A második interjúról (2012.XII.20.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalanyok a következő kérdésekre válaszoltak:

– L: Az öccsét hogy hívják?

– E: Az édeapja tehát olasz fronton eshetett fogságba? (L?) Magáról a frontól nem mesélt ő? Ő volt a nyolcadik gyerek, és az anyja a tizedik születésénél halt meg? És az akkor született gyerek az megmaradt?

– E: Mennyi föld volt a sajátjuk és mennyi árendás földjük volt? Az apja első feleségét hogy hívták?

– L: Maguk a Leitnerékkel voltak jóban – mennyien voltak és emlékszik a deportációjukra? Mi lett a házukkal?

– Antiszemitizmusról tudnak? Akár a médiából, akár Szeliből…

– L: Ki volt ez az ember, aki eladósodott egy zsidónál (neve?), akinek a házát aztán megvették maguk?

– Volt itt valami temető, zsinagóga? Mi lett azokkal?

– E: Maga volt ott akkor, amikor árverezték a zsidó holmikat? Hol volt ez?

– Mit tudnak erről, hogyan sikerült túlélniük a Mülleréknek a háborút? A Müllerék hányan voltak a családban?

– Voltak esetek, hogy a kevert (evangélikus, katolikus) házasságot tiltották a szülők – a maga esetükben hogyan reagáltak a szülők?

– Volt valami feszültség, konfliktus a két felekezet között? Akármilyen példát felhozhatnak…

– Mindkét birtokon, Körtvélyesen és Elővéren – a cselédek azok alsoszeliek voltak? És kik voltak a tulajdonosok? Kajos, Szolt, Medovánszki;

– Említettük múltkor, hogy régen egy cigány család azért lakott Alsószelin – valami Kandiában(?)

– L: Hogy hívták azt azt a kis termetű 28 éveset, akit a magyar csendőrök kihajtottak a kocsmából? És akkor maga is ott volt a kocsmában?

– Azt mondják, hogy Alsószeliben voltak bicskások? Voltak valami konfliktusok helyiek közt, vagy idegenekkel?

– A peredi csendőr esetről hallottak valamit?

– Mennyi nyilas volt itt a faluban körülbelül? Volt nekik valami nyilasközpontjuk is? Karszalagot is viseltek? Tudnak olyanról, hogy valaki azért állt be a nyilasok közé, hogy ne kelljen frontra mennie? Mi lett a nyilasokkal háború után? Kajos Ernőről mondjanak többet…

– Van is valami emlékük arra, hogy viszik el a leventéket? Voltak olyan leventék, akik ott maradtak Németországban, hogy ott haltak meg?

– Voltak azért itt is légiriadók? Bunkerokat kellett készíteni? Milyen gyakoriak voltak ezek az átrepülések?

– Hogy hívták a Kajos intézőjét, aki megmentette az ejtőernyőst az itteniek haragjától?

– Hol esett le az ejtőernyös – térképen.

– L: Egy nappal az első oroszok előtt ledobtak valami aknát, vagy bombát egy udvarra – ez kinek az udvara volt? Kovácsék, és Pintérék… Ezen kívül nem esett más helyre bomba? Valami olyant ius említett, hogy valami égő szerkezetet, valami gyertyafélét is ledobtak a gépről… Ez hol volt, és ez hogy nézett ki? Vagy nem volt lövöldözés németek és oroszok között?

– L: Az első oroszokkal amikor találkozott, egy fehér lovon jött egyik – mennyien voltak?

– E: Maguknál mennyimagyar katona volt elszállásolva? És így általában a faluban? Nem tudják, hogy ez milyen alakulat lehetett? Csak egy csoport magyar katona volt, vagy ezek váltakoztak? Összefoglalni…

– E: Ez a jó ismerősük Pestről, Szívós – ott valami olyasmit mondtak, hogy az megszökött – ez hogy volt? És még mostanáig is kontaktusban vannak a lányával? Lehet, hogy érdemes lenne vele beszélni… És mi volt a keresztneve? És ő vízilabdás volt? Amikor először kereste magukat, akkor miért Felsőszelin érdeklődött maguk iránt?

– L: A Pleva öregapajának vnémetek voltak elszállásolva – mennyien? És így általába a faluban máshol is voltak? Ezek egyszerre voltak itt a magyarokkal? Marmaládét cserélt az egyikkel – más emlékei a németekre?

– Az az orosz tiszt, akit az emlékműnél temettek el – az hogyan halt meg?

– L: Elővéren (vagy már a temetőnél?) is agyonlőttek egy oroszt – meg akart ott valaki erőszakolni? Nem tudják kit? És ez szökevény volt? Többen is voltak vele? És kik voltak ezek az oroszok, akik agyonlőtték őt? Az ottaniak hívták őket segéítségül, vagy véletlenül jöttek oda? És melyik temetővel szembe temették őt el?

