Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Kozma Géza Kozma Géza – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Kozma Géza

Kozma Géza (Nemeskosút [Košúty])

Az interjú(k) témái: életútinterjú 1938-1989;

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések: A visszaemlékezővel a Fórum Kisebbségkutató Intézet kamerás felvételt (2021.VI.24.) is készített a “Nem mindennapi beszélgetések” projekt keretében;

 

1. interjú

2. interjú

3. interjú

4. interjú

5. interjú

6. interjú

7. interjú

8. interjú

9. interjú

Az első interjú (2020.XII.10.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet.

A második interjú (2020.XII.11.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet.

A 3. interjú (2020.XII.17.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet.

A 4. interjú (2020.XII.17.) átírva, ez idáig nem készült hozzá segédlet.

Az 5. interjúról (2021.VI.24.) ez idáig nem készült átirat.

A 6. interjúról (2022.I.7.) ez idáig nem készült átirat. Az interjúalany a 6. – 9. számú interjúkban a következő kérdésekre válaszolt:

1 – Sorolja fel a testvéreit és hogy milyen évben születtek.

2 – Tud példát is mondani a magyar vezetők fölényes viselkedéséről 1938 után?

3 – Milyen évben kezdett iskolába járni? Mert még emlékszik egy zsidó osztálytársra, akinek azt mondta, hogy fogják elvinni… Nem óvodába járt akkor még?

4 – Említette a pocik iskolát – itt mire gondol, és miért hívták ezt pocik iskolának?

5 – Hogy hívták azt a tanítónénit, aki elvállalta, hogy a gyerekeket otthon fogja tanítani, mert a németek elfoglalták az iskolát?

6 -1938-ban a morváknak el kellett menni a kolóniából, de említett még egy szlovákot is – azzal mi lett, az maradt?

7 – A báró ajánlotta maguknak 1940-ben, hogy költözzenek át a kolonista házba – erről a báró dönthetett? Hogy hívták a bárót? Mi köze volt a bárónak ezekhez a kolonista házakhoz? Az előtt maguk hol laktak?

8 – Olyat is mondott, hogy maguk jó viszonyban voltak a ház tulajdonosával, és hogy mikor mentek el, megnézték a házat és meg voltak elégedve, hogy rendben van tartva a ház – ez hogy volt?

9 – A többi kolonista házba kik költöztek?

10 -1945-ben elmentek Vízkeletre – az végett, hogy hazajöttek a kolonisták? És a régi kosúti házukkal mi lett?

11 – Mennyi magyar katona volt maguknál elszállásolva? Neveikre nem emlékszik? Később nem kerültek kapcsolatba?

12 – A német ideiglenes kórház az iskolában – az csak fogorvosi kórház volt, vagy rendes orvosok is kezeltek ott katonákat, esetleg sebesülteket?

13 – Hogy hívták azt a Katit, a kislányt, aki megégett és a német orvos megmentette őt?

14 – Közvetlen az oroszok bejövetele előtti napokban, órákban voltak német vagy magyar katonák Kosúton? Akár átvonuló csapatok is…

15 – Magyar alakulatok bizonyára télen is voltak, mert az altiszt belenyomta a katona fejét a hóba – ezek is a pontonosokhoz tartoztak? Viszont azt is említette, hogy meleg időszakban is voltak…

16 – A cukorgyárban dolgozó kosútiaknak azért volt saját házuk is? Nem valami cselédházakban laktak?

17 – A nagyapja is a cukorgyárban dolgozott, majorban volt valami mester – erről mondjon bővebben.

18 – Azt mondta, hogy a zsidóknak, miután eldeportálták őket, kiárusították a bútoraikat – csak bútort? És ennek szemtanúja volt?

19 – A Kellner testvérek túlélték a háborút, a Zsófia tábort, Lajos meg elbújt – ezek hány évesek voltak?

20 – Kellner Lajoson Nagy Ignác bácsi és Nagy János bácsi segített – ők már az előtt is jóban lehettek? Ki volt ez a Nagy Ignác és Nagy János?

