiniak is; Gadócon maradtak kolonisták, legionaristák; a violiniak kiadták a földjeiket;

(12) a kolonisták mindent elvihettek, de sokat eladtak; az apja egy vashengert vett – 45 után egyszerűen elvette a szlovák; a štúrovái birtok eleki, megyercsi és gútai szegény családoknak volt kiosztva – többen jól gazdálkodtak, felvirágozta, de 45 után nem vihettek el semmit;

(13) az apját 45 után üldözték, mert benne volt a megyei bizottságban – Kőrös és Štekláč nevezetűek és a Plachý és a Jányi – azok segítettek;

(14) 1948 után két hónapra szabotázs vádjával becsukták;

(15) az apjának mondta, hogy ne kötekedjen, hanem lépjen be a JRD-be; még a JRD előtt vettek közösen a štúrováiakkal traktor és közösen dolgoztak;

(16) 1938 után egy kis csalódás volt (főleg a munkásosztálynak) – drágaság, kevesebb munka, kevesebb fizetés, drágább árú és kevesebb, jelmondatok;

(17) a családja gazdálkodása 1938 után, először rossz termések voltak, de aztán 6 év alatt minden adóságot lefizettek – lentermesztés, szójatermesztés;

(18) nem tudja, hogy miért ment jobban a gazdálkodás, talán szerencse is kellett hozzá; köles termelése, Cugli gazda segítsége a cséplésénél; az anyja tejtermékeket készített és árulta; az apja inkább irányító volt, menedzser;

(19) pénzváltás is csalódás volt; nagyobb volt a fegyelem – a magyar csendőrségről; kollman Beke bácsi eset a csendőrökkel; voltak azért olyanok is, akik ártatlanul kaptak, például azok a morvák;

(20) egy zsidó család volt Megyercsen, a Frímék; cigányok nem voltak; az anyaországi tisztviselők nem viselkedtek fölényesen;

(21) leventézés – heti négy óra; Schön Nándor(né???) birtokos valamit adott; a falu legöregebb fája; lövőtér; 18 évig csak puskafogások, gyakorlatok voltak; a magyar-finn barátságról, előadás; a fél családja szlovák, de a magyarságátnem tagadná meg; látták rajta, hogy ügyes, ezért lett leventeparancsnok; 1941-ben végezte el az iskolát;

(22) a katonaságnál pisztollyal eltalálta a feldobott cserepet – ez Écsen történt (a Tiszapart után), a vadászlaktanyát elfoglalták a németek, ki kellett menni;

(23) ketten a Rencés Sanyival voltak nagyon jók a díszlépésben; Németországban aszpirant lett; őrvezető irangja volt;

(24) a leventeparancsnokairól; a leventék korosztály szerint voltak elosztva; Gazsi bácsi rajparancsnok volt, például az ünnepeken szokta vezetni a leventéket; a leventesapkát hordani kellett;

(25) az istentisztelet kötelező volt, de ez inkább a nem nagyon vallásosaknak nem paszolt; elméleti rész – sujkolták a leventékbe a hazaszeretet; az ember hitt végig, már csak akkor nem, amikor elérte az orosz és az amerikai ágyútűz; Odera-Frankfurtban négy hétig hideg vermekben;

(26) levente sportról – legjobban a lövészet érdekelte, a lövészetről – egy póstagalamb lelövése a Štekláčal, röptében, varjút is lőt így;

(27) falukon a fotbalt csak leventecsapatok játszottak; Gazsi bácsi bíráskodott is;

(28) az ezüstkalászos és az aranykalászos gazdák;

(29) bevonulás a monostori erődbe, öt nap után az 52-es győri határvadász zászlóaljba ment; a németek akkor már elfoglalták a határvadász laktanyát – kivonulás Győrszabadhegyre, tüzér laktanyában voltak két hétig, aztán Szolnok mellé kerülte, a Tisza vonalra, Tiszasülre, Kolopfürdői elhelyezéssel, a Tiszán védőállásokat csináltak;

(30) ludovikások képezték ki a katonákat, de inkább csak munka volt; kukoricáért mentek az emberei, ebből baj lett;

(31) október közepéig a Tisza parton, akkor már lehetett látni a torkolattüzeket; egy éjjel a libákra azt hitték, hogy oroszok, odalőttek;