– E: Mennyi orosz tiszt lakott maguknál? Ezek honnan szerezték az élelmet?

– E: Hogy hívták azt a lányt, akit megerőszakoltak az oroszok és gyerek is lett belőle? Hogy hívták azt a bácsit, aki tojásért jött az anyja után, hogy az az oroszoknak adja?

– Öreg és új vezetőség, 1945…

– L: Az édesapja az megszökött az orosz fogságból, vagy elengedték?

– E: Erről mit tudnak, miért maradt abba a deportálás Alsószeliről? Ki válogatta ki a családokat a deportálásra és a kitelepítésre?

– E: Az apja már az új szlovák körtélyesieknek adta el a dolgait a deportálás előtt – tehát ezek már 1946/47 telén itt voltak? Mikor jöttek ide?

– E: A levelezés a nagyszüleivel megvan maguknak?

– E: Hogy hívták azt az asszonyt, családot, aki a nagyszülei házába költözött és egyszer magát nem akarta beengedni?

– E: Amíg élt a nagyanyja, csak egyszer voltak látogatóban maguk Magyarországon?

– E: Hogy hívták a nagybácsiját (és a fiát), aki vasvillával majdnem agyonszúrt egy betelepültet?

– Emlékeznek valami nagyobb konfliktusokra a betelepültek és a helyiek között?

– E: Mikor lépett be pontosan a JRD-be az irodába? Milyen problémák voltak az elején? Milyenek voltak a fizetések? Hogyan változott aztán az évek alatt a JRD? Jellemezze az egyes JRD fönököket… Volt olyan, hogy kiléphettek az emberek? És volt a másik hullám is…

– Intézők Körtvélyesen 1945 előtt, után; Miket termesztettek, neveltek Körtvélyesen?

– L: Egy taksonyi barátja volt, akiről mondta, hogy ő is deportálva volt Csehországba, és válogattak a családok között… Hogy hívták őt?

– A szüleiktől lehetett hallani valami nosztalgiázást a régi Magyarország iránt? Vagy beszélgettek arról, hogy milyen az élet a kisebbségben, Csehszlovákiában?

– Tudnak olyan emberről itt Alsószelin, aki szembekerült a kommunista rendszerrel? Tudnak olyan dologról, amikor valami kommunista visszaélt valami hatalmával?

– E: Az édesapjára volt valami konkrét nyomás is, hogy álljon be a JRD-be? Voltak itt padláslesöprések? Vagy esetleg olyan emberek, akik börtönbe is kerültek? Kontingenseket is adtak le?

– L: Maga Pozsonyban volt, mikor volt a gyászszertartás a Stalin után, aztán meg a Gottwald után – mindketőn volt? És hogyan ment végbe ez a ceremónia?

– Sorozás, regrúta szokások…

– L: Hogyan emlékszik az esküre?

– L: Az altiszteket említette, hogy azok buzerálták magukat a prímačon – és az öreg katonákkal milyen volt a viszony?

– L: Mikor tankot tanult vezetni, akkor már magának volt jogosítványa? Nehéz volt megtanulni tankot vezetni? Milyen tankok voltak ezek? Vezette a tankot – azt ki irányította, hogy hova kell menni? Mennyi személyzete volt a tanknak és kinek milyen feladata volt? Azért élessel is lőttek célba? Azt hogy lehetett begyakorolni? Mekkora volt az a tankos alakulatuk?

– A maga idejében még úgy volt, hogy nem automatikusan járt szabadság? Azt ki kellett érdemelniük?

– L: Azt is mondta, hogy jó fél évig kint voltak Libaván – az ottani normális napról beszéljen. És ott volt a nagygyakorlat is? Ez hogyan ment végbe?

– Milyen gyakori volt az ideológiai kiképzés? És milyen volt egy normális nap az altiszti iskolában?

– L: úgy lehet érteni, hogy maga a Libaván kívül csak Olomoucban volt? Összefoglalni röviden a két évet, hol volt, mit csinált…

– L: Említette, hogy még bolgárokkal is beszélt 1968 augusztusában – miről és hogyan tudott velük kommunikálni? Ki volt ez a magyaroszági ismerőse, aki részt vett 1968-ban a mesgszálásban és a tisztje letolta, hogy nézi a szülőfaluját?

– Tudnak valami olyan ellenállásról, hogy elcsavarták volna valaki az útjelző táblákat, vagy hogy feliratok lettek volna itt?

– L: Ki volt az a főnöke, ak 1968-ban lebeszélte magát arról, hogy váltsa ki az iparengedélyt? Tud olyanokról, akik ki is váltották?