Kovács Antal (Bacsfa [Báč])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, amerikai és szovjet hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
Az interjú (2014.IX.30.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; nagy család volt, a testvérekről; napszámosok voltak; nyolc éves korában már szolgált;
(2) 1938 előtt – a kastélyban voltak a csehszlovák katonák, készülődtek; a magyarok jöttek át a Dunán;
(3) a díszkapu alatt csak kevesen jöttek, mert készültségben voltak; merre mentek; nehéz haditechnikát is hoztak; egy csehszlovák gép repült, le lett lőve;
(4) a magyar katonák pengővel fizettek, az üzletes nem tudta, mennyit kérjen; hol volt a határ;
(5) már pár hónapjára érezték, hogy jobb volt a csehszlovák időben; az anyaországiak kivásálták az üzleteket, a Baťa cipőket; gömöri (vagy Gömöri nevű?) bérelte ki az uradalmi birtokot 1938 után; az árak felmentek; a jóból (csehszlovákból) a rosszba estek;
(6) a magyar csendőrségről kérdeztem, csehszlovák csendőrőkről beszélt; egy öt éves gyereknek azt mondták, hogy ha megtanul szlovákul, kap cipőt; szegénység volt, sokszor nem jutott cipő az iskolába;
(7) egy vajkai részeges emberről, aki kecskéket fogatott a fogatba és Somorján egy kanna sört vett a lovának;
(8) a külömbség a csehszlovák és a magyar csendőrök között – a magyarok gorombák voltak; a cigányok vallatása puskatussal; jobb lett volna, ha Csehszlovákia marad, most se akarná, hogy Magyarországhoz csatolnák;
(9) leventézés – három csoport – ifjúk, apródok, legények; több falu volt egybevonva, Szarvára jártak hétfőn, idősebbek már lőttek is;
(10) először tizennyolc éves korában kellett menni sorzásra; akit nem vettek be, azt nyilvántartották kényszermunkára; több parasztgyerek kibújt a front elől; Anti bácsi nem volt sorozáson a kora végett;
(11) a háború végén szükség volt már mindenkire – vagy Németország, vagy a front; a faluban tüzérek voltak, kiképzőtáboruk is volt; megjött a papír, hogy kelle menni Németországba – Hegyeshalomnál egy leventékkel teli vonatot lebombáztak, bacsfaiak nem voltak köztük;
(12) a hét bacsfai beállt a tüzérekhez – inkább kelet felé menni, mint nyugatra; még Bacsfán beöltöztek; eskütétel; aknavető tüzérosztály;
(13) az üteg Esztergom irányába ment január 3-án, 5-én tűzvonalban voltak; mint gyerekek örültek a puskáknak; bevetés Párkánynánán, három nap az első vonalban; amikor elfogyott a lőszer, orosszal is lőttek; három hónap után Esztregomban szétverték az alakulatot 96-ból 37-en maradtak; mindenkinek ölege volt a háborúból;
(14) vissza Bacsfára, aztán irány Lamač; egy bacsfai elbújt otthon, nagy mersze volt; egy vitéz, Bózing(?) István, a falu katonai parancsnoka el akartza bújtatni, de nem reszkírozták;
(15) gyorsan jöttek az oroszok, mindenki Németországba tartott, elérték egészen az amerikai vonalakat, a felszerelésük megmaradt; az amerikai félen telepedtek le; kiment a határba, nem e találkozik ismerőssel, egy német tisztet ledobtak a lováról;
(16) Göflitz/Görlitz/Wörlitzbe érkeztek, az útvonal kb. Csehországon keresztül; az amerikaiak nem is kérdezték, hogy miért jöttek; megmaradtak a fegyvereik, rapsickodni is mentek, de csak pár őzet, nyúlat lőtt;
(17) talán három hétig voltak ott, a lovaikat legeltették; egy repülő leszállt atisztáson, odament, de nem nagyon tudott velük kommunikálni; az amerikaiaknak le voltak állítva az ágyúk az oroszok ellen;
(18) odavezette a konyhához a pilótákat, egy katona behúzta a konyhába és szerzett egy magyar oroszvári származású katonát, a két tiszt aztán kihallgatta;
(19) babgulyást adtak és attól kezdve mindíg oda járt ennivalóért, de nem árulhatta el, hogy oda jár;
(20) csak ez után jött a kálvária – be a volt francia hadifogolyok lágerába, a foglyok templomában aludt; két három héttel az amerikai „fogság“ után jött a hír, hogy aki haza akar menni, Magyarországon be kell állnia a Vörös János hadseregbe, az amerikaiak elvitték a magyarokat az orosz zónába;
(21) az oroszok jótálltak, hogy elviszik a magyarokat Magyarországra; huszonhétezren mentek, egy krumpliföldre kerültek és onnan a volt francia lágerba; a lágerban tizennyolc nagy barak volt, mindent elvettek az oroszok; fertőtlenítés;
(22) két három hétig voltak ott, hitegették, hogy mennek haza, aztán bevagoníroztak, de ott még nem voltak bezárva, Pozsonyban már tövises drótok voltak húzva az ablakra; augusztus volt, marha meleg; Diószegen félrelökték a vonatot;
(23) kirakodás Máramarosszigeten, behajtották a tüzérlaktanyába; egy írnok haverja figyelmeztette, hogy vigyázzon, a szortírozón azt mondta, hogy pozsonyi és félreállították, a többi bacsfaival együtt nem vitték ki oroszba;
(24) a átalelleni fűrésztelepre vitték, éppen akkor ment hazafelé egy transzport, de nem tudtak vele menni; egy hétig minden nap sorakozó, de mindíg le lett fújva, végül elmentek;
(25) Szegedre mentek, rózsa malomban adták a bumázskát, a bátyjával találkozott, egy héten jöttek haza; az új magyar katopnák levetették a jobb katonai ruhákat, cipőket; Pesten keresztül nem mentek; ingyen utazás volt azoknak, akiken egyenruha volt;
(26) Komáromban fel volt robbantva a híd, de átmentek rajta; már Diószegről üzentek haza, minden nap várták a foglyokat; nem röstelt dolgozni, kenyérhordásra vállalkozott;
(27) Komáromból Nagypakáig vonattal, onnan kocsikkal, vasútasokkal üzentek; egy tejfalusival is találkozott Pozsonyban;
(28) Pusztafödémestről tudtak üzenni haza; egy olyan emberrel találkoztak az úton Máramarosssziget felé, aki a bacsfai búcsún volt; otthon örömmel fogadták;
(29) két hetire a fogság után cukorrépát ment szedni Pardubicére, a ČSM által, de azt is mondta, hogy azért, mert háborús bűnösnek mondták;
(30) Gútán sofőrtanfolyamon; a bacsfai úsekon volt az úsekový dôverník;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.