21 – Meddig zenélt a Farkas „Cigány“ Pisti? Messzebbre is eljutott, mint a környékre? Rajta kívül még kik voltak a jó zenészek?

22 – Mennyi cigányról beszélhetünk Vízkeleten közvetlen a háború utáni években?

23 – Említette a cigánybírót, akit Lavónak hívtak – hogy hívták rendes nevén? Éz miből állt, ez a cigánybíró funkció? Mikor volt ő cigánybíró?

24 – Ezek a zavaró sztaniolok, amiket az ellenséges gépek dobáltak le – ezt látta is, hogyan potyognak le az égboltból? Nem szedték ezt aztán, nem használták ezt fel valamire? Vagy valami röplapokra nem emlékszik, amit dobáltak volna le?

25 – Sziréna volt a faluban? Hogyan voltak a légiriadók?

26 – Légvédelmi bunkeraik nem voltak?

27 – Van valami konkrét története magyar csendőrökkel Kosúton?

28 – Ez körülbelül mikor történhetett, amikor Diószeg és Kosút között leesett öt bomba?

29 – Azt a gépet, amiből kiugrált a legénység ejtőernyőkkel, arról csak az apja meséléséből tud? Nem tudja, le is zuhant az a gép? És az ejtőernyős, akire rálőttek, az hol esett le és mi lett vele? Mikor történt ez az eset?

30 – Meddig tartott felépíteni, vagy elkészíteni ezt az orosz katonai repteret Kosúton?

31 – Egy rövid időre megalakult az orosz kommandatúra Kosúton – tudja, hogy hol volt székhelye? Ezek is a repülősökhöz tartozhattak? És ezek közbe is léphettek, ha valami garázdálkodás lett volna – tud valami konkrét esetet, hogy közbeléptek?

32 – A tiszt, aki megfektette a randalírózó katonát – az meddig volt maguknál? Még a kommandatúra megalakulása után is maguknál volt? És a bárisnyák? Mennyien voltak, meddig voltak, és milyen konkrét emlékei vannak róluk?

33 – Említette, hogy a pincéjükben rejtőztek, volt ott valami hat fiatalasszony is – ez mikor volt? És kik voltak ezek az asszonyok?

34 – Volt ez az incidens, amikor repülőgépek aknákat dobáltak le a csikóistálló mellé, ahol magyar hadifoglyok voltak – ennek szemtanúja volt? Jól értem, ezek német gépek lehettek? Ez mikor volt? Már akkor kiépült az orosz reptér?

35 – Hogy néztek ki ezek a benzintartályok, amiket az amerikaiak dobáltak le? Valami maradék benzin nem volt bennük? Hol estek ezek le, és mennyi?

36 – Azt mondta, hogy mintha valami olyanra emlékezne, hogy talán Hidaskürtön leesett volna valami repülőgép…

37 – Említette, hogy ilyen amerikai segélycsomagokat lehetett szerezni a háború után – UNRRA csomagok voltak ezek? Hol lehetett ezeket beszerezni? És maguk legjobban a rágóguminak örültek – mikor először találkoztak ezzel, tudták, hogy mi a rágógumi?

38 – Az kosúti volt az az alacsonyka nyilas, akinek lelógott a puskatusa a földre?

39 – Hogy hívták azt a kosútit, akit egy orosz cukorlopás után lelőtt a vízkeleti temetőben? És ez ott a vízkeleti temetőben lett eltemetve? Miért ott?

40 – A nyilas, aki bevárta az oroszokat és egy orosz agyonlőtte őtet a kapuban – ki volt ő, hova valósi volt? Őtet, azt mondja, a vízkeleti temetőben temették el?

41 – Voltak olyan nyilasok Vízkeleten, vagy Kosúton, akik eltűntek még a front előtt és nem is jöttek vissza?

