Szlovákiai Magyar Adatbank - Hangtár » Matus Géza Matus Géza – Szlovákiai Magyar Adatbank – Hangtár

Matus Géza

Matus Géza (Jányok [Janíky])

Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, brit hadifogság;

Egyéb mellékletek:

Megjegyzések:

 

1. interjú

2. interjú

Az első interjú (2013.VII.22.) átírva, segédlet is készült hozzá:

(1) bemutatkozás, család; röviden az 1938-ról; röviden a leventézésről, kiképzésről;

(2) a magyar csapatok fogadása Nagymagyaron; a tanító fia kitette a magyar zászlót és a szlovák katona nemtetszését fejezte ki;

(3) a csenkei leventék összebeszéltek, hogy nem mennek ki;

(4) tinnyei légvédelmi tüzérekhez mentek a leventék, elszállásolás az iskolában, kemény kiképzés; lábvizit büntetéssel;

(5) bevagonírozás Szencen, irány Németország; bombázás Lipcsében; egy pár napig Lipcsében maradtak;

(6) Drezda bombázása – gázgyár telitalálatot kapott, óriási lángcsóvák; a kínlódó hadapródőrmester;

(7) Dániából visszafordították, irány a fareli reptér; munkára hordták a leventéket, lőszert hozni; az ellátás;

(8) készültség a bombázás előtt; bombázás – futás egy Bochorn nevű majorhoz, rejtőzés a kanálisban az első hullám alatt; a bombázás második hulláma; vissza a szétbombázott reptérre;

(9) a rabruhások ásták ki a fel nem robbant bombákat; a rabruhásokat gestapo kisérte és megrohanták a káposztás hordót; a bombázás két héttel Drezda után volt;

(10) visszavonulás a szövetségesek elől, a vadászgépek nappal emberekre is támadtak, így csak éjjel mentek;

(11) menetelés, Hamburg mellet egy major udvarán a tisztek mondták, hogy nem fognak már ellenállni – fogságba esés;

(12) rögtönzött lágerban kb. egy hétig, teli sárral; marhahúskonzervek; kút ásása; kb hetvenen voltak a lágerban;

(13) elvitel egy másik faluba, nagy pajtába, ahol azelőtt németek voltak, ott kb, négy öt napig voltak;

(14) a foglyok felnyomása teherautókra, irány (a vasútállomás) és Belgium;

(15) vonattal mentek – Belgium – fabarakban; kiszállás a vonatból, a katonák nyers viselkedése, Dombai nevezetű tanító, aki összeesett az ütéstől;

(16) több nemzetiségű fogoly a lágerban – lengyelek is; belga önkéntes katonák (a szövetségesek oldalán); egy belga fogoly, aki az előtt német katona volt – meg lett verve; a pléh vécé lövöldözése;

(17) a tábor körüli szögesdrót; az őrök ennivalót dobtak a halálzónába és lelőtték a foglyot; angol katonák is voltak; szétosztás nemzetiségek szerint;

(18) áttevés a politikai foglyok (SS-ek…) közé, de nem mint politikait, hanem mint kisegítőt a konyhára, a csenkei hadapródőrmesterhez;

(19) felerősödés; a reggeli hordása az angol szerzsantnak, cigarettát kért tőle angolul;

(20) a hazaszálítás híre, Magyarországra akartak menni – az előtt még szlovák lágerben voltak, de a szlovák delegátok nem engedték át magukat a szlovák nyelvvizsgán – visszadobták a magyar lágerba, ott viszont Pozsony megyébe jelentették magukat és azok visszadobták őket a szlovák lágerba; a magyar tiszt megnyerése – irány Magyarország;

(21) hazaszálítás – Belgiumból a belga német határra – két hét karantin, tiszta ruhák megkapása;

(22) Kaposvár, egy nap kihalgatás; Budpaestre vonattal, ott három nap alatt a konzulátuson intézték a dolgokat és a népgondozó hivatalban;

(23) át a hídon – egy orosz és egy magyar katona állt ott – az orosz elvette a dolgait; a financok is kihalgatták; a túlparton egy családnál aludtak, ott várták meg a vonatot;

(24) még Kaposváron ruhákért élelmet vettek; a családnál, ahol aludtak, az apa kérdett a fiára, aki szintén Németországban volt; vonattal az úszori állomásig; 1946-ban jött haza;

(25) egészen 1946-ban jött haza – augusztus 12-én; Edingen, Eselheide; az utolsó láger az Brüsszel melletti repülőtéren volt;

(26) rövid összefoglaló; 1946 június 12-én jöttek haza hárman a magyarokkal, akik csehszlovákokkal maradtak, 1946 szeptemberben;

(27) hogyan változott a helyzet 1938 után – az anayaországi berukkoltak között még mezétlábasok is voltak;

(28) a leventézésről, leventeparancsnokokról;

(29) mennyi levente és milyen falukból jutott ki Németországba;

(30) Drezda a bombázás után – káosz;

(31) az angol katonákról; a „kórságos“ skót katonákról;

(32) dupla kaja a háború befejezésének napján – akkor sátortáborban voltak; a rezsim a sátortáborban – fél nyolctól délig járkálni; egyszer volt kanálist pucolni, több ennivalót kapott;

(33) SS tetoválások keresése, DDT fertőtlenítés, pokrócokat kaptak a sátortáborban – hol volt ez a tábor;

(34) mikor hol voltak – nem adott pontos választ; Eselheide – három hónap; a sátorláger az után volt; áttelelés – a sátrakat leásták a földbe;

(35) élelmezés a konyhárajutás előtt; a konyhán már csak az utolsó három hónap volt;

A második interjúról (2013.X.21.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:

-Amikor 1938-ban bejöttek a magyarok, egy szlovák katona nemtetszését fejezte ki, amikor a tanító fia kitette a zászlót – hogyan?

