Lengyel István (Somorja [Šamorín])
Az interjú(k) témái: 1938, nyilasok, leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, brit hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések: A visszaemlékező története megjelent az “Nyugati fogságban” című könyvben (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2016)
1. interjú
2. interjú
3. interjú
4. interjú
Az első interjú (2014.III.26.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás; polgári elvégzése 1944-ben; Szilveszter napján sorakozó, Püspöki, Dévényújfalu; egy kis leventét hazaengedtek; kb. 150-200 levente a somorjai járásból;
(2) Somorján a városmajori téren jelentkeztek, meg lettek fenyegetve; nyilasok szervezték, és talán a tanárok is;
(3) Dévényújfalu, átalvás, bevagonírozás marhavagonokba, Cheben keresztül egész a tengerig, kiszálltak és onnan gyalog Dievenowig;
(4) Dievenow- reptér, elsoztás, a padlón aludtak; egy idő után kék egyenruha, tankcsapdák ásása;
(5) szétosztás – Pista bácsi partija Swinemündebe volt küldve – gyalog, vonattal; Swinemünde előtt légiriadó is volt, le kellett szállni a vonatról;
(6) Swinemünde – kaszárnyák; a kék repülős egyenruhát lecserélték zöldre (Kriegsmarine), kiképzést kaptak;
(7) az oroszok már jöttek; dániai német, alhadnagy; riadó, ki a tengerre a kis hajóval, rászálltak a nagyra; a kis hajóval cikkcakkban mentek, mert bombázták a várost;
(8) a dániai német leszállt egy dán szigeten és elbúcsúzott, de azelőtt átadta németeknek, akik hajóval elvitték német partra, Kieltől 20-25 km-rre;
(9) reggel – az erősebb gyerekek körülnéztek, rátaláltak buszokra, ahol magasrangú tisztek voltak, meg is ijedtek; aztán mentek vonatot keresni, ami elviszi őket haza;
(10) egy városba jutottak, állomásra; olasz katonák voltak ott; egy vagy két hétig vagonokban laktak; egy magyar figyelmeztetni jött, hogy maradjanak helyben; összeírták a névlistát, és elmentek Borghorstba;
(11) Borghorstban egy iskolaépületbe kerültek; a felügyelő az volt, aki azelőtt bevitte a leventéket a kaszárnyába beíratkozni; január 16-ig voltak ott (vagy akkor jöttek haza);
(12) eleinte silány kaja volt, de később már jobb volt, loptak is; egyszer még haaz is vitte a tolvajokat a zsákmánnyal együtt egy angol dzsip;
(13) karácsony előtt csehek jöttek és kihalgatták a leventéket – Somorjára jelentkeztek és haza is vitték őket; Borghorst, Prága, Pozsony; Prágában meg akarták a csehek lincselni, mert német egyenruhában voltak;
(14) az apját elvitték az oroszok; a német egyenruhát használta muinkaruhának, a financok aztán megszokták;
(15) a vonatot félreállították, amíg intézkedtek; találkozása az anyjával a főállomáson – nagyon meg volt nőve;
(16) Borghorstból a vonatot cseh katonák kisérték; Pilsenre nem emlékszik; Borhorstban kérdezték ki; egy Orosz Sanyi nevű nem jött haza, nem tudja mi lett vele;
(17) az angolok azon szórakoztak, hogy dobálták a meggyújtott cigarettákat a foglyoknak; egy részeg oda is csapott;
(18) Heidkate-t kihagyta – ez már a háború után volt, teljesen üres tengerparton, mindenkinek saját magfáról kellett gondoskodnia;
(19) a haverjával jelentkeztek írnoknak és futárnak, nem részletezte;
(20) istálóban voltak (a gyalogúton Borghorstba), ahol nem volt wc – önkéntesnek jelentkeztek a kitisztításra, aztán jelentkeztek a latrina ásásra is – dupla kaja; krumplipucolás, főzés, egyszer dongólégy tojásokat nyelt le a csontvelővel;
(21) Heidkateban légelhárítási reflektorokban aludtak; Heidkateban a tengerparton októberig voltak; mindenki saját magával törődött; a közelben egy orosz láger is volt – volt orosz hadifoglyokkal; a tengeren egy félig elsüllyedt hajóról az oroszok rozst hoztak;
(22) zsoldot is kaptak és dohányt is meghagytak maguknak, ebből vették a rozst, amit megszárítottak és leőrőltek;
(23) a Laci barátjának sütött lepényt a névnapjára, hasmenés, de aztán lassan megtanulták a receptet és mindenki kezdett sütni; a rozs aztán elfogyott, mert a halottakat a hajón nem lehetett tovább piiszkálni;
(24) tejet fejtek lopva, gombákat is ettek, amik a tehénylepényen nőtek; vadsóskát is ettek, kagylókat;
