Az első interjú (2014.X.17.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás; a leventézésről – századokra voltak osztva, Monostor volt a kilencedik század; főoktató szigorú volt; Erdélybe kellett volna mennie, levente üdülő táborba, de nem lett belőle semmi;

(2) plakátokon kihírdették, hogy jelentkezni kell február 17-én; monostori erőd, és onnan marhavagonokban mentek; légiriadó, egy orosz gép ledobott bombát Észak-Komáromra;

(3) Pilsenen keresztül, ott ivott sört; Kaufbeuren; Egeren keresztül is mentek, talán ott volt az az eset, hogy tisztálkodtak;

(4) Kaufbeuren, egy nagy tornaterembe tették; a leventékkel közölték, hogvy attól a naptól német katonák, zsoldot is kaptak, de nem lehetett nagyon mit venni rajta;

(5) három hét után elszállítás Dél-Németországba, Murnauba, bajorországi Alpok, egy sátortáborban laktak, egy katonaraj vigyázott a leventékre; álcázást csináltak;

(6) május 5-én ágyúdörgés; röviden a napi programról – felkelés, sorakozás, reggeli, dolgozás; völgyben volt a konyha; aznap a németek eltűntek, nem ébresztették – lementek a konyhába, és az ügyesebbek már főzték a kását;

(7) találkozás az amerikaiakkal, motozás; enni akartak, de egy katona szétlőtte a kondért; az ennivalók a németek alatt;

(8) az amerikaiakat felvezették a táborba; magyarázták az amerikaiaknak, hol van Magyarország, egy megértette, elszaladt és egy magyar amerikait hozott, akinek megörültek;

(9) elmondták, mi volt a németek alatt – nem volt olyan nagy szigorúság, négy után szabadok voltak; voltak, akik meg akartak szökni, elkapták őket és megverték; krumplit loptak a gazdától, amit elültetett;

(10) a magyar amerikai kérdezte, hogy éhesek e, sonkás konzervet vett elő; egy tábornok jött oda és tanakodott a magyarral, aztán a leventéket levitték Murnauba;

(11) harckocsikon ülve mentek le Murnauba, egy kaszárnyában voltak civil magyar menekültek is; tizenhat monostori volt ott akkor; a leventézésről – az alap katonai kiképzésen kívül térképismeretet is tanultak;

(12) Münchenbe akartak menni, Weilheimben kötöttek ki, ahol magyar katonák voltak egy kórházban, mondták, hogy ne menjenek tovább a leselkedő SS-ek végett;

(13) elmentek Weilheimből, az amerikaiak utolérték, huzavona után vissza Weilheimbe; egy gazdához tették;

(14) amerikaiak tábori konyhája – reggeli tarkedli, kávé; tejtől hasmenést kaptak; ebéd, sajtot kaptak, eldobálták;

(15) egy zsidó srác mondta, hogy másnap mennek Münchenbe, úgy is volt, vöröskeresztes autó vitte el, gyerekotthonba kerültek, ahol apácák voltak – szabad mozgásuk volt;

(16) találkozás egy konvojjal, ahol magyarok is voltak, azt mondták, hogy mennek haza, nem az lett belőle – lágerokba jutottak (ez még mindíg München);

(17) nagy, soknemzetiségű láger; a szerbek Titónak a képét festették a falra; találkozás dél-komáromiakkal; a szerb-görög meccs futbalháborúvá vált;

(18) egy két nap után magyar-görög meccs, 16:0-ra kikaptak a görögök, az utolsót Czibor rúgta, egy görög leütötte;

(19) mérkőzés az győri ETO-val, akiket a gyárral együtt kimenekítettek; 4:1-re nyert az ETO, de mondták, hogy a komáromiakról még fog lehetni hallani – a Czibor külföldi karrierjéről;

(20) két három héttel ez után Freimann laktanyába vitték a leventéket;

(21) zuhanyzás Kafbeurenben, amiről azt hitték, hogy gázkamra; a ruhákat lefertőtlenítették, de az ágyak tetvesek voltak; rühesség, csak Münchenben tudták kigyógyítani magukat;

(22) Münchenben az állatkertben szórakoztak, csúzlival lövöldözték a nagymacskákat;

(23) kismajmot is akartak lopni, nem sikerült;

(24) fürödtek is az Isar folyóban; találkoztak az egyik sváb gyerekkel; a németek még a hegyekben nem viselkedtek rosszul; az amerikaiak fél szemmel vigyáztak; a Freimannban kaptak egy kis kártyát, igazolványt;

(25) kárpótlást kérvényezett – nem adtak semmit, mert nem egy évig volt kint; az eredeti iratokat küldte;

(26) július végén jutottak a Freimannba, szabad kijárásuk volt; kis tanulógépekkel röpdöstek az amerikaiak és a futbalozó gyerekeket ijesztgették alacsony röpüléssel, a gyerekek meg megdobálták;

(27) szeptember 8., 9. vagy 10. – a magyarokat felsorakoztatták; még az előtt jött a hír a Hirosimáról, akkor máshol voltak – a BMW gyárban, ahol repülőgépmotrokat gyártottak;

(28) MÁV tehervonatokkal mentek haza, zsidókkal mentek haza, akik jöttek haza a táborokból; Dachauban halt meg Alapi Gáspár, Komárom polgármestere;