42 – Azt mondta, hogy Vízkeleten német tankok voltak a falu szélén beágyazva, aztán elmentek a szeli szeszfőzde felé – hogy érti, hogy be voltak ágyazva?

43 – Olyat említett, hogy egy embernek a feleségét egy orosz meg is erőszakolta, a férfi védekezett és az orosz lelőtte az asszonyt – ez hol történt?

44 – Anyja egyik bátyja amerikai fogságba került – hogy hívták és mit tud a katonaságáról, hadifogságáról?

45 – A másik bátyja, aki orosz fogságba került, rámentek autóval egy aknára és eltörött a lába, Bécsbe került – az Bécsből is került aztán haza? Hogy hívták őt és mit tud a katonaságáról és arról, hogy hogyan esett fogságba?

46 – Nagy Feri bácsi alapította a Hanzát Galántán – még ki volt az, akikkel alapította a Hanzát? Aztán milyen funkcióban volt ő?

47 – Családtagok az első világháborúban, pl. Nagy Feri bácsi, nagyapjai…

48 – Segítség a frontnak, háborús beszolgálatások.

49 – Menekültek a faluban a háború alatt vagy közvetlen az után.

50 – Előkészületek a frontra – pl. lövészárkok, tankcsapdák, civilek munkáltatása…

51 – Emberi veszteségek a front átvonulása alatt a faluban – civilek és katonák.

52 – Hogyan emlékszik a komiszárokra? Hogy hívták őket, honnan származtak, mi volt a foglakozásuk?

53 – Ki volt az a tízgyerek család, akit nem akartak elvinni a cseh gazdák, mert az nem volt rendes munkaerő?

54 – Olyat mondott, hogy maguknak Csehországba kellett volna menniük, viszont olyan verzió is volt – és ez összefüggött a nagymamájával – hogy Magyarországra is ki lettek volna telepítve. Ez hogy volt?

55 – Hogy hívták azt a doktort, aki járt a deportálandó családokhoz és engedélyezte, hogy ki lehet deportálni az adott családot?

56 – Gondolom azért helyiek is besegítettek abba, hogy ki lettek válogatva az emberek a deportációra meg a kitelepítésre – kik voltak ezek? Azért el tudom képzelni, hogy később is lehettek feszültségek ebből, ha ott maradtak ezek az emberek a faluban…

57 – Nem voltak valami konfliktusok a vízkeletiek és a szlovák betelepültek között? Hogyan változott a viszony az évek során?

58 – Vízkeletre jött 1945-ben négy papradnói család, és kaptak telkeket is – ezek mi alapján jöttek Vízkeletre? Ezeket is aztán gondolom kolektivizálták? Aztán ott maradtak az után is Vízkeleten? Említette, hogy egy nagy tűzben leégett valami pajta – ez mikor volt?

59 – Mit tud mondani a jugoszláviai repatriáns családokról?

60 – Tehát akkor jól értem? Először maga 1946-ban ment iskolába? Front előtt nem járt iskolába?

61 – Hogy hívták azt a cseh tanítójukat? Milyen ember volt ő? Tud esetleg valamit a múltjáról?

62 – Valami olyat mondott, hogy a Kuglernak talán volt valami köze a hegyi szlovák iskolához, hogy az vette át…

63 – Jól értem? 1946-ban Vízkeletre kezdett járni szlovák iskolába, aztán átment Hegyre? Mi végett ment Hegyre iskolába? És aztán hogy volt ez, hogy 1949-től Kürtre került iskolába (Stredná škola)? Mi végett nem ment át az akkor megnyílt magyar iskolába?

64 – Ki volt az a járási vezető, aki magukhoz jött agitálni, hogy az apja lépjen be a JRD-be?

65 – Hol voltak a földek, amiken az apja gazdálkodott 1945 előtt és 1945 után? Kosúton, Vízkeleten?

66 – Konkrétan mivel járt az, ha nem tudták teljesíteni a kontingenseket?

67 – Hogy hívták azt a kismácsédi családot, akiket a JRD-vel kapcsolatban kitiltottak a megyéből és elvittek Morvaországba? És mi végett volt ez tulajdonképpen?