-Mikor jártak leventézni? Volt valami leventeotthonuk? Mit csináltak a leventézéseken? Alaki kiképzés, céllövészet, sport… Volt elméleti része is a leventézésnek? Emlékszik valamiféle büntetésekre? Volt egyenruhájuk, sapkájuk? A leventefoglalkozásokon kívül mibe kapcsolódtak be a leventék? Sportélet, kultúra, vallás…

-Első alkalommal a csenkei leventék összebeszéltek, hogy nem mennek ki – mikor volt ez? Csak egy esetben vittek ki csenkei leventéket Németországba?

-Azt mondta, hogy a tinnyei légvédelmieknél kemény kiképzést kaptak – erről mondjon többet. Milyenek voltak a tisztjeik?

-Milyen útvonalon mentek egészen Lipcséig? Történt valami érdekes az úton? Mennyi ideig tartott az út?

-Csak egy hullám bombázás volt Drezdában? Egy pár napig ott voltak aztán – hogyan nézett ki a város? Mit csináltak az emberek?

-Drezda bombázása alatt egy tizedes egy hadapródőrmesternek segített – mi volt vele?

-Drezdából Dániába mentek? Történt valami az úton Dániáig? Hova jutottak? Miért nem fogadták magukat? Ez után jutottak a fareli reptérre?

-Említette a fareli repteret – ez hol van? Hamburg mellett? Megtalálta térképen? Ez katonai reptér volt? Voltak ott pilóták, és be is voltak vetve?

-A bombázás után a rabruhások ásták ki a fel nem robbant bombákat – hogy néztek ezek ki? Kik lehettek ezek? Hányan vesztek ott, amikor felrobbant a bomba?

-Mielőtt fogságba estek, éjjel meneteltek – mennyi ideig, és hova jutottak?

-Azt mondta, hogy három helyen volt – Eselheide, Edingen és Brüsszel melletti reptér, ahonnan hazajutottak. Mi volt Eselheidében? (Internierunglager Eselheide…) Mikortól meddig volt ott? Az volt az első lágeruk? Ez még Németországban volt?

-Említette, hogy május elején, amikor vége lett a háborúnak, sátortáborban voltak – ez hol volt? Már Edingenben?

-Mi volt Edingenben és meddig voltak ott? Hol teleltek át? Brüsszel mellett?

-Egy idő után nemzetiségek szerint osztották szét magukat – akkor valami más lágerba, más helyre kerültek, vagy hogyan? Ez mikor volt ez az elosztás? Ez után hogyan változott a helyzet – az őrök, lágervezetőség… Említett egy német lágerführert – ez milyen funkció volt?

-Belga önkéntesek vigyáztak magukra Belgiumban – de a láger vezetősége az angol volt? Mit tud a vezetőségről? Mit tud még a belga önkéntesekről mondani? Ez melyik lágerban volt?

-Azt mondta, hogy sok lengyel volt a táborban – ezek miért voltak ott? Mert a lengyelek azok a győztesek felén voltak… Ezek melyik lágerban voltak?

-Mielőtt a konyhára jutott, gyenge volt az élelmezése – említette, hogy egy kilós húskonzervot 48-an kaptak – egész idő alatt ilyen gyenge volt az élelmezés?

-Hogy hívták azt a két haverját, akikkel jelentkezett, hogy Magyarországra mennek?

-Mikor volt az, hogy maga szlovák lágerba jutott? A konyháról jutott oda? Miért kellett a szlovák lágerba mennie? Először hova jelentkezett, Csehszlovákiához, vagy Magyarországhoz?

-Aztán az volt a probléma, hogy maguk Pozsony megyébe jelentkeztek, így visszakerültek a szlovák lágerba – hogyan sikerült ezt elintézni a magyar tisztel, hogy Magyarországra jussanak?

-Mekkora volt a szerelvény, ami vitte magukat? Hányan voltak rajta?

-Két hét karantinban voltak, amikor hazafelé vitték magát – mit csináltak ez alatt? Ez valami láger volt?

-Kaposváron ez milyen épület volt? Milyen hivatal volt ez, kik voltak ott a főnökök? Katonák, civilek, hivatalnokok?

-Amikor mentek át a Dunán, az még a magyar felén volt, amikor az orosz katona elvette magától a sajkát, ezüst pénzt?

-Mikor jött haza pontosan?

KódIE_0328
LakhelyJányok [Janíky]
Születés helyeJányok [Janíky]
Születés időpontja19270215

Matus Géza - 1. rész, Időbeli jellemzők: 2013. július 22., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:19:36

Címkék: második világháború / leventék / hadifogság / 1938 / bevonuló magyar hadsereg / honvédek / első bécsi döntés / 1944 / láger / SS / hazatérés / Csehország / kiképzés / Komárom / Drezda / Dánia / Németroszág / SS szűrés / katonák
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.

Matus Géza - 2. rész, Időbeli jellemzők: 2013. október 21., Adatrögzítő: Kőrös Zoltán, Időtartam: 1:21:52

Címkék: második világháború / hadifogság / bombázás / láger / hazatérés / Drezda / Dánia / Drezda bombázása / Eselheide / Brüsszel
Hozzáférhető tartalom:
Ezek a hangzó és szöveges anyagok csak kutatási célból használhatóak és hallgathatóak meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában.
KategóriaÉletútinterjúk, oral history beszélgetések
TelepülésJányok [Janíky]
Rövid URL
ID653301
Módosítás dátuma2023. november 7.

Hibát talált?

Hoppá! Az űrlap nem található.