Matus Géza (Jányok [Janíky])
Az interjú(k) témái: 1938, Horthy rendszer néhány témája; leventeszervezet, leventék Német birodalmi területre való elhurcolása, brit hadifogság;
Egyéb mellékletek:
Megjegyzések:
1. interjú
2. interjú
Az első interjú (2013.VII.22.) átírva, segédlet is készült hozzá:
(1) bemutatkozás, család; röviden az 1938-ról; röviden a leventézésről, kiképzésről;
(2) a magyar csapatok fogadása Nagymagyaron; a tanító fia kitette a magyar zászlót és a szlovák katona nemtetszését fejezte ki;
(3) a csenkei leventék összebeszéltek, hogy nem mennek ki;
(4) tinnyei légvédelmi tüzérekhez mentek a leventék, elszállásolás az iskolában, kemény kiképzés; lábvizit büntetéssel;
(5) bevagonírozás Szencen, irány Németország; bombázás Lipcsében; egy pár napig Lipcsében maradtak;
(6) Drezda bombázása – gázgyár telitalálatot kapott, óriási lángcsóvák; a kínlódó hadapródőrmester;
(7) Dániából visszafordították, irány a fareli reptér; munkára hordták a leventéket, lőszert hozni; az ellátás;
(8) készültség a bombázás előtt; bombázás – futás egy Bochorn nevű majorhoz, rejtőzés a kanálisban az első hullám alatt; a bombázás második hulláma; vissza a szétbombázott reptérre;
(9) a rabruhások ásták ki a fel nem robbant bombákat; a rabruhásokat gestapo kisérte és megrohanták a káposztás hordót; a bombázás két héttel Drezda után volt;
(10) visszavonulás a szövetségesek elől, a vadászgépek nappal emberekre is támadtak, így csak éjjel mentek;
(11) menetelés, Hamburg mellet egy major udvarán a tisztek mondták, hogy nem fognak már ellenállni – fogságba esés;
(12) rögtönzött lágerban kb. egy hétig, teli sárral; marhahúskonzervek; kút ásása; kb hetvenen voltak a lágerban;
(13) elvitel egy másik faluba, nagy pajtába, ahol azelőtt németek voltak, ott kb, négy öt napig voltak;
(14) a foglyok felnyomása teherautókra, irány (a vasútállomás) és Belgium;
(15) vonattal mentek – Belgium – fabarakban; kiszállás a vonatból, a katonák nyers viselkedése, Dombai nevezetű tanító, aki összeesett az ütéstől;
(16) több nemzetiségű fogoly a lágerban – lengyelek is; belga önkéntes katonák (a szövetségesek oldalán); egy belga fogoly, aki az előtt német katona volt – meg lett verve; a pléh vécé lövöldözése;
(17) a tábor körüli szögesdrót; az őrök ennivalót dobtak a halálzónába és lelőtték a foglyot; angol katonák is voltak; szétosztás nemzetiségek szerint;
(18) áttevés a politikai foglyok (SS-ek…) közé, de nem mint politikait, hanem mint kisegítőt a konyhára, a csenkei hadapródőrmesterhez;
(19) felerősödés; a reggeli hordása az angol szerzsantnak, cigarettát kért tőle angolul;
(20) a hazaszálítás híre, Magyarországra akartak menni – az előtt még szlovák lágerben voltak, de a szlovák delegátok nem engedték át magukat a szlovák nyelvvizsgán – visszadobták a magyar lágerba, ott viszont Pozsony megyébe jelentették magukat és azok visszadobták őket a szlovák lágerba; a magyar tiszt megnyerése – irány Magyarország;
(21) hazaszálítás – Belgiumból a belga német határra – két hét karantin, tiszta ruhák megkapása;
(22) Kaposvár, egy nap kihalgatás; Budpaestre vonattal, ott három nap alatt a konzulátuson intézték a dolgokat és a népgondozó hivatalban;
(23) át a hídon – egy orosz és egy magyar katona állt ott – az orosz elvette a dolgait; a financok is kihalgatták; a túlparton egy családnál aludtak, ott várták meg a vonatot;
(24) még Kaposváron ruhákért élelmet vettek; a családnál, ahol aludtak, az apa kérdett a fiára, aki szintén Németországban volt; vonattal az úszori állomásig; 1946-ban jött haza;
(25) egészen 1946-ban jött haza – augusztus 12-én; Edingen, Eselheide; az utolsó láger az Brüsszel melletti repülőtéren volt;
(26) rövid összefoglaló; 1946 június 12-én jöttek haza hárman a magyarokkal, akik csehszlovákokkal maradtak, 1946 szeptemberben;
(27) hogyan változott a helyzet 1938 után – az anayaországi berukkoltak között még mezétlábasok is voltak;
(28) a leventézésről, leventeparancsnokokról;
(29) mennyi levente és milyen falukból jutott ki Németországba;
(30) Drezda a bombázás után – káosz;
(31) az angol katonákról; a „kórságos“ skót katonákról;
(32) dupla kaja a háború befejezésének napján – akkor sátortáborban voltak; a rezsim a sátortáborban – fél nyolctól délig járkálni; egyszer volt kanálist pucolni, több ennivalót kapott;
(33) SS tetoválások keresése, DDT fertőtlenítés, pokrócokat kaptak a sátortáborban – hol volt ez a tábor;
(34) mikor hol voltak – nem adott pontos választ; Eselheide – három hónap; a sátorláger az után volt; áttelelés – a sátrakat leásták a földbe;
(35) élelmezés a konyhárajutás előtt; a konyhán már csak az utolsó három hónap volt;
A második interjúról (2013.X.21.) ez idáig nem készült átirat; az interjúalany a következő kérdésekre válaszolt:
-Amikor 1938-ban bejöttek a magyarok, egy szlovák katona nemtetszését fejezte ki, amikor a tanító fia kitette a zászlót – hogyan?