68 – Vízkeleten tud valami padláslesöprésekről, vagy más kényszerről a JRD-vel kapcsolatban?

69 – Mit tud arról, hogy hogyan működött a JRD a kezdeti időszakban? Kik voltak a vezetők?

70 – Tud olyasmiről, hogy volt valamikor az ötvenes évek közepén lehetőség arra, hogy ki lehetett lépni a JRD-ből, magángazdálkodni?

71 – Valami esetet említett, hogy egy gyereket nem akartak azért felvenni valami elektrotechnikai iskolára, mert ministrált, aztán végül valahogy elintéződött – itt kiről van szó?

72 – Hogy volt ez a gyerekek hittanra járásával, keresztülővel, elsőldozással, bérmálással a szociban?

73 – A nagyszombati tanárokból a Nádasdit és a Čuperkát, a kémia tanárt említette – a többiek?

74 – Az ekonómián volt egy kommunista tanáruk – róla mit tud mondani?

75 – Azért akkoriban valami szinten nyomták magukba fiatalokba a kommunista ideológiát?

76 – Említette, hogy ČSM-ista is volt és még hogy énekkaruk is volt – ezekről.

77 – Hol lakott Nagyszombatban internátuson és mit tud erről bővebben mondani? Milyen volt akkor a nagyszombati élet?

78 – Gondolom a nagyszülei eléggé vallásosak lehettek, ha egy fiukból pap lett, két lányukból apáca…

79 – Dr. Kozma Ferenc keresztapja – Franciaországban volt valami posztban – konkrétan milyen posztról volt szó? Hogyan jutott el Franciaországba? Mikor született, hol tanult ő, mikor szentelték pappá? 1945 után milyen problémái voltak a kommunista rendszerrel?

80 – Mit tud arról, hogy mi végett gyilkolták meg Brenner Jánost?

81 – Olyat is említett, hogy a keresztapját is talán meg akarták gyilkolni…

82 – És olyat is mondott, hogy nagyon megrázta a keresztapját ez a gyilkosság, és hogy nem tudott beszélni több évig – ez hogy volt? És hogy az aranymiséje is nehezen ment neki…

83 – A nangynénjéről, aki Argentinába ment ki.

84 – Hogy hívták az apja két apáca nővérét civil néven, mikor születtek és mikor léptek be az orsolya rendbe? Az, aki Rómában volt, ott milyen funkcióban volt? Mikor került Rómába? Az ott is halt meg? A másik apáca, annak mi volt a sorsa a szociban? És volt még egy lánytestvére apjának, aki elment a Ferenc nagybácsi után Magyarországra, arról… Hárman vannak Szentgotthárdon eltemetve – konkrétan kik?

85 – Volt eset, amikor a maga édesapja penicilint vitt át valami rokonnak, de elkésett – ez ki volt? És mondta, hogy apját visszafelé még elkapták a Dunán a határőrök – aztán mi lett vele?

86 – Nem tudja hogyan élték meg a magyarországi rokonok az 1956-ot?

87 – Hogyan élték meg a Dubček érát? Lehetett valami változásokat észrevenni, esetleg a légkör nem változott?

88 – Melyik öccsével voltak korúton Magyarországon 1968 augusztusában, az invázió előtt? És konkrétan hol jártak?

89 – Vízkeleten nem vonultak át 1968 augusztusában megszálló csapatok?

90 – Augusztus 21-én reggel busszal ment munkába, akkor esetleg valaminek szemtanúja volt? Galántán még akkor lehetett látni valami megszálló csapatokat? Nem emlékszik valami feliratokra, vagy valamiféle ellenállásformárfa?

91 – Hogyan változott a helyzet az invázió után?

92 – Azt mondta, hogy 1989-ben valami forrófelyűek vették át a hatalmat a cégben – miben nyilvánult meg ez a forrófejűség?