(32) Adonyig gyalog mentek [kb. 150km], de még egy szenci gyerekkel egy törökszentmiklósi családot áthoztak kompal a Tiszán; és aztán visszamentek az autóért; mire visszajöttek Tiszasülre, már nem volt ott az alakulat;

(33) direkt nem siettek az alakulat után, a Csepel sziget melletti városig mentek – a németek elvették az autót, mert nem volt papírjuk hozzá, de a terítőket elhozták magukkal; kibeszélték volna magukat – csendőrök állították le, Makádon telepedtek le pihenőre;

(34) Makádra értek, horthy bejelentette a háború végét – a makádi gazda levágott egy birkát; Kiss százados nyilas érzelmű volt;

(35) másnap mentek Győrnek, de még az este elengedte az őrmesterük egy adonyival annak a szüleihez – későn jöttek vissza és büntetést kaptak – fel le kellett mászni a kavicsrakásra, de egy német közbelépett;

(36) vonattal Kismegyerig (Győr), szabadhegyet elfoglalták a németek, a zászlóalj Écsen és Pannonhalmán lett elszállásolva, Gazsi bácsi konkrétan Écsújtelepen; a szakaszparancsnoknak tejet szerzett be; Écsről aztán Somorjára mentek gyalog, az apjával ebúcsúzott, azt mondta, hogy a civileknek segítsen;

(37) az écsi gazdáknál, három hónapig, őszi betakarítást is megcsinálták; Szilveszter előtt két nappal [még korábban] jött a parancs, hogy Csallóközön, Pozsonyon keresztül Dévényre, Dévényújfalunál át a Morván és irány Ausztria;

(38) indulás Écsről, pihenés Felbáron, a jelentést vitte Tejfalura, ahol a parancsnokság volt; az úton nem tudott nyúlat lőni; a nyilas parancsnok órájának megjavítatása Somorján;

(39) Szilveszter előtti nap volt a búcsú Somorjában, búcsúzás a szülőktől; mivel szlovákián keresztül mentek és tudott szlovákul, előőrs volt; Csöllénél lépték át a határt, a szlovák határőrők leállították, Csöllén a Hideghéti vendéglő, ingyen ittak fröccsöt;

(40) Pozsonyon át, Dévényújfaluig, apácazárdában; hajnalban ment a vonat, irány Marchegg;

(41) Marcheggben jött a hír, hogy Garamnál visszanyomták az oroszokat; Hager Ferdinand, bürgermeister; nem tudott elaludni, segített, és odajött a Hager;

(42) a Hageréknál volt aztán elszállásolva; negyedik nap megfázott; disznóvágás is volt, a Greti felrúgta a zsírt, kapott érte; a másik lány jó tangóharmonikás volt, táncoltak;

(43) a Hager mondta, hogy nem fog kivonulni, míg Marcheggben van – a többiek havat hánytak; fáért szoktak menni; márciusig Marcheggban voltak, akkor márnyomultak az oroszok; a Hager mama mákosrétest készített és felpakolta mindenféle élelemmel;

(44) Brémáig mentek, erről csak röviden; a gép, ami leesett Violin határában; a parancsnokon kívül mindenki túlélte az esést; a parasztok vízzel kínálták az amerikaiakat;

(45) a lezuhant amerikai repülő Violinban – a megyercsiek megvedégelték a pilótákat, németek elviiték őket; háború után exhumálták a halottat és elvitték; kb. a Pari gyerekek lopták el a pisztolyt; hol potyogtak le a repülőrészei;

(46) Linz, České Budějovice, Karlove Vary, Bremen; Budějovicében barna sört ittak; a szerelvény – mozdony után két pullmankocsi – tisztek feleségeikkel, utána postakocsi – kiválogatott katonák – repülőtámadás a szerelvényre – két nő, három (leány)gyerek meghalt;

(47) a pesti bombázásról;

(48) bombatámadás Brémában, alagútban rejtőztek; egy égő vagonból esőkabátokat vett ki; a fogságban szabad ég alatt, az esőkabátok mentették meg; október közepén jutottak Strassburgba, emke??? kaszárnya, ablak, ajtó nélkül, hít nyolc ezer fogoly;