(29) a nyilasokról – Béldi Alajos volt a leventék fővezére, még jobban haragudott rá, mint a Szálasira, mert kivitette a leventéket, amikor felakasztották, örültek neki;

(30) nem mindenki jött haza Németországból, voltak halálesetek – egy haláleset a panzerfaustal; egyszer megállt a vonat, hallották a bombázókat – más volt a hangjuk, mikor üresen mentek, más amikor bombákkal;

(31) az úton hazafelé a fiatal zsidók húzták az öreg eszét; először az UNRRA csomagból volt rágógumijuk, nem tudták mi az, lenyelték; a vagonban nem tudtak rendesen mozogni;

(32) a Kiskárpátokon megállt a vonat, odacssatlakoztattak üres vagonokat, abba átszálltak, egy felhőszakadás volt, beázott a vonat; Párkányon keresztül egészen a Nyugatiig; nem hagyták leigazoltatni magukat; Déli pályaudvarról mentek haza;

(33) a vonat hazafelé csak marhavagon volt; Vértesszőlőn bableves; a vasútasok figyelmeztették, hogy vigyázzanak az igazoló bizottsággal, inkább a fűtőházban aludtak, aztán eljöttek Monostorról kocsival és hazavitték; az amerikai katonák szépek voltak, tiszták, az oroszok koszosak, az igazoltatónál mentek el;

(34) találkozás a szomszéd bácsival, mondta hogy rendeben van minden, úgy is volt, a kuytája nem ismerte meg; a Gyuri bátyjáról kérdezték – Kafbeurenban vitték el;

(35) az apja vincellér volt és alkalmi munkás – lengyár, jégvágás

(36) az apja vöröskatona volt a tanácsköztársaság idején; az akkori nagypolitikáról és Magyarország szétdarabolásáról; valamikor hazaszeretetre nevelték a gyerekeket;

(37) 1938 – előtte látták az akadályt a hídon; a csehszlovák készülődések az esetleges magyar támadásra, Monostorral szemben bunkert építettek;

(38) Horthy a lépcsős kocsmánál ült fel a lovára, a másik felén virágzáporral fogadták; pár hónapig nem lehetett aztán átmenni Északra, veszélyesnek tartották;

(39) Horthy Miklósról – nagy tiszteletben tartották Magyarországon;

(40) a Horthy rendszer negatívumai – munkanélküliség, drágaság; disznót neveltek, szőlőt isw termeltek, volt bor; akkoriban még tartották a rokonságot;

(41) magyar csendőrség – hallomásból tudja, hogy durvák voltak; azt vették fel, aki bö-t mondott, nem bé-t; külömbség a rendőrök és a csendőrök között;

(42) Horthy rendszer dikatórikus rendszer volt, nem voltak megengedve a baloldali pártok; az 1942-es választások, az ezredes felesége kérdezte az anyjától, kire szavazott;

(43) a nyilaspárt is működött, munkáspártnak indult, sokan szavaztak rá; a hatalomátvételről – németek voltak elszállásolva Anti bácsiéknál is – a hír jött a kiugrásról, a németek összepakolva várták a fejleményeket, a disznót is el akarták vinni, de a monostoriak megakadályozták;

(44) aztán elkezdödőtt a nyilasinduló; nóták; akár nyilas rendszer, akár Horthy rendszer, hazafinak nevelték a gyerekeket; egy világháborús veterán járt ki leventézni, az is egy nótát énekelt; térképismeretről;

(45) a nyilasokról megvan a véleménye; a zsidókat Pesten belelőtték a Dunába; Észak-Komáromban volt a központjuk; a kifosztott üzletek, amikre rá volt írva, hogy JUDE;

(46) a komáromi zsidók, akiket ismert; kik jöttek vissza;

(47) egyszer látta, hogy hajtsák a zsidókat, egy nem akart tovább menni, összeesett, meghalt;

(48) a Rákosi rendszer alatt munkaszolgálatos katona volt – kb. azért, mert egyszer nemet mondott egy munkára;

(49) 1952-ben rukkolt be, futópálya hosszabbítás, alapkiképzés, aztán bútorgyár Pesten, aztán szabót kerestek; jó dolga volt;

(50) a rendes katonának csibésznek kell lenni – mindenre jelentkezett és aztán békén hagyták; lábvizitről;

(51) az 1944 októberi bombázásról;

(52) München is szét volt bombázva; magyar katonákkal takarítatták el a törmeléket; a német katonák szeges bottal szedték a papírt a lágerban;

(53) megszöktettek két fiatal foglyot, és elvitték őket a Freimann lágerba;

(54) pár szót tanult meg angolul; nem volt velűk gondjuk; egy árvagyerek dolgozott nekik, kint maradt Nyugaton; levelezni nem tudtak; egyenruhát csak azt kaptak, amiben dolgoztak, de az amerikaiak németet láttak bennünk;

(55) az SS-ek kiszűrése és megbüntetése – lincselés (vesszőgfutás);

(56) nem csak németek voltak SS-ek, ismer egy svábot Komáromban is;

(57) 1956. október 23-án Pesten volt, minden be volt zárva, teherautókon mentek az emberek és rendszer ellen kiabáltak, inkább hazamentek;

(58) otthon a rádióban hallották, hogy mi van, Mindszenti kérte vissza az egyházi vagyont;

(59) Csém falunál dolgozott, ment haza és akkor Komáromban látta, hogy ledöntik az orosz emlékművet;