-Mikor jártak leventézni? Volt valami leventeotthonuk? Mit csináltak a leventézéseken? Alaki kiképzés, céllövészet, sport… Volt elméleti része is a leventézésnek? Emlékszik valamiféle büntetésekre? Volt egyenruhájuk, sapkájuk? A leventefoglalkozásokon kívül mibe kapcsolódtak be a leventék? Sportélet, kultúra, vallás…
-Első alkalommal a csenkei leventék összebeszéltek, hogy nem mennek ki – mikor volt ez? Csak egy esetben vittek ki csenkei leventéket Németországba?
-Azt mondta, hogy a tinnyei légvédelmieknél kemény kiképzést kaptak – erről mondjon többet. Milyenek voltak a tisztjeik?
-Milyen útvonalon mentek egészen Lipcséig? Történt valami érdekes az úton? Mennyi ideig tartott az út?
-Csak egy hullám bombázás volt Drezdában? Egy pár napig ott voltak aztán – hogyan nézett ki a város? Mit csináltak az emberek?
-Drezda bombázása alatt egy tizedes egy hadapródőrmesternek segített – mi volt vele?
-Drezdából Dániába mentek? Történt valami az úton Dániáig? Hova jutottak? Miért nem fogadták magukat? Ez után jutottak a fareli reptérre?
-Említette a fareli repteret – ez hol van? Hamburg mellett? Megtalálta térképen? Ez katonai reptér volt? Voltak ott pilóták, és be is voltak vetve?
-A bombázás után a rabruhások ásták ki a fel nem robbant bombákat – hogy néztek ezek ki? Kik lehettek ezek? Hányan vesztek ott, amikor felrobbant a bomba?
-Mielőtt fogságba estek, éjjel meneteltek – mennyi ideig, és hova jutottak?
-Azt mondta, hogy három helyen volt – Eselheide, Edingen és Brüsszel melletti reptér, ahonnan hazajutottak. Mi volt Eselheidében? (Internierunglager Eselheide…) Mikortól meddig volt ott? Az volt az első lágeruk? Ez még Németországban volt?
-Említette, hogy május elején, amikor vége lett a háborúnak, sátortáborban voltak – ez hol volt? Már Edingenben?
-Mi volt Edingenben és meddig voltak ott? Hol teleltek át? Brüsszel mellett?
-Egy idő után nemzetiségek szerint osztották szét magukat – akkor valami más lágerba, más helyre kerültek, vagy hogyan? Ez mikor volt ez az elosztás? Ez után hogyan változott a helyzet – az őrök, lágervezetőség… Említett egy német lágerführert – ez milyen funkció volt?
-Belga önkéntesek vigyáztak magukra Belgiumban – de a láger vezetősége az angol volt? Mit tud a vezetőségről? Mit tud még a belga önkéntesekről mondani? Ez melyik lágerban volt?
-Azt mondta, hogy sok lengyel volt a táborban – ezek miért voltak ott? Mert a lengyelek azok a győztesek felén voltak… Ezek melyik lágerban voltak?
-Mielőtt a konyhára jutott, gyenge volt az élelmezése – említette, hogy egy kilós húskonzervot 48-an kaptak – egész idő alatt ilyen gyenge volt az élelmezés?
-Hogy hívták azt a két haverját, akikkel jelentkezett, hogy Magyarországra mennek?
-Mikor volt az, hogy maga szlovák lágerba jutott? A konyháról jutott oda? Miért kellett a szlovák lágerba mennie? Először hova jelentkezett, Csehszlovákiához, vagy Magyarországhoz?
-Aztán az volt a probléma, hogy maguk Pozsony megyébe jelentkeztek, így visszakerültek a szlovák lágerba – hogyan sikerült ezt elintézni a magyar tisztel, hogy Magyarországra jussanak?
-Mekkora volt a szerelvény, ami vitte magukat? Hányan voltak rajta?
-Két hét karantinban voltak, amikor hazafelé vitték magát – mit csináltak ez alatt? Ez valami láger volt?
-Kaposváron ez milyen épület volt? Milyen hivatal volt ez, kik voltak ott a főnökök? Katonák, civilek, hivatalnokok?
-Amikor mentek át a Dunán, az még a magyar felén volt, amikor az orosz katona elvette magától a sajkát, ezüst pénzt?
-Mikor jött haza pontosan?
Hibát talált?
Hoppá! Az űrlap nem található.