(49) Brémában csak két nap, aztán Quedlinburg – szép városka, állítólag V2 kilövőhely, bunkerok 50 méter mélyen voltak; Kaiserhof, piros plüssel kibélelt épületben, egy vagy másfél hónapig;

(50) kiképzés, 42-es mintájú mauser, golyószóró [MG 42?], gyakorlatozás;

(51) egyszer lőt repülőgépre – Odera-Frankfurtból Berlin alá; Cotbuson át is mentek, és Dessau-n??? keresztül, zongorák lógtak a bombázás után;

(52) Qudlinburgból Odera-Frankfurtba; kronológia: Marchegg (február végéig),Quedlinburg – tavaszodott, Odera-Frankfurtban megint tél volt;

(53) Frankfurtból Pinnauba kerültek, ott voltak elszállásolva, a tizedese ellopta az órát;

(54) Frankfurton csak átmentek, Pinnauban kb. két hétig voltak; zsidók voltak elrejtőzve vermekben, várták a felszabadulást; ez márciusban lehetett; egy hónap menetelés; Düben, áprílis 22. – fogság; erdei tüzek az úton bombázás végett; a németek elvették a fegyvert; 90 százaléka azt mondta, hogy inkább az amerikaiak;

(55) egyik este azt mondta a zászlós, hogy reggelre nem lesz ott – elment az amerikaiakhoz és azok röplapot szórtak, hogy merre kell menni, és akkor találkoztak velük;

(56) az amerikaiaknak az óra volt az első, nem a fegyver; és aztán meg a élesebb tárgyakat, fényképeket; aztán a négerek, akiket Tomiknak hívtak, azok likvidálták a fegyvereket;

(57) fertőtlenítés DDT-vel, mosadatás, felöltöztetés;

(58) nagy terület tüskésdróttal bekerítve, szabad ég alatt, csak kemencék voltak főzésre; a begyulladt repcén aludt; szétosztás, két megyercsi gyerekkel, még komáromiak, és egy újvári;

(59) Még Felbárból kb. 25 ember megszökött, a Rencés Sanyi is; Daubner Béláról, akinek a nagybátyja politikus volt;

(60) a lágerban hiába várták a sátrakat, aztán lyukakat ástak és akkor jöttek jól az esőkabátok; majdnem frászt kapott, a komáromi kőmüvessel – nem fejezte be; árébb tették az egézs tábort;

(61) nagyon jó ennivaló volt, dinneres dobozok; egy hónap után mentek tovább egy kilométerrel arrébb, csokoládét kaptak; a négerek őrülten vezettek;

(62) jártak ki dolgozni (ez már inkább Biebelsheim), krumplit loptak, a négerek megijedtek, mert azt hitték, hogy granát;

(63) Biebelsheimben kezdődött a rossz, angolok vették át; a táboron keresztül egy büdös patak folyt; neszkávét ivott, az amerikaiak adták búcsúra, kenyeret és konzerveket is; az amerikaiak vitték el Biebelsheimbe

(64) francia fogságba 1945 augusztusában kerültek; rosszabb viszonyok voltak (nem világos, hogy angoloknál, vagy franciáknál), légióba csalogatták; a franciákhoz vitték át, Mainzba, ami francia zóna volt;

(65) sokáig voltak a mainzi lágerban, tartalékon éltek; gyenge koszt; hatalmas láger, abroncsgyár a közelében; zabpehelyleves és tarlórépafőzelék (kb. már Strassburgban); gefangenpost, PG volt festve a hátukra – prisonier de guerre;

(66) mentek fel az ennivalóért, kenyeret kaptak, amit pontosan kellett elosztani; akkor találkozott a Gyulával, akinek el volt lőve a keze;

(67) jött le a konyhától és valami hat fiatal jött – nem fejezte be; algériai katonák lövöldöztek, nem szabadott tüzet gyújtani; krumplilevest csináltak, lilás folyadék lett belőle; hernyőkat is evett;

(68) „emke“ kaszárnya Strassburgban októbertől, ablakok nélkül, kb. tízezer ember, több nemzet – csak röviden;

(69) találkozás hat fiatal gyerekkel, egyik volt a Csizmadia, másik meg Hezky Megyercsből – azok mint leventék mentek ki;