93 – Rendszerváltás – külföldi események – Lengyelország, Szovjetunió, Magyarország

94 – Pártemberek, funkciósok visszaélései a hatalommal;

95 – Szocialista korszak pozitívumai, negatívumai;

96 – Egyházi élet a szocialista korszakban;

97 – A katonása alatt hogy hívták a tisztet, akinek jártak reggelente takarítani a lakását? Ki volt a haverja, akivel járt takarítani? És hogyan kerültek ehhez a munkához?

98 – Hogy hívták a lévai altiszti iskola főtisztjét, aki elintézett magának 11 nap szabadságot? És mi végett volt az baj, hogy maga elszólta magát, hogy maguk katonák sorsolás által állapítsák meg, hogy ki megy szabadásgra?

99 – Hogy hívták azt a lévai szórakozóhelyet, ahol maga helyfoglaló volt ennek a főtisztnek?

100 – Olyat mondott, hogy talán amikor Léváról jött vissza Komáromba, akkor is feketén hazament látogatóba, és hogy Galántán hagyta a géppisztolyt – konkrétan hol? De egyenruhában ment akkor haza?

101 – Az altiszti után olyat említett, hogy fél év olyan szabadabb időszak volt, és hogy aztán kezdett munkába járni, 24 órásokat csinált – itt konkrétan mikről volt szó? Talán röviden összefoglalhatná, hogy Léva után hol milyen beosztásokban volt a leszereléséig.

102 – Hogy hívták a diószegi srácot, akinek bábasszony volt az anyja és nehezére esett a katonaság?

103 – A sorozással kapcsolatban – mikor volt a sorozása magának? Még mielőtt a sorozásra mentek, voltak valami orvosi kivizsgáláson?

104 – Azt mondta, hogy a prijímač alatt Komáromban puskákra, pisztolyokra is képezték ki magukat – erről.

105 – És akkor már pontonokat is hordtak ki a vízre? Ezek szerint maga is résztvett ilyen elsődleges hidász munkában? És ezeket a pontonokat össze is rakták?

106 – Tehát a híd, vagy pl. kémény lerobbantását még a prijímač alatt gyakorolták?

107 – A Hatos nevű vendéglő az hol volt? Melyik volt az a szórakozóhely, amibe nem engedték be a katonákat, mert az előtt volt egy eset, hogy egy halászt lelőtt egy katona? Ez mikor történt?

108 – Az eskü letétele hogyan zajlott? És azt mondta, hogy a magyar fiúk, akik nem tudtak szlovákul, azok magyarul is letehették az esküt.

109 – Olyat is mondott, hogy talán akkor prijímačban egy tiszt kiválasztotta magát spojkának, összekötőnek – ez mit jelentett?

110 – Említette, hogy voltak ilyen távemenetek is, pl. 20 km-re – ezekről. És ezeket csak prijímač alatt csináltatták magukkal?

111 – Valamikor 1957 decemberében volt egy éjjeli gyakorlatuk, amikor támadást szimuláltak valami hajó ellen – hogyan sikerült ez? Hogyan lett elfoglava a hajó? És azt mondja, hogy valami pajtában valami civilek megijedtek maguktól – és a civileket nem is értesítették erről, hogy ilyen gyakorlat lesz?

112 – Az a fajta híd, ami 20-30 centire a víz alatt volt, az pontonhíd volt, vagy cölöpös?

113 – Hogy hívták azt a kétéltű kocsit, amivel vitte a kövér tiszteket és belefúltak a sárba? Ezt a kocsit mire szokták használni?

114 – Említette a PTP-seket, akikkel nem volt szabad beszélgetniük – itt még a prijímač időszakáról van szó? És mit tud ezekről mondani?

115 – Említette, hogy maga a 92-es ponton zászlóaljba rukkolt be, és azt is, hogy aztán a pozsonyi 52-es hidászezred áthurcolkodott Komáromba – az azt jelenti, hogy maguk aztán az 52-es hidászered része lettek?