(25) első két hónapban saját maguknak kellett előteremteni az ennivalót; két hentes levágott lopott bárányt;
(26) aztán már nem volt elég a bárány, borjút is vágtak, de nem tudtak mit csinálni a bőrrel, meg a belsejével, megtalálták a dongók és aztán az angolok is, akik jöttek inspekcióra;
(27) a szőröslevelű nővény, amiböl spenótot főztek; jó volt fürödni a tengerben;
(28) 1938-ról – öröm; az anyaországiak kivásárolták az üzleteket; nem nagyon emlékszik a bejövetelre, csak arra, hogy a magyarok valami repülőgépre lőttek; mi változott – az apja az után is el tudta adni a halat;
(29) az apjáék tizennégyen voltak, szegények voltak; Pista bácsiék négyen voltak;
(30) a magyar csendőrőkkel nem volt dolguk, példát nem tud mondani;
(31) leventézés – már kiskorától a katonásdit szerette; polgáriban kezdte a leventézést, egészségügyi lett, puskából nem lőtt;
(32) a katonaságról a háború után – céllövészet, voltak ott mindeféle katonák – cigányok, volt hitlerjugendok, magyarok, szlovákok; egy východniar esete, aki elszökött és meghalt balesetben;
(33) a leventék elosztásáról, csak röviden; a parancsnokokra se nagyon emlékszik;
(34) a somorjai zsidók – nem volt probléma, a zsidók a halat vásárolták; a holokaustal kapcsolatban nincsenek nagyon emlékei;
(35) a magyar megszállásról se tud sokat; magyar csapatok voltak, németek nem; egy nyilas az apját rá akarta venni, hogy álljon be a nyilasokhoz;
A második interjú (2014.VII.3.) átírva, ez idáig nem készült segédlet, az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Említette, hogy 1938-ban a magyarok valami repülőgépre lőttek – ez mikor volt – a bejövetel előtt, vagy alatt? Hogyan fogadták a somorjaiak a magyar csapatokat? Díszkapu, szónoklat…
-Azt mondta, hogy mikor levente volt, egészségügyi lett – mit csinált konkrétan?
-Hogyan ment a levente kiképzés? Kik voltak a parancsnokaik? Hogyan voltak elosztva a somorjai leventék? Maga csak a polgári iskolán belül leventézett?
-Azt mondta, hogy a nyilasokon kívül (helyi nyilasok?) a tanárok is benne voltak (van benne kellett lenniük) abban, hogy kivitték magukat – ezt miért gondolja?
-Meddig tartott ez az út Dévényújfaluból a tengerpartig és aztán gyalog Dievenowig?
-Kb. mennyi ideig (meddig) voltak Dievenowban?
-Swinemündébe le volt az egyik épület sarka bombázva – valamit akart azzal összefüggésben mondani – mit?
-Mikor szöktek Swinemündéből a tengerre? (márciusi bombázások, májusi elfoglalás) Átéltek ott valami bombázásokat? Hogy nézett ki a város?
-Kieltől délre tették ki magukat a német naszádok? És ott a parton magukra hagyták magukat?
-Egy városba jutottak – miért nem szálltak fel a vonatra, ahogyan tervezték? Azért, mert az a magyar férfi (neve, rendfokozata?) figyelmeztette magukat, hogy maradjanak helyben? Rögtön találkoztak vele? Azt mondta, hogy az olaszokhoz is ment – azokat is figyelmeztetni? Aztán ővele mentek kaszárnyába és egy névlistát írtak – ez hol volt ez a kaszárnya? Mikor Heidkateban voltak a tengerparton, akkor is magukkal volt? És ő vezette magukat Borghorstba és ő volt ott maguknak a felügyelőjük? Borghorstban őneki jelentkeztek írnoknak és futárnak? Mit csináltak ebben a funkcióban?
-Heidkateban a tengerparton első két hónap abszolút nem kaptak semmi eledelt az angoloktól? Az után mit kaptak enni? Mennyien voltak ott a tengerparton?
-Azt mondta, hogy aztán jött UNRRA kontrola a tengerpartra – ezek mit ellenőríztek és hogyan változott a helyzet?
-Zsoldot is kaptak – a németek alatt vagy az angolok alatt is? Mit tudtak rajta venni?
-Miket kérdeztek a csehek maguktól? Nem kellett szlovákul tudniuk, hogy haza mehessenek? Ezek mennyien voltak? Ugyan azokkal a csehekkel jöttek haza? Prágában akkor nem hallgatták ki magukat?
-Meddig voltak félreállítva a vonattal Pozsonyban? Mit intéztek ott akkor? Magukat nem halgatták ki?
-Mit tud az azpja sorsáról a háborúban és a hadifogságban?
A 3. interjú (2016.VIII.3.) átírva, segédlet ez idáig nem készült hozzá;
A 4. interjúról (2016.IX.27.) ez idáig nem készült átirat;
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.