(70) hogyan ismerte fel a Csizmadiát és a Hezkyt; a félkezű Gyula még 45 őszén hazament; 45 karácsony Strassburgban volt; egyetlen kolégája van a mezőgazdasági iskolából, Hideghéti Pista, felesége Vágkirályfán volt tanító;

(71) Strassburgban találkozott Guillot alezredessel egy sorakozáson, amikor egy század első embere volt – Guillot hívatta és azt mondta, hogy a kertész lesz;

(72) az után lett vége az éhezésnek – asszonyok adtak a begetből, amit akkor kezdtek csak sütni;

(73) amikor mentek romot takarítani, összeesett az utcán, egy néni krumplit adott, akkor 42 kiló volt; a dohányzásról, sofőrködésről, de nem a fogsággal kapcsolatban; Guillot megdicsérte a kertészmunkáért;

(74) Guillot kapitán meg is büntette egyszer; az algériaiak vigyáztak, hogy ne érintkezzenek a civilekkel, de ki lehetett őket játszani; egy törött tükörrel a lányok szemébe világított – enni kapott tőlük és levelet is kaptak;

(75) belső gumiból csúzlikot csinált, aztán kalapáló jancsikat, ugró mackókat, gyerekeknek adták el; egy gyerek aztán egyszer ezer frankot hagyott – kiverte a víz és elképzelte, hogyan jut haza;

(76) egyszercsak az anyja hozza a gyereket, felsorakoztasság a foglyokat és a gyerek Gazsi bácsira mutatott;

(77) elvitték Gazsi bácsit a rendőrök, és halállal fenyegettek, aztán bevallotta, egy hétig pincében volt; ez már a vége felé történt, áprílisban;

(78) csapokból réz gyűrűket csináltak, negyven frankért eladták, de visszahozták, hogy bezöldült; ott kaszárnyában voltak elszállásolva; Franciaországban nem volt dupla üveg ablak;

(79) tanítók voltak, még egy pap is; dobolt is a rom(m)eltakarítók zenekarában;

(80) csíny karácsonykor, amikor bekészítettek kenyeret; karácsony előtt mentek ki a kertbe dolgozni; feketézésről, suszterek, akik megcsináltak talpakat; a szomszéd falusi hentes mészáros legidősebb fiával találkozott – a lányának elmondta, hogy milyen volt, mert amikor hazajött, sokat evett és meghalt;

(81) Sok ember a dohányzás miatt halt meg; Mainzban reggelente nyolc, tíz halott is volt; a latrinákba estek az emberek; Gazsi bácsi is majdnem belefulladt (lehethogy átvitt értelemben) – a hasmenés; a Jónás Jenő mentette meg, hogy ne jelentkezzen az idegen légióba;

(82) egy reggel beállt a sorba, a Jenő kirántotta onnan; a franciák propagálták a légiót, etették az embereket; Jónás Jenőről;

(83) 1946 januárjában cseh tisztek jöttek, hárman jelentkeztek – azt mondták, hogy egy hónap múlva mennek, de nem lett belőle semmi, 1946 áprílisában mindenkit hazaengedtek;

(84) a naplót veszi elő; Gretl Hagerba volt szerelmes; lágerfrank, amin szappant, limonádét lehetett venni; a naplóból: áprílis 14-én került fogságba, két hét Halle-ban, áprílis 28-tól Biebelsheim, ahol négy hónapot voltak, aztán Mainz, aztán bingeni láger, késős ősszel Kehlbe jutottak, ami Strassburg mellett van;

(85) áprílisban bevagonírozták, Kaposvárig jutottak, a francia zónában franciák, amerikaiban amerikaiak kísérték; Kaposváron a nyilasokat keresték fél órát is; szabadjegyet kaptak, fél utat a vonat tetején;

(86) a szép kigravírozott csajkát a szlovák katonák elvették Komáromban; a hídon gyalog át lehetett menni, lyukak voltak rajta; egy borászatban találkozott ismerőssel, elájult a bortól;

(87) a huga megérezte, hogy haza fog jönni, két napig minden vonatot megvárt a violini állomáson; a lovaskocsiról; nagyon megörültek; a ruhákat a tetvek véígett elégették;