116 – Milyen volt egy átlagos nap a prijímač alatt, az altisztiben és később, Komáromban?

117 – Hogy hívták azt az embert a ČSAD-nál, aki azt mondta magának, hogy mindenen át kell mennie magának, és akinek hálával tartozik ezért?

118 – Hogy voltak a vizsgák az altiszti végén?

119 – Valami olyat említett, hogy ismerősei Šumaván voltak tankisták, és ott készültségben voltak – mi végett voltak készültségben? És ezzel kapcsolatban említett valami Šumavai királyt, aki átjárt – ez ki volt?

120 – Volt pártszervezet az alakulatban – mennyien voltak ebben és mit tud a működésükről?

121 – Mi volt a feladata a politikai tisztnek?

122 – Olyat mondott, hogy csak egyszer volt gyakorlatuk, ki kellett mindenkinek menni a kaszárnyából, és maga mint sofőr ledobta a pontonokat, és ment az erdőbe, és akkor hideg volt – ez milyen bemutató volt, és mikor volt? Nem volt ilyenből több?

123 – Valami olyat mondott, hogy Léván szeretett őrségbe járni valami zászlóhoz, mert ott csak előről jöhetett valaki – ez mi volt ez a zászló?

124 – Hogy hívták a lévai kollégáját, aki feketén ment haza motorbiciklin és magát Újvárban kitette az állomáson? Hogy tudta ezt megcsinálni, hogy motorbiciklin ment haza feketén? És ez milyen motorbicikli volt?

125 -111 alkalommal volt otthon látogatóban – ez általában feketén ment? És volt valamikor valami problémája ebből?

A 7. interjúról (2022.I.14.) ez idáig nem készült átirat;

Az 8. interjúról (2022.I.20.) ez idáig nem készült átirat;

A 9. interjúról (2022.I.21.) ez idáig nem készült átirat;

KódIE_0609
LakhelyVízkelet [Čierny Brod]
Születés helyeNemeskosút [Košúty]

Kozma Géza - 6. rész, Időbeli jellemzők: 2022. január 07., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:09:49

Címkék: második világháború / hadifogság / zsidók / bombázás / oroszok / lopás / ezüst szalagok / 1944 / nyilasok / zsidók deportálása / légoltalmi óvóhely / magyar katonák / csendőrök / lezuhant repülőgép / orosz megszálók / UNRRA / sziréna / bárisnyák / Nemeskosút / magyar hadifoglyok / cukorgyár
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Kozma Géza - 7. rész, Időbeli jellemzők: 2022. január 14., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:05:01

Címkék: kolonisták / iskola / szocializmus / Beneš-dekrétumok / deportáció / Csehország / kitelepítés / Hanza / pártélet / Galánta / papok / kommunista párt / kontingensek / 1946 / Nagyszombat / ministránsok / Argentína / hadiárvák / komiszár / első vilgháború / gyűjtés a katonák
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Kozma Géza - 8. rész, Időbeli jellemzők: 2022. január 20., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:57:53

Címkék: rendszerváltás / 1989 / Csehszlovák Szocialista Köztársaság / 1938 / impériumváltás / pontonhíd / első bécsi döntés / 1968 / katonáskodás / sorozás / szocializmus / Csehszlovák hadsereg / eskütétel / apácák / kollektivizáció / kiképzés / Komárom / altiszti iskola / beszolgáltatások / Dubček / vallási élet / VPN / Nyilvánosság az erőszak ellen / Szent Orsolya-rend
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Kozma Géza - 9. rész, Időbeli jellemzők: 2022. január 21., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 0:40:25

Címkék: Csehszlovák Szocialista Köztársaság / katonáskodás / szocializmus / Csehszlovák hadsereg / eskütétel / hadgyakorlat / kiképzés / altiszti iskola / politikai nevelés / 92. ponton zászloalj / 52. hidász(?) ezred
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésVízkelet [Čierny Brod]
Rövid URL
ID653910
Módosítás dátuma2023. november 21.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.